Nos így hogy a legvégét is hozzá főztem lett 4,5l alszesz a 30L cefréből. Valóban a végén még jöttek nagyon izgalmas gyümölcsízek, kár lett volna bent hagyni.
Mivel még ezzel az összeállítással nincs tapasztalatom, (azaz úgy hiszem ma lett) nem mertem nagyon tolni a fűtést neki.
Annak ellenére hogy 0,9-es saválló és szendvicstalpas az edény , féltem a leégéstől. Ezért tartott du. 13 órától este 7ig a 30L lefőzése. A végén gondoltam lesz ami lesz nekieresztettem (tudom nem ilyenkor kellett volna) a gázt meg a levegőt.
jött is rendesen olyan "ceruzabél" vastagon, nem csak úgy csepegve mint mindvégig.
Ha kihűl, megnézem mennyire kozmált oda (szerintem nem nagyon, mert a régi 0,8-as lemeztalpú a gáztól rendesen szenesedett, jött is a sárga büdi párlat).
Na majd legközelebbre már okosabban állok neki (azaz a párom :) )
Hasonló a probléma nálam is: 30 literes hordó teli szilvával, intenzív kezdés után kifutott egy picit, majd rá 1 napra megállt a nagy pezsgés. Reggel még le lett nyomkodva a kalap, de délutánra már nem nyomta fel újra, illetve alig hallani elvétve buborék-képződést. Pedig még biztosan nincsen kész, hiszen az utolsó adag (kb. 6-8 kiló) szilva tegnapelőtt délután került bele, maga a cefre is eléggé darabos még.
- Lehetséges, hogy túl sokat lett nyitogatva a kifutás után kevergetés céljából?
- Vagy a csavaros fedőnek rossz a tömítése és levegőt kap?
- Hogyan lehet újra indítani a folyamatot? Mert még kell legyen benne anyag bőven.
A kotyogó tömitése valóban nem volt az igazi. Javítottam várom az eredményt. Egyébként a cefrében látok "életet" mintha pezsegne kicsit de nem hangosan. Egyébként nagyon "étvágygerjesztő". Az erjedés ennek a szakaszában milyen sűrűn kell buborékolnia? (60l-es hordó)
Sziasztok!Csak érdeklődnék hogy tud-e valaki véleményt mondani eme nemes szerkezetről? Esetleg vásárolt-e már valaki ilyet és mik a tapasztalatok? Mivel csak az alja dupla, milyen hatékonysággal melegíti fel a cefrét? Válaszokat előre is köszönöm!
Ebből a 30l-ből meg lett 3,8l alszesz, 25 fokosan leállítottam. Azt még nem mértem (nem öntöttem össze)hogy hány fokos lett, de olyan 45-47-re saccolom.
Életem első cefréje. Szilvát aprítottam festékkeverővel , pektin bontóztam aztán beoltottam élesztővel. Másnap reggelre mire felébredtem, egyrésze a cefrémnek kifutott mivel túl kevés szabad helyet hagytam neki de némi takarítás után a kotyogő szépen buborékolt, kb másodpercenként egyet. Ez tartott délig amikor teljesen leállt, egyáltalán nem buborékol. Ekkor benyomkodtam a bundát a lébe de nem indult újra. Kézel érezhető, hogy a bunda melegebb mint az alja. A bunda jelenleg 31-32 C fokos. Nyomtam a bundába két jégakut de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy jót teszek vele. Mi a vélemyényetek?
A garat felső része kipattintható. Nem lesz egyszerű, de megoldható. Tedd ki a napra, és dél tájban már olyan meleg lesz, hogy csak na. 0,5-ös horganyzott bádogból meg csinálhatsz hozzá nagyobb töltőnyílású garatfelsőt. De tegyél rá gumilemezből visszacsapó szelepet, mert nagyon könnyen kiröpteti a matériát.
A forráspontot (és vele a gőz hőmérsékletét) nem te határozod meg, hanem az anyag összetétele. Ahogy fogy az üstben az alkohol, úgy emelkedik a hőmérséklet. A kétlépcsős főződ nem hasonlítható az egylépcsősökhöz.
Miután megelégeltem a régi liebig stílusú 14 literes edénnyel működő szerklimet, és az asszony nem hagyott békémet a "ne hagyjuk kárbaveszni a gyümölcsöt" szöveggel, mérgemben összedobtam egy nagyobb főzőt.
Egy feltétele volt, hogy ő fog mellette ülni órákig, ha főzni kell. :)
Úgy tűnik működik ez is, bár eddig nem vettem észre nagyobb különbséget a régihez képest. Most kapott egy maghőmérőt is a kivezető cső tetejébe. Hasznos dolog tényleg mert jól látható a beindulás előtti értékekből, mikor várható a párlat eleje.
Viszont egy leírásban azt olvastam (igaz az egy egylépcsős készüléké volt reflux jellegű) hogy a gőzt 78-92 fok közt illik tartani . Nálam ez akárhogyan is visszaveszem a fűtést, stabilan áll a középpárlat alatt végig 94 fok körül.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ma végre lefőzték a cefrémet, életem első saját pálinkája. Végül kibírta a +2 hét "állásidőt", tanácsotokat megfogadva a 23°C-os kazánházban, légmentesen lezárva vészelte át a nagy meleget. Nem lett ecetes, a főzőmester is azt mondta, hogy illatra kellemes, érződik, hogy nem lett beledobálva minden sz@r.
Állítása szerint egyre többen keresik őt, mert direkt kis berendezéssel dolgozik, 50 liter cefrét már külön kifőz, és nem keveri a kuncsaftok cefréjét. Sok kertben nem jön össze 100 liternél több.
Az első kóstolás alapján tényleg nem tűnik rossznak (70% körte - 30% szilva), de az lenne a kérdésem, hogy frissen lefőzött pálinka íze mennyit változik még? Palackozás után tényleg még alakul?
Én a nem leeresztőcsonkosat használtam úgy 400 liternyi cefre kifőzésére. Elég volt 2-3 percenként megkevertetni, hogy egyáltalán ne égjen le semmi. A csonk nem fog problémát okozni. A nagy főzdékben arányaiban keskenyebb, és hosszabb a leeresztő cső. Sokkal nagyobb a hőhatás, mégsem ég bele semmi. Fatüzelésű volt. Még hideg télben is komolyan melegített az üstház, így talán érdemes 5 centi kőzetgyapottal és alumínium hőtükörrel beborítani. Mivel értelmes ember nem hagyja magára a főzőt, így a motorkapcsolgatónak nem sok értelmét látom. Ha egy alacsony fordulatúval hajtod meg ( a keverőtengely percenként 30-40 fordulattal forog), még kapcsolgatni sem kell, mehet folyamatosan.
80L-es leeresztö csonkos "DES" főző vásárlását tervezem. Azt szeretném töletek kérdezni, hogy a leeresztő csonk környékén nem ég le a cefre? Fűtő eljesítménynek elég a 10kw? Tudnátok javasolni égésbiztosításos ( lángör, termokapcsoló ) gézégőt? Keverő motorral szeretném megvenni, olvastam, hogy van hozzá programozható kapcsoló, megéri ilyen kapcsolót venni hozzá? Az üstöt érdemes lehőszigetelni? Segítőkész hozzászólásaitokat előre is köszönöm. Üdv ( öööö, fórumosan elkészített cefrét főznék rajta:)) )
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Azt gondolom, hogy abból a cseresznye cefréből, ami a kiforrás után állt vagy egy hónapot, lesavazva nem volt, az alszesz savanyú mit az állat, soha nem lesz iható nedű.
Ami a képen volt, amilyen kinézetűt nálunk csak simán ringlónak ismerünk, az biztos, hogy nem veres szilva, mert még csak nem is hasonlít rá. Nekünk a szilvafáink 90%-a veres szilva.
Agárdi Irsaiból egy 2017.02-es palackom van, azt mércének nem ajánlanám, nekem nem hozta a megszokott Agárdi-szintet.
A Szicsek irsaija ízlett (ez klasszikus kisüsti, harapós, szekunderes pálinka), a legjobb pedig eddig a Pannonhalmié volt, bár azt már 3 éve vettem, azóta ki tudja. (A szilvájuk vagy a törkölyük pl. már akkor se volt olyan jó, mint korábban.)
Várjál azért a hasonlítással, tavasz környékén mutatja majd meg az igazi arcát. Kereskedelmiből melyik irsait kéne tanulmányoznod nem tudom, az Agárdi Miraculum vonala általában ajánlható és könnyen beszerezhető.
Az EP mennyisége nagyban függ a nyersanyag minőségétől,a cefrézés tökéletességétől,a hőmérséklettől,stb.De főként az elvétel sebességétől.Ha ezekben semmi hibát nem vétesz,van az a kis mennyiségű alszesz,hogy egyszerűen nem vehető észre,olyan kis mennyiségű az EP.Az elvétel módja fontos,ha nem elég lassú a folyamat,nagyobb mennyiségű középpárlatot szennnyez az amúgy minimálisEP.
tegnap volt kedvem meg időm is tisztázni a körtét. kevergettem, időben belassítottam a fűtést és igen meglepődtem, de ezen most fordítva pont, mint a szilvánál. ott kevés volt a kispohár itt meg a kikészített 6 db bőven elég lett. de annyira, hogy még az elsőkben sem volt látható semmiféle fehéres réteg. a 2-2 cl víz és pálinka gyönyörű éles vonallal volt elválva egymástól. fene sem érti ezt. és ráadásul szellőztetve szagolgatva sem volt kellemetlen, de azért az első kettőbe csak beleképzeltem egy kis technokolos valamit, ezért kiöntöttem azokat.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nyugodtan kevertetheted finomítás közben is. Az ipari desztilláló berendezések közül az üst rendszerű kiforralókkal rendelkezőkben kivétel nélkül van keverő. Különben az egyenetlen forrás miatt ingadozó lenne az elválasztás.
Az /átkosban/ 30 évvel ezelőtt telepített kisüsti bérfőzdei berendezéseken nem volt jellmző, szerintem. A szürke szín volt a kérdés. Láttam párszor, a jó cefrénél is látható volt a jelnség.
