Mivel jómagam lottózom, így annak esélyében hiszek.
Nem feltétlenül kellett nemesnek születni a középkorban, hogy felemelkedhessél a társadalmi szamárlétrán. Pl. számos oklevél tanúskodik az Árpád-házi uralkodók idejéből, hogy a királyi seregben harcoló várjobbágyot vitézségéért kiemelték a megyésispán jogköréből, jól elhatárolt birtokkal jutalmazva. Ezzel megkezdhette a magánbirtokon a gazdálkodást, ha az anyagi erejéből futotta várat is építhetett. Persze a mondás már akkor is igaz volt: "kis birtok kis vár, nagy birtok nagy vár"
Ami pedig az életem kockáztatását illeti, amikor próbálok átkelni a poros kisvárosom Postája előtti zebrán, az óriási forgalom láttán néha eltöprengek, hogy talán még a mohácsi csata öldöklő forgatagában is nagyobb biztonságban lennék...
Nekem meg mindíg az jut erről az eszembe, hogy nem szerettem volna akkor élni. A lottó esélyeivel egyenlő, hogy abban az időben az ember nemesember legyen, aki élvezi az ilyen várakat, nem csak munkát, vagy hatalmi, kizsákmányoló központot lát benne.
Vári vitézeknek sem volt életbiztosítás lenni, nem szeretném az életemet kockára tenni.
Szóval mai szemmel romantikus, de az akkori viszonyokat figyelembe véve nem biztos, hogy jó lenne.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy a középkori várak szerelmesei mind kissé megkésve születtek e világra. Hiszen ha láthattuk volna a XIII. században, Árpád-házi IV. Béla király nagy várépítési korszakát! Vagy a török időkben azt a sok palánkvárat, amelynek napjainkra se híre, se hamva... hmmm...
Ennek a múltba révedésnek klasszikus "esete" Don Quijote, a búsképű lovag. Az ő történetét adja le a DUNA TV ma este 19.00-tól:
A Nógrád megyei múzeumi évkönyvek 1999-es számában Majcher Tamás régész mutatja be Szécsény kastélyát, aminek alapjai egészen a XIII. századig nyúlnak vissza.
Az eddig végzett kutatások szerint az Árpád-házi uralkodók idején a területet birtokló Kacsics nemzetség először a "Strázsapartnak" nevezett kisméretű erődítményt emelte. Ez szolgálhatott Folkus fia Farkas mester erődített szállásául. Utóda Tamás azonban összeütközésbe került trencséni Csák Máté oligarchával, előtte nem hajtott fejet, így kénytelen volt elmenekülni. Anjou Károly trónkövetelő oldalán aztán megtalálta szerencséjét, egyre magasabb királyi hivatalokra kinevezvén.
Az 1320-as években Tamás előkelő hazatért szülőföldjére, ahol az elavult korábbi várral felhagyva, attól keleti irányban új kőépületet emeltetett. Késább magát a virágzásnak indult települést is falakkal övezték. A török hódoltság idején végvárként tartották számon. Az oszmánok kétszer foglalták el. A Rákóczi-szabadságharc utáni időszakban akkori ura, Koháry István gróf jelentős mértékben átépítette. De egyes részletei, mint pl. a pincerendszerét és az északkeleti öregtornyát beolvasztották az új helyiségsorba. Napjainkban a "Forgách-kastély" megújult külsővel, múzeumként használt termeivel várja a kirándulók rohamát.
Megnéztem Civertan váras kiadvány listáját - te jó ég..! Mibe fog ez nekem még kerülni - és pláne, honnan keritem elő ezeket? Főleg a Zrinyi-ből hiányzik sok.
Azért van pár a gyűjteményemben, ami meg neki nincs (vagy legalábbis nem láttam a feltettek között, pl a Székely Ősvárak reprint, amiből a II. kötetet birtoklom csupán).
Amúgy - szintén a Zrinyi - kiadott egy hires csatákkal foglalkozó sorozatot is, egyszer majdnem megvettem egyben, csak nem sikerült elfogadható árban megegyezni..
