Keresés

Részletes keresés

özvi Creative Commons License 2019.03.27 0 0 2058

Sose láttam még tarotkártyát. 

 

Nem tudok megfigyelni csak úgy másokat. Azt hiszem hogy tolakodásnak vennék, ha nézném őket.

És a mifelénk levő kisboltokban nincsen sorbanállás.

 

A kereskedelem borzasztóan nehéz munka, mert fizikailag is , hisz állni kell a pult mögött, vagy húzgálni a nehéz árut, de szellemileg is nagyon kell figyelni, nehogy ráfizessen.

 

Nem véletlen cserélődnek folyton. Nem is kell rossz főnök hozzá.

Szerencsés vagy ha értelmesnek és hasznosnak tartod amit csinálsz.

Előzmény: bolond halál (2057)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.27 0 0 2057

:) Van a Tarot kártyában a Bolond és a Halál lap, akkor úgy éreztem, ezek kifejeznek engem, vagy azt, ami foglalkoztat. Illetve maga az öngyilkosság a "bolond halál", mint egy védelmező varázsige.

 

Van a közelemben lévő boltban egy srác, akiről nem tudom eldönteni, hogy ugyanaz-e, mint akit már korábban is láttam. Olyan, mintha összeroppantotta volna valami, valamikor, élethelyzetek, emberek. Kicsit figyelgettem, és nem túl jó a munkahelyi légkör, sejthetően a vezetőség miatt. Valahogy sajnáltam, pedig semmit nem tudok róla végülis.

Figyelgetek másokat, akiket nem lehetett megtörni. Vagy nincsenek ott hosszú ideje, vagy van a személyiségükben valami olyan simulékonyság, ami egyszerre asszertivitás és alkalmazkodás, ezek főleg nők.

Hálát adok, hogy az én munkámnak ennél azért több értelme, tétje van.

Előzmény: özvi (2056)
özvi Creative Commons License 2019.03.26 0 0 2056

Meghalt szegény, csak a dal eszembe juttatta.

 

Most boldog pillanatban vagyok, mert neked írok, és Rád gondolok, hogy vajon miért választottad a nikknevedet.

Előzmény: bolond halál (2053)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.26 0 0 2055

Viszont ez tetszik, hogy ha olyan dolgokat csinálunk, amelyekben ott tudunk lenni ténylegesen, vagy visszairányítjuk a figyelmünket arra, amit éppen csinálunk, ez javíthatja az életminőséget. Most tavasszal asszem ez valamivel könnyebb lesz. :)

Előzmény: özvi (2052)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.26 0 0 2054

Mondjuk egy nárcisztikus egyén, aki állandóan igényli, hogy vele foglalkozzanak, csodálják. 

Előzmény: bolond halál (2053)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.26 0 0 2053

Mi a megoldás? Egy anyós általában megváltoztathatatlan tényező. Mert lehetne a válasz az elfogadás, de mi van azokban a helyzetekben, amikor a másik fél nem bírja elviselni, ha nem kezdesz vele semmit, hanem addig próbál keresztbe tenni, amíg sikerül elgáncsolnia, konkrét érzelmi, akár fizikai kárt okozva?

Előzmény: özvi (2052)
özvi Creative Commons License 2019.03.25 0 0 2052

Ez egy teszt :

 

Mit csinálsz? Mire gondolsz? Boldog vagy?

 

Több 100 embernek tették fel a kérdéseket, váratlan pillanatokban. És arra a megállapításra jutottak , hogy az aki arra gondol amit csinál az boldog.

 

Az előbb hallgattam egy slágert és közben az anyósomra gondoltam, ahelyett hogy élveztem volna a zenét. Vagyis pillanatnyilag boldogtalan vagyok. És annak is érzem magam.

 

özvi Creative Commons License 2019.03.25 0 0 2051

Egyáltalán nem vagyok kíváncsi természet. Csak azt olvasom szívesen, amit az olvtársak önként leírnak. És ha van véleményem akkor kifejtem.

