"A zembernek lehet pénztőkéje, tudástőkéje és szociális tőkéje (kapcsolatai). Hiába van valakinek valamelyik, ha nem tudja használni. Ráadásul önmagában mind3 értéktelen, ám konvertálhatóak."
Elviekben egyetértek, viszont ez így még nem tartalmaz minőségi megkülönböztetést. Ami szerintem úgy hangzik, hogy annál jobb egy rendszer, minél kevésbé számít a kapcsolati tőke. Nem szűrhető ki teljesen, de redukálni kívánatos minden mérték alá. Ha a kapcsolati tőke nem szerepel, akkor egy csodálatosan lélegző, mobilis társadalom alakulhatna ki. Ehhez képest nálunk mindig is túlsúlyos volt a kapcsolati tőke, és immár eljutottunk oda, hogy a fidesz sorozatban hoz helyzetbe olyanokat, akiknek tényleg az egyedüli képességük, hogy jól szopnak. Ezt én ártalmasnak tartom, mert fokozza a társadalmi igazságtalanságot.
De van egy fogadásom, hogy az 1500-ból kb. 1200 a szociális elosztórendszer elemeit képezi
Polemizalas helyett inkabb nezegesd kicsit Magyarorszag allami költsegvetesenek a VALÓS szerkezetet, tenyezöit.
Egy uj rendszer kidolgozasanak a legjobb elöfeltetele a feladat ismerete. :-)
Vedd ugy, hogy ezt mind teljesiteni kell. El lehet ugyan nehany tetelt hagyni (pl. nem muszaj, mittomen Taiföldön nagykövetseget tartani), de a feladatok definialva vannak.
Nem lehet elhagyni az allam alapfunkcioit, az EU költekezettsegeket, a kutatast, fejlesztest, oktatast, szervezetek, önkormanyzatok tamogatasait, ....
Itt kicsit atlathatobban van leirva a kiadasok szerkezete ...
"A mai magyar költsegvetes kb. ~1500 tetelböl all (50-60 oldalas lista ...). Ez ilyen bonyolult. Ha leegyszerüsited, akkor kimarad egy feladat!"
Tudom idézni anyukám mondását, miszerint biztos jól van úgy a dolog, mert ha nem jó lenne, akkor másképp csinálnák. Te is így gondolod?
"Ebböl semmit nem lehet elhagyni, mert tönkremegy a baratsag, felreertesek keletkeznek, az emberkek elbeszelnek egymas mellett .... :-)
Ugyanez vonatkozik mind az ~1500 tovabbi tetelre IS!"
Megint elbeszélünk egymás mellett, tekintettel, hogy jeleztem, az ország egészének képviselete beletartozik az apparátus költségvetésébe, mely egy külön adó. De van egy fogadásom, hogy az 1500-ból kb. 1200 a szociális elosztórendszer elemeit képezi :)
A zembernek lehet pénztőkéje, tudástőkéje és szociális tőkéje (kapcsolatai). Hiába van valakinek valamelyik, ha nem tudja használni. Ráadásul önmagában mind3 értéktelen, ám konvertálhatóak.
Finanszírozási cél alatt nem a jelenlegi rendszer túlbonyolított tételeinek mindegyikét értettem, hanem a valódi finanszírozási célokat.
Mar irtam, hogy Einstein kollega is ugy gondolta, hogy: "Mindent olyan egyszerüen kell megoldani, amennyire csak lehet. DE NEM ANNAL EGYSZERÜBBEN!!".
A mai magyar költsegvetes kb. ~1500 tetelböl all (50-60 oldalas lista ...). Ez ilyen bonyolult. Ha leegyszerüsited, akkor kimarad egy feladat!
Ha pl. a erdelyi-magyar baratsag szervezesere x összeg all rendelkezesre, akkor erre a celra kell egy konto (azert, hogy tudd követni a kitüzött esemenyeket, annak anyagi vonzatait es sikerülhessen a "tight-management"). A kontonak lesz valamilyen bevetele, kiadasa, egyenlege. Az egesz valtozik az idö függvenyeben ...
