GIOVANNI
"Akkor a viz alatt nedvesruhaban hogyhogy nem fulladunk meg?"
Jó kérdés. VV kiképzésen azért eléggé fullasztó volt a gumibugyi, és nem csak a meleg miatt.
Elképzelhető, hogy az égési sérülésnél más is történik, ami miatt a fulladás (oxigénhiány? CO2 mégezés?) előjöhet. Megpróbálok utánanézni.
Más. Nem tudom, mennyire höle ötlet, de nem lehetne a szeparált palackokat egy nagynyomású hajlékony tömlővel összekötni? Olyan tömlőre gondoltam, mint amilyen a nyomásmérőé. A leválasztó csapot pedig rá lehetne rakni közvetlenül valamelyik palack csapjára.
Így akár csípőn is lehetne viselni szeparáltan a két palackot, de bármikor ott lenne a manifold előnye is. Ráadásul így az összes csap elérhető helyen lehetne. Magát a tömlőt pedig lehetne a dörzsöléstől védeni fémharisnyával (Bőrharisnya tesója :)).
Szitipi: kepeket talalsz DIR rendszerrol:
- www.wkpp.org (Equipment)- George Irvine felszereleseinel
- www.gue.com
- www.halcyon.net
Szerintem sokunknal ez kiindulasi alap, de mindenki egyedire szabja a felszereleset, sajat izlese szerint.
Ha a BC-t nezzuk alapveto lehetosegeid:
- DIR rendszer (hevederzet, felszereles elhelyezese, 1 koros wing + szarazruha, stb)
- 2 koros rendszerek (OMS, DiveRite, Divesystem, stb.) valtozatos hevederzettel. (DIR, 2 csatt, 1 csatt, stb.) Gumival vagy gumi nelkul a wing...
Utobbiakrol kepeket megint csak talalsz a megfelelo markak oldalain:
www.omsdive.com
www.diverite.com
Szubjektiv velemeny manifoldrol es szeparalt palckrol: kozel sincs annyi tapasztalatom, hogy veglegesnek mondhassam allaspontomat, de a kozelmultban volt egy nagyon kellemetlen tapasztalatom manifolddal.
2-en merultunk, 3. biztosito buvar kint varakozott.
Tarsam manifoldos rendszerrel jott, nalam szeparalt palackok. A merules utolso szakaszaban kozvetlenul a kijarati szukulet elott a tarsam (mogottem) veszjelzest ad. Elfogyott - nincs levegoje. Tarslelegeztetes, hosszu tomlovel kiuszas. Bent sokat nem szorakoztunk, mert hosszu tomlovel biztonsagosan ki tudtunk jonni, es gondoltuk majd kint megnezzuk alaposabban a felszerelest. De mielott elindultunk volna, termeszetesen megneztem a dologot, bar mind a mai napig nem talalunk ra magyarazatot.
Hosszu tomlos reduktort megszivtam, levego nem jott. Nyomasmero csont 0-t mutatott. Rovid tomlot nem neztem, de tarsam erthetoen kiprobalta, abbol sem jott levego. Az utolso slukk meg nagy nehezen kiszivhato volt allitasa szerint. Kinti reszletesebb vizsgalat eredmenye:
a bal oldali csap elzarodott, vagy legrosszabb esetben nem volt nyitva (de ez csak elvi feltetelezes). Manifold csapja es jobb oldali csap nyitva. Ennek ellenere az emlitett szituacioba keveredtunk bent a jaratban. Elzarva majd ujra kinyitva mindent, mukodik a 2 palackban 160-160 bar. Okoskodasunk szerint, ha manifold nem is lett volna nyitva es az egyik palackot koppra szivja a tarsam, akkor a manifold megnyitasa utan (felezodes) 110-120 barnak kellett volna lennie a palackokban. Ennek ellenere 160 bar volt. 12-es acel Faber palackok, 200 bar. (220-230-ra toltve)
Oszinten szolva nem talaltunk ra magyarazatot, pedig a fentiek tenyek. Lehet, hogy az enyhen sokkos helyzetben valamit elneztunk, de a 3. tarsunk is ott volt es o is a fentieket tapasztalta.
