Keresés

Részletes keresés

construct Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2160

Nem értettem én félre semmit, csak te nem tudod, miről beszélsz. A kínai vekker egymás utáni periódusai messze nem olyan egyformák, mint a cézium óra egymás utáni periódusai, ezért a vekker kevésbé jó konstrukció időmérés céljára.

Ha te nyári 40 fok melegben nem tudsz pontosan mérni (akárcsak gépészeti mérőhasáb készlettel), akkor ki fognak rúgni az inasegyetemről. A mestered fenékbe rúg, ha a tűző napon tartod, nem pedig elírt hőmérsékleten, pl. hűtőszekrényben. Ha nem találkoztál még ilyesmivel, akkor javaslom nézz utána! Például annak, milyen részletes protokollja van mondjuk egy nagy hajómotor főtengely fektetésének, vagy propeller tengely fektetésének, többek között a hőtágulás miatt a hajótestben bekövetkező deformációk okozta kopások elkerülésére. Vannak munkafázisok, amelyeket történetesen csak reggel 8 és 9 óra között szabad végezni.

 

Optikai interferencia módszerekkel pedig sok kilométert is le lehet mérni igen pontosan. Sőt ilyen módszerekkel a hőtágulás (meg egyéb zavaró körülmények) ellenére még állandó értéken is lehet tartani sok kilométer távolságban lévő tükröket.

Előzmény: BillStorm (2158)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2159

Az egyszerű gépészeti mérőhasábkészlet hitelességének is megvannak a maga feltételei, amit ismernie kell még a forgácsoló inasoknak is.

 

Precíz helyeken a mikrométert például hűtőszerkrényben tárolják és a kengyelen lévő műanyagot lehet csak megfogni.

 

Előzmény: BillStorm (2158)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2158

Hát rendesen félreértetted a dolgot.  Sem a kínai vekker, sem a céziumatomóra nem mér semmiféle időt csak mind a kettő a saját azonos rezgésfázisait számlálja. Ezért alkalmatlan mind a kettő a nem létező idő mérésére.

 

Másrészt pedig aki nem tartja be a mérőeszköz használatának standardjait, az magára vessen.

 

Szerintem is. Akkor hogyan mérsz le nyáron 40 fokban az egy méteres etalonoddal pl. 1 kilométert?

Előzmény: construct (2157)
construct Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2157

Te ezt komolyan képzeled? Hogy egy kínai vekker periódusai épp annyira állandóak és egyformák, mint egy céziumatom-óra periódusai? Másrészt pedig aki nem tartja be a mérőeszköz használatának standardjait, az magára vessen. Ha +4 C0 -tól eltérő hőmérsékleten mérsz, akkor tévesen mérsz. Az egyszerű gépészeti mérőhasábkészlet hitelességének is megvannak a maga feltételei, amit ismernie kell még a forgácsoló inasoknak is.

Előzmény: BillStorm (2156)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2156

Mi az a jól konstruált méterrúd? Az egy méteres etalont Párizsban tárolják +4 C fokon. Ha elhozod és +4 C fok alatt vagy felett kezdesz méricskélni vele, akkor biztos, hogy nem pont egy méter vagy a többszöröse lesz az, amit megmérsz vele.

Akármilyen órát konstruálsz "nagyon jól" meg, az semmi mást nem fog tenni, mint azonos rezgésfázisokat számlálni, akácsak a 100Ft-os kínai vekker.

Előzmény: construct (2151)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 1 2155

Persze hogy hasznos a kitalált idő!! Csak hát mivel kitalált, ezért nem tud lassulni és a szerkezettel nem rendelkező teret sem tudja meggörbíteni!

Előzmény: mmormota (2149)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 0 2154

Ja, és a hőmérő valójában az adott anyag lineáris hőtágulását mutatja, ami meg van feleltetve egy adott hőmérsékletnek.

Előzmény: BillStorm (2153)
BillStorm Creative Commons License 2021.03.02 0 1 2153

A legtöbb hőmérő is közvetlenül mér: nem kell hozzá számológép, és a.mechanikus

sebességmérőkhöz se.