Ebböl semmit nem lehet elhagyni, mert tönkremegy a baratsag, felreertesek keletkeznek, az emberkek elbeszelnek egymas mellett .... :-)
Ugyanez vonatkozik mind az ~1500 tovabbi tetelre IS!
Én azt nevezem élelmesebbnek, aki gazdaságilag többre jut, és nem azt, aki Rogán szomszédja, Simicska iskolatársa. És igen, az élelmesebbeket szeretném lehetőséghez juttatni.
"Az érdekesség, hogy ezek a feladatok (és méreteik) évről évre változnak.
Egyszerűbb talán évente egy új költségvetést "beárazni", mint a rendszert fabrikálni évente..."
Ez szerintem nem érdekesség, hanem tökéletes jelzése annak, hogy a most megnevezett finanszírozási célok nem valódiak. Mondvacsináltak, mert nem arra van szüksége senkinek, hogy ingyen legyen ez, vagy az, vagy hogy ilyen vagy olyan segélyt, juttatást kapjon. Az az igénye, hogy megéljen. A cél egyszerű, a sokféle adó pedig csak a korrupciót élteti.
"Nyilvan kell minden celra egy kasszat/kontot nyitni. Különben az egesz egy kontrollalatlan katyvasz lenne. A költsegvetes feladata az, hogy a "flat" alapon begyüjtött lovet szepen a feladatoknak (es azok meretenek) megfelelöen elossza ..."
Ahhá... no, akkor egy félreértést mindjárt tisztázhatunk. Finanszírozási cél alatt nem a jelenlegi rendszer túlbonyolított tételeinek mindegyikét értettem, hanem a valódi finanszírozási célokat. Az apanázs célja a jövedelemkülönbségek csökkentése, vagyis az egész szociális ellátórendszer zanzája ez. Ez a valódi finanszírozási cél, ahogyan azt egy helyen ki is fejtem. Kiégette a helyéről az oktatást, az egészségügyet, meg a többit. Azok egyéni szükségletek kielégítései.
Kíváncsian várom, hogy ennek fényében mennyivel módosul a véleményed :)
Így tényleg elbeszélünk egymás mellett. Az 50% csak az apanázs, semmi más. Azt a pénzt az utolsó fillérig (na jó, van egy működtetési költség, de az automata rendszer lévén röhejes az átfolyó mennyiséghez képest) kifizetjük az állampolgároknak.
Tehát induljunk ki abból, hogy ugrott a központi költségvetés, és minden egyes finanszírozási célhoz rendelünk egy külön kasszát. Az adott cél onnan, és csakis onnan finanszírozható, és jellemzően egyetlen adónem tölti fel ezt az kasszát. Az adott kassza össze nem vonható, át nem csoportosítható, és csak akkor megszüntethető, ha a világ olyan módon változott meg, hogy az adott finanszírozási cél már értelmét vesztette.
Nyilvan kell minden celra egy kasszat/kontot nyitni. Különben az egesz egy kontrollalatlan katyvasz lenne. A költsegvetes feladata az, hogy a "flat" alapon begyüjtött lovet szepen a feladatoknak (es azok meretenek) megfelelöen elossza ...
"Ez csak polgarhaboruval lenne elerhetö (mint pl. Egyiptomban, ahol szinten az a gond, hogy egy elit fert csupan a konder közelebe)."
Egyiptom egy elég érdekes ország, ott a hadsereg állam az államban. Hogy nálunk miképp képzelhető el egy átmenet, fene tudja. Ja, és még mindig nem tartom időszerűnek az átmenetről beszélni :D
"Igy kerülne csak igazan a központi elosztas elöterbe. Hiszen azt mondod, hogy atlagosan beszedjük az 50% mindenre jo adot ... aztan ezt szet kell osztani az egyes reszortokra. Az atutalasok mertekeert (az egyes feladatok, mint oktatas, központi feladatok, katonasag, tüzoltosag, eü. ...) keshegyre menö harc lenne."