Ezek utan tarsam meg ott szetszerelte a hidat.
Ez nem a manifold ellen szol, mert biztosan van letjogosultsaga. Ez egy szubjektiv tapasztalat volt es nem tudjuk megmegyarazni a dolgot, pedig biztosan van ra magyarazat.
Orulnek ha megprobalnank kozosen kielemezni a dolgot es esetleg magyarazatot talalni ra, mert zavar a dolog.
Masik:
Ha a Janos altal irt szituaciot nezem jo a szamitas. En is ugy gondolom, hogy szeparalt palack eseten 2x3000 l van :-) 1/3-ad szabaly. Kifele van 2x2000 liter, ahogy irta Janos. Egyik elszal, marad 2000 liter. Elviekben ha nem novekszik a legzesszam, elegendo lenne az 1000 liter, mint befele, de teny, hogy ilyenkor jobban fogyaszt az ember. De erre van ott az utolso 1000 liter, hogy fedezze ezt a tobletet. Nekem ez elfogadhato, elegendo biztonsagi tartaleknak tunik.
Teny, hogy manifold eseten tobb a tartalek, de manifold eseten tobb a meghibasodasi lehetoseg (+ O gyuruk) es meg egy csap, amit el kell ernem. Elviekben elofordulhat olyan szitu barlangban, hogy nem erem el a csapokat. Meghibasodas eseten manifoldnal elszal az _osszes_ levegom!
Egy dolgon gondolkozom: mi van ha manifoldot hasznalok de alapvetoen zart allapotban tartom es mint szeparalt rendszert hasznalok. Veszhelyzet eseten rossz csap elzar, manifold megnyit, igy hozzaferek ahhoz a levegohoz is. Ha viszont nem ferek manifoldhoz, nem szall el az osszes levegom.
Meg egyszer: nekem keves tapasztalatom van meg, csak hangosan gondolkodom. Javitsatok ki ha valamit rosszul gondolok es remelem senkit nem zavart a hosszu hangos gondolatmenetem. :-)
Hello
Néhány jónak tartott konfigurácioról Én is szivesen néznék képet, rövid magyarázattal. Többen több félét tanítanak, Én szivesen vennék néhány mintát, kibrobálom Nekem melyik válik be.
A merüléseknél első a biztonság, a használhatoság.
A szeparált palackokat is el kell tudni zárni. Ha a baloldali palack csapja jobbra néz, akkor ez szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy a helyzet sem túl kellemes. Régebben én ilyenkor kifordítottam a baloldali palackot és egy kissé V alakban úgy irányítottam a csapokat, hogy a manifoldos elrendezéshez képest is könnyebb volt elzárni. Ennek az a hátránya, hogy a baloldali reduktor kifelé áll. Barlangban ez a megoldás nem ad védelmet a reduktor első lépcsőjének. A magam részéről, ha egyforma gázt használok a hátpalackokban, akkor mindkét reduktor jobbról jön. Szerintem nincs értelme a balról jövő reduktornak, legfeljebb akkor, ha két különböző gázt használunk és jobban el akarjuk különíteni a reduktorokat, hogy ne keverhessük össze őket. Nyíltvizi trimix merüléseknél (100 méter alattiaknál) egy ideig nagyon hittem abban, hogy fontosabb az, hogy a mélységsávoknak megfelelő különböző gázkeveréket használjunk, mint az, hogy manifolddal kössük össze a palackokat. Ezekhez a merülésekhez egy nem túl egyszerű vészhelyzeti terv tartozott bonyolult gyakorlatokkal két hátsó szeparált palackkal. Most úgy gondolom, hogy az egyszerűség több hasznot hoz, mint az ideális gázkeverék alkalmazása, ezért mindíg manifoldot használok. Ettől persze még elfogadom a szeparált palackok használatatát, akkor, ha valaki tényleg tudja, hogy mit kell velük tenni és ezt hajlandó gyakorolni is.