 

Amikor elkészítesz egy új hőmérőt, akkor a skálabeosztását kalibrálnod kell egy másik már létező hőmérő által mutatott hőmérsékletekhez.

 

Ezt már a 2141-ben leírtam:

 

Az autódban a sebességmérő semmilyen sebességet nem mér. Az alumínium csészében forgó mágnes forgatónyomatékot fejt ki az alumínium csészére.  A számlapon a mutató az alumínium csészén lévő erőkarra ható rugó ellen erejét mutatja. Ez az erő van megfeleltetve a számított sebességnek. Sebességet csak számítani tudod, közvetlenül mérni nem. A sebesség képzetét az agyban elraktározott filmkockák lepergetése okozza.

Előzmény: jogértelmező (2148)
őszszakál Creative Commons License 2021.03.01 0 0 2152

Még szerencse, hogy a fénysebesség „állandósága”, elég pontos az út és idő méretének, mértékének kellő pontosítására. :)

Előzmény: construct (2151)
construct Creative Commons License 2021.03.01 0 0 2151

"az egyik végétől a másik végéig történő eljutáshoz tartozó idő"

Ez egyáltalán nem lenne meghatározott mennyiség, különböző jelenségek különböző idő alatt jutnak el. Az időt nem méterrúddal, hanem órával lehet definiálni. Jól konstruált órával. Mint ahogy a távolságot is jól konstruált méterrúddal lehet, aminek hossza stabilan állandó. A jól konstruált óra is olyan, aminek ciklusai is stabilan egyformák.

Előzmény: őszszakál (2150)
őszszakál Creative Commons License 2021.03.01 0 0 2150

„A fizikusok nem azon filozofálnak, mi is "valójában" az idő. Nekik olyan "idő" kell, amivel lehet jelenségeket modellezni, be lehet képletekbe írni, egyértelműen meg lehet mondani, mennyi.”

 

Amennyiben egy méterrúd, és a két vége közötti távolság a valóságot jelöli, akkor az egyik végétől a másik végéig történő eljutáshoz tartozó idő is a valóságot képezi. Még akkor is, ha az elménkkel képezzük az időt. Azonban a mennyi kérdése, megkérdőjelezhető marad az „abszolút idő” felfedezéséig.

Előzmény: mmormota (2149)
mmormota Creative Commons License 2021.03.01 0 0 2149

Hogy méred közvetlenül az erőt? Rugó nyúlik, tömeg gyorsul stb, mind közvetett.

 

Írod: Az idő egy emberi találmány.

 

Mi más lenne?

Modelleket alkotunk, a modellben gondolkodunk, logikai úton következtetünk. Aztán az eredményt összevetjük a megfigyelésekkel, kísérletekkel. Ha elég jól egyezik, akkor a modell hasznos, és így a modell elemei is hasznosak.

 

Az idő is a modell eleme. Nagyon különböző modellek is használnak idő fogalmat, mert bevált. A tulajdonságai nem ugyanazok a különböző modellekben.

 

A fizikusok nem azon filozofálnak, mi is "valójában" az idő. Nekik olyan "idő" kell, amivel lehet jelenségeket modellezni, be lehet képletekbe írni, egyértelműen meg lehet mondani, mennyi. Az az idő, amit a jól konstruált órájuk mutat. Tudnak egyre jobbakat készíteni, és le tudják olvasni a számlapjukat. Ez nekik megfelel. Az értékeket be lehet írni a képletekbe, a képletek eredményét össze lehet hasonlítani a megfigyelésekkel, kísérletekkel, vagyis a modell - és benne az így kitalált idő - hasznos.

Előzmény: BillStorm (2147)
jogértelmező Creative Commons License 2021.03.01 0 0 2148

A legtöbb hőmérő is közvetlenül mér: nem kell hozzá számológép, és a.mechanikus

sebességmérőkhöz se.

Előzmény: BillStorm (2147)
BillStorm Creative Commons License 2021.02.28 0 1 2147

A fizikában mindösszesen két dolgot tudsz megmérni. Az egyik az erővel szemben fellépő ellenerő. A másik a hosszúság illetve ennek a segítségével a két pont közötti távolság. Minden mást csak matekkal tudsz megfogni!

