GIOVANNI
"Szerintetek jelentos szerepet jatszik a boron at valo legzes a dekompresszio meneteben? "
Nem tudom mennyire jelentős a deco szempontjából a bőrlégzés. Viszont már több helyen is olvastam, hogy a nagy testfelületen megégett emberek néha fulladásos halált halnak ép légzőrendszer (légcső, tüdő) esetén is. Ezért oxigént szoktak nekik adni.
Vagyis a bőrlégzés nem elhanyagolható. Nem olyan mértékű mint egy békánál, de számottevő.
Más (vagy nem :)) :
Úgy tudom a könnyebb gáz hamarabb nyelődik el, mint a nehéz (He-N).
Ha már telítődtek a szövetek a könnyebb gázzal, és belégzésre kerül egy nehezebb gáz, ez a nehezebb "kiszorítja" e a könnyebbet ?
Hogyan zajlik az elnyelődés, ha egyszerre, és hogyan, ha eltérő időben lélegezzük be a különböző fajsúlyú gázokat ?
Most oszinten. Szerintetek jelentos szerepet jatszik a boron at valo legzes a dekompresszio meneteben? Nem ertek hozza, de az a gyanum, hogy a tudon at nagysagrendekkel tobb gaz cserelodik, mint a borfeluleten keresztul (mar csak pusztan a felulet miatt is).
A dekosatornak velemenyem szerint inkabb ott lehet szerepe, hogy az oxigengorcs nem okoz azonnal fulladast (a kenyelmen tul)
A kérdés nagyon izgalmas. Próbáltam már régebben utána nézni, de nem találtam túl sok anyagot. A hosszú ideig tartó decózásnál vagy nagyon hideg vízben nyílván mindenki argont használ. A kérdés másik oldala, hogy egyre többen használnak deco sátrat a víz alatt, amiben viszont levegő van. Itt a búvár szárazon tartása a legfőbb előny és ezekben a leírásokban nem esett szó a testet körülvevő gázokról. Ha bárki talál erről valamit, az engem is érdekelne.
Raha,
A CNS dózis egy létező fogalom még a TDI-ban is. Ha ott végezted a tanfolyamot biztos, hogy számoltál vele.
Valószínűleg augusztus végén megjelenik a Technikai Búvár Enciklopédia. Nem állítom, hogy mindenben aktuális de nagyon sok kérdést nagyon egyszerű nyelven tárgyal. Az enciklopédia és egyéb technikai anyagok fordításánál mindenki rákényszerül bizonyos fogalmak megalkotására, mivel nincs megfelelő magyar kifejezés. Remélem ez azért nem fog gondot okozni.
Ebben a fórumban pont az a jó, hogy a fogalmakat pontosítani lehet.
szitipi: Hat en pont nem arra a tenyre gondoltam, hogy a He jol szigetel es ezaltal a komforterzet no ezaltal stb..... ez rendben van. Hanem valami olyasmi utan kutakodok, hogy mi van akkor ha az ember testet nem a viz veszi korul kozvetlenul, hanem valamilyen gaz (levego, Ar, egyeb) es ez befolyasolhatja-e a deszaturaciot a boron at?
Az argon szigetelö képessége sokkal jobb mint a levegőé, a héliumé sokkal rosszabb.
A decompresszio befolyásolása csak annyiban változik, hogy hidegben, ha fázol lasabb a kiürülés. A szárazruhában argonnal jobb a szigetelés kevésbé fázol, jobb a desszaturáció.
Szarazruha fujasara miert nem ajanlott semmilyen He tartalmu keverek?
Es tudtok-e rola hogy mikent befolyasolja a dekompressziot az, hogy ha nem nedves ruhaban merulsz, hanem szarazban es a szarazruhadat Argonnal vagy egyeb keverekkel fujod?