Amit Resi ír az egy állandó probléma a barlangokban. Sokszor fizikai képtelenség egy dupla palackot bevinni a barlangba. A DIR szerint ilyenkor ne merülj. Ez is egy felfogás. Az egyharmad szabály szeparált palackok esetén viszont nem igaz. Ha 2x15 l 200 bar-os palackot viszünk, ez 6000 l gázt jelent. Az 1/3-nál összesen 4000 l gázunk van. Szeparált palackok esetében ez 2x 2000 l. Ha tehát elszáll az egyik palack a visszaútra már csak 2000 l gáz marad. A magam részéről nem hiszem, hogy ez elég, mert barlangban vagy nyíltvízben a levegőfogyasztásunk ilyenkor megnő. Ilyenkor szerintem a 1/4 szabály használható, de nem annyira jó mint a manifoldos 1/3 szabály. Néhányan a helyszínen felszerelhető hidat részesítik előnybe, ami nagyon jó, viszont nincs izolátor szelep. Ha valaki így merül, számára felbecsülhetetlen értékű lesz a Resi által említett dugó, mivel ez a szálítás közben védi a csapokat. Mellesleg a dugókkal én is így jártam, de most hozok párat tartalékba.(ez egyszerűen érthetetlen, hogy a kereskedők megfeledkeznek róla). A manifold másik előnye, hogy adott esetben elég egy nyomásmérő.
A nyomásmérőkről én nem szedném le a gumi védőt. Szerintem ezeket a nyomásmérőket védeni kell. Nekem sikerült szereznem egy igazán jó ipari nyomásmérőt gumi nélkül, de ez olyan minőség, amire tényleg nem kell a gumi. Az MK 20-asokkal (2-3 évvel ezelőttiek) nekem jók a tapasztalataim melegvízben. Hidegben mindíg befagynak, de ha vannak Apex reduktorok akkor meg is cserélheted őket.(az Apex nem fagy be) a mostani Scubapro-kat nem ismerem, de sokan panaszkodnak. Ha tehetem, régi R190 -et használok lehetőleg még régebbi MK2-vel, de ennek már megtaláltam a másolatát ami nagyon megbízható és kb 10.000 Ft-ba kerül.
Még egy gondolat: száraz ruhában főleg zárt hevederzettel nem tudom érdemes-e vetkőzni. A palackból való légzést inkább stage merüléseknél alkalmaznám. Persze egy vészhelyzet mindíg extrém és nehéz megmondani, hogy mikor mi a jó megoldás. Mostanában leginkább a hosszútömlős jobboldali elrendezést használom. Nem lustaságból, hanem azért mert rengeteg fajta merülésnél bevált és viszonylag gyorsan konfigurálható.
Igen, Janos azert irta, hogy szeparalt palackok. :-) Azert nem mindegy, hogy el tudod-e zarni vagy sem. Bar altalaban 1/3-ad szabalyt alkalmaz mindenki es elegendo lenne a masik palack tartalma a visszauthoz, levegobol mindig keves van, foleg egy barlangi merules soran. Legvegso esetben az ember leszedi a cuccot magarol, lekapja az elso lepcsot es palackbol lelegzik (mint ahogyan a barlangi tanfolyamon tanitjak). Ez nagyon extrem, de ha ezen mulik, akkor igenis hogy el kell tudni zarni a palackot.
Egy iranyba nezo csapokra egy esetleges magyarazat: megvette a 2 palackot normal csappal. Nem vett hozza kulon forditott csapot, vagy manifoldos rendszert, lustasagbol vagy hanyagsagbol.
Teny es valo, hogy a befele allo csapot nagyon nem lehet elerni...
Sajnos en 3-4 honapja varok a csapjaimhoz lezaro dugora a manifold helyere (barlang elsosorban), meg mindig nem erkezett meg, ezert en is kenytelen vagyok igy merulni. Nem jo, de nem tudok mit csinalni, nagyon trehanyak a forgalmazok mostanaban (imho), tisztelet a kivetelnek.
"Általában nem értettem a szeparált palackok egy irányba néző csapjainak magyarázatát. Ki tudja így elzárni azokat? Vagy ezeket nem kell tudni elzárni?"