Előzmény: BillStorm (2146)
BillStorm Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2146

Sebesség tehát van. Tojok rá, hogy mérni komplikált.

 

Nem komplikált mérni, hanem csak számítani lehet, mérni nem! A radar sem mér sebességet, csak a Doppler-hatás képletével a kibocsátott és a visszavert elektromágneses sugárzás hullámhossz különbségéből kiszámítja azt.

Előzmény: jogértelmező (2142)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2145

Ennél többre nem telik Emil? :(

Előzmény: jogértelmező (2144)
jogértelmező Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2144

"tegyük fel, hogy a téridő-kvantumok a valóságban léteznek."

 

Minek tegyük fel?

 

.... a „forráspontból” kiinduló idődimenzió, ...."

 

Baromság.

Előzmény: őszszakál (2143)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2143

Tegyük fel, hogy a téridő-kvantumok a valóságban léteznek. Egy kvantum létezése abból tevődik össze, hogy a „forráspontból” kiinduló idődimenzió, egy körvonalon visszaér a félúttól már „nyelőnek „nevezhető pontba. Az idődimenzióval együtt, kiárad a három térdimenzió egymásra merőleges vonalon az idő feléig, majd vissza a forrás/nyelő pontba. Ez a létező, abszolút mozgásból van. Tulajdonképpen a mozdulatlan végtelen nagy potenciából egy ponton előbújó növekvő, majd elbújó gömb, az a hely, aminek a felülete rugalmasan alkalmazkodik a körülötte létező téridő-kvantumokhoz. A végtelen sok pontból nem azonos ütemben, hanem sztochasztikusan felbukkanó téridő-kvantumok képezik a diszkrét elemekből létező 4D téridő struktúrát, azt a színpadot, amin az anyag játssza a fő és mellékszerepeket. Az anyagban rejlő információ, pedig a rendező, szerep osztó, kritikus, de még a nézőközönség is egyszerre.:)

jogértelmező Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2142

Sebesség tehát van. Tojok rá, hogy mérni komplikált.

Előzmény: BillStorm (2141)
BillStorm Creative Commons License 2021.02.28 0 1 2141

Az autódban a sebességmérő semmilyen sebességet nem mér. Az alumínium csészében forgó mágnes forgatónyomatékot fejt ki az alumínium csészére.  A számlapon a mutató az alumínium csészén lévő erőkarra ható rugó ellen erejét mutatja. Ez az erő van megfeleltetve a számított sebességnek. Sebességet csak számítani tudod, közvetlenül mérni nem. A sebesség képzetét az agyban elraktározott filmkockák lepergetése okozza.

Előzmény: jogértelmező (2140)
jogértelmező Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2140

" Idő nincs!"

 

Sebesség van? Van gyors és lassú?

 

Az idő egy függvényváltozó.

Előzmény: BillStorm (2138)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.28 0 0 2139

„A kettő összerakása (téridővé) egy nesze semmi fogd meg jól katyvasz.”

 

Ha a valami mozogni tud, azt csak a térben, valami helyen teheti. Ha már mozog, azzal meg időt „generál” a távolsághoz, az úthoz, amit megtesz. A tér és az idő, olyan emberi fogalmak, amik nélkül nem értelmezhetjük a valóságot. Az időtlen JELEN, a pillanat is csak egy eseményeket elválasztó JEL. A téridő, szerintem a valóság első és legfontosabb megnyilvánulása, nem a semmi. Habár mi nem tudjuk megfogni, de benne lebegni igen.

Előzmény: BillStorm (2138)
BillStorm Creative Commons License 2021.02.28 -1 1 2138

- Idő nincs!

- A tér pusztán egy fogalom.

- A kettő összerakása (téridővé) egy nesze semmi fogd meg jól katyvasz.

- Az idő egy emberi találmány.