Ha mar ennyire a HPNS-nel tartunk: a hydrox-nal jelentkeznek-e hasonlo problemak? Ha igen, mik azok? Ha nem, miert nem azt hasznaljak? (Ha jol emlekszem, azt a szimulalt 701 meteres merulest is hydreliox-szal hajtottak vegre)
1. Ha jól emlékszem, van olyan kutatási eredmény, amiben azt fejtegetik, hogy mivel a HPNS tünetei pont az ellenkezői a nitrogén narkózisénak, a kiváltó oka is az ellenkezője lehet. Tehát az idegsejtek sejt-membránjának felületi feszültségét növeli, arra összehúzó hatást gyakorol a mélység és a gyorsan bekövetkező nyomásváltozás és ez károsan befolyásolja az ingerület átvitel minőségét, változtatja az agy elektromos aktivitását.
Van még egy jelenség, ami hasonló tünetekkel jár, de nincs nyomásváltozás ( “Hydrostatic Pressure Syndrome”) hosszabb, nagy mélységű merüléskor tapasztalták.???
2.Hosszabb távú hatás? Szerintem csak rövid távú hatása lehet. Ha a süllyedés (nyomásváltozás )elég lassú volt és a keverékben a sejtmembrán összehúzódásának ellensúlyozására van max 10 százalék Nitrogén, és mégis előfordul, akkor, ha még lehet emelkedni kell, vagy szédülve és remegve süllyedni és koppanni az aljzaton. De ez rövid távú (időben).
Mindenesetre nekünk szabadidős búvároknak nem kell aggódnunk a HPNS veszélyei miatt, nagy valószínűleg a közelébe sem kerülünk soha.
Ellenvélemény?
Én is kérdeznék valamit.
Mi a véleményetek a búvárkodás és a dohányzás kapcsolatáról?
1. kérdés: Igaz, hogy még nem tudják mi módon okozza a He a HPNS-t?
2. kérdés: És akkor még azt sem tudják, hogy ez hosszú távon milyen hatással van az emberre?
Igen, abszulúte tisztában vagyok hogy egy dologról beszélünk, csak másképpen nevezzük. Ezért javasoltam hogy a CNS-t, aminek nevében is benne van hogy központi idegrendszert érinti különítsük el a Pulmonáris (légzőrendszeri) dózistól.
Így azonban a CNS dózis nem korrekt megfogalmazás. Mintha azt mondanám: piros az autód, de ez alatt azt érteném hogy kék a sálad...
-resi írta: " - probaljunk meg maximalisan az erdemi reszekre (konstruktiv vitara, megbeszelesre) szoritkozni es messzemenokig keruljuk a szemelyes megjegyzeseket, piszkalodasokat (meg ha nem is annak szanta az ember) "
Ez szép volt. Nem lesz (ne legyen !) újabb tragédia, ahol vélt, vagy már el is feledett kezdetű sérelmeket orvosolhatnak a régen, vagy személyesen talán sosem találkozott emberek.
Ne bántsuk meg egymást itt, és mondjunk minél több jót egymásról, főleg külföldön. Ez nem kerül semmibe, és ha feltételezzük, hogy a kimondott szónak, gondolatnak teremtő ereje van, talán azoknál is elérünk valamit, akikre ez nem teljesen igaz.
-Raha: szerintem bjbj-nek igaza van abban, hogy a
"A test hőleadásában viszont elenyésző szerepe van a heliumnak."
Te beszélsz angolul, a cikk, amit segítségül hívok, Randy Milak cikke, talán ismerős a név..:
"There is an apparent chilling during breathing. Dilutant gases,such as helium or hydrogen, have low density but high specific heat
compared to nitrogen. This is again due to the thinner molecular density of the gas, which transmits heat faster by direct conduction,
compared to air. The gas entering the diver's lungs will not conduct heat out of the body as readily as air, there being fewer molecules to
warm up. Air by comparison is denser and may feel warmer when inhaled at any given depth, but will transmit more heat out from the lungs (and
by that contribute more significantly to core heat loss) than helium mixtures. The greatest contributor to convective respiratory heat loss is the temperature of inhaled gas more so than gas density. Where helium-based mixtures can contribute significantly to heat loss is when they are used as drysuit inflation gases, but overall the use of trimix or heliox in drysuit inflation should be avoided at all times."
