Szerintem a teljes magyar mezőny kiérdemelte a 2001-es év legrosszabb játékosa nevet. Mindezt abból gondolom, hogy a két ünnep között láttam egy játékos vetélkedőt Knézy Jenő vezetésével. Magyar csapatok játékosai (FTC, Újpest, stb.) mérkőztek egymással. Betegre röhögtem magam, hogy egy magyar válogatott labdarúgó (?) képtelem beletalálni 5 méterről egy járókába, vagy képtelen botok közt labdát vezetni, majd egy hokikapuba azt 6 méterről belelőni. Előszőr azt hittem, hogy sakkozók vagy vagy egyéb más sportot űzők, de sajnos nem. Mit kell ezeknek egyáltalán tudni ahhoz, hogy válogatottak legyenek ? Megmutatja nekik valaki a labdát? Gyakorolnak ezek egyáltalán labdával? Ezek olyan nehéz feladatok, hogy képtelenség megcsinálni? Aztán lehet, hogy csak a nagyképűség miatt direkt nem csinálták meg jól ?
Ne is mondd! 1993 októberében Praj kivédte a szemünket Megyeren, pedig az egy k. jó Fradi volt. Kihagytunk ez szekérderéknyi ziccert, Lipcsei, Détári stb., aztán közértes Józsi belenézett a reflektorokba és onnan már Belvon sem hibázott.
Ajajaj, és mivel riogatja az ellenfeleket?
De egy valamiben azért nagyon jó. Egyszer Szombathelyen egy főiskolás bulin voltunk egy társaságban, hát az asztal alá ivott néhány vezéralkoholistát.
Hát Roland Praj-ra szavazok annak ellenére, hogy újpesti a szívem: Katasztrófa amit művelt! Érdekes, hogy a fradi ellen ment neki! KB 3 X védett bravúrosan és mindig ellenük. A legfurcsább az egészben, hogy a közönség azért bírta!
Kedves lg18:
Még kicsit magyarázom: a topicban nemrég valaki jogosan irta, hogy ne a teljesen nevetséges, minősithetetlen, és alig ismert figuráknak adjunk Citromot, hanem éljátékosoknak. Ilyen értelemben hoztam szóba (mondom, más csak "bedobta" a nevét.)
Igazából a magyar futball utóbbi évtizedeit nem szeretem: sajnos ennek Véber nemcsak mellékszereplője volt. A válogatottságról: épp úgy láttam, akár 20-szoros válogatott is lehetett volna - de félek, hogy akkor sem tudtam volna szeretni. Na végezetul: belátom, hogy aki nem szereti a magyar (mai) focit, az jobb, ha viszamegy abba a topicba, amit szeret. Ezt fogom tenni: mégegyszer üdv.
Sokmindenben igazad van. Én is egy olyan régebbi hozzászóláshoz kapcsolódtam, ahol szimplán csak rossznak nevezik. Valóban volt néhány bajnoki meccs, ahol a legjobb volt, dehát ez nem mérce. Sajnos. Egyébként épp azt irtam, hogy miért nem volt válogatott. Bocs, hogy nem tudtam: ird meg, melyik meccsen. Az a helyzet, hogy a magyar válogatottat nézni sem szeretem... De Véberről mégegyszer: épp azt emlegettem, hogy ne utáljuk, rettenetes dolog volt a lábtörése.
Üdv: T.R.
Azért utána nézhetnél a dolgoknak. Először is Véber (ha már a Fitos nem Laci...).
Másodszor volt válogatott, mégpedig háromszor.
Harmadszor pedig nem volt olyan rossz játékos, játéka miatt nem volt okod utálni. Ha mégis, akkor nem követted figyelemmel. Minden rosszat lehet mondani a magánéletéről a hozzáállásáról, de azt állítani, hogy rossz játékos volt...nem találok szavakat.
Ha egy kis fizikai és lelki erő szorult volna bele, akkor ez Juve szintű csapatot kellett volna irányítania az ő techikájával és zsenialitásával. Gólpasszadásban nem volt párja és pl. a 96/97-es szezonban a góllővésben is remekelt, ha jól tudom ő lett az első a kanadai pályázaton (gólok + gólpasszok).
Hidd el láttam jópár meccsen, remek játékos volt, és még mindig az, Tatabányán.
A Fehér Csaba még nagyon is aktív!Csak most az NB1B-ben riogatja az ellenfelet,az ESMTK színeiben.A Farkas Andrással együtt a Kispestből mentek át Erzsébetre.
Bocs - valóban (Fitos) Józsi volt, Isten ne áldja.
Wéber neve is felmerült, én azonban őt kivenném a játékból. Az utóbbi évek legborzalmasabb lábtörése fűződik a nevéhez, és kész csoda, hogy utána még játszott. (Csak megj., hogy soha nem voltam Ujpest drukkerm és a lábtörése előtt álmélkodással vegyes dührohamokkal néztem a játékát: csak azt nem értettem, miért nem volt soha válogatott - nagyszerűen beleillett volna a kilencvenes évek, vagyis a fultballtörténelem legrosszabb magyar válogatottjainak minden összeállításába - nála sokkal kutyaütőbbek tucatjai lettek válogatottak.) A lábtörése után már nem tudtam utálni, gondolkozzatok el ezen.