Előzmény: bolond halál (2049)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.25 -1 0 2050

Többek között ezért sem vonzóak a nemi szerep elvárások, az egész annyira hátborzongatóan személytelen, az anyaság is. Tényleg olyan, mint egy álarcosbál, ahol már nem számít, kik vannak az álarcok mögött. Csak tegyék azt, amit a társadalom elvár a rájuk aggatott szerepektől, és nehogy valódi emberi mivoltukban kelljen meglátni őket.

Előzmény: bolond halál (2049)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.25 -1 0 2049

Mit kéne neked irkálnom? Ez így nem természetes, nem valódi beszélgetés. Nekem nem arra van szükségem, hogy valaki reagáljon, mert azt bárki megteszi. Hanem azt szeretném, hogy értsenek is. Ha valaki csak úgy tesz, mintha együttérző lenne, az hazudik, olyan, mintha megmérgezne. A személyesség hiányzik nekem ebből a világból.

Miért nem kérdezel, ha valamire kíváncsi vagy? Akár levélben. Most úgy érzem, hogy totál kiégtem.

Előzmény: özvi (2045)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.25 0 0 2048

Ide=fórumcsoport

Előzmény: özvi (2047)
özvi Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2047

Mit tartasz jó idejének? Megnéztem összesen 9 hszem van ebben a topikban.

Előzmény: bolond halál (2046)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2046

Nem egy. Már jó ideje irkálsz ide. Volt már egy-két idegesítő húzásod emlékeim szerint. Pedig más fórumokban mintha normális hozzászólásaid lennének.

Előzmény: özvi (2045)
özvi Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2045

Látom egyetlen , jó akaratú ( legalábbis szándékom szerint) beírás alapján helyre tettél.

Előzmény: bolond halál (2044)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2044

Mert végülis te sem értetted, hogy a szöveg hossza súlyosbító tényező annak tartalma miatt, és nem önmagában a hosszúság zavaró. :) Veled is ez az állandó kimerítő magyarázkodás menne 0 eredménnyel.

Előzmény: özvi (2042)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2043

Ha pl. megtámadnak az utcán, és védekezned kell, akkor neked "valamiért nagyon fontos, hogy megtámadtak". Ő jött ide, ahol én voltam, ő akar folyamatosan, erőszakosan megtudni rólam dolgokat, hogy utána azokkal visszaélve rombolja a személyiségemet.

Nem tudom, mit reagálhatnál. Nemcsak a reakció, hanem annak a "milyensége" is számít. És most nincs semmi olyan dolog, ami "ki akarna jönni" belőlem.

Előzmény: özvi (2042)
özvi Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2042

Az viszont látszik, hogy valamiért nagyon fontos neked, hogy  Rizsa miket ír , neked vagy rólad.

Írjál nekem én nem foglak értéktelennek tartani, és keveset reagálok, de rendszeresen ha neked jó.

Előzmény: bolond halál (2041)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.24 0 0 2041

Világos, hogy bele akarsz rángatni egy olyan diskurzusba, amelyben folyamatosan azt üzened nekem, hogy értéktelennek tartasz azáltal, hogy nem a leírtakra reagálsz, semmibe veszed a válaszaimat. Vagy például azt hazudod, hogy amit leírok, azt nem élem át. Van, amikor a megfogalmazás segít.

Az nem ciki, amit a családodról írtál meg a plátói szerelmeidről, a szexuális életedről? Szerintem kínos, de neked terápiás értékkel bírt, és nem is az a lényeg, hogy ciki-e. Én inkább elmentem onnan, mert én tiszteletben tartom mások hülyeségét addig, amíg rám nem akarják azt tolni.

bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2040

Milyen "bonyolult filozófiai magyarázatok"? Lehet, hogy később vicces lesz, de így bármi vicces lehet, amit valahol valakik leírtak.

Előzmény: rizsa79 (2038)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2039

Neked nem lehet érvelni, mert teljesen figyelmen kívül hagyod, és ugyanott folytatod, ahol előtte, ezáltal értelmetlenné teszed az egész beszélgetést.

Ugye ez is ferdítés, nem arra reagáltál, hogy kiforgatod a szavaimat, hanem arra, hogy ezt még hosszan is teszed, ami egy súlyosbító tényező, a lényeg a hazugságon van.