Az a szürke szín az-az opállos rész. A szeszfőzdékben úgy indul meg, 100-120 liter alszesz, hogy jön 2dl szintelen, aztán 5dl opálos, ez lassan kitisztul. Mikor már kitisztult akkor váltanak középpárlatra. A berendezéseken nincs mintavevő csap. Az előpárlat levétel 1-2 perc. Utópárlat váltásnál lehet kóstolni, a középpárlat gyűjtőtartály befolyó csővezetéknél.
Én még nem láttam olyan helyet, ahol hordóba magoznak, és ne a selejtet rakják bele. Sajnos ilyen helyen nem is mosnak. Vízről a magozásnál nem is beszélve.
Nem a terméssel van az ilyen szituációkban a gond, hanem pl azzal a vízzel, ami belekerül vödör szám a magozógépbe, hogy jobban csússzon, aztán persze le van mérlegelve.
Problémás vagy nem, az igazság az, hogy pl. a Zufaneket, ha elfogadom 20pontnak, akkor az enyémet valahova 2 és 4 közé tenném, annyit Ongán is kapott. :))
Várjuk ki, hogy valaki végre előáll egy rendes hordóban érlelt szilvával, aztán majd alakulni fog ez.
Ami kicsit bosszant, hogy a penyigei mindig olyan állapotban érkezik hozzám, hogy más alternatívám nem nagyon van, a napok óta leszedett, napon várakozó megindult gyümölccsel, mint egy ilyen "vad" termék bevállalása. Idén volt egy olyan gondolatom, hogy beoltom, megcsinálom iskolásan, milyen eredményt ad úgy, de megint úgy érkezik elvileg holnap, hogy már szombaton megszedték.
Problémásnak a "hivatalos" iskola megítélését tartom. Miért kell kategorikusan lehúzni más technológiával készült pálinkát, túl egysíkúvá tették a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő szilvapálinkákat szerintem!
Nem hiszem, hogy problémás a megítélés, pontosan lehet tudni, hogy a "hivatalos" iskola ezeket a jegyeket cefrehibának tekinti, viszont büdösnek semmi esetre sem nevezném, a tied sem az.
"főtt, tolakodó (széles), illatában is erjedési hibás, nehéz fedett túltárolt cefrére jellemző jegyek,nem friss fáradt, nem kellemes, melegerjedéses jegyeket hordozó feledhető termék"
Valamikor említetted, hogy a cefre állapotban érlelt szilvapálinkádat kizárták a versenyből cefrézési hiba miatt, a baráti körben pedig ezüstöt kapott. Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy a pálinka hiba megítélése is problémás.:(
Júliusban a 18 napig, 30-33 fokban, egész szemesen, szabadban érlelt szilva cefrémből készült pálinkában, én sem, sem a baráti köröm nem érez hibát, de versenyre nem merném nevezni!:(
Főzés előtt fél kiló Futort kellett rádobni egy főzésre, hogy ne marja szét az üstöt az ecet, mégis a szilvapálinkáim közül az egyik legjobbnak tartom.
Te láttad már a képet, 5. napon így nézett ki, a 6.-n a hab elment.
Itt lép be az egyéni ízlés kérdése. Sokáig én sem tartottam sokra a törkölypálinkát, mígnem volt szerencsém (szó szerint ,mert bánnám ,ha kimaradt volna ) kóstolni áll leejtős tételeket . Gyökeresen változott meg a véleményem ez ügyben.
Nem érdemes összekeverni az erős érlelés markáns illatát és a hibás termék szagát. Olyan sajttal nem találkoztam még, amit ne ettem volna meg és nem a Pálpusztai vagy a Kvargli győzött illatban, viszont a hibás pálinkát nem szeretem. :)
Inkább az első.Van Aki a büdös pálinkát szereti,mint minden mást is(büdös sajt(pálpusztai),bőrében nemes rohasztott vadhús,avas szalonna,keleten a direkt zápított tojás),Móricz Zsigmond Ebédjében a vadász elmeséli hogy a legfinomabb birkapörköltet a hortobágyon a pásztoroknál ette,csak utána félrevonult aludni,mert olyan büdös volt a bokrokra kiaggatott húsoktól.
kösz mindkettőtöknek. akkor kevergetni fogom okosan. és kikészítek még plusz 3-4 kispoharat :) hogy ne kelljen kapkodni. de elméletileg ha mindent jól csinálnék, akkor eltűnne a fehéres réteg gondolom. majd rápróbálok.
Én pont fordítva gondolom,ha már van keverő,használd is,a cél az,hogy az egész alszesz egyszerre melegedjen,csak így biztosítható,hogy a gőztérben a megfelelő hőfoknál túlnyomó részt előpárlati összetevők legyenek.A módszert én is csak kisérletnek fogom fel,azért mindig megkóstolom,mielőtt váltok.
köszi. egyszer-egyszer mozdítok a keverőn, bár elméletileg felesleges. lehet, hogy nem kellene hozzápiszkálnom egyáltalán. vagy a megindulás környékén és utána ne mozgassam. de egyébként a módszer jó lenne ? és stabilan jelezné, hogy mikor jön már a közép ? féltem a kevéske alapanyagot. napokon belül tisztázom a körtét, az még kevesebb, talán 8-9 liter. próbálnék keveset de finomat főzni. kösz mégegyszer.
Azért kérdezem,mert keverés nélkül-főleg a dupla falú üstöknél-elég nehéz elérni,hogy az egész alszesz egyszerre érje el azt a hőfokot,ahol az előpárlat már megindul,de a gőztérbe még kevés középpárlat kerül.Előfordulhat,hogy az üstfal közeléből már megindul a középpárlat,míg a középső részből kis késéssel még előpárlat jön.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én meguntam Egyik évben a tyúktelep felől fúj a másodikban a sertéstelep felől fúj a harmadikban esik az eső nincs hordás. A virág meg csak 3-4 napig termékeny.
Már megint ellened beszélek:) de semmi személyes, remélem nincs harag.
Szóval borászkodásnál is szépen van elhalt élesztő, seprő. Azért ahhoz agyonpermetezett alapanyag, technológiai hiba kell, hogy pár nap-pár hét alatt probléma legyen a seprővel, elinduljon rossz irányba a bomlás. Máshogy fogalmazva, én még pl nem is találkoztam seprőhibás alapanyaggal, pedig nem aznapos témákat láttam.
Nem is elsosorban az ar miatt kerek segitseget (de az is jo:), hanem mert nem talalok nekem megfelelo homerot. Duplafal olajtoltetet mernem, tehat 150 fok mar siman jo, a nehezito, az erzekelo atmero max 4mm de inkabb 2-3mm, ha van ilyen. A hossz kevesbe gond, de az is lehetne 1-1,5m.
Üdv mindenkinek ! tegnap a szilvám alszeszét ( 15l ) tisztáztam, és próbáltam az előpárlati nemkívánatos mennyiséget a korábban itt olvasott módszer alapján elválasztani - kis vékony snapszospoharat tettem ki ötöt és azokba 2-2 cl hideg vizet öntöttem. Gondoltam, hogy mindegyikre csepegtetek még 2-3 centet, akkor az már 1 dl, elég is lehet. Az ajánlás szerint ha a két réteg között nincs meg a finoman lebegő fehéres réteg, akkor az már mehet a középbe, tiszta.
Na most az elsőben jól látható volt, a 2.-ban alig, a 3.-ban pedig csak hajszálvékony réteg mutatta a víz és alkohol közötti szakaszt. Ekkor már kezdtem örülni, hogy a következő már jó lesz, de visszajött egy kicsivel erősebb fehér réteg, majd az 5.-pohárban is látszott. Ekkor hirtelen kapkodva egy nagyobb pohárba öntöttem egy deci hidegvizet és arra csorgattam még bő féldecit, amiben igen erősen jelent meg a vastagabb fehér réteg. Ezt követően még egy pohárba - de már hideg víz nélkül - engedtem még egy decit, majd a nagy gyűjtőedényt alátoltam, lesz ami lesz :) ez utóbbi decinyi anyagon nem éreztem semmiféle kellemetlen ízt, illatot így ment a középbe.
Korábban csak orromra hagyatkozva - ami szerintem nem erősségem - próbáltam a hagyományos poharas előpárlat elválasztást, most szerettem volna kicsit biztosabbra menni, de nem tudom, jól csináltam-e, normális-e hogy kedvező jelek után még egy erősebb előpárlati részt produkál a szesz. Köszönöm.
Nem vagyok benne biztos, hogy ez pimpó, szerintem ez az, amit élesztőhártyának gondolok. Szagoltad, kóstoltad? Nekem is volt ilyen a körtémen, nem volt se rossz szaga, se rossz íze. Igaz, rögtön főztem.
Mindenesetre valahogy úgy zárd le, hogy minél kisebb legyen a cefre fölött a légtér. Nézd meg Snapszmester tanácsait, egy a hordó szélein jócskán túlnyúló erős fóliával takard le, majd önts rá vizet, ami fóliát rászorítja a cefre tetejére. Vagy dobál a cefrébe teli vizespalackokat, amíg végül minimális légtér marad csak a cefre és a fedő közt.
Sziasztok! Főző átalakítás kérdésével fordulnék hozzátok. Annak idején a kúp készítésekor kaptunk egy tervrajzot róla egyik ismerősünktől, aki jobban beleásta magát a témába, mint mi. Ezen a rajzon a deflegmátor minden apró részlete részletesen le volt írva a megfelelő méretekkel, és itt a páracső kimenetele 22mm-es átmérőben volt meghatározva. Akkor egy 30literes üst volt alatta, ezért ez jónak is tűnt. Most viszont cseréltük az üstöt, 85literes lett, ezért a páracsövet is cserélni szeretnénk. Jelenleg a ferde páracső 22mm-es, az egyenes, hűtőig vezető szakasza 18mm-es, a hűtőspirál pedig szintén 18mm-es. A ferde csövet 28mm-esre (vagy 35mm-re, mert az épp van itthon, de vajon nem lenne túl nagy?!) cserélnénk, viszont így a kúp csatlakozása, a deflegmátor feletti rész is kiszélesedne. Ez okozna bármilyen változást, esetleg hatna negatívan a működésére? vagy különösebben nem kell foglalkozni vele?
Illetve akkor jó lehet a 35mm-es cső, vagy maradjunk a 28-nál?
