Köszi, elolvastam. De minek? Továbbra sem ad választ az említett problémára. Türk következetesen hozza a Belaja központú karajakupovót, mint ”őshazából”, és hozzáteszi, hogy az erősödő bolgárok hatására a magyarok egyes csoportjai INNEN keletre az Urálon túlra költöztek: “
”egy keleten maradt magyar közösség maradványait találhattuk meg Ujelginél.
Olyan közösségét, amely a Kr.u. 830 körül végbement nyugati elvándorlást követően helyben maradt, sőt a 10. századra még keletebbre is húzódhatott, talán éppen az akkor erőteljes terjeszkedésben lévő volgai bolgárok miatt.”
Komar ezzel szemben az Urálon túlról indítja a magyarokat, a hegységet Délről megkerülve vezeti a őket a Volga mellé, gyakorlatilag a Volgai Bolgáriába. Nála a Belaja völgy semmiféle szerepet nem kap! Egyenlőre - továbbra sincs - semmiféle magyarázat a szakadéknyi különbségre. Kérdésem továbbra is: milyen indokkal mellőzte Komar a Belaja völgyet?
Itt meg amőbaszerűen körülöleli Bolgáriát. Nem gondolod, hogy némi magyarázat azért elvárható lenne az ügyben??? Ez így komolytalan. Ilyen köröket meg pacákat óvodások is tudnak rajzolni, egy tudós embertől elvárható lenne a hogy koherensen pacázgasson, vagy ha nem, adjon magyarázatot a változásra.
egy keleten maradt magyar közösség maradványait találhattuk meg Ujelginél.
Olyan közösségét, amely a Kr.u. 830 körül végbement nyugati elvándorlást követően helyben maradt, sőt a 10. századra még keletebbre is húzódhatott, talán éppen az akkor erőteljes terjeszkedésben lévő volgai bolgárok miatt."
Sajnos ez csak egy megvezetés, azért, hogy a honfoglalók népi homogenitását ne sértse a tudomány. Vagyis egy politikai cél alá van vetve a tudományosság.
Én soxor idéztem Bartha könyvét 1989-ből. Már akkor írta, hogy az átnyargalás (TA felkapott, elfogadott és menedzselt elképzelése) elméletét először Artamonov vetette fel, de olyannyira problematikus, hogy nem érdemes vele foglalkozni.
Erre az újabb leletek és Komarov feltűnése okán most mégis bepróbálkoznak vele. És most is a történelem zsákutcájába hajtottak bele. De így legalább sikerült meghosszabbítani a homogén (magyar nyelvű) honfoglaló társadalom szép álomképét úgy 10 évvel. Ennyivel is hátrébb tart a magyar őstörténet kutatása.
??
("Komarov" egy szerencsétlenül járt űrhajós volt ...)
Hát ha olvasnál, akkor nem tipródnál a semmin, mint a szaró gólya:
"Friss leletek és genetikai vizsgálatok nyomán egyre nagyobb bizonyossággal kijelenthető, hogy az egyik keleten maradt magyar – vagy a magyarokkal szoros kapcsolatban álló – közösség maradványaira bukkanhattak orosz és magyar régészek az Urál-hegység keleti oldalán. Türk Attila, a PPKE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője most először beszél a sajtóban a legújabb őstörténeti-régészeti mérföldkövekről: nemcsak a Volgán túliakról, de a Dnyeszter környékiekről is.'
"Mindemellett ügyelni kell arra is, hogy néptörténet és nyelvtörténet nem ugyanaz. A finnugor nyelvészet semmit nem tud és nem is kíván mondani például a minden szempontból összetett honfoglaló magyarság biológiai vagy kulturális eredetéről."
"'Nemrég a hatalmas tudású ukrán kolléga, Olekszij V. Komar írt példaszerű elemzést erről a témáról, az egész magyar kérdést eurázsiai kontextusba helyezve."'
"Ma már közel 30 régész foglalkozik munkája során a honfoglalás kori magyar anyagi műveltség keleti kapcsolatrendszerével, az Uráltól a Kárpátokig terjedő régió valamennyi mikrorégióját lefedve. Nekünk, magyaroknak pedig végső soron ez a legfontosabb."
Ha Szabolcs tényleg Árpád nagybátyja volt (azaz Álmos öccse), akkor nem kell ezt ennyire bonyolítani. Akkor a Kissfaludyak is Árpád vére, merthogy Csák nembéliek és Szabolcs leszármazottai.
