Egyesületünk éves közgyűlésének, találkozójának és cserenapjainak pontosított helyszíne:Kápolnásnyék, Széchenyi út 15. szám 4. kerületi Ifjúsági Tábor
Időpontja: 2021. augusztus 27. péntek 08. órától 29-én vasárnap 14 óráig.
Főbb információk:
elhelyezés faházakban, 4 és 6 fős szobákban, melyekhez 2 nagy közös fürdő+wc blokk tartozik.
Maga a tábor a Velencei-tóhoz kb. 5 perc sétára van.
- a sátrazást megengedte a tulajdonos, de aki sátrazik, ugyanúgy a faházas árakat téríti.
térítési díjak:
egyesületi tagnak és + 1 fő családtagnak 4.000 ft//fő/ nap, további családtagoknak/ vendégeknek 5.000 ft/fő/nap (tartalmazza a szállást és a napi kétszeri étkezést is-reggelit nem!)
- Aki csak egy napra jön (péntekre vagy szombatra- nem száll meg,) 2.000 ft belépti díjat fizet, és kérésére egy étkezést biztosítunk még ( ebédet – vagy vacsorát)
Regisztrációs díjak nem változtak:- 14 év alatt és 80 év felett nincs díj- 14-18 között 1.000,- Ft- felnőtteknek 2.000,- Ft mely extraként magában foglal 2 ajándék Tombola jegyet
Jelentkezni (lehetőség szerint írásban, e-mailben/ facebookon privátban) nálam lehet. dibuszf@gmail.com vészhelyzet esetén: 204455080
Határidő: 2021. augusztus 22.
Ha kérdés van, állok rendelkezésetekre, további információk még lesznek a későbbiekben.
Annak idején, még a 8. kiadványban a derekegyházi téglagyárról megírt tanulmányban említettem a kölcsönkapott téglagyári kiadási naplót 1935-1948 évekről. Sajnos két éve a kölcsönadó Sanyi bácsi elhunyt, de a testvérének hála, mert a napokban nekem adományozta a hagyatékban megtalált naplót.
Ez biztos fiatal szarvas bikuci mert kicsi az agancsa.És ha ez egy őz? netán suta,bakker akkor borul az egész teória,mert mint tudjuk a suta azért néz hátra,hogy bak e vagy nem.:-)
Endre hazahívta öccsét Béla herceget Lengyelországból, „Nincs örökösöm, se testvérem kívüled, légy te az, kövess a trónon.” Bélának hazajöttekor volt már két fia, Géza és László.
1052-ben /vagy 3-ban/ azonban Endre neje Jaroszlav kievi nagyfejedelem lánya Anasztázia Salamont szülte, ki miatt Endre ígéretét megszegte, és Salamont uralkodása tizenkettedik évében, öt éves korában megkoronáztatta. Ettől kezdve több csata következett, de számunkra ezekből az 1074 március 14-edikével bekövetkezett mogyoródi győzelem, Géza és László vezetésével, magyar és morva sereggel érdemel csak figyelmet!
...”s minthogy, az akkori idő szellemében mindent csodákkal levén szokás összeköttetésbe hozni, Gejsa és László, Salamon elűzetése után egy évre Váczra utaztok alkalmával tüzes ágancscsal ékített szarvasra bukkantak, mely általuk űzőbe vetetvén a két erdő közötti halmon állapodott meg, éppen ezen halmot tűzték ki,”… Más írók úgy vélekednek, hogy a fogadalmi kápolna Mogyoród közelében létezett, „hol László és Gejsa testvérek szent Benedek rendi monostort alapítottak.”
…”Pest vármegyében fekvő Mogyoród falu sz. Benedek rendi apátság székhelye volt. Ezen apátságot, Bonfin tanúsága szerint, sz. László király bátyjával Gejsával, a Salamon király hadserege fölött, a szomszéd halmon kivívott ütközet után, fogadásból alapította sz. Márton püspök emlékezetére.”
Mogyoródi ütközet: „a két hadsereget az a meglehetős meredek hegyhát választotta el, mely Fóth és Mogyoród határai között terül el. László földre borulva kérte az isten segítségét, és megfogadta, ha győznek, azon a helyen egyházat építtet szent Márton tiszteletére.”
Figyelem! Győzelem előtti fogadalom tétel!!! Salamon elűzetését követő egy évre történő Vácra menetel során történő találkozás a szarvassal!!! A visszafelé néző szarvas emlékezteti őket vissza a csata előtti fogadalom tételre!!! Kettős a visszanézés szimbóluma, időre vonatkozó, hisz a fogadalom tétel óta már egy év eltelt, és irányra visszafelé Fót irányába esett meg.
A mogyoródi apátság Buda várának visszafoglalása után, valamennyi fekvő birtokával együtt a váci püspökségnek adományoztatott. Az ez utáni, 1690 és 1811-es időközben a kinevezett címzetes apátok névsora ismert, ezek közül csak az 1711-ben jelzett Foglár József, győri kanonokra emlékeztetnék.
Kúti Boldogasszony kisprépostság: „A vízdús forrás mellé épült Boldogasszony kápolna ugyan azon a helyen áll, hol egykor a régi írók tanúsága szerint 1. Gejsának és sz. Lászlónak ama jóslatszerű szarvas megjelent.”
Karácsony J. „ a XI. században alakultak ki …..a mogyoródi /1075/ … benedekrendi királyi kolostorok.
A tégla létrejöttében a főszerep az általam már a 71470-ben is említett Dvornikovich Mihályé. Felsorolnám a vonatkozó adatokat: 1672-től győri kanonok, 1684-töl Széchenyi György mellett általános püspöki helynök, 1689-ben váci püspök lett Győrben lakva, csak 1699-ben költözött Vácra, mikor is lemondott győri stallumáról, végül 1704-ben elhagyta Vácot és visszaköltözött Győrbe.