Ez a dolog elő szokott jönni, ezért az idén némi savat tettem hozzá, de pontosan nem tudok ph-t mérni.
Úgy tűnt nem is lesz vele gond, de pár napja sajnos megjelent ez a fehér bevonat.
Az idén elég jó és sok is lett a körtém, nagyon bizakodó voltam.
Az a gond, hogy nem egyszerre érik meg a fán a gyümölcs, így folyamatosan gyűjtögettem, de most legalább nem egy nagyba, hanem 3 kisebb hordóba. Persze így a kezelésüket is háromszor kell megcsinálni, de gondoltam megéri a fáradtságot.
Sajnos én nem tudom otthon lefőzni. A hivatalos főzdéknek a környékünkön meg nem tudnak rövid határidővel vállalni. Hónapokkal előre meg nem tudom megmondani, mikorra érik meg a gyümölcs és forr el a cefre.
És ráadásul, ha kifőzetem a rossz cefrét, akkor elég sokat is bukok rajt anyagilag...
Én eleve nem szoktam a pálinkát 42-45o-nál erősebbre csinálni. Nekem jobban bejön és az ízek is jobban dominálnak, ha az alkohol nem nyomja el.
Ebből következően szinte törvényszerű, hogy opálosodik, akármivel hígítom.
Ahogy írták a hűtés az első menet, 3-5 fokra legalább!
Utána egy jókora üvegtölcsért (amit a vegyészektől nyúltam le) kibélelek 5-6 réteg jó minőségű konyhai papírtörlővel. Nekem a kávéfőző szűrő nem jött be annyira.
A papírtörlőt 2-3 liter átszűrése után cserélem. Valamennyi veszteség van, a papír által felszívott pálinka miatt, de ennyit megér.
Szórj egy fél marék cukrot a tetejére, tegyél rá egy hibátlan fóliát, ami ki tud lógni az edény száján, az így képződött medencét töltsd fel vízzel, zárd le légmentesen a tetőt, már amennyire a fólia még engedi...
És tedd minél hűvösebb helyre.
Ezen kívül nem sok minden mást tehetsz, hacsak le nem főzeted...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Vettem 500 kg szőlőt. lebogyóztuk, daráltuk. 300kg-ot préseltük, a must tartályba bornak, a prés pedig hordóba.
200 kg ment cefrének, ami kiforrt. Utána kinyomkodtam, a levét kifőztem, a bogyó ment hordóba a többi mellé és irány a főzde :) Tavaly nagyon finom lett a törköly is.
Eltelt 2 nap most reggel mértem , 2,8- ról felkúszott 3,0-ra ez így jó lesz, hozzáadtam a pektinbontót és 1% napfényt. Jó egy hét múlva tudom főzni , szépen hűtve pont főzhető lesz.
A cefrében lévő pár deka élesztősejt a hozzáadott foszforsav mennyiségéhez képest elhanyagolható mennyiségű foszfort használ fel a saját sejtjeinek építésére.
Ha "ragaszkodik" a magjához, akkor kb. 75%, hogy veres szilva. Régen nagyon kedvelt alanyfajta volt. embertelen mennyiséget terem, igen erőteljes növekedésű a fája. Mivel nem magvaváló, így nem "piacos", lassan kikopott a termesztésből. Pedig igen finom szilvafajta.
"Megeszi"! A legtöbb növényi sejtnek (és élesztősejtnek) nagyobb mennyiségű foszforra van szüksége, mint kénre. Ként rendszerint az enzimek felépítésére, és kis mennyiségben aminosav szintézisre használnak. Jóval több fogy a foszforból Az beépül a sejtfalba is.
A kénes-retkes szagosodás egyébként baktériumos anaerob erjedés eredménye. Ha tisztán cefrézel, kicsi az esélye a rothadást okozó bacik elszaporodásának.
Nekünk szerintem nem okoz gondot ez a fehér hártya , egyszer leszedtem egy evőkanállal és semleges ízű valami ,úgy gondolom nem visz bele semmi rossz ízt. A boroknál biztos gond,hogy úszkál valami és ott lehet a hosszú idő alatt valami ízhiba. Biztos sok fajtája lehet ennek is.
A fehér réteg nem biztos, hogy pimpó vagy penész, lehet élesztőhártya is, melegben könnyen kialakul. Úgy, mint a darabban tartott bor tetején, vagy a sherry készítésénél.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szép illatos ? Kíváncsian várom az előszesz mennyiségét. Az enyém nagy része is érett volt, sőt szedtem sok aszalódottat is az mint valami mazsolás aszus csoda. Nagyon nagy szakirodalma van ennek a gyógynövénynek csinálnak ebből a lekvártól az ivólevig mindent , mondjuk ez, amit én szedtem, nem a vad, ez valami nemes ültetvény.
Azt nem tudom,de leírom, hogy csinálom most. Én ittam és nagyon finom tud lenni, órákig lehet csodálni az illatát.
Érett gyümölcs leszedni , zöld szártól elválasztani, állítólag nem jó, de én szétrágtam és semmi rossz íze nem volt, de higgyük el. Nabiti rettenetessel szedtem ki ,nem könnyű, de meg lehet csinálni.Gyönyörű édeskés mazsolás egyedi illat már a kezdettől az egész bogyó az ültetvényen a növény a tintás, kékes, pirosas, nagyon elvarázsolt az egész úgy ahogy van! Savat beállítani , élesztőtáp és élesztő, hűtöm zacskóba jeges flakonnal, mert szinte lehetetlen lemosni.Szépen forr pektinbontót még nem tudom, hogy rakok e, de valószínű kicsit később. A napfényt tervezem ,de nem sokat 1% . Alapból 4-5 litert ad mázsánként állítólag. Akinek lehetősége van főzzön , ne menjen veszendőbe , hasznosítsuk ezt a természet csodáját! Ja még valami , ha érzékeny valaki rá ne sokat egyen belőle ,mert hasmenés a vége, nekem későn szóltak!
(én olyan 3% fénnyel hígítottam... de jön belőle a nafta, nem lesz olyan rossz a kihozatala, mint amit itt emlegettek. Igaz sk kézzel szedett, válogatott áru volt a vadon növő bokrokról.)
Nagyon jó,hogy említetted a 3,9pH-t ,mert ahonnan hoztam ő nem savazta és ő 2,5 pH- t mért és ezzel valami nincs rendben . Nekem is 4volt a pH. Szerintem vagy nem jó a műszere ,vagy már beecetesedett neki. Az enyém biztos jól mér , mert az irsaim egy nappal korábban 3,3 ami hihető.
Ez a szilva nagyon hasonló egy általam évek óta használt szilvához. A nevét én nem tudom, de nagyon elhúzódó az érése, nagyon bőtermő, de rohad, mert tömör fürtökben van és ragaszkodik a szárán lenni, mire megérik meg is rothad egy része. Az előző gazdája nem is szedte cefrének, pedig nagyon finom pálinkája van. Ha ez az a szilva, én magamnak biztos nem telepítenék , főleg a hosszú érése miatt.
Össze vissza keresztezik a csonthéjasokat mostanában.
Nem csak a szilvát a s.barackkal, hanem a cseresznyét is belekeverik.
Ha nincs rajta egy megbízható faiskola fajtamegjelölése, akkor valamilyen szilva többségű gyümölcs...
Én sem értek hozzá olyan részletesen, de kettévágva, a magot is mutatva, és a fa lombját-habitusát is látva esetleg a szilvás vagy a barackos topikban elgondolkodhatnak rajta...
Epernél nagyon sok kénsavat használtam és nem tapasztaltam az általad említett kénes-retkes szagot.Azt tudjuk ,hogy a kénessav átmegy,csíp mint a fene , de kénsav nekem még nem okozott gondot. Valami megeszi a foszforsavat az biztos, ezért sokkal stabilabb a kénsav.
"Az irodalom szerint az élesztők a szervetlen savakat előszeretettel fogyasztják, ellenben a szerves savakkal."
Na, ez, így, ebben a formában nettó hülyeség. Az illető "szagirodalom" szerzője inkább menjen vissza az oskolába, és tanulmányozza a növényi sejtek metabolizmusát.
Sejtmetabolizmus: citromsav ciklus, almasav ciklus. A növényi sejt a glükózt, fruktózt citromsavon vagy almasavon keresztül bontja le, "égeti" el vízzé és széndioxiddá. A körülményektől függ, hogy melyik ciklus zajlik. ÉS a szabad citromsavat szívesebben fogyasztja, mint a glükózt.
Ásványi eredetű savakból viszont csakis és kizárólag annyit vesz fel, amennyire a sejtépítéshez szükséges. Így fordulhat elő, hogy a szervetlen savak fölöslegben maradva anaerob bacik "martalékává" válnak. És jön a kénes-retkes szag.
A történet a következő. Fél hordó, vad festőbodza savazva 45-45-10 kombi savazás. Ezt követően 4.napon 2/3 friss gyümölcs hozzátéve, de az újbóli pH beállítás elmaradt (figyelmetlenség). A 7.napon ez a látvány fogadott. A fehér penészt késheggyel többször kóstolgatva ízetlennek találtam. Végül mihamarabb főzve lett ,( pH 3.9). Az előpárlat elvételénél nagyon bizonytalan voltam (életem első bodza projektje) Az tópárlat vágásánál a marcipános jegyek jól felismerhetők. Én úgy váltottam, hogy lehetőleg ne kerüljön (minél kevesebb) bele. Az irodalom szerint az élesztők a szervetlen savakat előszeretettel fogyasztják, ellenben a szerves savakkal. A foszforsavat az élesztők sejt építéshez használnak.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bodzát cefréztem és nagyon nehezen tudtam levinni a pH-t , kezdtem foszforsavval 6dl, kis tejsavval reggelre fölment megint. , 6,5dl kénsav lett a vége, mire beállt 2,8 ra . 100 kg bogyó. 10 a brix. Savanyú és hogy lehet ,hogy ennyire nem savas? Valami gond van a bodza piacon , nincs rá kereslet!
A gyokerhajtasokat tobol metszed le. Egy ido utan ha a noveny megerosodik, akkor msr nem jonnek ujak. Csak egy szep szal kozel fuggoleges hajtast kell hagyni. Az lesz a torzs. Utana mar ugyanaz mint barmelyik gyumolcsfa. Telefonrol nem tudok kepet feltenni. A Balatonon vagyok az itteni emlitett uj telepites pont ebben a fazisban van.