"...Évekkel ezelőtt az Akadémiai Könyvtárban véletlenül kezembe került egy nagy, albumszerű könyv: baczka-madarasi Kis Bálint, csász. és kir. kamarás: Az Árpádok királyi vére Magyarország családaiban címmel [86], mely az 1896-ban, nagy pompával megrendezett ezredéves országos kiállítás alkalmából jelent meg. Szerzője 1500 családról mutatja ki a rokonságot az Árpád-házzal, bonyolult táblázatok sorával vezetve le a leszármazások menetét. Az Árpád-vérű ősök közt három Benkő név is előfordul: Izmael, János és József.
A leszármazás vonala IV. Béla király Erzsébet nevű unokájával kezdődik, aki nem külföldi uralkodóházba került, hanem az 1280-ig élt Mózes nádornak lett a felesége. Az ő - szintén Erzsébet nevű - lányuk Medgyesi Miklós erdélyi vajdához ment férjhez, akit Petri zilahi történész [35. IV.481] a Szilágysomlyó melletti Szécs birtokosaként említ az 1281. és 1319. évből. Medgyesiék „fiának, M. Móricz mesternek utolsó magzatát, Medgyesi Annát - aki 1378-ban hunyt el [23] - 1351-ben somlyói Báthori János fia: László veszi el, aki által Szilágysomlyó a Báthoriak birtokába jut” - idézi Petri a fentebb jelzett könyvének 535. oldalán P. Szathmáry Károly rokonunkat [17., 20. old.], akiről Előszavunk 16. pontjában volt szó.
.... A Báthoriak fejedelmi családjának leghíresebb tagja az a Báthory István volt (1533-1586), akit a lengyelek 1575-ben királyukká választottak.
Báthori László egyik fiával, Szaniszlóval kezdjük ezek után az I. táblázatunkat mint kivonatot Kis Bálint művéből, melynek néhány hiányosságát sikerült ki is egészítenem a genealógiai irodalom felhasználásával. (Az újonnan talált nevek s adatok mellett a forrásmű száma szögletes zárójelben van elhelyezve a III. táblánkon, itt mellékletként.)
"A Mongolok titkos története szerint 1221-ben Dzsingisz a következő parancsot adta Szübőtejnek:
"Субеетай-Баатура он отправил в поход на север, повелевая дойти до одиннадцати стран и народов, как-то: Канлин, Кибчаут, Бачжигит, Оросут, Мачжарат, Асут, Сасут, Серкесут, Кешимир, Болар, Рарал (Лалат), перейти через многоводные реки Идил и Аях, а также дойти и до самого города Кивамен-кермен[2]."
(Sz. A. Kozina fordítása) Forrás: ru.wiki - Западный поход монголов (A mongolok nyugati hadjárata)
11 országot és népet kellett elérnie, a felsorolásban külön szerepelnek a baskírok (Бачжигит), az oroszok (Оросут) és a magyarok (!) (Мачжарат) stb., továbbá arra van utasítva, hogy keljen át a bővizű Volgán és Urál (Jaik) folyókon. Erre persze azt lehet mondani, hogy ó, nincs ebben semmi különös, hisz csupán a Magyar Királyságra gondolt a nagykán.
Igen ám, de a küldetés végállomása -- egészen -- Кивамен-кермен, azaz Kijev városa. Tehát nem a KM-ben elő magyarokra gondolhatott a kán. Nem kell túl nagy fantázia, hogy eszünkbe jusson Magna Hungaria."
A Duna menti Pannoniába való áttelepülés folyamata során, amint azt az írott források hitelesen rögzítik, a Volga–Urál térségének keleti régiójában ottmaradt valamilyen magyar nyelvű töredék, amint ez később megerősítést is nyert.
--------------
Az a baj evvel, hogy valójában korabeli hiteles adat, forrás erről nem létezik.
3. NEMZETKÖZI KORAI MAGYAR TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI KONFERENCIA Budapest, 2016. június 6–10., Редакторы / Szerkesztők TÜRK ATTILA – АЛЕКСАНДР С. ЗЕЛЕНКОВ, Budapest, 2016. 199-228. o.