Röviden: Légzéskor a levegő melegebbnek tűnik ugyan, mint a hélium tartalmú keverék, de a levegő több hőt von el a tüdőből és így jobban csökkenti a maghőt is, mint a trimix, amiben (mivel kisebb sűrűségű,) kevesebb a molekula, ami átadhatja a hőt.
A belélegzett gáz hőmérséklete sokkal fontosabb ebből a szempontból.
Viszont szárazruha fújására minden hélium tartalmú keverék kerülendő.
Ez is csak egy vélemény. Javítsatok ki, ha másképp látjátok.
a fogalmak és a rendszerek keveredése miatt, lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett.
A CNS és a Pulmonáris oxigénmérgezéssel kapcsolatban lenne egy rövid összefoglalom,
a teljesség igénye nélkül. Lehet, hogy a szöveg egy kicsikét száraz lesz, a pigmy csikóhalak
szerintem izgalmasabbak. :)
- Az oxigénmérgezés kialakulása a nyomás és idő függvénye, akkor van rá esély, ha az Fo2 határértéket vagy az adott Po2 értékhez tartozó időhatárt lépjük túl.
A CNS mérgezést egy kicsit más megközelítésben is használni szoktuk, ami első ránézésre, nyelvezetében a pulmonáris oxigénmérgezés (UPTD vagy OTU) behatására hasonlíthat.
A szakkönyvek kiemelik a CNS-t (központi idegrendszer oxigénmérgezése – magát a mérgezést,
„off-oxigén” hatás, görcsös roham) és külön ejtenek szót a CNS oxigén behatás vagy más néven
CNS oxigén dózis figyeléséről. Itt százalékosan kifejezve nézik a CNS értéket. Számítása (NOAA) CNS%=Po2 behatás(percben) / Po2 idő határ(percben) * 100
Pl. 30 percig merülünk és olyan gázkeveréket lélegzünk be aminek az Po2=1,6.
Tudjuk, hogy maximálisan 45 percig terhelhetjük a szervezetünket Po2=1.6 értéknél.
(NOAA táblázat) Így a képlet a következőképpen alakul: 30/45*100=66.66, tehát a merülés oxigén behatása CNS=66,66 % (de az OTU=57,6)
A NOAA legalább 2 óra felszíni időt javasol mikor a CNS%-ot teljesen kihasználtuk (80%), és 12 órát mikor az egy napra meghatározott CNS %-ot elértük.
A pulmonáris behatást UPTD (vagy OTU) a vitálkapacitás csökkenésével jellemezük.
1 UPTD megfelel, 1ATA nyomáson, 1 percnyi 100% oxigén belélegzése során a szervezetünkbe jutott oxigén mennyiségének. (24h behatás 1440 UPDT)
1, A pulmonáris oxigénterhelést hívjuk pulmonáris-nak, és ne keverjük össze a CNS-sel. CNS = Central Nervous System - Központi idegrendszer. Szóval semmi köze a pulmonáris dózishoz.
2, HPNS
3-10.7 High Pressure Nervous Syndrome (HPNS). High Pressure Nervous Syndrome
(HPNS) is a derangement of central nervous system function that occurs during
deep helium-oxygen dives, particularly saturation dives. The cause is unknown.
The clinical manifestations include nausea, fine tremor, imbalance, incoordination,
loss of manual dexterity and loss of alertness. Abdominal cramps and
diarrhea develop occasionally. In severe cases a diver may develop vertigo,
extreme indifference to his surroundings and marked confusion such as inability to
tell the right hand from the left hand. HPNS is first noted between 400 and 500
fsw and the severity appears to be both depth and compression rate dependent.
With slow compression, depths of 1000 fsw may be achieved with relative
freedom from HPNS. Beyond that, some HPNS may be present regardless of the
compression rate. Attempts to block the appearance of the syndrome have
included the addition of nitrogen or hydrogen to the breathing mixture and the use
of various drugs. No method appears to be entirely satisfactory.
Vagyis: A HPNS - Magasnyomású Idegrendszeri Szindróma hélium-oxigén mélymerüléseknél fordul elő, különösen a szaturációs merüléseknél.