Bar en nem vagyok kepzett technikai buvar, de azert a jozan paraszti esz alapjan:
Ha egy iranyba neztek a csapok, akkor feltetelezem, nem volt rajta manifold. Akkor meg mar, ha valami miatt el kellene zarni, akkor tulajdonkeppen tokmindegy, elzarja-e az ember, vagy sem...
Magam reszerol 2 honapja nyuzok lassan egy Halcyon 70-es winget, acel hattamlajaval, DIR hevederzettel, 2 stage lampaval a hevederzeten. Barlangban jobb oldalon folampa (hazi gyartmany 12V, 7A, olomzseles), LOLA 50W-os fejjel. 2x Scubapro MK20-as + R190 szett, egyik R190-es balra vezetve. E mellett 2x APEKS ATX50-es szett stage palackokra. Mares 400 baros nyomasmerok, gumi burkolattol megszabaditva. (Bar az egyik epp most azott be ER tanfolyamon.)
Nekem bejott ez a konfiguracio, de azert veglegesnek nem mondanam meg. :-) DIR hevederzettel sincs semmi bajom, nekem kenyelmes, le-es feloltozesnel kell egy kis segitseg, de ez megoldott.
Janos! Nem tudom, hogy ilyesmire gondoltal-e a kerdeseddel, de engem is nagyon erdekelnek a felszerelesek, akar a kulonos kategoria is, ha megirod, hogy az milyen. Mindenbol lehet tanulni...
sajnos nincs fotóm a konfigurációról, de egyet pl. le tudok írni, ami nekem nagyon "különös" volt. A búvár hátán két szeparált palack volt egy irányba néző csapokkal. A bal oldalon az első lépcsőhöz két második lépcső csatlakozott. Az egyik rövid tömlővel jobbról a búvár szájához ment, a másik egy hosszú tömlőn volt a bal oldalon lévő palack gumijába begyűrve, úgy hogy a második lépcső hátul a palackon fityeget. A többi inflátor és nyomásmérő sűrű erdőhöz hasonlóan jött mindenfelöl. Számomra egyáltalán nem volt érthető, hogy mi a szerepe ennek a "technikai" octopusnak.
Láttam még néhány bozót szerű elrendezést, de ezekre sem leltem magyarázatot. Általában nem értettem a szeparált palackok egy irányba néző csapjainak magyarázatát. Ki tudja így elzárni azokat? Vagy ezeket nem kell tudni elzárni?
A másik konfiguráció, amit láttam, hogy a stage palackok a búvár bal oldalán voltak, jobb oldalon padig az akku derékon. Ezt kipróbáltam tengerben, de nekem nem nagyon volt kényelmes. Volt aki szintén kipróbálta és azt mondta, hogy még egyetlen konfiguráció sem volt ennyire kényelmes. Mid a ketten 80-as alu palackokkal merültünk. Nekem a palackok lebegése okozott problémát a merülések végén. Ezt a konfigurációt mindenkinek ajánlom kipróbálásra, mert ha a palackok nagyon kicsit - ba vannak tényleg kényelmes. Lehet, hogy édes vízben ez nem okoz kényelmetlenséget.
A bor felulete egy atlagos embernel kb 2 negyzetmeter. A tudo belso felulete kb 100 negyzetmeter. Ezen kivul a verellatasa is jobb, valamint az ateresztokepessegre van optimalizalva, a borrel ellentetben, ugyhogy innentol szerintem az egesz problema nem olyan borzaszto jelentos.
Ha megis, akkor a legjobb a nedvesruha: abban nagyon keves a nitrogen is, a helium is, az argon is, igy oda a boron at biztos csak tavozni fognak ezek a gazok :)
Én a tanulmányaim alapján a börön át való desszaturáciora azt tudom mondani, hogy bizonyos mennyiség biztos, hogy létrejön. A fizikai egyensuly elmélet alapján pedig ha nitrogén ill. más gázokat figyelembe véve He szegény környezet veszi körül a testedet akkor biztosan jobb a desszaturácio hiszen a kiáramlás mindaddig folytatodik amig a környezet N ill. He tartalma megnem eggyezik a testedével.