Jaj, jaj. Jaj. Így tényleg elbeszélünk egymás mellett. Az 50% csak az apanázs, semmi más. Azt a pénzt az utolsó fillérig (na jó, van egy működtetési költség, de az automata rendszer lévén röhejes az átfolyó mennyiséghez képest) kifizetjük az állampolgároknak. ABBÓL fogják majd fizetni a szolgáltatásokat. Nincs hol harcolniuk az egyes kasszáknak. Van egy pár tétel, ami központi, de az meg pont nincs benne az 50%-ban. Az viszont célorientált, vagyis meg van fogalmazva valahogy okosan az elégséges honvédelem fogalma, ahhoz rendelve az adó, és ha hosszú távon romlik a honvédelmi képesség a meghatározott értékhez képest, akkor fokozatosan növelni kell a rá fordított adót. De az összes ilyan adó kicsi, 1-2 százalékokról beszélünk, maximum. És kevés is van belőlük.
A mostani rendszer alapvető hibája, hogy gyakorlatilag csak a hataomközeliek a nyertesei. Ezen kell változtatni, és persze, hogy nem az ő kedvükért, és nem az ő vezényletükkel.
Ez csak polgarhaboruval lenne elerhetö (mint pl. Egyiptomban, ahol szinten az a gond, hogy egy elit fert csupan a konder közelebe).
Az igazi, az érdembeli változás a központi költségvetéstől való elbúcsúzás.
Igy kerülne csak igazan a központi elosztas elöterbe. Hiszen azt mondod, hogy atlagosan beszedjük az 50% mindenre jo adot ... aztan ezt szet kell osztani az egyes reszortokra. Az atutalasok mertekeert (az egyes feladatok, mint oktatas, központi feladatok, katonasag, tüzoltosag, eü. ...) keshegyre menö harc lenne.
De nezd csak meg, hogy mi mindennel foglalkozik a kormany, ill. annak kivitelezö szervei.
"A magyar adobevetel valoban ~11000 mrd ft. Ahhoz jön meg nehany tenyezö, mint az inflacio hatasa, a ~3% evi ujeladosodas, az EU ~1000 mrd ft/ev tamogatasa, az allami vallalatok nyeresegei, vesztesegei, egyeb allami bevetelek, ..."
Nem teljesen világos minden tétel (például az infláció hatása), de oké, legyen. Legyen úgy, hogy 2 ezer milliárddal kevesebb valójában a bevétel. Akkor az általam számolt 12 ezer milliárdos "fedezet" leesik 10 ezer milliárdra. Még mindig több, mint az apőanázs 8 ezer milliárdos szükséglete. A kérdésem továbbra is az, hogy ez miért nem elég erre?
"Azert, mert ez mennyisegileg nagyon alacsony. Ebböl nem lehet joletet teremteni. Sokkal gazdagabb orszagok sem tudnak sokkal többet adni ..."
Nem is egy gazdagabb ország jólétét akarom megteremteni belőle, csak azt, amire futja. Az egyszerű matek azt mondja, hogy a 100 ezer forintos apanázsra futja.
"Öszinten szolva nem nagyon. Pl. egy külföldi ceg sem jönne ide, ha egy uj (ismeretlen/szokatlan) gazdasagi körülmenyek köze kellene beintegralodnia ..."
Ennek erősen ellentmond az, hogy amikor résnyire nyitnak meg egy addig zárt piacot, tódulnak befelé a piacot foglalni akarók. Teljesen mindegy, milyen elfuserált bürokrácia van ott, küzdenek vele. Ehhez képest az én tervezetem olyan egyszerű, hogy a vállalatokat érintő rész elfér egy lapon. Forgathatják, kereshetik, hogy hol van a leírás, pedig az volt az :) Ehhez aztán nem nagyon kell hozzászokni, mert olyan, mint a faék.
"A magyar cegeknek pedig csak igen kis hanyada az, amely nincs a külföldi cegekkel valo együttmüködesre kenyszeritve. Ennek az az oka, hogy a magyar vallalatok nemigen tudnak komplett termekeket kinalni, csak külföldieknek beszallitani ...