A fuge nagyon jol iranyithato, mint a szolo. Japanban pl lugasokat nevelnek belole. Kivalo klimanoveny, nyaron gyorsan ad tomor arnyekot, telen lehullik a lomb, johet a nap melege.
Van itt fuges forum. Ott volt rola szo. Egyesek szerint ilyen fajta nincs is, valaki egy masik szamara ismeretlen dalmat fajtat nevezett el. Amugy van tobbszau fajta fuge. A forumon van akinek onmagaban vagy szaz.
Ez nem talajviz, hanem fajta problema. A fuge gyokere 60-80 m-t is lemegy a vizet keresve.
Nekem tobb fajtam van, osszesen 7 to. Igazabol ketto valt be ezeket szaporitom.
Az egyik a Peretta, a masiknak nem tudom a nevet, valamilyen dalmat fuge.
Mindketto rengeteget terem, eleg fagyallo. Edesek mint a mez. Palinkat meg nem csinaltam beloluk, talan iden.
Konnyu szaporitani, mar a masodik evben terem. Siman lehet fanak metszeni. A Balatonon iden ultettem el egy tavaly osszel levett hajtast. Most 1,5m magas.
Visszaterve a vizre, a legjobban az a fuge fejlodik, ami az ereszcsatorna lefolyonal van, de izre nem kulonbozik, finom.
Bujukcekmece ebben biztos tudna tanácsot adni Neked . Ő csinált fügéből nagyon jót. Írj neki emailt ,mostanában nem nagyon láttam erre . Mi többen is próbáltunk már, sokféleképpen fügéből finom pálinkát ,de eddig még nem az igazi. Bár most nyáron egy tétel már elég ígéretes volt.
Hát ez utóbbi a fügénél nehezen valósul meg, szeret zöld, vegetális mellékízű lenni. A fajtát nagyon ki kéne találni, de általánosságban elmondható, hogy nem népszerű a pálinkája.
Köszi! Az a helyzet,a szőlővel kezdek besokallni.Bár szeretem csinálni,sok a munka vele(meg mindenféle új ló..sz betegségek) meg eddig is ugyis pálesz lett,fumizok hogy mire lehetne átállni,amivel nincs annyi gond.A fő csapásirány a szárazságtűrés,ellenállóság és f.sza pálinkája legyen!
A gazdasági ültetvény valószínű kap, de a vadon növő bokrok/fák csak annyit, amennyit a mediterráneumban esik rájuk.
Mondjuk nekem is van fügém huszonéves már, nem sok vizet kap, de a Velencei-tó mellett magas a talajvíz.
Ismerősöméknek Pécs melletti szőlőhegyen volt három bokra, mindegyik más fajta. Öntözés nélküliek.
A három bokor közül az egyik kis gyümölcsű, fán aszalódó volt, a másikak hagyományosak.
Sok függ a fajtától is. Az én Velencei-tavim a "sárga óriás" fajtakörből érkezett. Ez nagy és leveses termést ad. Inkább megposhad, mint hogy aszalódjon...
Azt már kiirtottam, 3bokron volt 120-160kiló, körtényi nagyságú íztelen gyümölcs. Egyet hagytam, de idén az is megy, olyan helyen finom, ahol kevés vizet tud felvenni, itt lent lehet a gyökere a talajvízben.
Pont az a helyzet, hogy ez egy déli luk, baromi meleg lesz, most is kibírhatatlan, reggel és délután árnyékban lesz, szóval csak részlegesen kap napot, pont az a félelmem, hogy mindössze 6óra amíg nap éri.
Nem mai találmány az osztott tartály, azért találták fel, mert érdekes dolgokat tud produkálni, amikor 10-20 m3 folyadék elkezd lötyögni a tartályban. Ha meg úgyis megosztják, akkor már lehet különböző anyagokat is szállítani egyszerre. Te nem figyeltél, és egy szót sem írtam a kocsmárosodról, csak arról, hogy látszólag egy tartályban lehet (és szokás) különböző anyagokat szállítani.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az más, itt mások az arányok, a tápanyag lehetőség. Szomszédom volt Jóska bácsi, egy könyvben látott egy kaliforniai szőlő lugast ami több száz kilót termett, le volt írva hogy csinálták, megtetszett neki. Tavasszal ásott az öreg egy marha nagy gödröt, teli rakta mindenfélével, nérót ültetett bele, termett bőven, nagyon finom volt. Egy ház épül a helyén, ettől kialakul nálam egy beugró, oda gondoltam egy lugast, de nem tudom, hogy a 10-16h benapozás, az hogy esne a szőlőnek?
Te nem abban utazol, hogy a kertben beleülteted a tőkét egy trágyagödörbe, locsolod stb, akár mázsában gondolkozhatsz, nem kell hozzá ilyen matuzsálem sem:
A tartálykocsi stabilitási okokból belül rekeszekre osztott, így látszólag egy tartályban többféle anyag szállítható. Benzinkútra is egy kocsival viszik az össze forgalmazott üzemanyagot.
A borász szerint, akitől veszem, az Irsai borban, pálinkában elbújhat. Sosem ittam, se bort , se pálinkát belőle, most itt az alkalom kipróbálni. Most már több éve az Irsai cefre hűtésével szenvedek, ez a fajta a későbbi érésével, hátha megkímél ettől. A vasárnap du. cefrézett Irsai készen van, holnap tudnám kezdeni a főzést, de más program miatt majd csak szombaton reggel fogok hozzá.
A kilencvenes évek legelején a Váci úton volt a boltunk az akkumulátor gyár mellett. Mellettünk egy borkimérés volt, hetente hozták tartálykocsival a bort Kiskőrösről.
Mindig egyetlen tartály volt de az üzletben négy féle bort árultak :)
A megfigyelésed lehet helytálló, csakhogy abban a maradék 15%-ban nem csak a homályosodást okozó kozmaolaj stb van, hanem más és értékes aromaanyagok is. Ez hiányozni fog. A kozmaolajtól ne a cefrefőzéskor szabadulj meg, pontosítok: ne így! Ez az én véleményem.
A második főzés átlag 65o-a ettől független, hiszen az alszeszed a korábbi leválasztás miatt valószínűleg magasabb alkoholfokú lesz. Az aranykönyv alapján ezt célszerűen visszahígítod éspedig vízzel mondjuk 25o-ra. Máris ugyanott vagy mint amikor kicsavarod a cefrét, csak hiányzik belőle ez-az. A rossz is, de biztosan valamennyi jó is.
Cserszegit vegyél, a legtöbb faiskolai lerakatban kapható. Jobb is bornak meg pálinkának, ellenállóbb is, mint az Irsai, bár tény, most az Irsai a divatosabb.
Én egyszer pölöskei muskotályból szeretnék pálinkát csinálni.
Honnan lehet venni ilyen fajta szőlő csemetèt vagy minek nevezzem! Csak 1-1 tőkènek való kène belőlle aztán megtermelnèm magamnak a szőlőt, ès nincs problèma h nem tudok venni!
Termèszetesen tudom, h nem mindenkinek van ahool megtermelje!
Isten ments, hogy újrakezdjem a vitát, csak két megjegyzésem lenne :)
1, Ha elveszem 15% környékén az alszeszt (saját megfigyelés) az első főzésnél, akkor a tisztázásnál nálam nem jelentkezik kozmaolaj és soha nem homályosodik a desztillátum, még 40°-nál sem.
A főzőm normál kisüsti, aránylag alacsony deflegmációval. Tehát a második főzés átlaga nálam 65°.
Én csak az alszeszes történetre emlékszem. :-) Az egy egyszerű logikai feladvány, nincsenek ismeretlenek. Amit lehet, érdemes kicsavarni, nem pedig utólag vizezni. Elrontani nem itt fogod, legfeljebb a lehetőségeket nem használod ki.
A finomításnál már más, az sok ismeretlenes matematikai egyenlet. Ott jobban lehet egyénieskedni, ki milyen módon, deflegmációval, mikor választ el.
Én úgy emlékszem, hogy csak a cefre főzésért "kaptál". :)
Egyébként, amit írtam az tavalyi menetrend volt, idén szigorítottam, középpárlat végig 80% felett, UP 78-75%-nál.
Én vizes deflegmátort használok, más a történet, nem marad a fazékban semmi értékes, Up-ra váltás után nem sokkal beesik az alkohol és a kihozatal és vége.
Amikor vettem vasárnap Gyöngyös környéke , azt mondta a termelő , hogy az összeset pálinkának viszik. A héten be is fejezik , le kell szedniük mindet , mert : vagy a darazsak és a vadak eszik le , vagy ha körben mindenki leadja akkor ellopják akié kint marad , vagy megaszúsodik.
Tavaly lekéstem róla, bár a cserszegi sem lett rossz párlat.
Idén majdnem sikerült megint kicsúsznom! Már mindenütt bőven a szüret utolsó harmada megy. Végül most van egy konkrét ígéretem a gyöngyösi borvidékről, hétfői átvétellel. Azért majd inkább nyugtával dicsérjük a napot!
80-100 kg-os igényemmel meg jelentéktelen pondró vagyok, aki örülhet, ha átlépik.
Mindenki Irsait akar venni? Az első három felhívott szőlősgazda helyből közölte, hogy már a hirdetés feltétele után pár órán belül eladta mind a 100-200q termést. Nem lehetnek nagy értékesítési gondjaik, pedig állítólag nagyon jó a termés mennyisége és minősége is.
Viszont az ígéret bogyózott szőlőre vonatkozik, ami jó. Tavaly kézzel bogyózni 80 kg cserszegit azért nem volt annyira hepi. Főleg, hogy este 9-re értem haza vele a gazdától.
