No persze... Ugyanis a nagykövetségekről szóló adatok (pl. az alaprajz is) a területenkívüliség miatt szolgálati titkot képeznek. A Terézvárosban különösen sok követség van, ezekre sem az önkormányzatnak, sem más hivataloknak nincs hatásköre. Például építési (módosítási, bontási) engedélyt a Külügyminisztérium valamely szerve ad ki, nem lehet kikérni a tulajdonlapját, nem mehet be a postás vagy a díjbeszedő...
Én speciel meg tudnám mondani a palota tervezőjének nevét, és az építés évszámát, de nem teszem, nehogy titoksértési és diplomáciai bonyodalmakba keveredjek! :))
No de önmagában a házszám nyilvános adat! Az építéskor még 13 volt. Én arra lennék kíváncsi, hogy ki és mikor számozta át hivatalosan 11/B-re! Nem az tehát a kérdés, hogy aki babonából nem akarta, hogy 13 legyen, hogyan cserélte le a házszámtáblát; hanem hogy miként lehetett ezt hivatalossá tenni! Nyilván kellett írni valami kérvényt. Na, ennek a szövegére lennék kíváncsi, akár spanyolul is!! :))
Jó pár évvel ezelőtt az akkori spanyol követ felesége nagyon érdeklődött a ház multja felől. Annyit mondott, hogy a két háború közt került a birtokukba. Én akkoriban a rendelkezésemre álló helyeken, könyvtár, városvédők, próbáltam rákeresni, de sehol semmi adatot nem találtam, hogy ki, kinek és mikor építette, pedig egyértelműen városi palotának épült.
Ma jártam a Katona József utcában, ahol szintén nem a Dunánál kezdődik a számozás. Arra a következtetésre jutottam, hogy a régi aranyszabály az Ujlipótvárosra nem vonatkozik.
És van még egy fontos más szabály: a nagyjából kúp alakú hegyeken a lejtőirányú (sugaras) utcák a púpnál kezdődnek számozódni, a szerpentin jellegűek pedig a hegy lábánál. :)
Meglehet, hogy elfelejtették... de az is lehet, hogy az egykori 1 és a jelenlegi 20 nem azonos méreteiben, területében. Azaz tulképp egy új telekkönyvi egységet hoztak létre, és ezért kapott új, más számot.
Az Eötvös utcában az van, hogy nincs benne 13-as szám. Van egy lakóház 11/A számon, aztán jön a spanyol nagykövetség, aminek 11/B a házszáma, és ezután 15 következik az Andrássy út sarkán (az egykori BM kiállítóteremmel). Szóval ez így van, hiába nézzük le a babonaságot, hiába szerepel bizonyos hanyag nyilvántartásokban és térinformatikai rendszerekben 13-ként, a spanyol követség az bizony hivatalosan is 11/B.
Elképzelhetőnek tartom amúgy, hogy ez a spanyolok kívánsága volt, mert bár vannak magyar babonások is, mégsem találkoztam még olyan pesti utcával, ahol ne lenne 13-as házszám. Vagy van?
A Garay téren meg az történt, hogy röpke 5év alatt (amíg az új piac építése zajlott) elfelejtették, hogy a piac házszáma az 1, és mikor újonnan felavatták, ráragasztották a 20-at. Így most 2től indul, és 20ig tart.
Nem, nem is az egyben, de valami alacsony szám volt és fogröntgenről szólt a dolog, sok éve. Viszont akkor megtanultam, hogy semmi se biztos számozásilag.
Azt hiszem a közvetlen környékem is komoly gondokat okozhat a tájékozatlanabb taxisoknak számozásilag. 100 méteren belül ugyanaz az utca folytatódik 3 féle elnevezéssel és számmal.:-)
Én ezt úgy tudtam, hogy egyrészt a Duna felől indulva kezdődnek a számok, másrészt a Kossuth Lajos u. - Rákóczi út - Kerepesi út tengelytől jobbra-balra. Persze én is találtam ennek ellentmondó esetet, pl. a XIII. ker. Révész utca a Váci út felől a Duna felé számozódik.
Erről jut eszembe, hogy a minden taxis által tudott budapesti utcaszámozás talán nem eléggé közismert: az utcák általában a 0 km, a Clark Ádám tér felől kezdődően számozottak, és az utca elejétől nézve a bal oldal a páros, a jobb oldal a páratlan. Ettől a periférián bőven van eltérés, pl. Pesthidegkúton is.
Így van, a Szófia u. Liszt F. tér és Teréz krt. közti rövid szakaszát úgy keresztelték át Dohnányi Ernőre, hogy a többi része (a körúttól kifelé) megtartotta a régi nevét, és a házszámokhoz sem nyúltak. Tehát a Szófia u. nem 1-el, ill. 2-vel kezdődik!