Nem értem, miért ne zavarhatná meg a te betegséged vagy bárkié bármelyik fórumozót jobban, mint az enyém. Neked valamiért engem kellett kipécézned.

Nem is akarok neked a problémámról beszélni, mert alkalmatlan vagy a megértésre, az empátiára, és ezáltal a segítésre, ez már eddig bebizonyosodott. Most sem vagy képes egy egyenes kérdést feltenni, nem értem, mit akarsz tulajdonképpen. Ez még csak nem is őszinteség.

Előzmény: rizsa79 (2037)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2038

Abban igazad van, hogy te nem szégyelled, hogy miért vagy sz.rul. Nem tudom, miért pont az én válaszaimra vagy allergiás, mindenesetre én nem írhatok semmit anélkül, hogy ne csapkodjál felháborodásodban.

Nem tudom, mivel váltottam ki ezt a viselkedést, másoknak meg miért fogadod el a válaszát? Én akkor is megmondom az igazat, ha betörik a fejem. Teljesen értelmezhetetlen számomra, hogy egyik helyen arról írsz, hogy vágysz a szerelemre, máshol meg a nőiségedet tagadod. Erre nincs más magyarázat, csak az, hogy nem mered megélni a nőiségedet. Ezért nem tudom, hogy akad épeszű "bolond", aki itt olvas, és elítélne? Miért ítélne itt el a többi fórumozó, akik hasonló problémákkal küszködnek?

De ha bonyolult filozófiai magyarázatokat találsz ki a lelki nyomorodra (amiből másnak is bőven kijutott), azt miből gondolod, hogy nem lesz később ciki, ha te magadat visszaolvasod? Sokszor egy nap alatt többet gyógyul az ember, ha átéli a fájdalmát vagy más érzelmet. A könyvekből meg évekig összeolvashatsz mindenféle okosságot, de nem leszel tőle jobb(an).

Előzmény: bolond halál (2034)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2037

Nagyon jól tudod, hogy nekem is van problémám, és azért írok ide. Te tudod, miért találtad ki, hogy én csak azért írok ide, hogy a te életedet megkeserítsem? Mivel ez egy fórum, ennek az a lényege, hogy itt beszélgetni is tudnak egymással az emberek. Ez nem árt, ha ezzel tisztában vagy. Mindig fogsz beszólásokat kapni, és nem fogsz mindenkit megszeretni.

A szóáradatról annyit, hogy majd akkor hányd a szememre, ha te a Pitagorasz-tételt vagy a pun háborúkat majd egy mondatban magyarázod el, vagy akármit, ami az érdeklődési köröd. Nem recepteket cserélünk meg szabásmintát, hanem a pszichológia fórumba írok, amit én tudok a pszichológiáról (mint laikus). Ha nem tetszik vagy rosszul tudom, akkor javítsd ki érvekkel! Újra csak azt tudom mondani, hogy szerintem az elfojtás komoly gond a legtöbb lelki betegségben. Ezen nem segít az, ha te tagadod a nőiséget, ráadásul tudományosnak látszó nyelven teszed. Ez megzavarhat más fórumozókat. 

Lehet, hogy én értettem félre, amit írsz, és nem tartod magad semleges neműnek vagy nem akarsz erre másokat rábeszélni. Mindenesetre nekem a folyamatos piszkálódásból nem derült ki az ellenkezője, vagyis hogy tényleg a problémádról akarsz beszélni. Legtöbbször arról írsz, hogy neked más nők keserítik meg az életedet, mert megaláznak, és ezért nem akarsz nő lenni.

Előzmény: bolond halál (2034)
rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2036

Szerencsére nincsen bennem semmi különleges, mert a segítő foglalkozásúak között sok a hasonló ember, mint én. Tanárokra, pszichológusokra, szociális munkásokra gondolok. Többek között ők tartják a kapcsolatot a teljesen leszakadó emberekkel, akik már a társadalom peremére kerültek.