A tégla tehát 1675-ös, 600 éve jubileumi szülött a korábbi benedekrendi történések révén.
Vácnak a témakörbe említése révén kívánom megjegyezni, hogy a HP/PH téglajel eredetének a fórumbeli megjelölése a valótlanság csimborasszója, de ha így nem tetsző lehet a popocatépetl-éje is.
Az írásban idézőjelben, de az anélkül leírtak is saját tulajdonú 6 könyvem 4590 oldal összességéből eredőek. Aki problémázgatni kíván az írottakkal kapcsolatban, a könyvek szerzőivel tehetik meg azt csak!!!
Amennyiben a fórum használatával kapcsolatban az elérni kívánt cél(otok) az, hogy 5-en, esetleg 6-an veszekedjetek, mint kisgyerekek a homokozóban, akkor nagyon jó úton haladtok e felé, ehhez "sok kitartást" és "sikert" (ami sajnos garantált!) kívánok Nektek!
Majd egy 1,5-2 hónap múlva visszanézek, mert ha gyakrabban megtenném az lélekölő lenne...:(
Kedves Hyposignomania! Nem ismerjük egymást -legalábbis a magam részéről így vélem, mert nem tudom, kit takar e nick-, ezért kérem bocsássa meg modortalanságomat, hogy így, láttatlanban, ismeretlenként fogalmazok meg véleményt. Olvasva hozzászólásait szerteágazó gondolatisága, több területre kiterjedő látóköre számomra nem kétséges. Íronikus hangnemét emellett nem nehéz észrevenni. Az ötletek, gondolatok tiszteletben tartandók, hiszem-vallom. Amiben viszont biztos eltér a véleményünk, hogy mindezt minek érdekében, milyen céllal szükséges oly mértékben személyekre vonatkozó(-tatható) negatív jelzőkkel, utalásokkal, mondhatni "huncut csipkelődéssel" megtenni, ami a sértődés-szégyenkezés-megszégyenítés-lehülyézés-bunkóvagy-énisígyfogokválaszolni-márrégnematéglárólbeszélünk stb. tengelyen fog haladni? Az Ön írásaiból számomra az is kitűnik, hogy más stílus alkalmazása -megőrizve az Ön által vélt érdemi tartalmat- Önnek csak egy egyszerű döntés volna... Üdvözlettel: N.A.
Az idézet olyan tanulmányból származik, ami a középkorral foglalkozik, és 1990-ben jelent meg. A "téglások" kutatásai nagyrészt ugyan az újkorra, kora újkorra fókuszálnak, és 90 óta eltelt bő 30 év, mégis sok gondolat arra int, szerénységgel tekintsünk "biztos" megfejtéseinkre, ötleteinkre...
A szövegben hivatkozott mű: Bartal, Antal (1901) Glossarium Mediae et Infimae Latinitatis Regni Hungariae (A magyarországi latinság szótára.) Franklin, Budapest. (letölthető PDF-ben!)
Kubinyi András: A középkori anyagi kultúra kutatása és néhány módszertani problémája (Aetas 1990 3. szám) Megjegyzés: a kövér részek önkényes kiemelések
„....a középkori tárgykultúrát nem lehet egyetlen forrástípus alapján rekonstruálni, azaz ehhez a már többször említett interdiszciplinaritásra van szükség. Van azonban még egy nehézség, a tárgyak leírásánál használandó terminológia. A régésznek az előkerült — többnyire töredékes — tárgyat meg kell határoznia: tudnia kell, mire használták, és mi a tárgynak a neve. Itt többek közt a néprajz nyújthat támpontot a munkához. Nehezebb a helyzet, ha ezeket az írott forrásokban említett tárgyakhoz kívánja kötni, és természetesen fordított esetben az utóbbi forráscsoportot felhasználó kutató is hasonló nehézségekkel találja szemben magát. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az a latin terminológia, amelyet az oklevél, vagy összeírás írója használt, egyezik a klasszikus latinitásban kimutatható jelentéssel. Bonyolítja a helyzetet, hogy gyakran a forrásmegszövegezője sem ismerte a megfelelő szót, és ezért vagy magyarul adta meg, vagy a latin szó mellé biztonság kedvéért még a vulgáris, anyanyelvi jelentést is leírta..... Sajnos, épp a „vulgo" forma miatt — amit nem egyszer azért használtak, mert az írnok nem volt biztos a jelentésben — elképzelhető, hogy így téves szóértelmezések is közkeletűvé válhatnak. Valamivel pontosabb eredményekhez vezethetnek a középkori szótárak, szójegyzékek és glosszák adatai.... Sajnos, ezek a kitűnő segédeszközök csak a magyar kifejezések értelmezését segítik elő, a latin (városokban pedig a német) szavakét nem. A Magyarországi Középkori Latinság Szótára még csak megjelenése kezdetén áll, így még ma is Bartal munkájához kell visszanyúlnunk. Arra senki sem tett kísérletet, hogy a középkori szójegyzékeink stb. latin, vagy német anyagátis szótárként kiadja, márpedig ez óriási segítség lenne. Máskor fogalmunk sincs arról, hogy mit jelent a forrásban említett szó. Ilyen nehézségekkel különben nem csupán a magyar középkori tárgytörténész küzd.... A tanulság az, hogy lassan elkerülhetetlenné válik egy középkori tárgy történeti terminológia kidolgozása és ennek a külföldi kutatásokkal való egyeztetése. Ebben régészeken és történészeken kívül feltétlenül részt kellene venni néprajzkutatóknak, magyar, latin és német filológusoknak, művészettörténészeknek.”