Egy sziget jellegü gazdasagi szabalyozas automatikusan egy szigetjellegü gazdasaghoz vezetne. A magyar gazdasag izolalt körülmenyek között pillanatok alatt összerogyna."
Sajnos hiába firtatod tovább az integrálódást, egy nem kész rendszert nem tudok elkezdeni integrálni.
"A cucilizmus vilegmeretü összerogyasa ekesen bebizonyitotta, hogy az ember, amikor teheti mindig a "könnyebb" megoldast valasztja."
Amikor teheti, igen. Te pedig még mindig nem az én tervezetemről beszélsz.
A polarizációs technikát már próbálgatjuk 23 éve és nem jön be.
Pedig a gazdasagi elcsuszas a szürke atlag iranyaba sem fog eredmenyt hozni. Meltanyossagi okokbol valamennyire kell egalizalni, de, ha tulzasba viszed a gazdasag kiverzik ...
Jelenleg én azt látom a legnagyobb problémának, hogy dolgozni akaró, értékes emberek mennek a levesbe, mert munkanélkülivé váltak és ha nincs tartaléka 3 hónapon belül a közmunka díj is padlóra teszi!
Ez sajnos nem csak magyar feature. A 15-24 eves koru fiatalako közül Görögorszagban ~60%, Spanyolorszagban ~55% csellengg az utcan. Ha ez egy evtizeden keresztül igy marad, akkor egy generacio elveszett. :-(
Szerintem egy társadalom ezt nem engedheti meg magának.
Nem nagyon. Különösen akkor nem, ha meg fel is szeretne azok köze zarkozni, akik 60 even keresztül valamennyire jo iranyba haladtak, nem esett ki 30-40 ev.
A kozoskassza.hu szerint 13 ezer milliárd felett van a "bevétel". Honnan a különbség?
A magyar adobevetel valoban ~11000 mrd ft. Ahhoz jön meg nehany tenyezö, mint az inflacio hatasa, a ~3% evi ujeladosodas, az EU ~1000 mrd ft/ev tamogatasa, az allami vallalatok nyeresegei, vesztesegei, egyeb allami bevetelek, ...
Ebböl jön ki, hogy a kiadas kb. annyi, mint amennyi a csicsas abran lathato.
A 13 ezer milliárdos elvonás mellett üzemel jelenleg, ez az adat miért nem jellemzi jól az értékteremtő képességet?
Azert, mert ez mennyisegileg nagyon alacsony. Ebböl nem lehet joletet teremteni. Sokkal gazdagabb orszagok sem tudnak sokkal többet adni ...
Ott akadtunk el, hogy a vállalkozások számára kedvezőbb-e az én rendszerem. Márpedig ez alapkérdés, mert erre alapoztam mindent. A vállalkozásoknak akarok jót, de még mindig ott tartunk, hogy erről nem tudtalak meggyőzni benneteket.
Öszinten szolva nem nagyon. Pl. egy külföldi ceg sem jönne ide, ha egy uj (ismeretlen/szokatlan) gazdasagi körülmenyek köze kellene beintegralodnia ...
A magyar cegeknek pedig csak igen kis hanyada az, amely nincs a külföldi cegekkel valo együttmüködesre kenyszeritve. Ennek az az oka, hogy a magyar vallalatok nemigen tudnak komplett termekeket kinalni, csak külföldieknek beszallitani ...
Egy sziget jellegü gazdasagi szabalyozas automatikusan egy szigetjellegü gazdasaghoz vezetne. A magyar gazdasag izolalt körülmenyek között pillanatok alatt összerogyna.
Amennyiben itt szó lenne minimumra törekvésről.
A cucilizmus vilegmeretü összerogyasa ekesen bebizonyitotta, hogy az ember, amikor teheti mindig a "könnyebb" megoldast valasztja.
""Ha abból indulok ki, hogy á, úgyse működik egyik eleme sem,"
Nem kell ebből kiindulni:) A globalizáció működik, több 100 millió embert vont ki a mélyszegénységből."