Egyes témákban tényleg csak akkor jutok felülethez, ha írok a netre. Pl. a betegek véleményére nem kíváncsiak az egészségügyben, csak ha valami felmérés van. A mentális betegek igencsak magukra vannak hagyatva, és senki nem fog foglalkozni velünk, maximum a családtagok. Ehelyett egyesek azzal szórakoznak, hogy veszekedésre használják ezeket a fórumokat, ahol a saját sorstársaik vannak. Én ezen mindig csodálkozok, mikor itt a lehetőség, hogy összefogjunk vagy csináljunk valamit, és egyesek itt különcködnek meg rejtőzködnek. Még azt megértem, aki félti az állását, de akinek tényleg semmi veszítenivalója, az miért nem áll a sorstársai mellé? Majd ha elég pofont kap az élettől, benő majd az ilyennek a feje lágya, és rájön, hogy kiben érdemes bízni.

Különben majd az egészségesek is megtudják egyszer, hogy mit érzünk, mikor majd lecserélik őket robotokra. Akkor majd feleslegesnek fogják érezni magukat, akiknek nincs szükség a munkájára, az egzisztenciájára. Ennél még a középkorban is jobb volt, mikor mindenki Isten gyermekének számított, ahogy lentebb írtam.

Előzmény: özvi (2035)
özvi Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2035

Teljesen igazad van , nagyon különleges a látásmódja, és valóban eléggé bőbeszédű.

Talán ritkán jut felülethez, és egyszerre adja ki ami benne forr.

Szerencsére csak az olvassa aki akarja. 

Akit zavar ott az X.

Előzmény: bolond halál (2034)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2034

Most van annyi erőm, hogy megnézzem, mit hordtál össze rólam.

Senki nem kérte, hogy helyeselj vagy "babusgass", csak annyit, hogy tartsd tiszteletben a határaimat, azt, hogy nem igénylem a "segítségedet".

"Aki már azt is leírja, hogy miért van sz.rul" Pont ezt tettem itt mindig, ebben a fórumban, leírtam azt, amit máshova nem tudtam, amit te megtámadtál, és bőséges szóáradattal mindent megtettél, hogy kiforgasd a szavaimat, hogy megszégyeníts azért, ami nekem legbelsőbb lelki fájdalmam. Ne akarjál az önjelölt pszichológusom szerepében tetszelegni, mert nem mentem hozzád "terápiába", így nem is ülök le a dedózó asztalkádhoz rajzolgatni. Tettél érte, hogy ne akarjak.

Előzmény: rizsa79 (2027)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2033

Ha valaki őszintén betegre kínoz egy másik embert, aki többször jelezte, hogy nem kér a kioktatásából, a hazugságaiból, akkor ne emelje piedesztálra magát, csak azért, mert őszinte, mert az őszinteség nem egyenlő az igazsággal.

bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2032

Ezt szintén nagyon szeretem, főleg a vízeséses részt:

https://m.youtube.com/watch?v=sIsinOesYeo

rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2031

Még az imádságokról annyit, hogy Jézusnak van erről egy példabeszéde. Ahol a vámszedő és a farizeus bemegy a templomba imádkozni, és a vámszedő jön ki megigazulva. Ő az, aki bevallja őszintén, hogy "loptam, csaltam, hazudtam", és Isten előtt bűnösnek vallja magát. 

Hiába forgatja valaki az imakönyvet naponta, egy idő után bele fog szürkülni, el fog tűnni az újdonság ereje. Lesz, amikor már csak mormolni fogja az imákat, és akár könyörögni fog, hogy érezzen valamit. Ilyenkor nem látod az alagút végét, és ezen nem segítenek át az érzelmek. Ezen csak az segít át, hogy tudod, hogy van nálad nagyobb erő a világban, akárhogy is hívják ezt. Hinni kell abban, hogy az életednek van célja, értelme, mégha adott pillanatban ez egyáltalán nem így látszik.

A régebbi korokban ez annyival könnyebb volt, hogy az embereknek meg kellett dolgozni azért fizikailag, hogy ehessenek. A mai elpuhult, civilizált ember nem tudja munkába fojtani a bánatát, vagy nem úgy, ahogy régen. A középkorban a keresztény Európában a legkisebb jobbágy is Isten gyermekének tarthatta magát, akinek szükség van a munkájára. Persze, akkor is voltak lelki betegségek, és volt, hogy üldözték a betegeket, de be is tudott illeszkedni a társadalomba, akinek ehhez volt lehetősége. Manapság a legtöbb család magára van hagyva, lássa el úgy a beteget, ahogy tudja. Nincs lelki gondozás, vagy csak a szerencsésebbek számára van ilyen szakszolgálat. Ha nem köz vagy önveszélyes a beteg, akkor tartsák el a rokonok vagy kezdjenek vele valamit, ez a közfelfogás.

