Igen erre sajnos nem találtam megfelelőt mindenhol csak annyit írnak hogy maximum 120 de az ajánlott 100m de nem írják hogy mekkora átmérővel, sajnos a szobák így adják ki megfelelően akkor érdemes lenne 20as csövet fektetni?
és még egy kérdés, hogy a kazánban lévő szivattyú elég lesz e a rendszer üzemeltetésére, illetve milyen adatot keressek a kazán leírásában ehhez? Köszönöm még 1x.
Padlófűtést tervezünk a házba, felújítás lesz. Sok minden tiszta már de adódnak még kérdések illetve tanácsokat is szívesen fogadok, csak kérlek indokoljátok meg.
A terv az hogy nagyjából 95m2 en ~600m cső lesz lefektetve 6 körre osztva.
Kazánnak a Saunier Duval Thema Condens 26-CS/1 (N-HU) Fali kondenzációs kombi gázkazán néztük ki, több ajánlásra és igen a meleg vizet is ő biztosítaná.
Termosztátnak a Computherm E300-asat néztem ki, az egyszerűsége miatt, mivel nem kell hozzá semmilyen külön eszköz és mobilról vezérelhető.
Amit még javasoltak, hogy kell a rendszerbe egy mágneses iszapleválasztó erre pedig ezt néztem, a legtöbb helyen ezt láttam: Fernox TF1 Total Filter 3/4 Mágneses iszapleválasztó
Tudom, hogy keletkezik kondenzvíz így érdemes kiépíteni egy elvezetőt ami egyből a szennyvízhálózatba viszi.
Ezen felül a kazán bemeneti gázcsőből 1/2" at igényel ez helyben van mivel korábban egy gáztűzhely volt ott szintén egy flexicsővel rákötve, ezen van egy golyós elzáró csap.
Vízből az elmenő és a bemenő része is 3/4-es.
A használati meleg vízhez nem terveztem tárolót beépíteni, minden csap közel lesz a kazánhoz.
Kérdéseim:
1, Tágulási tartályra lehet e szükségem, a kázán tartalmaz egy 8l-eset és ahogyan számolgattam a neten talált képeletek alapján ez nagyon a határon van.
2, padlófűtés csőnek PEx-Al-Pex 5 rétegű cső 18x2 et terveztem, kérdés hogy érdemes e 18-asat vagy elég lenne a 16os.
3, osztógyüjtőnek BRH 6 körös Komplett RM-áramlásmérős osztó-gyűjtő bilincsen osztóvéggel légtelenítővel és töltő-ürítő csappal ezt néztem ki de ha jól látom itt a bemeneti és a visszatérő ág 1"-os míg a kazánról 3/4-es jön, illetve 3/4-esek az elmenő ágak, ez jó lehet a 18-as csőhöz?
4, kazánnál van e még szükség valamire szelepek elzárók, miegymás.
5, ha a jelenlegi helyen van megfelelő gázellátás akkor is kell e gázterv, a füstgáz elvezetés falon történik, saját udvarra ahol nincsen ablak.
6, szinte mindenhol vagy réz vagy szénacél csövekkel látom bekötve a kazánba a dolgokat ez lehet sima 5rétegű cső is vagy oka van hogy így csinálják?
Szeretnék megkérni mindenkit, hogy a savazást hagyjuk, csak információt gyűjtök és igen szakemberrel fogom csináltatni, csak szeretek felkészülni, hogy ha ő mond valamit akkor értsem és esetleg megfelelőt tudjak kérdezni valamint szeretem érteni a dolgokat, valamint az előkészületeket magunk tesszük meg.
Előre is köszönök minden építő jellegű hozzászólást.
Padlófűtés/mennyezetfűtés kérdés. Felújításról lévén szó, mi a rétegrend és min. vastagságok, ha nem pincét és/vagy padlást fűtene az ember? Tehát pince feletti padló és padlás alatt mennyezetre gondolok. Esetleg a padlás ha beépítésre kerül, akkor nem a fenti lakásnak padlófűtést, hanem a lentinek mennyezetfűtést csinálnánk.:D Egyáltalán lehet-e ebben gondolkozni vagy csak új építésnél értelmes?
Ez a ház:
Kb. mennyivel drágább egy ilyen rendszer, mint újra csövezni és radiátorozni? 2x? 3x?
Sziasztok! Van egy kb. 5 éves Technik Therm 8-as osztóm a padlófűtésnél (a weboldalukon már nincs fent, csak újabbak), amiben még nincs áramlásmérő (vagy nem lett bele szerelve anno), de a helye megvan minden körnél. Kérdésem: bármilyen áramlásmérőt bele lehet ebbe rakni, aminek a menete passzol bele? Vagy ezek adott osztóhoz vannak méretezve? Előre is köszönöm a válaszokat!
Valóban padlófűtéssel kezdtünk, de az első amit jó tudni, hogy az adott lakást/házat milyen hőfokú előremenő vízhőmérséklettel, milyen külső hőmérsékleten lehet kifűteni.