Ha a tested körül argon van akkor a másik két gáz kiáramlása biztos, jelentösebb mintha levegövel vagy nitroxxal, trimixel fujnád a ruhát. Az viszont tény, hogy bizonyos mennyiségü beáramlás is történik a fizikai törvények alapján ami nem biztos hogy tul egészséges, hiszen az argon narkotizálo hatása sokkal jelentösebb a N ill. He nél.
Sajnos a pontos be és kiáramlási adatokról nincs igazán semmilyen konkrétumom, de ha figyelembe vesszük, hogy igen nagymélységekben és hosszú merüléseknél argont használnak és tudomásom szerint ebből eddig nem volt probléma akkor ez azt jelenti, hogy a börön át leadható ill. felvehető gázcsere nem lehet tulzottan jelentös mértékü. A fizikai egyenletnél még figyelembe kell venni a molekula méretet ami azt jelenti, hogy a He és a Nitrogén lehet, hogy kitud áramlani az argon pedig a molekula méret miatt nem tud beáramlani. Ezen esetben ugyan elméletileg lehetséges lenne az ideális deszaturáciot növelö tényezö az argonnal töltött ruha esetében, de igazából még nem hiszek benne. Nincs fogalmam se a az emberi bőr membrán áteresztő képeségéről, különbözö nyomásokon ill. azok függvényében.
Nem reklám akar lenni, de a www.iantd.hu oldalon az árlista menüben megtalálható néhány technikai felszerelés ára, ami remélhetően a jövőben bővülni fog.
Érdekelne, hogy ki milyen felszereléseket és konfigurációkat próbált ki. Az utóbbi időben láttam néhány nagyon "különös" összeállítást.
GIOVANNI
"Szerintetek jelentos szerepet jatszik a boron at valo legzes a dekompresszio meneteben? "
Nem tudom mennyire jelentős a deco szempontjából a bőrlégzés. Viszont már több helyen is olvastam, hogy a nagy testfelületen megégett emberek néha fulladásos halált halnak ép légzőrendszer (légcső, tüdő) esetén is. Ezért oxigént szoktak nekik adni.
Vagyis a bőrlégzés nem elhanyagolható. Nem olyan mértékű mint egy békánál, de számottevő.
Más (vagy nem :)) :
Úgy tudom a könnyebb gáz hamarabb nyelődik el, mint a nehéz (He-N).
Ha már telítődtek a szövetek a könnyebb gázzal, és belégzésre kerül egy nehezebb gáz, ez a nehezebb "kiszorítja" e a könnyebbet ?
Hogyan zajlik az elnyelődés, ha egyszerre, és hogyan, ha eltérő időben lélegezzük be a különböző fajsúlyú gázokat ?
Most oszinten. Szerintetek jelentos szerepet jatszik a boron at valo legzes a dekompresszio meneteben? Nem ertek hozza, de az a gyanum, hogy a tudon at nagysagrendekkel tobb gaz cserelodik, mint a borfeluleten keresztul (mar csak pusztan a felulet miatt is).
A dekosatornak velemenyem szerint inkabb ott lehet szerepe, hogy az oxigengorcs nem okoz azonnal fulladast (a kenyelmen tul)
A kérdés nagyon izgalmas. Próbáltam már régebben utána nézni, de nem találtam túl sok anyagot. A hosszú ideig tartó decózásnál vagy nagyon hideg vízben nyílván mindenki argont használ. A kérdés másik oldala, hogy egyre többen használnak deco sátrat a víz alatt, amiben viszont levegő van. Itt a búvár szárazon tartása a legfőbb előny és ezekben a leírásokban nem esett szó a testet körülvevő gázokról. Ha bárki talál erről valamit, az engem is érdekelne.
Raha,
A CNS dózis egy létező fogalom még a TDI-ban is. Ha ott végezted a tanfolyamot biztos, hogy számoltál vele.
Valószínűleg augusztus végén megjelenik a Technikai Búvár Enciklopédia. Nem állítom, hogy mindenben aktuális de nagyon sok kérdést nagyon egyszerű nyelven tárgyal. Az enciklopédia és egyéb technikai anyagok fordításánál mindenki rákényszerül bizonyos fogalmak megalkotására, mivel nincs megfelelő magyar kifejezés. Remélem ez azért nem fog gondot okozni.