Részben megértem a társadalom úgymond "normális" részét, mert sokba kerül az olyan emberek eltartása, akik nem végeznek termelő munkát. Vagy esetleg nagy a félelem, hogy másokat is megbetegítenek? Lényeg, ami lényeg, akár egyházakról beszélünk, akár az Anonim alkoholistákról, ezek adnak egy önbecsülést a betegnek. Az tb-n meg csak fölírják a gyógyszert, mintha csak egy rossz gép lennél, akit meg kell olajozni, és adnak valami segélyt, hogy ne halj éhen (nem személy szerint az orvosról vagy az ügyintézőről van szó, hanem az ottani felfogásról). Azért ez nagy különbség.

Előzmény: rizsa79 (2029)
bolond halál Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2030

Még mindig nagyon jó, fülhallgatóval főleg. :) Zseniális ez a több irányból érkező sok impulzus, eléri, hogy ne tudj a racionalitásban maradni, automatikusan ellazít.

 

https://m.youtube.com/watch?v=rlHnBBLGZS0

rizsa79 Creative Commons License 2019.03.23 0 0 2029

Szerintem Isten olyan faktor, amivel nem számolnak a pszichológusok.:) 

Nem személy szerint a pszichológusra értem, hanem általában a p.lógiára, mint tudományra. Pedig van olyan, hogy a betegek néha már csak Isten segítségében bízhatnak. Hiába valaki sztárpszichológus vagy akár szakmáját jól értő, lelkiismeretes szakember. Nem tudja a beteget kiemelni a családjából, másik egzisztenciát adni neki. Régebben, amíg nem volt ez a nagy liberalizáció, addig voltak a nagy bentlakásos kórházak, szanatóriumok. Persze, sok volt a visszaélés, botrány ezekben is. De volt egy hely, ahová kiemelhették a beteget a környezetéből. Vagy legalább nem az utcára rugdosták ki és nem is a család bajlódott egyedül a beteg emberrel otthon a négy fal között.

Komolyan mondom, van olyan helyzet, amire nincs más szó, csak a "csodás" gyógyulás. Mikor már minden beszürkült, és a pszichológus is kiégett, hogy nem gyógyulnak a betegei, akkor jöhet a nagy változás. Először csak egy kis mentőkötél formájában, amibe a beteg belekapaszkodik, és elindul valamerre vakon botorkálva. Vagy mintha húzná egy irányba egy láthatatlan erő. 

Például az én esetemben nem volt semmi előjele, hogy találok egy jó pszichológust, aki ért is ahhoz, amit csinál. Ebben egy könyv segített, amit véletlenül találtam a vidéki könyvtárban. Aztán soha nem mertem remélni, hogy találok egy munkahelyet, és ez teljesen váratlanul egy uniós program keretében megvalósult. De még mindig hiányzott valami az életemből. Aztán megismertem egy embert a munkahelyemen, aki teljesen megváltoztatta az életemet. Lehet, hogy nem jövök vele össze, de ha nem ismerném, akkor jobb lenne, ha a jeges Dunában hozzákötnének egy híd lábához. Mert nélküle olyan üres az életem, hogy még a jeges vízben is jobb lenne.

Az ókori, mitologikus irodalomban ezt nevezik "isteni beavatkozásnak". Mikor az ember már elveszett, akkor Istennek semmi sem lehetetlen. És itt nem az érzelmes kis imádságokról van szó, hanem konkrét beavatkozásról az emberek életébe. Miért van az, hogy megyek az utcán, rágondolok, és pont arra jön az illető? A materialisták ezt nevezik "véletlennek". Nekem meg egy rajzfilm jut róla eszembe, mikor a kis Ámor a nyilával lövöldözik, és összehozza a szerelmeseket. 

Előzmény: Törölt nick (1996)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!