Az oka ismeretlen. 400-500 láb mélységben fordulhat elő először. A kompresszió sebességétől függ. Lassú kompresszióval akár 1000 láb mélységek is elérhetők a HPNS-től viszonylag függetlenül. Ennél mélyebben a HPNS előfordul a kompresszió gyorsaságától függetlenül. Megelőzésére nitrogén vagy hidrogén hozzáadásával próbálkoztak, valamint gyógyszerekkel. Egyetlen megoldás sem adott elfogadható eredményt.
3, "A test hőleadásában viszont elenyésző szerepe van a heliumnak."
Szerintem van. Még pedig sok.
Ismét egy idézet a US Navy Diving Manual-ból:
Inhaled gases are heated in the upper respiratory tract. More energy is required to
heat the denser gases encountered at depth. Thus, heat loss through the respiratory
tract becomes an increasingly significant factor in deeper diving.
A belélegzett gázok a felső légutakban melegednek fel. Több energia szükséges sűrűbb gázoknál amit nagyobb mélységben lélegzünk. Tehát a hőveszteség a felső légutakban növekvő tényezővé válik mélyebb merüléseknél.
Elnézést kérek ha valahol hülyeséget írtam. Kettőnk között az a különbség, hogy te gyakorlatban is csinálod a kevertgázas merüléseket, amíg én nem. Csak a kiterjesztett levegős mélymerülésig és a Nitrox-ig jutottam (eddig) Szóval amit én tudok, azt nem tapasztaltam, csak olvastam. Viszont nagyon érdekel a dolog! :-)
Nem tudom, hogy gondolod tervezéssel megelőzni. Általában nem kevés időt töltök el tervezéssel (pl. 170 méters merülésre mintegy 200 verziót készítettem), de ezek a problémák valósak. A magas He tartalommal egyéb gondok is vannak pl. HPNS mérgezés. A technikai búvárkodásban pont az a szép, hogy a biztonság mindíg az optimum és nem valaminek az eltúlzása. A He arányát soha nem vesszük figyelembe a CNS dózis szempontjából és a fenékgáz PO2-je sem a CNS dózis miatt alacsony. A gáztörések egyik elvére jó példákat találsz az IANTD technikai enciklopédiában (ősztől magyarul is kapható). Eddig én nem ezt a módszert használtam de az elv hasonló. A He dekógázban való alkalmazása valami egészen másra jó. Back Swithing technikának hívják és ebben az esetben semmi esetre sem lehet 30% alatt. De az ok amiért használják nem a CNS dózis. Mellesleg ezt a technikát használók mindíg tiszta O2-vel decóznak. A deco időt nem feltétlenül növeli meg a magasabb He arány. A test hőleadásában viszont elenyésző szerepe van a heliumnak. A hőérzetet befolyásolja valamennyire. A saját tapasztalatom az, hogy amikor 100 méter alatti hosszú idejű merüléseket végeztem, általában a nitroxos deco alatt kezdtem fázni, ha egyáltalán fáztam. Back up idők miatt egyenlőre nem használunk He tartalmú deco gázt, de talán ősztől ki fogjuk próbálni. A back sw. technika legnagyobb előnyét különben normoxikus trimix merüléseknél éreztem (ezek 60-85m mélyek voltak hosszú fenékidővel), bár itt majdnem mindíg EAN50 volt az első deco gáz, ha egyáltalán használni kellett valami mást is. Ezeknél a merüléseknél a hosszú idő miatt a CNS% viszont mindíg alacsony maradt.
Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a pulmonáris oxigén mérgezést legjobb a tervezéssel megelőzni. Hogyan oldják meg ezt a problémát a nagyok egy több órás (akár nyolc órás) dekompressziós merülésnél?
1. Fenékgáznak a lehető legnagyobb Héliumtartalmú gázt kell választani
2. Dekónál 1.6 Po2 helyett max 1.3 Po2 érdemes számolni. 1.6 Po2-t csak gázváltásoknál forduljon elő ne a teljes dekompresszió alatt. Ez ugyanis feleslegesen és drámaian növelné a CNS dózist és csak kevéssel rövidítené meg a dekó időt.