Ebben a fórumban pont az a jó, hogy a fogalmakat pontosítani lehet.
szitipi: Hat en pont nem arra a tenyre gondoltam, hogy a He jol szigetel es ezaltal a komforterzet no ezaltal stb..... ez rendben van. Hanem valami olyasmi utan kutakodok, hogy mi van akkor ha az ember testet nem a viz veszi korul kozvetlenul, hanem valamilyen gaz (levego, Ar, egyeb) es ez befolyasolhatja-e a deszaturaciot a boron at?
Az argon szigetelö képessége sokkal jobb mint a levegőé, a héliumé sokkal rosszabb.
A decompresszio befolyásolása csak annyiban változik, hogy hidegben, ha fázol lasabb a kiürülés. A szárazruhában argonnal jobb a szigetelés kevésbé fázol, jobb a desszaturáció.
Szarazruha fujasara miert nem ajanlott semmilyen He tartalmu keverek?
Es tudtok-e rola hogy mikent befolyasolja a dekompressziot az, hogy ha nem nedves ruhaban merulsz, hanem szarazban es a szarazruhadat Argonnal vagy egyeb keverekkel fujod?
Ha mar ennyire a HPNS-nel tartunk: a hydrox-nal jelentkeznek-e hasonlo problemak? Ha igen, mik azok? Ha nem, miert nem azt hasznaljak? (Ha jol emlekszem, azt a szimulalt 701 meteres merulest is hydreliox-szal hajtottak vegre)
1. Ha jól emlékszem, van olyan kutatási eredmény, amiben azt fejtegetik, hogy mivel a HPNS tünetei pont az ellenkezői a nitrogén narkózisénak, a kiváltó oka is az ellenkezője lehet. Tehát az idegsejtek sejt-membránjának felületi feszültségét növeli, arra összehúzó hatást gyakorol a mélység és a gyorsan bekövetkező nyomásváltozás és ez károsan befolyásolja az ingerület átvitel minőségét, változtatja az agy elektromos aktivitását.
Van még egy jelenség, ami hasonló tünetekkel jár, de nincs nyomásváltozás ( “Hydrostatic Pressure Syndrome”) hosszabb, nagy mélységű merüléskor tapasztalták.???
2.Hosszabb távú hatás? Szerintem csak rövid távú hatása lehet. Ha a süllyedés (nyomásváltozás )elég lassú volt és a keverékben a sejtmembrán összehúzódásának ellensúlyozására van max 10 százalék Nitrogén, és mégis előfordul, akkor, ha még lehet emelkedni kell, vagy szédülve és remegve süllyedni és koppanni az aljzaton. De ez rövid távú (időben).
Mindenesetre nekünk szabadidős búvároknak nem kell aggódnunk a HPNS veszélyei miatt, nagy valószínűleg a közelébe sem kerülünk soha.
Ellenvélemény?
Én is kérdeznék valamit.
Mi a véleményetek a búvárkodás és a dohányzás kapcsolatáról?
1. kérdés: Igaz, hogy még nem tudják mi módon okozza a He a HPNS-t?
2. kérdés: És akkor még azt sem tudják, hogy ez hosszú távon milyen hatással van az emberre?
Igen, abszulúte tisztában vagyok hogy egy dologról beszélünk, csak másképpen nevezzük. Ezért javasoltam hogy a CNS-t, aminek nevében is benne van hogy központi idegrendszert érinti különítsük el a Pulmonáris (légzőrendszeri) dózistól.
Így azonban a CNS dózis nem korrekt megfogalmazás. Mintha azt mondanám: piros az autód, de ez alatt azt érteném hogy kék a sálad...
-resi írta: " - probaljunk meg maximalisan az erdemi reszekre (konstruktiv vitara, megbeszelesre) szoritkozni es messzemenokig keruljuk a szemelyes megjegyzeseket, piszkalodasokat (meg ha nem is annak szanta az ember) "
Ez szép volt. Nem lesz (ne legyen !) újabb tragédia, ahol vélt, vagy már el is feledett kezdetű sérelmeket orvosolhatnak a régen, vagy személyesen talán sosem találkozott emberek.