Az Eötvös u.-ban nem ilyesmi van, hanem másmilyesmi! :))
Békés Pál Csikágó c. regényében le van írva líraian a történet, csak a sportoló kapott valami lehetetlen álnevet (Dibuk Cs. János, azt hiszem, lusta vagyok felállni megnézni). Hála és köszönet a fellebbentésért! :)
Gondoltam rá, hogy majd a ház 100 éves szülinapjára csinálunk valami kis helytörténeti-háztörténeti kiállítást a lakóknak. Sajna nem sok időm van, de 2011-re csak összerakom. Azt tudtam, hogy az utca régi neve Hegedűs Sándor volt, most már azt is tudom, hogy egy politikus volt a névadó. Vajon miért változtatták meg az utcanevet?Gondolom pont politikai indíttatásból. 1907 előtt az utca a Kemnitzer nevet viselte, Kemnitzer Ferencz író neve után (bár volt egy híres kávéháztulajdonos is Kemnitzer János az 1900-as évek elején.)
A Hunyadi téri vásárcsarnokot álmodták eredetileg a mai Szófia utca 18. helyére:
"A kerületi csarnok felépítését, mint a többi területen, itt is a főváros vállalta magára. 1892. február 24-én fővárosi határozat döntött arról, hogy a Hunyadi téri csarnok a Hunyadi tér 5. és a Kemnitzer u. 18. számú telken épüljön föl".
Ez aztán a Hunyadi tér 5-re korlátozódott. Felvettem a kapcsolatot a levéltárral, ahol elmondták; a Kemnitzer (Szófia) 18. helyén egy 1850-es években épült ház volt, melyet még a Góth féle Andrássy épület tervei előtt 1878 körül elbontottak. A ház mögött pedig az akkori Mintarajziskola, mai Iparművészeti Egyetem áll. (A klozetablakból pont belátni a könyvtárba...)
Ha időm engedi kutakodok még a Magasépítési tervtárban is, de azt csak személyesen lehet.
Elnézést a hosszú szövegemért.
Ha volna esetleg valakinek régi (1970-től visszafelé akár az ősrobbanásig) fényképe a mai Szófia utcáról és/vagy a Hunyadi tér környékéről, azt nagyon megköszönném. akár az e-mail címemre is.
Ezt én onnan tudtam, hogy gyerekkoromban ott laktam közel az Eötvös u. - Szófia u. sarokhoz közel. Egyszer jött valami levél egy régen külföldre szakadt rokontól, aki nem emlékezett a házszámra, és azt írta a címzésbe, hogy "Eötvös utcában közel a Hegedűs S. utcához". Amivel nem biztos, hogy sokat segített a postásokon, mert a kerület sem volt rajta. De tény, megérkezett a levél...
Valamint még az is érdekes, hogy a Szófia utcában van Hegedűs István (Fityula)öttusázó, 56-os áldozat emléktáblája. Ő leginkább arról volt híres, hogy a régi papír huszas hátoldalán az ő felsőteste volt ábrázolva! :))
Én a Szentmihályi úton laktam és a 31b, 131, 133. jelzésü busszal (mikor melyik járt arra, troli még abban az időben nem közlekedett) mentem haza. Nem igen figyeltem arra a területre ahol a Sugár épült.
Szerintem ő az a Hegedűs, legalábbis neki az 1942-es telefonkönyvben Orom utca 4. a címe.
Hegedüs Lóránt (Bp., 1872. jún. 28. – Bp., 1943. jan. 1.): gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, író, az MTA tagja (l. 1920, t. 1934. ig. 1935). Apja ~ Sándor politikus. 1898-tól 1905-ig szabadelvű programmal a pápai kerület ogy.-i képviselője. Rövid ideig részt vett a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1910-től munkapárti képviselő. 1905-től a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) ig.-ja, 1912-től alelnöke. 1913-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető ig.-ja. 1919 őszén vezető szerepet játszott a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) megszervezésében. 1920. dec. 16-tól 1921. szept. 27-ig pénzügyminiszter, a Teleki-, majd a Bethlen-kormányban; kísérletet tett a pénzügyi helyzet belső stabilizálására és ezen keresztül a külföldi hitelek megnyitására, de törekvése – főként a nagybirtokosok ellenállásán – megbukott. 1925-ben a TÉBE elnöke lett. Mint a Pesti Hírlap főmunkatársa publicisztikai, emellett közgazdasági és szépirodalmi tevékenységet is kifejtett. 1920-ban a Kisfaludy Társ. tagjává választották. A jobboldali irodalom védelmezőivel szemben harcot vívott Ady költői nagysága elismerésének érdekében. – F. m. Kossuth (színjáték, Bp., 1927); Gróf Széchenyi István regénye és éjszakája (Bp., 1933): Kossuth Lajos, legendák hőse (Bp., 1934): Két Andrássy és két Tisza (Bp., 1937); Ady és Tisza (Bp., 1940). – Irod. Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Bp., 1962).