Így kezdtem főzni én is, aztán nem engedtem 50-alá. Azt gondolom a vége hiába nem büdös, nekem nem kell bele, tiszta ízt szeretnék, ott pedig olyan már nincs, de ez ízlés kérdése. Növelem a deflegmációt a végén, ez is egy elválasztási feladat, ha EP-nél csepegtetni célszerű, akkor itt is hasonló a helyzet. Most éppen ez a logikám. Nem hiszem, hogy az összes ízre szükség van, ami kifőzhető az alszeszből anélkül, hogy valami kellemetlen kerüljön bele, a kevesebb-több alapon van egy határ. De hangsúlyozom, ez csak az én meglátásom, az is lehet, hogy jövőre megváltoztatom. :)
Akkor jo:)) Kerdeznek megint. Cefrefozesemen valtoztattam, mert sokszor maradt benne illat, de a finomitasomon par kitero utan maradtam ennel: gyenge alszesz, vegig lassu fozes, tobbszoros ideig tart, de 20-25ig lekiserem igy, es nincs utoparlat. A megmaradt alszesz inkabb semleges, viz. Ez igaz kis adag finomitasara is. Mi a velemenyed?
Nincs ennyire kiélezve ez, mint bornál, az elvárás annyi, hogy a magíz simuljon bele a harmóniába, nyilván nem szerencsés, ha előtérbe kerül és dominál.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A Szent Gral. Nincs titkos osszetevo a levesben. Izlesek es pofonok, es ez a zsurifetis, miszerint a technos elsodleges jegyek kizarolagos hajszolasa a tokeletes, ez amator dolog. Boroknal is volt egy ilyen idoszak, de szerencsere lecsengett, remelem kikopik ez a hozzaallas a palinkanal is.
Az egyik ismerősöm múlt hét szerdán vette Kecelen(már feggel felrakta az első főzetet). Egy másik cimborám+Green vasárnap voltak érte Kőrösön. Én meg holnap megyek az enyémért... ( Más: az előbb rámértem a kertben lévő Néróra, és 25-öt mutatott a BRIX mérő :) .
Ahogy írtam az idei év biztos kivételes lesz,mivel az a tíz nap amivel előbb (gyorsabban) érnek,az aromán is meg fog látszani,én csak pénteken megyek az Irsaiért még várnom kell az eredményre,de azért tényleg nagyon aromás szőlő és bőven marad benn íz és illat.Tavaly 19-én volt a szüret,idén 10-én.
Összetudom vetni a tavalyi főzéssel mert maradt 2 üveggel :)
A kíváncsiság hajt, hogy változik e az íz és merre.
Ha jó irányba akkor jövőre megpróbálom csak a lé erjesztését, bár azzal meg az a bajom, hogy gyakorlatilag borpárlat lenne. Csinálunk bort is 200 litert, tehát ha akarnám akkor lefőzök abból de ennek nem látom sok értelmét.
Az Irsainak nem kell meg szerintem nincs is értelme plusz aromát adni,az anélkül is túl aromás már majdnem kölni illatú,sokan azért nem is szeretik.Megfelelö érettségben kell cefrézni nem túl éretten,a 15,5-16,5 cukorfok elég neki,habár ez az időjárás biztos a szőlőnek sem kedvezett,de bízunk benn,hogy az aromák nem égtek el.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nekem barackbol volt olyanom, ami ismerosok szerint sm barackjanal jobb volt (tole kaptunk ott, az enyemet meg elozo nap is kostoltak). Annyit tudott, hogy kizarolag elsodleges jegyek, de azt ugy, hogy beleharapsz erzest hozta. Elso osztalyu aru, magyar fajtak, de min 70%ban gonci, kezzel magozva, borkosavra cefrezve, veletlenul dupla adag 228 (kb 3nap alatt kesz volt vagy 2). A cefre teteje nem tudott bebarnulni, nem volt mimimalis oxidacio sem. Azota magizt is adok neki, de jovore keszitek ilyet is. Sztem is jo mindegyik, de erzek eltolodast a kozmegitelesben a csak elsodleges javara, amivel nem ertek egyet.
Egyébként nemtudom szilvacefre levét pár éve főztem külön, ezek ilyen körök, amiket be lehet járni, az sikeres volt, igaz az alapanyag is kiváló volt. SM azt írta rá, hogy de még milyen jó lenne, ha benne lenne minden. :) Nem hiszem, hogy ez hátralépés, inkább oldalra, nagyon sima, tele virág illattal, jövőre csinálok, mert elfogy lassan, változatosságnak kiváló.
Megkérdezhetem mennyire voltál megelégedve az egylépcsős főződdel? Esetleg ha megirnád mennyiért sikerült eladni... az új árával tisztában vagyok a palinkafőzőkazán.hu oldalról, de érdekelne mennyibe megy használtan... Üdv Zoli
Amug azt irtad keszitesz bort is irsaibol. Gondolom ott par ora aztatas utan preseltel. Lopj el abbol kenezes elott egy adagot, ha nemgond a palinkatobblet borhiany, es fozd azt kulon. Ha csak a tiszta aromas izre vagysz, az fogja a legjobban hozni. Technoirsai palesz:))
Nem most fozol eloszor szolot.. Eddig volt bajod a maggal? Persze erdemes kiprobalni sokfelekeppen, de izles dolga, alapvetoen nincs a magizzel baj. Erdekes pl baracknal sokan hianyoljak, itt meg majdnemhogy rosszkent van beallitva. Egyik evben szanj ra annyit, hogy 4 fele keppen keszited ugyanazt, aztan lehet mustralni.
De, ha mindenáron ezzel akarsz izmozni, akkor valamiféle, jéggel hűtött kifagyasztócsapdában gondolkozz. Aztán, mikor visszamelegszik szobahőfokra, úgyis elszáll.
Elolvastad a linket? Az nem gyümölcs aroma, hanem egy kellemes illatú EP komponens gáz formában. Valahol le van írva szép tudományosan, de nem találom.
Fura ampullak remlenek a huto elott a paracsoben, neki allok keresni. Na nem mintha megfurnam, csak felideznem a cikket. Amugy ahogy irtam, ep elott, folyadek sehol, csak tomeny illat. Tulsagosan illekony ez az aroma, de ez a legerosebb, ezt szeretnem megmenteni.
Ennek kapcsan eszembe jutott, hogy itt olvastam egy beidezett cikket, ahol az elejen elillano finom gyumolcs illat megmentesere volt vmi fura modszere, bevezette talan paleszbe. Emlekszik esetleg erre valaki?
Nekem is szendvicstalpas van. Némi ügyességgel le lehet benne égetni a sűrű cefrét, nekem eddig egyszer sikerült a birset. Egyébként nem szokott gond lenni.
Öööö.. pálinkát.. vagy párlatot... most épp bizonytalan vagyok... ;)
Vicc nélkül: mindenfélét. És annyira nem is lettek rosszak.
Nekem az ECO sorozatból a közepes van.
Saválló, szendvics üst, réz kupola és páracső, saválló hűtőspirállal kis átfolyós hűtő. Az utóbbi szenvedés, de projekt szintjén rajta vagyok a megoldáson.
Plusz a házi, szigetelt kicsit nagyobb berendezésen is... de idén megint nem jutok el odáig...:( Bár a minőséggel úgy megbarátkoztam, hogy lehet csalódás lesz a váltás...
Arról szeretnék érdekelődni tőletek, hogy valaki próbálta e már a ezeket a szendvicstalpas főzőket?
Milyen tapasztalatok vannak a bevásárlóközpontólban is kapható edényekről?
Szeretnék elkezdeni ismerkedni a főzés fortélyaivak és ezen kis főzők közül szeretnék választani. Elsősorban az áruk tetszik, szeretnék duplafalú üstöt, de azokat árkateguriájuk miatt elsőre túlzásnak tartom. Tehát hajlok a fent említett készülékék felé, csak tartok tőle hogy nagyon csúnya leégések fogok tapasztalni és szitkozódni fogok a kvázi pénzkidobás miatt.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ahm, abban van a vitamin gondolom. Es az hogy van, hogy par ora (extrem esetben par nap) aztatas majd preseles utan igencsak fajtajelleges, illatos bort lehet kesziteni, es egyebkent az ebbol fozott palinka is az lesz?
Ezt nem tudom honnan szarmazik szolore, de nem gondolod, hogy fugg a cukortartalomtol? Amugy ha ennyire tema a magiz, miert nem preseled ki masodik vagy harmadik napon?
Azert ezzel ovatosan, mert mivan, ha az illeto 25 fokos kornyezeti es ettol magasabb erjedo hofoknal tapasztalta? Es ha mas 16fokon erjeszt, ahol eltart 2hetig? 5. napon tele van meg cukorral ebben az esetben.
Megmondom miert kerdezem a malnat, es vagom fel az ereimet. Csepegve indul, es tomeny illat jon ep helyett, de mar megindulas elott is. Tehat olyan, mintha nem lenne ep, mikozben kell, hogy legyen (ugye?!). Utana kevesbe illatos frakcio, es kis idovel az epnek felretett adagokbol elillan a jo egy resze. Hogy a turoba lehet ez? Az alszesz higitas nelkul gyenge, 18 kb. Es az illat a klasszikus ertelemben nem szaladhatott bele az ep-be, mert vegig lassan jott, csepegve epphogy folyva, tehat nem szaladt meg.
Az illékony, az illatos, a kevésbé illékony kevésbé illatos. Az utóbbi elnyomja az előbbit, ha fölénybe kerül. A magasabban vezetett főzéssel arányosan több illatos kerül bele, ez elviszi illékony irányba az eredményt. Teória, egyenlőre jobbat nem sikerült találni. :)
A rezfelulet 110%, csak az van:) nem kicsi fedo, Sandor fele. Amit irsz, kevesbe illekony, magasan vezetett, nem ertem. A kevesbe illekony jobban kijon a magasan vezetettnel? Jozan parasztival nem forditva?
:) Nem tudom, hogy ennek a normának, ami itt a reggeli okosságban meg van fogalmazva , hogy felfűtés 1óra, főzés 2óra a praktikumon kívül van-e egyéb jelentősége, azt megfigyeltem hasonló paraméterekkel készült szőlőnél, hogy eléggé magízű volt, gondolom volt ideje kifőni. A 65%-os középpárlat a főzési időhöz képest nem magas, ez gondolom betudható a hőségnek és a rézfelület aránynak.
Írtad, hogy az EP elválasztás pontosságától remélsz több illatot, ennek is biztos van jelentősége, de azt gondolom az illat minden pálinkába átmegy, ha az alszeszben megvolt, viszont amelyikből nem jön elő, abban túlsúlyban vannak a kevésbé illékony komponensek, ezért illatoznak jobban a magasan vezetett párlatok.