Ennek egyik alapfeltétele hogy a padlóban tessék-lássék módon, vagy tervezetten, esetleg a tervezetthez képest túlméretezetten van-e a csőkígyó lefektetve. Ezért az sem mindegy hogy a "kazán" kényelmesen, takarékosan, vagy utolsó erejét megfeszítve képes előállítani a szükséges előremenőt.
Tényleg kínai nekem a hőszipkás technológia, de ami keveset olvastam róla, én a talajszondásra terveznék a saját fűtésemnél.
Elég sok adat van benne feltüntetve a Hajdu HPAW-10 -ről is. Az utolsó oldalakon van ez a rész, ha minden igaz ezt említettétek az előző 2 hozzászólásban:
" Nincs teljesítmény csökkenés -10°C külső levegő hőmérsékletig "
Akármelyik értékesítönél rákérdezhetnél , hogy ezt hogyan éri el a höszivattyú . Levegöböl elvont höenergiával , fütöpatron rásegítéssel , vagy modernabb technológiájú befecskendezéses módszerrel . Mert nem mindegy , hogy melyik módon . Az szerint kell tudnotok számolni hogy mikor mennyibe fog kerülni 1kWh höenergia elöállítása .
van hőszivattyús forum is itt, inkább oda tartozik ez a téma. Talán tudnak javasolni is, hogy az olcsóbbak közül mit érdemes. Vagy hívogass szervízeket, hogy milyen márkákat javasolnak (Lg, Gree).
Nem is a COP a legfontosabb hanem,hogy milyen teljesítményt tud leadni -2, -7, -15C-ban! Normális gyártók termékeinél ez fel van tüntetve. Gondolom ez is egy átcímkézés és nem a feltüntetett vállalat gyártja hanem megveszik valamelyik keleti cég gépét és a saját nevükön árulják. Ha tudnánk melyik gyártó melyik gépe van átcímkézve sokkal okosabbak lennénk! :-)
Bocs, nem értek hozzá, De mielőtt vásárolsz, azért kérdezz rá a gyártónál hogy -10 foknál milyen COP értékek vannak. Ugyanis a látható adatai szerint a COP értékek +7 fokra vannak feltüntetve.
Átfutottam gyorsan a gép letölthető használati útmutatóját és abban tényleg nem látom a fagyálló folyadék előírását (nekem szerelő mondta előzetes megbeszélés alapján).
A hidrováltó méretének tekintetében nem tudom mennyire számít stabil teljesítményűnek. A rövid leírása szerint: "Nincs teljesítmény csökkenés -10°C külső levegő hőmérsékletig Üzemi tartomány akár -25°C-ig"
A 6 cm elég karcsú az aljzatbetonnak padlófűtéssel, oda bátorság berakni a 20-as csövet. Mindenképp valami spéci esztrich kell erősítőszálakkal (acél/üveg).
Egyesek szerint az üveggyapot nem sokat ér, ha tudsz szerezni pl bontott/hibás szendvicspanelt, azzal jobban járhatsz.
Nem vizes téma, de ha lesz hőszivattyúd, feszültségfigyelőt vegyél (Pl. ELKO HRN-100) , mert ha baj van hőszivattyúval az első amit mondanak, hogy szar a szekunder kör, a második meg, biztos túlfeszültséget kapott a gép (tehát nem garanciális). Ha előbb ismerem ezt, akkor a fő biztosítéktáblába berakattam volna.
Ez így biztosan nem igaz, mert akkor a Panasonic miért árulna fagyvédelmi szelepet. Maximum a hőcserélő szétfagyását nem fogják javítani, de a többit kell. Nekem tiszta vizes a monoblokkom és volt komoly garanciális javításom is. Fel se merült a kérdés, hogy mivel van töltve a rendszer.
Közben eszembe jutott, nekem a fő problémám a fagyállóval, hogy minden rendszert utána kell tölteni. Mivel anyag nem vész el, ezért valószínűleg a lakótérben párolog el a mérgező anyag.
Egyéb okokból két év alatt kétszer kellett a puffert leüríteni, igen sokba került volna, ha fagyálló van benne.
Hirtelenjében rákerestem az osztó-gyüjtökre és 12 körösset találtam legnagyobbat . Én a fiaméknál 10 köröst építettem be radiátorokra egy Wilo Yonos Pico keringetövel , ami modulálni tud . Kényelmesen 8-10 Wattal végzi a dolgát . Abból indulj ki , hogy a 20x2mm-es csövel , ha 10cm-es leosztást csinálsz , akkor a 35/30-as fütövízzel durván 100Wattal tudsz füteni nm-ként . Szerintem jobb , ha rövidebb ( 60m környéke ) köröket készítesz . A tömegáramok segítségével majd beszabályozod , hogy mindenhol megfelelö legyen a kívánt hömérséklet . A hidrováltónak a méretét a höszivattyú tulajdonságainak ismeretében kellene megválasztani . Ha klasszikus , amelyiknél a külsö hömérséklettel csökken a teljesítmény , akkor oda nagyobb kell , míg a stabil teljesítményühöz elég a kisebb is . Lehet , hogy én gondolom rosszul , de én minden keringetöszivattyúval szerelt osztó-gyüjtö körbe tennék egy visszacsapószelepet , hogy ne keverje az éppen fütö osztó-gyüjtö a vizet a másik éppen nem üzemelövel . A fagyálló csak polipropilén-glikol lehet , az nem mérgezö . Nálam a napkoliban már 16 éve benne van és nincs gond . Az esetleges lyukadás esetében a nyomáscsökkenés lesz az elsö jel , hogy baj van . HMV tárolóból meg fözésre gondolom Ti sem használtok melegvizet .