Én a tervezetem elemzéséről beszéltem :)
"Ja, hogy te olyan rendszert akarsz, ahol minenki jól él, hát olyan sajnos nincs mert az erőforrások szűkösek, a technológiai fejlődés egyre alacsonyabb produktivítási növekedést hoz."
Nettó 100 rugó egy olyan rendszerben, ahol mindenért fizetni kell, szerinted jólét? Én csak életben tartásnak nevezném. Az erőforrások pedig sokkal-sokkal nagyobbak, mint ami ehhez a minimumhoz kell.
""Tündérmese pont mondott egy defláló tételt,"
Nem lesz defláló hatású, mert ha pénzt öntesz a magyar gazdaságba akkor az előbb-utóbb import termékben landol..."
Én a beinduló új iparág termeléséről beszéltem. Ami elvonja a pénzt a meglévőktől, és ezzel deflál.
"Nem igazán tudjátok felfogni, hogy mit jelent az, hogy az import a GDP 80%-át teszi ki."
Ahogyan az export is.
""Az alacsony infláció és az erős valuta miért kizáró tényezők?"
Nem kizáró tényezők:) Az erősebb kutya elve érvényesül."
Nem egymással, te! :)
"Ha az erős valuta gátolja az exportot és az infláció japán szinten van, az ország nincs devizában eladósodva és a gazdaság pang akkor van értelme a pénznyomtatásnak."
Egyelőre fogalmunk sincsen, hogy ezekből melyik következhet be, ha a tervezetem szerinti rendszer elindul.
Jelen kontextusban mit értesz multiplikátor alatt?
"Viszont annak sok értelme nincs, hogy beleszórj egy rakás pénzt a gazdaságba, majd utána megemeld a kamatokat és szigorítsd a hitelezés feltételeit, mert akkor megint ott leszel ahol elindultál."
Szerintem is. Finanszírozási célja egy ilyen műveletnek nem lehet. Egyedül akkor tartom lehetséges eszköznek a pénznyomtatást, ha már előállt a pénzszűke, és érezhető a deflációs nyomás a piacon.
"Magyarország nem tudja magát kihúzni a mocsárból, akármennyire is egyszerűenk tűnik, hogy mindenkinek a kezébe nyomsz egy rakás pénzt."
Azt szeretném már nagyon régóta megértetni, hogy az apanázs nem plusz pénz. Nem többlet elvonás, csak másfajta elrendezésű újraosztás.
"Alkalmazkodni kell a globalizációhoz és nem pedig alternatív rendszereken agyalni..."
Azt is lehet, de messzebbre is lehet tekinteni. Például a globalizáció okozta problémák megoldására. Minden megoldásnak el kell indulnia valahol, az "úgyse fog sikerülni" csak egy hozzáállás, de nem érv :)
"Ha abból indulok ki, hogy á, úgyse működik egyik eleme sem,"
Nem kell ebből kiindulni:) A globalizáció működik, több 100 millió embert vont ki a mélyszegénységből.
Persze, aki csak fotelban ülve az asztalt csapkodja, annak nyílván nem fog működni.....
Ja, hogy te olyan rendszert akarsz, ahol minenki jól él, hát olyan sajnos nincs mert az erőforrások szűkösek, a technológiai fejlődés egyre alacsonyabb produktivítási növekedést hoz.
"Tündérmese pont mondott egy defláló tételt,"
Nem lesz defláló hatású, mert ha pénzt öntesz a magyar gazdaságba akkor az előbb-utóbb import termékben landol...
Nem igazán tudjátok felfogni, hogy mit jelent az, hogy az import a GDP 80%-át teszi ki.
"Az alacsony infláció és az erős valuta miért kizáró tényezők?"
Nem kizáró tényezők:) Az erősebb kutya elve érvényesül.
Ha az erős valuta gátolja az exportot és az infláció japán szinten van, az ország nincs devizában eladósodva és a gazdaság pang akkor van értelme a pénznyomtatásnak.
Ha az ország jelentéktelen, valutája sérülkény, az államnak évente nagy mennyiségű devizában lévő állampapírt kell refinanszírozni akkor nincs értelme a pénznyomtatásnak.