A párlat, mint megnevezés a magánfőzés bevezetésével került be és a pálinka elnevezés védelmére jött létre. Ha belegondolunk van logikája. Úgy magyarázta, hogy bizonytalan volt a minőségi változás iránya és abban az időben még a falusi túrizmus keretében volt lehetőség az értékesítésre és a vevő ne találkozzon bizonytalan minőségű pálinkával csak párlattal! Szerintem pozitív irányba ment, de akiknek az érdeke más az ezt vitatja. Mivel már nem jöhet szóba az értékesítés ,ez a párlat elnevezés már okafogyott,szerintem.
Ok, de be kellene másolni, hogy a pálinkatörvényben ( 2008. évi LXXIII. törvény) ez hol található.
Ezzel kapcsolatban már olvastam egy NGM állásfoglalást, amit a szervezők a párlat vs pálinkaversenyek elnevezése körüli kérdések tisztázása miatt kértek.
Mondjuk, azért kíváncsi lennék a magyarázatra, ami Gyulán elhangzott. ( mert nincs olyan szabályozás sem, hogy kizárólag a kereskedelmi forgalomnak készült, vagy a kereskedelmi forgalomba került italt nevezhetjük csak pálinkának )
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egyebkent korabban ketelkedtem egy beszelgetesben veled, hogy fajeleszto kulonbseget kilehet kostolni, most kifogom probalni, ujfehertoi az alany, 228 vs alb.
Visszaszereltem a keveromet is, igy szinte vegigtudtam csepegtetni az elvalasztast, utana kb 81 volt, ez korabban 80 alatt szokott lenni. Igy viszont sm tanacsara lenyegesen noveltem a mintavetelezes gyakorisagat, mennyiseget pedig lecsokentettem, kevesebb mint 20 ml. Ugy nez ki, sikerul megmenteni az illatokat igy, csak ez nagyon maceras. Egyszer batrabb leszek, erosebb indulas, kisebb hibalehetoseg, ahogy a mester javasolta.
Én speciel itthon is pálinkát főzök, mert betartom a 2008. évi LXXIII. törvényben foglaltakat. Az másodlagos kérdés, hogy adójogi szempontból ( JÖT) miként nevezik.
Ne oktass ki ha szépen megkérhetlek, A stílus azthiszem téged is predesztinál, úgy beszélsz mintha valami szaktekintély lennél.
Én itt szaktekintélynek Endrep fórumtársat tudom elfogadni, aki helyesen nyesegeti a vadhajtásaimat és észérvekkel szól a témához. A te dogmáid és kinyilatkoztatásaid abszolút nem hatnak meg.
Ha pedig nem értetted mit akartam azzal az egyenlettel, szívesen elmagyarázom.
Gyümölcs-cefre-alszesz-pálinka. Ez a vonal helyes?
Az, hogy mivel támogatod meg ezt a folyamatot, vagy nem, na az a vita tárgya.
Én váltig állítom, a legjobb, legideálisabb az ha ebben a folyamatban nincs más résztvevő!
Nem ledorongolni kellene a másikat és nem az őskort idézni, hanem észérveket felhozni az állításom ellen. Ez lenne a kultúra!
A pálinka=gyümölcs hamisítatlan alkimista felfogás. És a bővebben kifejtett véleményed is ugyanazt az alkimista felfogást tükrözi, hogy mindannak, ami az üstben van, valamiképp ott lesz a lényege, lelke, illetve az ötödik eleme (quinta essentia) a párlatban is, ezért ha lehet, ne legyen benne más, mint gyümölcs. (Persze ezt megpróbálod a tudományhoz racionalizálni betudja nekem bizonyítani valaki [...] , de itt szerintem a farok csóválja a kutyát.) Ezt az elvet Amphenol viszi csúcsra, amikor őszintén ki is mondja, hogy szerinte nem az a lényeg, hogy finomabb-e a pálinka, hanem az, hogy alkimista értelemben vett quinta essentiája legyen a gyümölcsnek...
Az alkimisták nagy igazságokra jöttek rá ezzel a fajta szimbolikus gondolkodással, csakhogy ezek az igazságok nem a fizikára/kémiára (vagy azon belül a szeszfőzésre), hanem az emberi lélekre voltak érvényesek. A pálinka=gyümölcs mentalitás kis sarkítással vallást csinál a szeszfőzésből. Bár véleményem szerint már az sem igazán szerencsés, ha valaki a pálinkafőzésben éli a spiritualitását, a baj igazán azzal van, ha ezt mások számára is össze akarjátok keverni a pálinkafőzéssel mint tudománnyal.
Na pont bekerdeztel:)) mert kb 3 eve rauntam a szilvara, tulzasba vittem, jovore fogok ujra. Par nap es meggy, cser adataim lesznek. De amugy jellemzoen 60-70 kozott, de ez igy nagyon tag:) pontatlan meg nem akarok lenni.
Nem kívánatos feltétlenül, de ha alacsonyabb, akkor a gőznek több ideje van, hogy kicsapódjon belőle a kevésbé illékony komponens. Hosszú a főzési időd, kp milyen tömény pl. szilvánál?
Az alacsony aramlasi sebesseg miert kivanatos? Nekem akkor az, es van visszacsorgas, meg is all majd ujra, ha alacsony futessel megyek. De ugy meg tobb, mint 6 ora a finomitas. Mondjuk nekem alapbol tobb, mint az itt szokott 3-4 ora. Az emelkedest most lemerem ujra, de kzelebb van a 30hoz, mint 20hoz.
Többek nézete ez. 68 helyett, 69%-os középpárlatot fogsz főzni, kb ennyit tapasztaltam. Ami markáns változást hoz az az üstfedő növelése vagy inkább valami vizes holmi, ha magasabbra szeretnél meni. Kicsi felület növelést eredményez a 22/28, az áramlási sebesség pedig még mindig magas lesz a csőben.
Kijelented, hogy a pálinka = gyümölcs. Mit lehet kezdeni ezzel a képtelen egyenlettel! Szerintem a gyümölcs az gyümölcs a pálinka az pálinka. Csak gondold át ezt a hozzászólásodat, amire most válaszolok, nem érzed a színvonalát? Szedd össze magad és próbálj az itt elvárt stílusban megnyilvánulni!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az a kiszáradt megkeményedett réteg ,ami a habból alakul ki és zárta le a cefrét hajdanán.Ez csak teljesen nyitott erjesztéskor tud kialakulni, levédte a cefrét régen.
Megérti mindenki, hogy nem használ segédanyagot csak élesztőt ,azt csinál amit akar.Mindenki tiszteletben tartja. Hiteltelen, állít valamit, amit ő nem csinál és ki sem próbálja! Mint a kuka a mesében, fél a szappantól ,mert még nem használta! Átlagos pálinkát tud mindenki csinálni, de ha valaki többet szeretne, annak javaslom ,hogy minden hozzászólását lépje át.
Szerintem is a pálinka gyümölcsből is van, és? Az mondjon véleményt segédanyagokról aki használja, szívesen elolvasom a véleményeket, de kiráz a hideg " rég sem használták oszt elfogyott a pálinka" Ennél itt mindenki többre képes!
Pálinka = gyümölcs. Ez úgy hülyeség, ahogy van! Hova süllyedünk már ? Mi pedig otthon párlatot főzünk és nem pálinkát ,tehát ez az idézet nem nekünk szól! Ennek ellenére természetesen pálinkának fogom hívni .
Amit az ismerős cefréjénél leírt, hogy a szilvacefrén vastag felső réteg alakul ki (penészt ennél nem említett!), azt én is láttam már egyfajta hagyományként bemutatva. Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlenül jó is (meg azt sem, hogy mindig jó pálinka lesz belőle az ismerősnek, illetve hogy direkt csinálja így), de ahogy Endrepp is utalt rá, a magyar pálinkareneszánsz sok mindent nem tud már/még arról, milyen módszerekkel lehet jó egy szilvapálinka.
?? Ne savazzál. Vagyunk így páran. Amikor elindul a "szart a cefrébe" meg a "honnan tudod, hogy nem vakulsz meg a savtól", azt minek nevezed? Mert annyit szűrtél le, hogy SAV VITA, közben ezt " szart a cefrébe" vitának kéne hívnod. Szóval, attól, hogy én rohasztom a szilvám, még nem érzem úgy, hogy a többiek rosszul csinálják, hogy a tudományos vonalat követik. Házi kolbász, kb annyi a fércmunka annál is mint pálinkában, az elpaprikázott, elborsozott borzalmak, a péppé darált silány alapanyagokból, mire garancia önmagában, ha valami háznál készül. Semmire.
Amúgy csak azért ugrottam be , mert már kezdett személyeskedőbe fordulni a sav vita ... nem szeretem a személyeskedést , mert egy csomó jó ember itt hagyta a fórumot miatta .. vagy csak passzív lett ...
Amúgy az a magánvéleményem , ha a minőségről beszélünk érdemes kicsit körülnéznünk .... és a fórumot nem olvasó ( sőt egyáltalán nem olvasó ) barátainknak "óvatosan" , sértegetés nélkül segíteni .... ha már azt szeretnénk , hogy "országosan" javuljon a pálinka ...
A házi cefre jelentős része a környezetemben ( gondolom máshol is ) aprítás, magozás , tisztítás , válogatás nélkül kerül valamilyen "gyanús" hordóba . Ha egyáltalán fedél alá kerül ... láttam már tejesládában , kartonpapírral letakarva ..... Főzdéssel szoktam beszélgetni , kicsit körbelesni : vizben úszkáló egész gyümölcsök ( lehetőleg éretlenül ) , de cukorlében .
Nem tudom nektek szoktak-e ismerősök , távoli rokonok dicsekedni saját cefréjükkel ... sokszor penészes , "rothadó zöldséggel" vegyes hordótartalmat
látok . Közeli ismerősöm 3 db 200 literes vashordót töltött meg szilvával , megkért ( mivel van utánfutóm ) vigyem el vele a szomszéd falu fözdéjébe ,
mondtam neki elviszem , de adok kölcsön normális hordókat , mert az ismerős főzdés engem is kiröhög ... A cefre tetején 10 centi vastag olyan réteg , mint az olajos rongy , egybe levehető ... a hordók cefre szint felett darabos málló rozsda , alatta tükörfényesek ... ... A pálinka ( sajátot kapott vissza a mennyiség miatt ) viszont jobb lett mint az én magozott , válogatott szilvám .... erre varrjatok gombot ....