A fagyvédelmi szelepet nem ismertem, köszönöm az infót, a szünetmenetes nekem is eszembe jutott már. A hőszivattyúra a garancia csak a teljes rendszer fagyállóval való feltöltése mellett érvényes.
Ha tényleg csak 5cm betont tudsz tenni, akkor nem sok esélyed van a 20as csővel. A vasráccsal együtt az már kb 3cm, alatta-felette 1cm beton az semmi. Gyenge is lesz, meg egyenes sem. Ha meg ráöntenek 2cm padlopont, az baromi drága, és ugyanúgy 7cm az eredmény mintha direkt annak indultál volna.
Ilyen vékony cucchoz vékonyabb csövet tennék, és nagyon sűrűn, mert a beton nem lesz jó hőelosztó.
Vagy ha belefér a pénzbe, akkor valami rendszerlemez. Schlueter, uponor. Komplett lakásra durva ára van, egy fürdőre én még megkockáztattam.
A fagyállóval romlik a rendszer hatékonysága, másrészt mérgező, ha HMV-t is akarsz csinálni, akkor kell a hőcserélő a balesetek elkerülése miatt. (kilyukad a csőkigyó a HMV tartályban).Idővel fel is fog higulni a fagyállód, idővel cserélni kell
Vehetsz caleffi fagyvédelmi szelepeket (Panasonic cikkszám alatt dupla áron: PAW-A2W-AFVLV) és/vagy aksiról+inverter+csőtermosztát-tal kombinálva beépítesz egy keringető szivattyú, amely ha nagyon lehűl a kinti vezeték (géphiba vagy áramszünet miatti leállás), akkor indítja a keringetést. Ennek annyi előnye van, hogy komolyabb szünetmentes úgyse árt a házban, hogy mindig legyen némi világítás.
Igen a radiátorról nekünk is ez a vélekedésünk, ezen a hőfokon csak dísz...ezért nincs a rajzon sem. Az egész rendszert fagyállóval feltöltve gondoltuk ki, sokkal biztonságosabb megoldás és hatékonyabb a hőcserélősnél. Egy "átlagos" hidrováltónál minden bizonnyal az a jó megoldás, amit írtál, de ami a rajzon van (Fixtrend) állítólag ilyen belül, (cserébe nem olcsó):
Egy osztó-gyűjtőre mennyi kört célszerű optimális esetben szerelni? (20x2mm cső, kb.: 50-70 m hosszú körök)
A hidrováltó előremenő és visszatérő ágát egyébként más módon is lehet osztani, ha jól tudom. Valami ilyesmire gondolok, jó megoldás ez is (ez árban jóval kedvezőbb, mint a fenti)?:
Tudom a rajzot így könnyebb volt megrajzolni annak aki rajzolta . Valóságban ugye a két osztó-gyüjtö elöremenöt fogod a höszivattyú felöli elöremenövel szembe kötni és a két fütésköri visszatéröt meg a höszivattyú visszatéröjével szembe ? Mert a rajz szerinti bekötéssel jól megkevernéd a dolgot a fütés oldalon .
Amennyiben 35/30°C-ra lesz kiszámolva a padlófütés , akkor a radiátorokat ne használd . Föleg nem höcserélön keresztül , mert csak dísznek lesznek . Ha lehet akkor inkább sok rövidebb kört tekerj a padlóba . Kisebb ellenállás , nagyobb höleadás egy helyiségen belül . A csövek legyenek valóban 20x2mm-esek. A keringetöszivattyúk tudjanak modulálni . Természetesen fagyálló kerül a rendszerbe . Tudom , megoldható vízzel is . Ez rajtad múlik , mennyire mész a biztonságra .
Az aljzat szigetelésen már nem tudunk változtatni. Tehát akkor optimálisabb lenne 20x2 mm -es csővel készíteni 10 cm -es osztásban, a külső falak mentén esetleg 5 cm -enként. A hidrováltó után, ha 2 osztó-gyűjtős kört alakítanánk ki, akkor lehetne akár 2 x 7-8-9 padlófűtési kör is rövidebb 60-70 méter hosszal (a lenti ábra alapján), 3 körös hidrováltóval pedig a jelenlegi (lemez)radiátorokra is rá lehetni hőcserélőn át küldeni ugyanezt az alacsony hőfokú vizet (bár a radiátorokat el szerettük volna tüntetni), magasabb hőfokú csak akkor mehetne a radiátorba, ha a padlófűtési körökre keverő szelep kerülne. Jól gondolom ezeket?