Az ízek és illatok csodálatos harmóniáján kívűl azt szeretem még a jó borokban, hogy nagyon jókat lehet vitatkozni róluk, anélkül hogy anyázni kellene, mivel nagyon szubjektív az értékítélet.
Itt szeretnék is egy kicsit vitázni veled, mert tapasztalatom szerint a Pók Tomi mióta Monarchiázik, bikavér ügyileg eléggé leült. 98-99-ben voltak az utolsó szép tételei azóta kezd kommercializálódni. Vszeg ebben az is közrejátszik, hogy a jobb kékfrankosait mostmár a Monarchia boraként hozza ki, meg, hogy ott hagyta a fiatal és igen tehetséges borásza a Tarnóczy Zoli.
Nem tudom, nem kóstoltam. Egyedül az évjáratos chardonnay pezsgőjüket ismerem, de nem vagyok elragadtatva tőlük. Egy kicsit kívül esnek az érdeklődési területemen, a nagyüzemeket kevésbé szeretem. Az átlátható méretű borászatokat izgalmasabb felfedezni, ahol a bor mögöt mindig ott van azonosíthatóan a borász is.
Üdv néktek, főleg neked, dikkike, mint topic-tulaj!
Nem akarok az egyetlen és igaz igehirdető szerepében tetszelegni, mert nem tartom akkora tudornak magamat, de valamennyire azért értek hozzá, ha nem is nagyon... :)
Szóval a borokat tekintve van több topic is, keress rá, és nézz be oda is, érdemes!
Ami az édes borokat illeti, elvileg - és a mi éghajlatunkon - a (valódi) borok alapból nem édesek. Kivétel persze az aszú és a kései szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok vagy a jégborok. Persze a kései szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok is lehetnek szárazak, a legjobb ilyen bor, amit eddig letemben ittam, a Feind Borház (Balatonfőkajár) 2000-es különleges minőségű, töppedt szőlőből készült Királyleánykája volt.
Aki még nem eléggé ismeri a borokat, azt a leginkább egy jó minőségű Irsai Olivér vagy Cserszegi Fűszeres borral lehet megnyerni a fehér boroknak. Vörösben sajnos nincs ilyen tuti tippem. Irsaiból szerintem a legjobb a Nyakas Pince Budai Irsai Olivérje, ez szerencsére a legtöbb hipermarketben kapható. Cserszegiben nekem a Benedek Pincészet Mátraalji Cserszegije a csúcs, de erről csak Pesten tudok címet adni (Pántlika Borház, VII. Dohány u., honlap). Vörösben nagyon jó Gere Tamás és Zsolt Villányi Mirtill Cuvée-je, az Auchanokban kapható. A másik legjobb vörös, amit ittam, a Pók - Polónyi Pincészet Egri Bikavérje volt, szerencsére ez is a legtöbb hipermarketben kapható.
Tiltakozom!!! Egy szóval nem mondtam azt, hogy jobb vagyok Nálad, pusztán meg van a dologról a magam véleménye, ami úgy gondolom elég sok tapasztalaton nyugszik.
Azért raktam a mondat végére egy-két smile-t is, hogy ne vedd túl komolyan. Az azért tény, hogy nálunk un. természetes édesbor csak speciális esetekben valósulhat meg, pl a botrytiszes borok, illetve az extrém késői szüretek esetében.
Bor számomra csak szőlőből elképzelhető, az egyébb variációkhoz nem tudok hozzászólni.
Ha már ilyen jól elvagyok itt egyedül, kiegészítem egy-két dologgal a témát.
Írtam, hogy sokan nem kostóltak még jó bort. Elég széles a baráti kör, sokszor vannak összeröffenések nálunk. Azt már tudják rólam, hogy elég tisztességes gyűjteményem van a pineccében, amire ráadásul büszke is vagyok, és szeretem kinálgatni néha rámenősen. Nem egyszer, és nem is kétszer jártam már úgy, hogy jött az óvatos duma,- én igazán nem szeretem a bort annyira, de talán egy kis édeset.- Én ilyenkor bólogatok nagy okosan, majd visszakérdezek, nem baj, ha félédes? Belemennek. Úgy szoktam tölteni ezután, hogy ne lássák a cimkét, (bár sok olyan tételem van amin nincs is) majd mikor jól kilelkendezik magukat (és kérnek még) , hogy milyen finom gyümölcsös és édeskés ez a bor megmutatom nekik a címkét vagy megmondom milyen bort ittak. Nagy rácsodálkozásokat okoz, mikor szembesülnek vele, hogy egy csontszáraz rizlinget vagy hárslevelűt mutattam nekik.
Sokan ekkor szembesülnek vele, hogy hát kérem ilyen bor is van a világon?
Meg, hogy egy szép száraz bort nem arról lehet megismerni, hogy összerántja a szánkat, hanem a szép gyümölcseiről, a harmonikus sav-alkohol egyensúlyáról, és a nagy extraktról.
Na ennyit mára a borokról, talán a topic is beindul.
Egyébként ez az édes bor mizéria tapasztalatom szerint arra vezethető vissza, hogy nagyon sokan egész egyszerűen még életükben nem ittak tisztességes, jó bort. A borfogyasztás ugyan kezd divatossá válni, de sajnos a borkultúrától még messze vagyunk.
Mit csinál az átlag honpógár, ha bort akar inni. Jobbik esetben nem a piacra megy kannás gyomirtóért, hanem kultúráltan vásárol a hipermarketben. Látja ám, hogy van 2-300-ért minőségi száraz fehérbor. Megveszi, mert ez mán "minőségi", oszt mikor megkostolja kiköpi a fogait, olyan sz.r. Később ezért megveszi ugyanabból az édes vagy félédes változatot, és azt mondja, nocsak, ez milyen jó. Pedig a cukron kívúl nem érez más ízt, és nem tudja, hogy ugyanazt a bort issza amit tegnap kiköpött, csak raktak bele fél kila cukrot. De ugye az egyszeri borász is azt mondja, a cukor ápol és eltakar.
szvsz sajnos a tudatos és kultúrált borfogyasztást tanulni és tapasztalni kell, nem egy csettintésből áll. Több dolgot is el kéne fogadni az induláskor, um. az iható bornak bizony ára van, a jó bornak méginkább. Színvonalas fehérbort pl. nem lehet 2-300 ft- kihozni, még önköltségen sem, nemhogy kiskeráron. Azonkívűl meg kellene tanulni tudatosan kiválsztani a bort, és nem az alapján, hogy melyik van leárazva, vagy melyiknek szép a címkéje.
Illetve annyit pontosítanák, hogy magyarországon és ebben az éghajlati zónában nincsen, a mediterrán környezetben ez elképzelhető, ott előfordulhatnak olyan cukorfokok is, ami már nem tud teljesen kierjedni.
azért hoztam létre hogy kicsit tájékozódjak, csak a kis fiatal bnQm csak az édes vöröset szereti, de én nagyon szeretnék többet tudni a borokról, szeretem a a száraz vöröset, de fehérben még nem ittam szárazat ott a tokaji a top nálam
Hát....... be vallom összintén az édes vörös kategória nem kifejezetten a "nagy minőség" kategóriája szerintem, de menj be a CORA-ba és vegyél bármilyen Malaga-t. Jellegzetes mediterrán édes vörösborok futnak ezen a néven 1000 Ft körüli árkategóriában.
Azért amikor benéztem a topicra, azt reméltem borokról is beszélgetünk majd, főleg magyarokról.