Olyan mocsok cefrék vannak sokszor főzdében , hogy csak na ...
Ezt semmilyen törvény nem írja elő, de erről már volt szó. A "párlat" csak egy alkalmi rövidítés a jövedéki törvényben. Egyébként meg már csak a természeténél fogva is (mivel hát magáncélra készül) úgy nevezed, ahogy csak tetszik.
Ne haragudj de : Miért írod másnak , hogy a jelenléte "legkártékonyabb" itt a fórumon ... miért kell a másikat azért támadni mert szerinte a pálinka gyümölcsből van ???
Ne haragudj , de innen már több olyan embert kiutáltak azalatt a sok-sok év alatt amióta olvasom ezt a fórumot akiknek tiszteltem minden írását , véleményét , van akinek a pálinkáját is ...
Miért nem lehet elviselni ha valakinek más a véleménye ??
Egyébként én sem vagyok a savazás híve ... Lehet , hogy finomabb a pálinka , de .... a dobozos tej is finomabb , mint a nyers tej , de póbáltad már megaltatni ?? Tudod mi a különbség az igazi füstölt kolbász , meg a "gyári " jobb izű között ? Tedd egy hónapra spájzba aztán nézd meg , pedig a "gyári"
finomabb ( ízfokozók : nátrium-glutamát stb. ... )
Szerintem a pálinka a gyümölcs lelke ... most az erjesztéskor kell bele sav ... a következő majd az aroma lesz ??? Pedig úgy még finomabb lenne ...
Szóval lehet , hogy jobb ízű lesz a végtermék , de én szeretném , ha az pálinka lenne .... nem pedig végtermék ... :-)
Attól van kiütésem , hogy újabban a borászat is kémiai labor lett , hiányzik a sav --- pótoljuk , alacsony a mustfok---- pótoljuk , gyenge a szín --- pótoljuk ,
nem fejtettünk türelmesen --- szűrjük .... folytathatnám ...
Pálinka = gyümölcs ... szerintem ...
Ha pedig a sav hiánya miatt ecetes lesz a körtém , hát így jártam .... én nem vagyok profitorientált előállító , megtehetem ......
Idézetek :
Mit nevezünk, mit nevezhetünk pálinkának? A pálinka - Kizárólag Magyarországon termett vagy termelt gyümölcsből, szőlőtörkölyből, ill. aszú szőlőtörkölyből készült párlat, mely semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz - A gyümölcsöt, ill. a törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták - Alkoholfoka minimum 37,5% V/V
A pálinkatörvény szerint a valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:
100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. répacukrot és mézet sem);
kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak);
a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták;
minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen (maximális kikötés nincs, vagyis lehet 50% feletti is);
neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak);
a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a barackpálinka név használatára).
Jelen pillanatban a Te jelenléted a legkártékonyabb ezen a fórumon! Miért vagy itt ? Tanulni semmit nem akarsz, minden amit csinálsz tökéletes, mindenkit csak gátolsz és lebeszélsz értelmes érvek nélkül. Az a nagy magabiztosság, amit sugárzol, egy dolgot jelent, óriási tájékozatlanságot a témában! Rajtad kívül itt mindenki szeretne jobb pálinkát főzni, szeretne jobb kihozatalt ,szeretne technikai fogásokat ellesni! Ismétlem a legtöbbet ártasz a jó pálinka ügyének!
Az a baj, hogy vagy félreértelmezted amit írtam, vagy nem olvastad végig!
Én azt is leírtam, hogy van amikor kell savazni, pl ha nem tudod lefőzni hosszabb ideig, vagy vannak gyümik amibe kell a pektinbontó, olvass légyszi vissza.
Amit állítottam és ezt tartom, hogy nem kell azonnal, gondolkodás nélkül használni, sokszor feleslegesen.
Az utak száma nem kérdés. Több van. Azok minősége már más kérdés. :-)
Viszont itt most nem is ez volt a lényeg. Nincs semmiféle kötelező irányvonal ,de a lehetőségeket (pláne, ha hasznos ) nem kellene szükségtelen feleslegként beállítani.
És ha fontos ,akkor már mehet bele a "szarság"? :-)
Semmi gond, hogy Te nem teszel segédanyagokat, szíved joga. Ne tegyél, nem is kötelező . Mint ahogy kételyeket ébreszteni ezek praktikusságáról, az esetleges itt olvasgató bizonytalan, kezdő pálinkafőzőkben sem kötelező.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A foszforsavra gondolsz, amivel tele vannak az élelmiszerek, mint savanyúságot szabályozó anyag? Van még a bébiételekben is. Akár át is mehet, de akkor savanyú lenne a pálinka. Vagy a vegyszer maradékokra, amit permetezéssel hordasz ki a gyümölcsre?
Ez komoly ,és a kajszi is ezt csinálta tavaly még 50 60 között indult most csináltam egy pár átalakítást kb 40cm magas torony utána egy 4literes deflegmátor 40 cm teljes hosszabb páracső. Azóta ilyen magasról indul.
Nézd a bírálókról itt sokunknak megvan a véleménye. Nem egyszer hallom, hogy az egyik versenyen aranyérmes pálinka, a másikon még oklevelet se kap mert hibásnak minősitik.
A pálinka bírálatnál szubjektívebb csak a jégtánc és műkorcsolya pontozás lehet sztem :)
A szaktársak meg kb. olyan vegyes társaság mint itt a fórum :) De ez meg nem baj.
Van aki a kisüstre esküszik, van aki az egylépcsősre, aromatornyosra, thumperesre. Spirálhűtő vagy csőköteges?
Pistorius tányér esetleg?
Volt itt már anyázás savazás miatt :) Vagy azért, hogy hány fokban emelkedjen a páracső. A méretekről már nem is merek beszélni :DD
Úgyhogy virágozzék az az 1000 virág és ha valaki kuktával tud finom pálinkát csinálni akkor csinálja azzal. :)
Persze vannak alapdolgok, amiket itt nagyon jól meglehet tanulni de nem szabad uniformizálni.
A savazás miatt nem kell hetekig várnod, az nem növeli a forrás idejét.
Én a helyedben semmit nem változtatnék, ha főzöl körtét, akkor abba talán kéne, tényleg nem hszem, hogy pl. szilván ezen bármi múlna. Említetted, hogy tartózkodsz az idegen anyagok bevitelétől, ez egy elfogadható szempont, nem érdemes tovább magyarázni, írtam már, tavaly semmibe sem tettem két kivétellel, 12fajtát főztem, nem érzem, hogy elrontottam volna ezzel, mérlegelni kell, megoszlik a vélemény, van aki nem használ, Fenegyerek Gábor pl, vagon Destillata éremmel a nyakában.
A biztonsági itt azt jelenti, hogy te biztosan nem teszel bele savat, se bodzába, se körtébe, se eperbe, semmibe, mert azonnal főzöd és bizonyíték hiányában nem. :)
Azt nem tudjuk milyen bizonyítékot fogadsz el. Ezt ne vedd kísérletnek a meggyőzésedre, csak beszúrom ide, hiszen szorosan kapcsolódik a témához.
"Megállapítottam a fermentációs pH és az illékony komponensek képzése közötti összefüggést. Az alacsony pH (pH 3,0 körüli) értéken vezetett fermentáció gátolta az acetaldehid és acetál képződését, a magasabb pH-án (pH 3,2-3,8) történő erjesztés serkentette az metilacetátok, 2-feniletanol, etilacetát, 1-propanol, i-butanol, metil-1- butanol, és a 3-metil-1-butanol szintézisét."
Ha primer gyümölcs ízeket szeretnél, akkor azonnal kell főzni, ahogy az erjedésnek vége, ha a kotyogó percenként mozdul, már akkor is vége sztem.
A további érlelés komplex, terjengős ízeket okoz, amik "érdekessé", színesebbé teszik pl. a szilvát. Pincében nekem tavaly a besztercei szilva 4-5hét volt spontán erjesztve, mire átfordult és lett a tetején egy vékony kis bakteriális tevékenységnek köszönhető fátyol. Jónak gondolom az eredményt, otthonfőzői baráti körben ezüst, versenyen kizárták, más, mint amit ma a szakma szilvapálinkának hív, megosztó, van akinek ez az irány jobban tetszik, én idén is így csinálok meg egy adagot, másik megy fajélesztővel, azonnal főzve, aztán lehet, hogy pancsolok belőle egy harmadikat. :)
Eddig a főrejedés végének ismérveit soroltam, most jön az utolsó, ami sokakat megzavar:
-A cefre akkor erjedt ki ha megfordult, másképpen lesüllyedt a bunda, másképpen tükrös a felszíne.
Nos ez akkor sem mindig következik be ha már az utóerjedésnek is vége. Az utóerjedés során a pektinbontó még feltár egy-két cukor molekulát, keletkezik egy-két CO2 buborék, de ezért nem érdemes hetekig tárolni a cefrét és kockáztatni a romlást. Szerintem további ízek sem alakulnak ki utóerjedés során, de itt két táborra oszlunk, mert van aki szerint igen (meg a Sólyom könyv szerint is igen). Egyedül a "tökös" szilvapálinka kialakításához lehet szükség ilyen mesterséges cefre romlasztásra.
A kierjedés eldöntésénél cefre megfordulását legutolsó tényezőnek kell tekinteni, nem pedig elsődlegesnek és mindjárt könnyebb lesz a döntés.
Nekem évente talán egyszer van megfordult cefrém, előbb főzöm.
Két hete közöltem a barack cefrém kierjedési diagramját a 71148 hsz.-ban, az is érdekes.
Jó pár éve a tabajdi főzdés csajszi ordította le a fejemet mikor azt mertem mondani Neki hogy 4 nap kiforrt a cefrém.A telefont el kellett tartani - Micsoda,annak legalább 6 hét kell hogy teljesen kiforrjon!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Erjesztés szempontjából a főerjedés utáni szakasz, én így tudom.