3. Gáztöréseket kell beiktatni (ez is egy jó téma lehetne)
4. És van még egy trükkjük: Nem tiszta oxigént használnak az utolsó lépcsőkön és a felszínen, hanem hozzákevernek 25% héliumot. Ez persze növeli a dekó időt és a test hőleadását is. Kivitelezése sem mindíg megoldható
A legtöbb hosszú időre tervezett mélymerülésnél az ember eljut odáig, hogy a CNS dózis problémát jelenthessen. Szinte minden O2 deco-nál oxigén törést alkalmaznak. Nincsen semmi elrontva attól, hogy ez a kérdés felmerül. Ahogy Raha írta itt a legfontosabb kérdés a pulmonáris mérgezés.Ez nem CNS mérgezés, hanem a CNS dózis, vagy O2 dózis. Remélem itt senk nem kezd el kötekedni, ha azt írom, hogy a CNS dózis egy merülésre lineáris, tehát adott nyomáson hosszabb idő elteltével egyenesen arányosan nő. A felszínen, vagy PO2=0.21 ATA nyomáson 90 perc afelezési idő alapján viszont csökken, Ez azt jelenti, hogy amikor kijövünk a vízből CNS dózis szempontjából célszerű normál levegőt lélegeznünk, deco szempontjából viszont tiszta oxigént. Az UPTD szempontjából ez természetesen nem így igaz. (az UPTD mennyisége nem egyenesen arányos). Tehát szúró könyökkel lehet, hogy hiába választod a tiszta oxigént, ha egyszer a pulmonáris mérgezés miatt a tüdőd vitálkapacitása lecsökkent. Ez egy elég ritka probléma, de számolni azért érdemes vele. Nem hallottam még igazán jó módszert.
Csak az a gáz, hogy ha rekompressziós kamrába kerültél, akkor is oxygént lélegzel! Sőt, a US Navy Diving Manual szerint a kamrában felügyelet mellett PO2 1.5-3.0 ata-ig kapnak a kezeltek. Szóval az még rendesen rátesz... Ott viszont nem a CNS oxigénmérgezés a probléma, hiszen az magában szárazon nem halálos probléma. Hanem a pulmonáris oxigénmérgezés, de ugye az is kezelhető, hiszen akkor azonnal leveszik az oxigénről. (egyébként is tartanak minden táblázat szerint szüneteket)
A probléma innen nem megoldott ha nem lélegzel tiszta oxigént ha amúgy is kamrába kerülsz majd. Sőt, jobb ha lélegzel! Erős köhögési inger esetén abba kell hagyni, de addig mehet!
A CNS problémával kapcsolatban az a véleményem, hogy ha valaki eljut odáig, hogy a DCS és az oxigén mérgezés közt kell választania akkor valamit nagyon elcseszhetett a tervezéskor.
Megelőzésre talán az lehet a megoldás, hogy kisebb ráhagyásokkal érdemes tervezni. Nem mindíg célszerű 99%-ra tervezni elég mondjuk 90%-ra. Ha aznap éppen valamiért érzékenyebb voltál mint máskor - mert átmulattad az előző éjjszakát :) - akkor ez a kis ráhagyás elegendő lehet. Ha pedig előre tudod, hogy a felszínen még oxigént fogsz lélegezni akkor ezt nem árt beleszámítani az oxigén terhelésedbe.
Ha mégis bekövetkezik a baj akkor tünetek erőssége és hely alapján mérlegelnék. A világ végén egy lerobbant hajón szúró könyökkel biztos az oxigént választanám. Ha 1-2 órán belül dekókamrába kerülhetek akkor talán szüneteltetném az oxigént.
Ezeket csak a józan paraszti ész mondatja belőlem. Egy tudományosabb válaszra én és kiváncsi lennék.
Örülök, hogy megalakult ez a fórum, hiszen a búvárok többségét valóban nem érdekli részleteiben ez a téma viszont néhányunkat nagyon is. Mielött nekem esnétek szeretném leszögezni, hogy én még csak bontogatom a szárnyaimat és csak néhány alkalommal volt szerencsém belekóstolni ebbe a csodálatos világba.