Ajbolat Kajrszljamovics Kuskumbajev (Профессор кафедры Регионоведение факультета международных отношений, Евразийский национальный университет им. Л. Н. Гумилева (г. Астана); kushkumbaev.magyar2011@yandex.kz) „Az ősök szájhagyománya nyomán úgy tudják, hogy azok a magyarok tőlük származnak…” A keleti magyarok kérdéséhez A középkori magyar törzsszövetség feltűnése továbbra is aktuális történeti téma a modern hungarológiában. A magyarok elődeinek etnopolitikai közössége a hatalmas kiterjedésű eurázsiai sztyeppen alakult ki a korai és az érett középkor határán. Ez a folyamat további, nagyrészt ogur török eredetű nomád népek szomszédságában ment végbe, úgymint ogurok, szabirok (szavírok), onogurok bolgárok, kazárok, stb. A török nyelvű nomád népekkel fennálló több száz éves sokrétű etnokulturális kapcsolatnak köszönhetően nemcsak a katonáskodó nomád életmód alakult ki a korai magyaroknál, színesítve az anyagi és szellemi műveltséget, hanem közvetlen hatást is gyakorolt a magyar törzsszövetség törzsi rendszerére. A szerző véleménye szerint teljesen egyértelmű, hogy a török etnokulturális komponensek szerves módon váltak a formálódó magyar nép jól észrevehető jellegzetességévé. A Duna menti Pannoniába való áttelepülés folyamata során, amint azt az írott források hitelesen rögzítik, a Volga–Urál térségének keleti régiójában ottmaradt valamilyen magyar nyelvű töredék, amint ez később megerősítést is nyert. A középkori szerzők értesülései nyomán a magyarságnak ez a keleti része (vagy részei) egy tömbben élt tovább Volgai Bolgária közelében, egészen a Dzsingiszidák nyugati hadjáratának (1236‒1242) kezdetéig. A 13‒15. században a keleti magyarok, miként a többi alávetett nép, bekerültek az Arany Horda dzsingiszida törzsi rendszerébe. A késő középkor folyamán a keleti magyar népesség véglegesen asszimilálódott a Desti Kipcsakban domináns török nyelvű népességébe. Ilyen módon bekerültek és részt vettek az ott kialakuló új etnopolitikai közösségek (nogajok, üzbégek, tatárok és kazahok) kialakulásában.
A probléma ott van, hogy a tudós társadalom többsége a változtatás legkisebb jelére összezár, és akár személyes sértegetésig letorkollják a változást akarókat, mire ezek elhúzódnak egy múzeum csendes homályába, és magukban eldohognak.
Ebbe az állapotba akart belecsapni Kaiser a maki megalapításával. És most a maintream duzzog, de azért a tudomány területén kívüli mószerek et rögtön beindították.
Láthatod, itt is szitokszó a maki említése.
Természetesen egy új út nincs kitaposva, ott könnyen félre lehet csúszni, ebbe aztán belekapaszkodnak az ulrichok, bbercik, és a lényeggel egy percig sem törődve a félrecsúszás lényegtelen tényén lovagolva lejáratják a félrecsúszó tudós munkásságának a lényegét. Lásd még LGY esetét.
Még szép, hogy ilyen harci majmok ellenében roppant óvatos mindenki.
Benkő Loránd akadémikussal beszélget Szabó T. Ádám
"A székelység történetére nézve sem Anonymus, sem pedig Kézai krónikája forrásként nem megbízható."
"A magyarok, székelyek is keresték a dicső múltat. Es többen — úgy látszott — meg is találták . . . így született például a 18. században az ún. Csíki székely krónika, amely hamisítvány, legendák és költészet keveréke."
"Van néhány székely nemzetség- és ágnév, amelyek — noha teljes egészében igazodtak már a magyar nyelv rendszeréhez — végső soron mégis szláv vagy német eredetűek. A Boroszló, Szóvát, Vaja, Bud stb. szláv, a Vácmány, Náznán stb. pedig német eredetűek. Etimológiailag eddig még nem megnyugtatóan tisztázott az örlec és az Ecken nemzetségnevek eredete. Van egy név, amelyik esetleg korábbi török etnikum meglétére utalhat: a Besenyő ágnév. E név maga ugyan török fajú népet jelöl, a szó azonban persze már magyar, s ez a név is. Különben is „Egy fecske nem csinál nyarat!" — azaz e név egymagában annyi más nemzetségnév között egyáltalán nem jelenti azt, hogy a székelyek török eredetűek lennének."
"A székely szó eredetéről a következőket mondhatom: hangteste CVCVC (mássalhangzó/magánhangzó. . .) jellegzetesen finnugor. Többet nem akarok mondani, mivel a szék alapszó hangteste mögött több különböző eredetű és jelentésű szó húzódhat meg. Márpedig olyasmit ne terjesszünk a tudományban, amiben mi sem vagyunk biztosak. Mást viszont a székely szó kapcsán valószínűséggel állíthatunk: az -ly végződés magyar eredetű képző, az e előtte eredetileg tővégi rövid magánhangzó. Szemantikailag pedig meglehetős bizonysággal mondhatom, hogy a székely név eredetileg foglalkozásnév."
Ha egy generációra 25 évet számolunk átlagosan, akkor 1000 évvel ezelőtt 2 a negyvenedik hatványon darab ősöm élt, az kb 1099 milliárd ember. A bökkenő az, hogy akkor összesen nem élt egy milliárd ember a földön. :-(