A város közepén, lakóházakkal körülvéve, amiknek szinte az udvara az ásatási terület, inkább nem mászok, hehehe...
Balra a lejtő alján a fürdő, jobbra a lakóházak. A lejtő tetején van most a kerítés.
Amúgy meg azért is legálisan akarok bejutni, mert csak a fürdő belseje az, ami plusszt jelent, mert mindent látni, de nem akarok kimaradni a lényegi információhalmazból, amit a régész mond el az egészről.
Nekem a másolással szerencsém volt. Volt az irodámba egy fénymásoló, kb. mint egy 3-as szekrény, így a kikuncsorgott olvasótermi könyveket, folyóiratokat nagyüzemben lemásoltam, pld. Česky hrady I, II; Gerő 1955; MűVéd 1985 előtti példányai, stb.
Sajnos úgy néz ki, nem tudok egyelőre eljutni a feltárt törökfürdőbe, mert nem bírok összeszedni a múzeumigazgató által előirányozott 5-6 főt.
De a jövő év első napjaiban megpróbálom ismét, úgy, mint januárban, amikor mi, após, sógorék, meg mi elmentünk a dzsámit megnézni. Akkor együtt lehet, hogy ráérünk, és leegyeztetünk egy időpontot.
Én pedig Gerő László építész Magyar várak {1968} és Várépítészetünk{1975} című könyveit fénymásoltattam le egykoron a városi könyvtáros nénikkel. Azóta sikerült eredeti példányokat begyűjtenem belőlük. Könyökiből elfogadnék egy reprint is...
Tehát fotó nincs benne egy darab sem, a pozsonyi tanárember a helyszín felkeresése után készítette el rajzait. Irigylem, hiszen jó 100 esztendővel korábban látta azon középkori várainkat, amelyeket az időjárás azóta is folyamatosan emészt.
Hogy egyébként milyen váras könyvek hiányoznak a polcodról, itt nézheted meg:
Nem hiszem, hogy aukcióról vettek volna egy példányt, ismerek olyat, akinek van eredeti kiadása a Könyökiből, múzeumi könyvtárakban is akad, biztosan el lehetett volna kérni. Remélem szebb reprint, mint a Varju.
...Valaki tehát megvette az árverésen, és újra kiadta? Gondolom, ezért lehetett ott az a nagy tolongás (160E Ft-ért ütötték le). Jó ötlet, kiváncsi is vagyok rá (nem láttam még soha - vajon sok fotó van benne?)
Sajnos néhány éve a Varjú-várkönyv elég méltatlan minőségben jött ki újra (más cimmel és boritóval, vacak scan-nekkel), ezért a régiek ára továbbra is húzós.
Összeszedtem a váras kiadványaimat (fotó jön majd), persze rengeteg hiányzik még - kb ezekből a sorozatokból van:
1. Tájak Korok Múzeumok (20-30 db)
2. Idegenforgalmi Hivatal(IH) sorozata, 70-es 80-as évek (kb 10 db)
3. Zrinyi kiadó váras könyv sorozata (kb 5 db)
4. Műemlékeink sorozat, ötvenes-hatvanas évek (kb 12 db)
Visszaolvastam az élményeidet erről a wales-i várromról. Nem tudom, hogy magán tulajdonú vagy valami örökségvédelmi alapítványé, de van igazi gazdája, aki gondozza és törődik az odalátogató családokkal. Bár így lenne minden várnál, akár romos, akár ép állapotú!
A walesi Carew Castle bizonyos értelemben hasonló, ismétlem, bizonyos értelemben. Anno volt szerencsém a topikon is írni róla. Egyik részét Sir John Perrott alakíttatta át, nagy ablakokkal, természetesen már a békés időkben. Ez az oldal szemléltetően mutatja be Sir John palotaszárnyát több oldalról is, más képeken pedig az át nem alakított, megőrződött részeket.
Végül is ebben a várban sem lakik már senki. De falai magasan állnak, konzerváltak, és sokan látogatják. Méltán.
Elrettentő például ide kívánkozik a felvidéki Palocsa várának esete.