Kis hazánkban igencsak szűkösen találkozik az ember technika búvárokkal. Az egyik legnagyobb nevű mondta nekem vala: "Magyarországon nincs technikai búvár". Mára talán már ez a kijelentés érvényét vesztette, ezt mindenki döntse el maga. Olyanokat akik oktatják is egy-egy részét talán egy kezemen is meg tudnám számlálni.
A következő téma amit szeretnék feldobni - és ezt már nem csak kis hazánkra értem - az az, hogy hol érdemes az embernek képeztetnie magát?
Egyrészt arra lennék kiváncsi mi a véleményetek az egyes technikai oktatási szervezetekről? Illetve van-e olyan hely, oktató a világon amelyet prefereltok mondjuk ha valaki eljut odáig, hogy belevágna egy Trimixes tanfolyamba. Azzal tisztában vagyok, hogy a folyamatos önképzés a legfontosabb de ezeket a dolgokat nem lehet csupán megtanulni könyvekből és az internetről.
"Illetve magam reszerol teljes mertekben a nyilt lap hive vagyok, nev szerint vallaljuk magunkat es ezt a reglapon tuntessuk is fel, ne csak nevtelen, megfoghatatlan dolgook legyenek. "
A kérdéssel kapcsolatban felvetődik, hogy lehet-e erre egyáltalán egzaktul válaszolni. Mint a búvárkodás annyi más területén, itt sincs pontos élettani és fizikai magyarázat a valós merülések közben tapasztaltakra. Csatlakozva az előttem szólókhoz én is azt tudom mondani, hogy az eltérő emberek teljesen másképpen reagálhatnak az oxigénmérgezésre, illetve ugyan az az ember is eltérően reagálhat eltérő időpontban. Szakirodalom is megerősíti, hogy ennek a pontos okát, miértjeit még nem ismerjük. Empirikus úton azért tudjuk, hogy hatással lehetnek rá környezeti és fiziológiai tényezők is. A CNS mérgezés kialakulását elősegíthetik olyan tényezők, amelyek növelik a szervezet Pco2 szintjét, pl. a fizikai munkavégzés. Szerepet játszhat a búvár előélete (dohányzás, nyakkendős munka) az extrém hőmérséklet, maga a merülés (pl. hideg vízben, nedves ruhában, mélyet és decosat merülni). Sokszor a jó fizikai állapot, a vitaminok segíthetnek, de a reakciók elsősorban az egyén genetikai adottságaitól függnek.
Érdekes a következőn is elgondolkodni.
Az oxigénnek elsődleges szerepe van az emberi test anyagcsere folyamataiban. Mintegy 80%-a alakul át széndioxiddá, amit a tüdőn keresztül kilélegzünk. A szervezetünk által előállított energia kb. 25%-a működteti az izmainkat, a fennmaradó rész, pedig egyrészt hővé alakul, másrészt anyagcserefolyamatokat táplál. Mivel az oxigént a szövetek közvetlenül használják fel, vagyis részt vesz az anyagcsere folyamatokban, a testben egy adott időpontban jelen lévő oxigén mennyisége nem határozható meg pontosan. Így egy teljesen bizonytalan faktort vizsgálunk. Mivel az oxigén az anyagcserefolyamatok során beépül a szövetekbe, meggátolhatja egy bizonyos mennyiségű gáz beépülését, ezzel egyrészt felgyorsítja, másrészt eredményesebbé teszi a dekompressziót. Érdekes módon úgy tűnik, hogyha túlságosan magas az oxigénszint, akkor az oxigén egy része nem használódik fel az anyagcserefolyamatokban, egyesek szerint ez a része közrejátszik a buborékképződésben. Az oxigén annak függvényében, hogy mennyire épül be a szövetekbe, viselkedhet semleges gázként és okozhat narkózist is. (Az oxigén kémiai tulajdonságai alapján a nitrogénnél egy kicsit narkotikusabb gáz)
Mindenkit üdvözlök ezen a fórumon.