Ne bántsuk meg egymást itt, és mondjunk minél több jót egymásról, főleg külföldön. Ez nem kerül semmibe, és ha feltételezzük, hogy a kimondott szónak, gondolatnak teremtő ereje van, talán azoknál is elérünk valamit, akikre ez nem teljesen igaz.
-Raha: szerintem bjbj-nek igaza van abban, hogy a
"A test hőleadásában viszont elenyésző szerepe van a heliumnak."
Te beszélsz angolul, a cikk, amit segítségül hívok, Randy Milak cikke, talán ismerős a név..:
"There is an apparent chilling during breathing. Dilutant gases,such as helium or hydrogen, have low density but high specific heat
compared to nitrogen. This is again due to the thinner molecular density of the gas, which transmits heat faster by direct conduction,
compared to air. The gas entering the diver's lungs will not conduct heat out of the body as readily as air, there being fewer molecules to
warm up. Air by comparison is denser and may feel warmer when inhaled at any given depth, but will transmit more heat out from the lungs (and
by that contribute more significantly to core heat loss) than helium mixtures. The greatest contributor to convective respiratory heat loss is the temperature of inhaled gas more so than gas density. Where helium-based mixtures can contribute significantly to heat loss is when they are used as drysuit inflation gases, but overall the use of trimix or heliox in drysuit inflation should be avoided at all times."
Röviden: Légzéskor a levegő melegebbnek tűnik ugyan, mint a hélium tartalmú keverék, de a levegő több hőt von el a tüdőből és így jobban csökkenti a maghőt is, mint a trimix, amiben (mivel kisebb sűrűségű,) kevesebb a molekula, ami átadhatja a hőt.
A belélegzett gáz hőmérséklete sokkal fontosabb ebből a szempontból.
Viszont szárazruha fújására minden hélium tartalmú keverék kerülendő.
Ez is csak egy vélemény. Javítsatok ki, ha másképp látjátok.
a fogalmak és a rendszerek keveredése miatt, lehet, hogy elbeszélünk egymás mellett.
A CNS és a Pulmonáris oxigénmérgezéssel kapcsolatban lenne egy rövid összefoglalom,
a teljesség igénye nélkül. Lehet, hogy a szöveg egy kicsikét száraz lesz, a pigmy csikóhalak
szerintem izgalmasabbak. :)
- Az oxigénmérgezés kialakulása a nyomás és idő függvénye, akkor van rá esély, ha az Fo2 határértéket vagy az adott Po2 értékhez tartozó időhatárt lépjük túl.
A CNS mérgezést egy kicsit más megközelítésben is használni szoktuk, ami első ránézésre, nyelvezetében a pulmonáris oxigénmérgezés (UPTD vagy OTU) behatására hasonlíthat.
A szakkönyvek kiemelik a CNS-t (központi idegrendszer oxigénmérgezése – magát a mérgezést,
„off-oxigén” hatás, görcsös roham) és külön ejtenek szót a CNS oxigén behatás vagy más néven
CNS oxigén dózis figyeléséről. Itt százalékosan kifejezve nézik a CNS értéket. Számítása (NOAA) CNS%=Po2 behatás(percben) / Po2 idő határ(percben) * 100
Pl. 30 percig merülünk és olyan gázkeveréket lélegzünk be aminek az Po2=1,6.
Tudjuk, hogy maximálisan 45 percig terhelhetjük a szervezetünket Po2=1.6 értéknél.
(NOAA táblázat) Így a képlet a következőképpen alakul: 30/45*100=66.66, tehát a merülés oxigén behatása CNS=66,66 % (de az OTU=57,6)
A NOAA legalább 2 óra felszíni időt javasol mikor a CNS%-ot teljesen kihasználtuk (80%), és 12 órát mikor az egy napra meghatározott CNS %-ot elértük.
A pulmonáris behatást UPTD (vagy OTU) a vitálkapacitás csökkenésével jellemezük.
1 UPTD megfelel, 1ATA nyomáson, 1 percnyi 100% oxigén belélegzése során a szervezetünkbe jutott oxigén mennyiségének. (24h behatás 1440 UPDT)