Sikeresen túlélte a kuruc háborúk utáni császári felrobbantási parancsot. Birtokosai azonban kényelmetlennek találva, 1820-ban kastéllyá alakították át, hatalmas ablakokkal gyengítve falait. Ez a kastély azonban 1856-ban leégett, többé nem is állították helyre. Urainak nagyobb hasznot hozott, ha köveiből 1880 körül a faluban szeszgyárat építenek fel. Maradékát pedig az időjárás rombolja napjainkban is... Aki még látni akarja, az siessen!
Ha egy várrom közelében volt település, akkor nagy valószínűséggel annak lakossága könnyebbnek vélte kibontani a megmunkált köveket a falakból, mint valamely kőbányában fejteni. Salgó esetében Salgóbánya volt a legközelebbi helység.
Hogy pusztul el egy vár?
Ha feltételezzük a legjobb esetet, tehát csak simán elhagyják a várbeliek, akkor előbb a fazsindelyes tetőket cibálja meg az időjárás. Aztán a keletkező lyukakon befolyik a víz, áztatva a mennyezeteket, boltíveket. Amikor már az idő elkorhasztotta a gerendákat, azok beszakadnak. A kőfalak védelem nélkül maradnak, felső rétegükbe beszivárog a víz, majd telenként megfagyva szétmorzsolja az egykori kötőanyagát, a mészhabarcsot. A kötés nélkül maradt falak pedig kezdenek szétesni, leomladni. Az időjárás vasfoga szinte megrágja a falakat.
"A történelemkönyveket mindig a győztesek írják" -- jutott eszembe a szavaidat olvasva.
Persze történelmietlen a kérdés, hogy mi lett volna, ha a punok legyőzik Rómát vagy Koppány diadalmaskodik István király felett? Vagy a magyarok nyerik meg a muhi ütközetet, a mohácsit és a Don-kanyarban is diadalmaskodnak? De nem így történt...
Amúgy kevéssé ismert, de még volt egy másik nagy "Róma kifosztása -- Sacco di Roma"
Kíváncsi lennék,hogy Salgót bontották-e és hordtak el vajon belőle? Többször gondolkodtam már azon,hogyan is pusztulnak el egy vár falai. A teljesen lerombolt és lebontott épületeknél az tiszta sor. Vannak viszont olyanok amiket sorsára hagytak,estleg kisebb mértékben rongálták meg. Ennek ellenére némelyik falaiból sok magasan áll,némelyik pedig szinte teljesen összedőlt. Jó,biztosan volt akkoriban is az építőanyaggal is spórolás helyenként. És talán az sem mellékes hogy,hol állt a vár,mennyire bírta az időjárás viszontagságait.
Jó is lenne, mert a vandálok egy kultúr népcsoport volt, csak két bűnük volt, eretnekek voltak a római egyház szemében, és az üldöztetéseik miatt megszállták Afrika északi részét, Róma éléskamráit. Így a konfrontáció után "kicsit megzabrálták" Rómát, ami nem azt jelenti, amit a római történetírás ránkhagyott. de csak az ő verziójuk maradt fenn, hála a római egyház tevékenységének. Csak a régészeti leletek árulkodnak róla, hogy egy fejlett, kultúrált néptörzs voltak, aki eleve a római kultúra részei voltak, abban éltek, csak annak voltak szálka a szemükben.
Ez a helyzet a keltákkal, gótokkal, stb. a római történetírás feketítette be őket.
Szóval ez sértés a vandálokra nézve, csak annyira voltak azok, mint bármely más nemzet, hehehe
Nem olyan idők járnak, hogy amit egyszer nagy költséggel felépítettünk, hagyjuk tönkre tenni vandál kezek által. Nem lehet igaz, hogy a salgótarjáni Önkormányzatnak nincsenek olyan közhasznú munkásai, akiket legalább a meleg időszakra terjedő szezonban ne tudnának szolgálatba állítani a várban. Belépőjegyet szednének + felügyelnének a rendre, tisztaságra, őrködnének a műemlék épsége érdekében. Mert a vandálok törzse nem halt ki az Ókorban! Sajnos...