Elsőként szeretném elmondani, hogy a fórum indítása egy félreértésen alapult, ami valószínűleg az én hibám. Az egyik cég (azt hiszem itt nem szabad neveket írni) egy búvártársunk jóvoltából teljesen önzetlenül elkészítette a techdiver oldalt. A fórum végül mégis itt indult el. Ezzel együtt a technikai búvárkodás támogatásáért szeretnék itt nyílvánosan köszönetet mondani a techdiver oldal fejlesztőinek áldozatos munkájukért.
A CNS problémára visszakanyarodva: A probléma ott kezdődött nálam, hogy a hosszú idejű decozásoknál majdnem mindíg megközelítettem a határértékeket. Sok terv azért hiúsult meg, mert ezeket át kellett volna lépni, vagy O2 töréssel kellett volna dekózni. Mivel nem volt lehetőségünk megfelelő mennyiségű O2-re ezért mindíg egy alacsonyabb nitroxot használtunk hosszabb deco idővel. Mivel ezek a merülések meleg vízben zajlottak, nem volt cél minél előbb kikerülni a vízből. Ahogy Szitipi írta az érzékenység akár napról napra változhat, tehát senki nem kísérelte meg szívesen átlépni a határokat. A pulmonáris mérgezés enyhe tünetei viszont néhány percen belül elmúlnak, ha valaki normoxikus O2 törést csinál. (leírások alapján). Mivel a merülések ezen szakasza sekély vízben történik, arra is van lehetőség, hogy a biztosító búvárok segítségét igénybe vegyük. Az én problémám inkább az volt, hogy a merülés után fellépő deco tünetek esetén mit tegyünk, ha elértük a max dózist. Ha deccó-s tünetek jelentkeznek (de sokszor akkor is ha nem) általában 45 percig tiszta oxigént lélegeztünk. Ekkor viszont már könnyen jelentkezhetnek a pulmonáris mérgezés tünetei. Szóval számomra ez mindíg egy ellentmondás és érdekelne, hogy találkozott-e már valaki decozás közben pulmonáris O2 mérgezéssel.
Erre a hozzaszolasra valaszolva, de teljesen altalanosan:
- probaljunk meg maximalisan az erdemi reszekre (konstruktiv vitara, megbeszelesre) szoritkozni es messzemenokig keruljuk a szemelyes megjegyzeseket, piszkalodasokat (meg ha nem is annak szanta az ember)
Illetve magam reszerol teljes mertekben a nyilt lap hive vagyok, nev szerint vallaljuk magunkat es ezt a reglapon tuntessuk is fel, ne csak nevtelen, megfoghatatlan dolgook legyenek. Ezzel szerintem elejet lehet venni a szemelyeskedesnek is. IMHO
Ha a NOAA mas jellegu ajanlasait, merulesi tablazatait elfogadjuk es az oktatasi rendszerek erre epitkezve oktatjak is azt, miert pont csak a CNS-t nem fogadjuk el, vagy kerdojelezzuk meg annak letjogosultsagat?
Ahogy Szitipi irta, mindenkinek mas a turokepessege...
Szerintem ennel a kerdesnel (s)nincs teljes igazsag.
Én csak most ismerkedem a Technikai résszel, de a normál Nitroxnál is jelentkezik a CNS probléma. Tudomásom és az eddig tanultak szerint az oxigén mérgezés alapjaiban hasonlit a narkozis türöképeségre, legalább is anyiban, hogy amit ma kibirtál az holnap a halálod lehet.
A lényeg, hogy egyéni érzékenységtől függ a dolog, és az állandóan változik. Függ a hangulatodtól, a fáradságtól, munka végzéstől, attól, hogy mit ettél és mit ittál. Tudomásom szerint a NOAA táblázát tartalmazz valemennyi biztonsági tartalékot, de nem ötletszerüen tervezték, hanem tudományos kutatások alapján. Ha valaki kisérletezik az tegye, de ne merüljön se velem se a közelembe. Mindenki maga választja meg a halálát.
Érdekes.
Tudtommal az Aquaqund név miatt már voltak problémák két társulat között.. Aki kitalálta a nevet és aki elorozta..
Most be akarsz szállni ebbe?