---- Javaslatom: a hirhedt Finn-Magyar 1-1-es meccs csapatát lehetne megszavazni minden idők legrosszabb és legutálatosabb magyar válogatottjának, az "Örökös Magyar Citromoknak".
Amikor Helsinikiben kiharcolták a jugók elleni 1-7 és 0-5 jogát! Én nem a jugók elleni 2 meccsen utáltam őket és szégyenkeztem: mert az a jugó csapat azzal a játékkal a VB első négy legjobbja lehetett volna, az volt 2 csúcsmeccsük. Szégyelltem magam a finn-magyar hősies döntetlenen, hogy a későbbi hősies lichtenstein meg litván döntetlenről ne beszéljek, mert a 2 jugó meccs óta nem nézek magyar futballt semmikor és semmi körülmények között, és azóta elég jól megvagyok. - Szép VB-t kivánok mindenkinek.
Hát igen, a kilencvenes években csak az afrikai légiósaink vitték valamire.
A 94' es vb egyetlen "magyar érdekeltségű" játékosa Emeka Ezeugo (Emmy) a Kispestből.
Ha jól emlékszem Mackaya benn volt valamelyik Afrika-kupa All Star csapatában.
Na meg persze Fatusi olimpiai bajnok.
Ha már a legrosszabbakról van szó:
Talapa a szombathelyi szíveket is dobogtatta egy éven keresztül.
Azok a fantasztikus pillanatok, amikor Zacskó Misi Mijatovics után száguldott (már három fokozat levált róla, amikor a középkezdésnél utolérte).
Egy szép nyári napon a Népstadionban nyújtotta egyik felejthetetlen alakítását a másik király, Bánfi Szakértő János. Negyvenötezer néző tombolt, amikor a félelmetes olasz válogatott ellen saját kapujába továbbította a labdát egy fantasztikus mozdulattal.
De itt van még nagy kedvencem Vidóczi "Kérdőjel" Mittudomén, aki fantasztikus kondíciójának köszönhetően tíz perc után az ominózus írásjel alakját vette fel.
És az überköniget is hazai vizeken találtam meg: Fehér Csaba (Haladás/Kispest). Vérbeli befejező csatár volt, ebben a minőségében legnagyobb alakítása pályafutásának befejezése volt. Ő tényleg idekerülhet a halhatatlanok közé, mert egyszer komolyan felmerült a válogatottba való meghívása (csak a magyar állampolgársággal voltak gondok).
Fitos "Laci", ha jól emléxem a '80-as években még Józsi keresztnévre hallgatott, de hát ez részletkérdés. Amíg játszott, az egyik legundorítóbb és legunszipatikusabb játékos volt. A kilencvenes évekből egy legrosszabbat lehetetlen kiválasztani. Itt annyian voltak...
Nálam a csúcsrosszak: Zvara, Nagy Norbert, Mónos
A nyolcvanas évekből nálam Kékesi Rőzse viszi el a pálmát. Fingja nem volt a fociról, a Sport meg folyamatosan az MTK szupertörpéjének titulálta.
BUÉK mindenkinek. Új év, új rosszak. Legalábbis én visszatérnék az egész topic-ban csak egyszer emlitett névhez, Fitos Lacihoz. Sajnos ő inkább a 80-as évek második felében tündökölt. Tán nem a legrosszabb volt, de alulmúlhatatlanul a legellenszenvesebb a pályán. Alattomosan volt durva. Egyik hőstette egy izlandi lerugása rögtön a meccs elején (itthon). Ő volt a Honvéd negativ hőse a Honvéd-Görög Bajnok BEK párharcnak. Kispesten a Honvéd 5-0-ra vezetett a bef. előtt 10 perccel. Biztos továbbjutás, vastaps. Vége: 5-2 lett. A visszavágón Görög Bajnok - Honvéd 5-1. - Ezekután a hirhedt bindabotrány egyik főszereplőjeként a vádlottak közül egyetlenként megtartotta útlevelét, és "disszidált" Athénba, ahol - hihetetlen, de igy volt - ennek a Görög Bajnoknak a játékosa lett, majd letelepedett Athénban végleg. 90 után feltűnt, mint görög-magyar vállalkozó. És jaj, nem végleg, mégse nem, mert hallom, most megint itthon él. Nem elveszett ember. Korunk hőse.
Szerintem Babati Franky nem egy nagy spíler. Ahhoz képest, hogy csatárként, illetve támadó-közzéppályásként bolondítja az ellenfél védőit, kb 150 meccsen lőtt 4 gólt, és elismert élvonalbeli játékosként van számontartva.
Ha jól figyeltem (nem biztos, mert igen röhögtem) nem merültek fel még olyan spílerek,mint
Szabadi Laci, Kincses Sanyi, Lebonitzky, Fitos Laci, Báder, Kvaszta