A tavaszi újra erjedés az más tészta szerintem, sokszor ott nem is okvetlen maradékcukor erjedéséről van szó, hanem almasavbontásról, na de ez tényleg más helyzet.
Azt is elég nehéz meghatározni, hogy mi az utóerjedés. Most rákerestem és azt látom, hogy amit ez bornál jelent, az itt cefrénél értelmezhetetlen, tavasszal felmelegszik a pince és beindul a maradék cukor lebontása. Itt legfeljebb elzúzódó erjedésről lehet szó, ha szigorúan vesszük a kifejezések értelmezését.
Lehet, hogy butaságnak tartod de én hiszek abban, hogy minnél kevesebbet kell hozzáraknunk más anyagot a gyümölcs cefréhez, annál egyszerűbb dolgom lesz.
Most például a 250 kg szilvából 9 nap alatt 31 liter nagyon finom (sztem :)) pálinka lett. Mindenféle adalék nélkül, csak fajélesztő használatával.
De tessék megérteni, azt írtam, hogy van amikor kell használni mondjuk a savat, ha 2 héten túl kell várni a főzéssel Pl.
Nagyon egyszerű látni ha nem kell tápsó. Gyorsan beinduló erjedés, folyamatosan működő élesztő. Valamint a végén nem édes a lé, alkoholfok 14 körül. Gyümölcs cefrénél nekem még soha nem kellett.
Bornál ha nagyon gagyi a szőlő, akkor előfordul.
A pektinbontó megint egy olyan dolog ami szőlőnél felesleges sztem. Bornál logikus ügye, hiszen max 4 óra áztatás után préseljük. Cefrénél meg rendesen megdarált szőlőszem felvan tárva eléggé.
Ráadásul ha tudom is, hogy lepárlásnál ezek az anyagok nem jutnak át állítólag de annyimindenről derült már ki, hogy nem is úgy van :)
A hosszabb (de ez esetleges,mert a főzdésekkel ált sikerül időben egyeztetni)tárolásnál egy dolog zavar,itt fórumon lehetett olvasni az elhalt élesztő testek bomlása az ízbe bejátszhat.
De a vélemények itt is megoszlanak....mert van egy tábor, a hosszú utóerjedés hívei...no,akkor mihez igazodjunk?
Minden cetrét zúzás után pH mérés(eddig csak a bergeronba kellett sav),enzim,táp,budafoki.Működik és jól,ezt a főzdések visszajelzéseiből tudom.Ezeknek a használatával kapcsolatban ismersz vmi hátrányt K szuzukist is kérdezem,mert ha nincs akkor miért lenne "szamárság" beletenni,csak azért mert felesleges?
Honnan tudod eldönteni hogy egy gyümiben elegendő táp van,amivel az élesztő a cukrot maradéktalanul fel tudja dolgozni,vagy hogy szőlőre a pektinbontó nem hat csak pl a birsre.Az enzim káros?...nem tudunk róla,nem is drága,egyszerű nem bonyolult...akkor miért felesleges beletenni?
Boraszkodsz? Mert a taphianynak (szerencsere azert nem gyakori, ahhoz sajnos szar alapanyagot kell venni) vannak jelei.
Egyebkent nemreg irta a kerdezo, hogy sajat fozoje van, nem kell heteket honapokat varnia szerencsere a fozdere. Amugy en elvinnem akar Nagyvazsonyra a cefrem:)) de nem varnek.
Te meg azt nem akarod megérteni, hogy van amikor teljesen felesleges minden szarságot beletenni a cefrébe!
Évek óta főzök pálinkát de még 1 dl savat se kellett használnom. Pektinbontóval egyetértek Birsnél vagy körténél, esetleg almánál, de szőlőnél minek?
Azonban azt is írtam, hogyha nem lehet azonnal kifőzni akkor jöhet a sav.
Borosfórum? Ott még azért is a fejem veszik ha fajélesztőt merek említeni :)))) Képzeld el ha ott leírnád a pektinbontót meg az élesztőtápot :DDDDD Mit kapnál Balogh Úrtól, ajajaj
"Ami a pH-t illeti, erjedés közben az élesztőgombák eleve elsavasítják a rendszert. Ha a végére marad elég széndioxid, és eléggé magas az alkoholtartalom, nem indul be az ecetesedés. Láttál Te már tokaji borokat ecetesedni? Ellenben az alföldi, homoki lőrékkel.
Tapasztalat: ősszel készítettem Jonatán almából 4 liternyi almabort, hogy majd abból almaecet lesz. Alkoholfoka az erjesztés végére 16% lett. A jóistennek sem indult be az ecetesedés, míg fel nem hígítottam 10% alkoholtartalomra."
Itt szinte Mindenki arról számolt be hogy a pH az erjedés előrehaladtával emelkedik,az meg egyértelmű hogy a magas alkohol véd.
A pektin NEM a szőlő héjában van! A gyümölcshúsban. Ráadásul fajtánként változó. Pl.a Saszlában alíg van, míg az Otelló vagy a Zala Gyöngye jócskán tartalmaz pektint.
A legtöbb szőlőfajta megfelelő mennyiségű tápanyagot (nitrogén- és kálium forrást) tartalmaz az élesztők számára, így a tápsózás sem igazán indokolt. Amikor fajélesztőt gyártottunk a Borászati Kutatónak, a 75% cukortartalmú mustsűrítményt hígítottuk 15%-osra, és semmi más adalék nem került a táptalajba. Mert nem kellett.
Ami a pH-t illeti, erjedés közben az élesztőgombák eleve elsavasítják a rendszert. Ha a végére marad elég széndioxid, és eléggé magas az alkoholtartalom, nem indul be az ecetesedés. Láttál Te már tokaji borokat ecetesedni? Ellenben az alföldi, homoki lőrékkel.
Tapasztalat: ősszel készítettem Jonatán almából 4 liternyi almabort, hogy majd abból almaecet lesz. Alkoholfoka az erjesztés végére 16% lett. A jóistennek sem indult be az ecetesedés, míg fel nem hígítottam 10% alkoholtartalomra.
Na, a borosoknál a meggyőzhetetlenségedet tapasztalva teszek még egy próbát.:)Pl.a bor ha savszegény úgy tudom könnyebben megromolhat(Te vagy a boros)tehát a sav véd,vagy, honnan tudod hogy van-e a gyümölcsben elég kaja az élesztőgombáknak,nem halnak-e éhen idő előtt(a végeredmény nem egyértelmű?)a táp nem lehet rossz,megfizethető.Az enzim feltár szinte sejtszinten,jön a szőlőszezon,a héjat nem lehet úgy pépesíteni mint egy puha sbarit,mennyivel több íz,aroma.hozam nyerhető ki?...és ez hogy főzöm-nem főzöm azonnaltól független,ezek az elejétől forrás közben működnek.A sav véd,az enzim feltár,a táp táplál,egyszerű ártalmatlan,megfizethető dolgok ezek.Csak előnyei lehetnek.
Ha ezt abba a beton kobakodba nem lehet beleverni akkor feladom!:)
Nem tudom mennyi az irsai pH-ja. A szerinted túltolásnak semmi hátránya nincs,előnyei vannak,a sav véd,az enzim feltár,az élesztőtáp a nevében adja mi a szerepe.Mi a probléma? Nincs főzőm,a főzdéshez kell igazodnom,soha nem romlott,nem lett fehér penész a tetején,nem ecetesedett meg elhúzódó várakozás miatt.Itt hány cefreromlásos beírást lehetne összeszámolni?....legtöbbször a hagyományos "nagyapám is így csinálta"módszernél.
Most pl a 3hetes sbari cefrém csak jövő héten kerül sorra,ott kinn ebben a melegben,a teteje lecukrozva,finom illat,semmi baja.
Vajon ha nem tolom túl,akkor is ilyen lenne?...vagy már nyafognék hogy ecetszaga van,penészes a teteje,jaaajjjj mit csináljak?
Nem kell a szőlőt furószárazni,darálni,kacsozni,pektin bontó.és kész.Az Irsait nem szedik teljes érettségben,mivel aromát veszt (persze pálinkának).A múlt évben 15,5-ös volt amit vettem,most is onnét hozom,holnap próba szüret és kedd körül mehetek érte.
Szőlő cefrézésnél van valami speciális adalék (fajélesztőn kívül) amit adjak hozzá , esetleg pektinbontó enzimet , illetve a 0,3 % napfény ebbe is kell ? Gondolom a cukorfoka lényegesen nagyobb a többi gyümölcsnél .
Ezzel mèg jobban megerősítetted bennem azt a vágyat h elkèstítsem!
Ès ez nem arról szól, h nem tudnám megvenni, mert megvettem a drágábbat is mive szüksègem volt rá ès mem èrt rá több hetet mire mgèrkezik, ill. lehet többe fog kerülni az általam elkèszített!
De a tudat, h èn kèszítem el a lènyeg.........! Ha meg aztán mèg működik is...... :-)
Amit magad barkácsolsz az a diy. Ha tartaléknak kell, akkor sokkal egyszerűbb, ha veszel még egyet vagy kettőt ez ebay-en, töredék időt és energiát fektetsz bele.
Ha magadnak készítesz egyet, azon kívül, hogy lesz egy tartalék mérőd, tanulsz egy csomó mindent, ha nem foglalkoztál még Arduinoval, akkor pláne, bele tekintést nyerhetsz hogy működik egy ilyen kis mikrokontrolleres elektronika, hogy kell felprogramozni. Szóval azért írtam, hogy szimplán tartalék képzés céljából nem érdemes ezzel foglalkozni, egy ilyen projektnek sokkal több nyereséggel szolgál. :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szerintem, Neked fogalmad sincs arról,hogy mi a bogyózott szőlő!....Ott már csak lé van,egy kevés mag,és az összezúzott bogyó héja.....Semmit nem kell vele tenni,esetleg egy irányított erjesztést beindítani. Ha bort készítenél belőle akkor ,kellene bele egy kis bor kén,0,5-1 dkg/ mázsa,a fertőtlenítés,és a vadélesztők elpusztítására,így a kénessavtűrő élesztők vezetik le az erjedést jobb hatásfokkal,és jobb ízeket előállítva.A minimális mennyiségű bor kén az erjedés végére gyakorlatilag teljesen eltávozik.