Jelenleg az a büdös nagy probléma van a világban, hogy a feltörekvő országok mesterségesen nem hagyják erősödni a valutáikat mert a kereskedelmi többetlükből szerzett extra devizát, visszaforgatják az fejlett országok gazdaságába...(lásd kínai kézben lévő amerikai állampapírok) Ez egy veszélyes játék,aminek nagyon rossz vége lehet...
A lényege az okfejtésemnek az volt, hogy amikor bedobsz egy adag nyomtatott pénzt a piacra, akkor vagy megnevezel egy olyan forrást, amiről a piacnak van információja, vagy nem. Ha megnevezel átlátható forrást, azt ellenőrzik, és kibukik, hogy nem onnan vetted el a pénzt. Ha nem nevezel meg ilyet, akkor feltételezni fogják, hogy nyomtatott pénzről van szó. Hivatkozhatsz még pincében őrzött bankjegyekre, ami még igaz is lehet, és mondhatod, hogy abból vetted el, ami meg nem. De ebben az esetben kétséges a művelet haszna, mert akár el is vehetted volna, ha ugyebár ott van, és akkor minek fizetted azt a drága papírt pluszban.
A multiplikátornak is lehet inflcáiós hatása, (pl emelkedik a lakások ára) ám a monetáris politikai ilyenkor közbeléphet és kamat- illetve tartalékráta növeléssel csökketheti a forgalomban lévő pénzmennyiséget. (sokszor túl későn)
Ez szokott történni itt is, amikor elkezd gyengülni Forint, vagy befagy az államkötvénypiac.
Viszont annak sok értelme nincs, hogy beleszórj egy rakás pénzt a gazdaságba, majd utána megemeld a kamatokat és szigorítsd a hitelezés feltételeit, mert akkor megint ott leszel ahol elindultál..sőt még a lakosság és a hitelezők Forint iránti bizalmát is eljátszottad és ha ez megtörtént akkor már nagyon nehéz lesz ortodox eszközökkel megállítani az inflációt. Ez egy nagyon veszélyes játék. Gyenge, jelentéktelen ország nem is csinál ilyet, ha csak a diktátor nem tud elég adót szedni és kénytelen elinflálni a melósok pénzét, hogy kifizethesse a saját közszolgáit...lásd Mugabe.
Magyarország nem tudja magát kihúzni a mocsárból, akármennyire is egyszerűenk tűnik, hogy mindenkinek a kezébe nyomsz egy rakás pénzt. Élet-, illetve bérszínvonal emelés csak és kizárólag akkor következhet be ha az országnak több devizabevétele lesz, ehhez viszont folyamatosan emelni kell a nyugdíjat, hogy több import jöjjön be az országba és nem pedig a beruházásokra kell feleslegesen szórni a mrdokat. a termelésbe kell visszaforgatni a tőkét, növelni kell az oktatás szinvonalát, fejleszteni kell az infrstruktúrát és versenyképes adó- és szabályozási környezetet kell létrehozni. Alkalmazkodni kell a globalizációhoz és nem pedig alternatív rendszereken agyalni..........
Nincs központi költségvetés! Nincs olyan, hogy beszedtem a sok adót, és vagy ráköltöm, vagy másra, vagy bármi. Nem, konkrét adók vannak, és a konkrét adókasszából fizetett alkalmazottak. Melyik adókasszát szeretnéd azzal fejreállítani, hogy az oda beszedett pénzeket nem költöd el, hanem higításból fizeted az alkalmazottait? Csak mert az a nem higításhoz kalkulált bevételű kassza megduzzad, az adómértéket az automatika leszabályozza, amitől a higított pénz elzárásával hiányosba megy át, és szépen belevitted egy dugóhúzóba. Ráadásul mindegyik adókassza független, nem lehet belenyúlkálni, sem támogatás, sem elvonás formájában.
Egyedül valami átmeneti periódusban tudok elképzelni ilyet, amikor még nincsen minden beélesítve. Vagy, a termékdíj rendszert lehetne korábban bevezetni, még az elkülönített adókasszák előtt.