Ha a Föld nem forogna a tengelye körül és nem keringene a Nap körül, akkor az ember sose találta volna ki az időt! Amikor az időt használod például egy fizikai test szögsebességének (radián/secundum) a meghatározására, akkor semmi mást nem teszel, mint a test forgását a Föld tengely körüli forgásához viszonyítod, mivel a számításodban használt másodperc az a Föld egyszeri körülfordulásának az 1/86400-ad része. Sem az atomóra, sem bármilyen más "időmérő" eszköz nem mér semmilyen időt, mivel ezek a szerkezetek csak azonos rezgésfázisokat számlálnak. Ezért van az, hogy a gyorsabban rezgő óra több azonos rezgésfázist számlál, mint a lassabban rezgő óra, így több nem létező időt mutat annak, aki az előzőekben leírtakat nem tudja felfogni. Mindig csak a jelen van! A múlt virtuális, a jövő pedig intuitív, illetve egy elkövetkezendő jelen lesz. Másodsorban ezért sem múlik a nem létező idő.

Előzmény: őszszakál (2137)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.25 0 0 2137

„A matematika a lehető legkevésbbé relatív eszköz, csatlakozópont az emberi elme és a természet között.”

Ez így igaz! Azonban a matematikát sokan nem tekintik természettudománynak, mert annak kizárólag az emberi logika által alkotott axiómáknak kell megfelelni. A természet, köszöni szépen meg van nélküle is.

 

„Tehát az energia "létezésének" egyik eleme az idő, attól elválaszthatatlan!”

 

Ott a pont! Pontosan erre alapoztam én is az elmefuttatásomat a téridő-kvantum létezésére.

Ahogyan Aristoteles írta, „ Az idő , mint szám meghatározza a mozgást ugyanúgy, mint a mozgás az időt."”

A természetes szám, egy kvantum, ami oszthatatlan. A végtelen nagy potencia, csak adagokban „kiosztva” érvényesül, vagyis kvantumokban. A kiterjedés, a mozgás képezi a teret is, meg az időt is egy kvantumának megnyilvánulása által. Azzal, hogy végtelen sok kvantumot képes léteztetni a Végtelen Nagy Potencia, a diszkrét elemekből álló halmazt, végtelenné „avanzsálja”. Az anyag felbukkanása is egy előléptetés eredménye, mivel egy kritikus halmazú egyidejű, azonos saját idejű téridő-kvantumból lesz egy elemi részecske, ami már más minőségű energiát képvisel, mint maga a téridő. :)

Előzmény: diamandula (2135)
diamandula Creative Commons License 2021.02.25 0 0 2136

A cikkem címe: Az idő

Előzmény: diamandula (2135)
diamandula Creative Commons License 2021.02.25 0 0 2135

Aristoteles (384–322 v. Chr.): "Tehát nemcsak a mozgást mérjük az idő által, hanem az időt is a mozgás által, mert ezek egymást behatárolják és meghatározzák.  Az idő , mint szám meghatározza a mozgást ugyanúgy, mint a mozgás az időt."

     Az ember a természeti jelenségek, folyamatok egy-egy részére, vagy az ember ezekhez való viszonyára absztrakt fogalmakat alkotott és használ. Ilyen fogalmak pl. a reggel, az este, a hideg, a meleg, a szín (gyüjtőfogalma), a (különböző) színek, az idő stb.


     Ezek mind olyan relatív és szubjektív fogalmak, melyek az embernek az anyaghoz való konkrét viszonyát és annak az agyban történő megnyilvánulását (leképzését) jelenti.


    Azt hiszem könnyen belátható (ha nem is gondolunk rá), hogy a szín anyagi folyamat. Pontosabban leírva: a napból (fényforrásból) jövő energiának visszavert részének egy sávja (látható fény) a szemen, a látóidegeken keresztül az agyban létrehozott kémiai változásokról van szó.

Anyagiság

    Az idő anyagi vonatkozását nem olyan könnyű nyomonkövetni, mint a szín problémáját. Különösen zavaró, ha összevetjük régi és modernebb bölcsek (Aristotelestől  - Isaac Newton és Immanuel Kant-on keresztül - Albert Einstein és Stephen W.Hawking-ig) meghatározásait. Ezért ezeket mellőzöm és a következőképpen magyarázom.


      Az anyag (minden nagyságrendben és állandóan) mozgásban, változásban van. Mind az élettelen, de méginkább az élő anyagban (élőlényekben) szerteágazó (végtelen) ok- és okozati-összefüggések láncolata létezik. Minden változás, az összefüggések miatt újabb változást, változásokat von maga után. A változások egymásutánisága, a sorrendje, ez az idő!

     Máshogyan kifejezve az emberi tudat által észlelt rendje (vagy sora) az eseményeknek.
     A fizikusok nagy része abból indul ki, hogy az ősrobbanás nemcsak az anyag, hanem a tér és idő kezdetét is jelentette.

    (S.W.Hawking szerint egy időpont az ősrobbanás előtt ugyanúgy lehetetlen, mint az északi sarktól 1 km-re északra egy pontot találni!)
     Ezek szerint az idő elválaszthatatlan az anyagtól, velejárója, annak változata. Mint ahogyan nincs anyag tér és idő nélkül, ugyanúgy nincs idő anyag és tér nélkül.
     De megközelíthetjük a problémát egy másik oldalról is.      Az anyag (=természet) működését, működésének módját, azaz törvényszerűségeit megismerni, magyarázni, alkalmazni, vagyis "emberi nyelvre lefordítani" csak a matematika segítségével lehet. A matematika a lehető legkevésbbé relatív eszköz, csatlakozópont az emberi elme és a természet között.
    Vegyük példának Albert Einstein híres képletét: E=mc². Magyarul, egy test energiáját a tömeg és a fénysebességnégyzetének a szorzata adja meg.  A sebesség az út és az idő hányadosa. Tehát az energia "létezésének" egyik eleme az idő, attól elválaszthatatlan!

Szemlélet

     Az ember maga is a természet, vagyis az anyagi világ,  a mozgás, a változások része és alanya. Fogantatásától haláláig a változások sorozatában, az időben maga is részt vesz és elméjével képes arra, hogy egy minimális mértékig a még megnemtörtént változásokat elképzelje, valamint a már megtörtént változásokat (eseményként)  agyában tárolja, kiértékelje és a jövőre nézve felhasználja. A fejlődés folyamán az emberiség az összehasonlítás, a folyamatok behatárolásának lehetőségére, az idő nagyságára egységekben állapodott meg.

Albert Einstein (1879–1955) szerint: " A múlt, jelen és jövő közötti különbség számunkra tudósoknak egy illúzió, ha mégoly makacs is."

     Ez nem egészen így van, talán inkább azt lehetne mondani, hogy egyrészt ismerjük a "megélt" változásokat, ez a múlt és tudjuk, hogy még fognak változások történni, ez a jövő.
     Egyedül a jelen illúzió, mert az nem létezik! A mindenkori váltópont a múlt és a jövő között lenne a jelen, de az a nulla felé tartó határeset. Közérthetően : ha azt mondom "a jelen pillanatban", mire kimondtam az a pillanat már elmúlt, a múlté, múltidő. A következő pillanat meg már a jövő. Tegnap a múlt, holnap a jövő, de mi van ma? Az a jelen? Nem, mert például 11 óra 0 perc 0,0000000000000 mp-kor a mai nap eseményeiből / idejéből már 11 óra 0 perc 0 mp elmúlt, de a nap hátralévő 13 óra 0 perc 0 mp már a jövőt képviseli, ami ezután, vagyis a jövőben fog történni. Mindenegyes másodpercben növekszik a múlt egy mp-cel, és csökken ugyanannyival a nap hátralévő része, vagyis a jövő eseményei.

Előzmény: őszszakál (2125)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.16 0 0 2134

Az is csak idő kérdése, nem igaz? :)

Előzmény: jogértelmező (2132)
őszszakál Creative Commons License 2021.02.16 0 0 2133

Saját termésből való 50 fokos vakcináim vannak barack, körte, alma változatban. Még a kovidra is bevált.:)

Előzmény: szabiku_ (2131)
jogértelmező Creative Commons License 2021.02.16 0 0 2132

Nem olyan egyszerű ez az összeállás, hiszen a Szaturnusz gyűrűi se álltak össze bogyóvá.

Előzmény: őszszakál (2130)
szabiku_ Creative Commons License 2021.02.15 0 1 2131

Arra akartam célozni, hogy valami eszméletlenül jó ellátmányod lehet, ha ilyen komoly mély meglátásaid vannak. :DD

Előzmény: őszszakál (2128)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!