Telex, távgépíró, távírógép: minden, ami ezzel a lassan feledésbe merülő technikával kapcsolatos. Bárkit szívesen látunk e topikban, aki valaha használta, építette, karbantartotta vagy javította, illetve persze azokat is, akiket egyszerűen érdekel a téma.
Miszerint a telex oetbites volt, nem taamogata a magyar eekezetes karaktereket,, helyette karakter duplaazaasok voltak, meg magaanhangzoo kombinaaciok, meg a nagybeture vaaltoo
Hogy nézne ki az a nevezetes "Árvíztúrő tőkürfúróép" telex módban?
Aarviiiztueueroeoe tuekoerfueroogeep ,vagy valami hasonló..
A telex kood oetbites volt, a lyukszalag oet lyuksort tartalmazott,. Oet bizen akkor haany karakktert lehetett aatvinni, ees mely moodon?
Kellesz ide egy telex ABC, mármitn az öt bit kifejtése,,,
polárjelfogóval nem távíróügyileg volt dolgom, hanem 50 Hz-es táctárcsázó cuccok ügyében. Nagyonmesszi telefonállomások tudtak ezzel hívni, tárcsázni, - no nem DTMF mödban...
A két gép között szalagkábel... (ide kábel ismerős? ujdonságként hat? telefontechnikában már méteres szakállú a technológia... De tényleg!)
Ide szalagkábelen két eszköz lóghat,7A/2 szalagkábelen talán 30 gép lógott, a keret magassága volt a korlát... (vagy volt tán keretek közötti multiplikáció, azaz párhuzamosítás - és akkor a kapacitás duplázódhatott....
Ez meg a hangvilla. töve, bocs, hogY a lénxeg, a rezgőréás a strobodszkópiájával lemaradt.
Amíg körülményesen megfogalmazom a mondókám, hogy kifuttassam a távíró-torzításra, addig szépen feldobod a fogalmat! Kösz, de ezek szerint nem vagyok egyedül, akik legalábbis keresik az elfeledett emlékeket, vagy netán totál képben vagynak...
Remélem a topiknyitó nem orrol meg rám hogy a végberendezések okán terelem a szót a kapcsolt részekre, mint központ, összeköttetés, stb....
Torzításmérőként egy olyan műszer rémlik fel, ami körben kb. 100 db ledet tartalmazott , az jelzett valami izét..
Netán az a szkópcsó esetleg lissagu-görbéket rajzolt?vagyvalami szórásképetz?
Mopndom mégegyszer: nem votam távírós, csak láttam távírós emberkéket azután, hogy már nem voltak távírósok...
Habár volt olyanom, hogy az LVK12 alapáramköre úgy leszakadt fél ágon az erdőben, hogy csak. attól még elmuzsikált valahogy, csak talán az alsőbb csatornák akadtak ki, vagy voltak zajosak, (a fél ág kilépett a légbe, aztán vissza a drótba, oszt jól volt, már amennyire..)
Viszont volt "átugrató szűrőm"!
Miszerint a vivős cucc alapáramkörén üzemelő alapsávi összeköttetést félúton lecsatoltuk, a vivős sokcsatornás jelet meg átugrattuk ezen a közbenső ponton...
És igen, kezdenek felrémleni a VT izék, amik csak azértse VideoTon cuccok voltak, hanem Terta - Telefongyár Részvény Társaság; ami az én időmben legalábbis tuttira nem telefonokat gyártott, hanem átviteltechnikai berendezéseket - a berendezések nevei meg egyszerűen a funkció negnevezésének rövidítései, miszerint Vivőfrekvenciás Távíró áramkör
LVK annyit tesz, hogy Légvezetékes Végállomási Készlet. CMB-30 annyi mint 30 Csatornás Multiplex Betét; STB 30/60 - annyi mint Signal Translátor Betét, 2-szer 30 áramkörre, azaz jelzés-illesztő (telefonközpontok között)
ADSZM-es kollégákat esetleg meginterjúvolok, hogy lenne-é valaki, aki beszáll ide. ADSZM az egykori távírós technikusokból nőtte ki magát, ADatátviteli SZerelő Mérő csoport. Amikor a Telex a virágkorát élte, akkor az volt magaaz ADATÉTVITEL, a maga 50boud-jával...
Hopsz! felrémlett egy másik fogalom: távíró-torzítás.
Na lesz mit kitárgyalni hamarvást - és párhuzamot vonni mai fogalmakkal: névadó, torzítás, stb....
A hangvilla az "üzemi" megoldás. Azonban, amikor két gépet egészen pontosan össze kell lõni, vagy a szabványosnál nagyobb sebességre kell beállítani, akkor táviró torzításmérõt használnak. Ennek egy speciális képcsöve van, ami Baud-ban van kalibrálva és a két gép jele két független elektronágyúra kerül, amik ugyanannak a skálának a felsõ illetve alsó felére irányulnak. Optimális beállításnál a két jel azonos skálapontra mutat ls stabilan áll.
Én csak ugatom a témát, 7A/2 interes voltam, aztán átviteles - vivős és PCM, egy kis mikro, és jópár optika, acces hálózati mux-ok, aztán egy is közjáték - hytas - után ADSZM-es, ésatöbbi, szóval a telex csak határos terület volt, Mire az ADSZM-hez kerültem, a telexnek leáldozott. A selejtezést láttam, amikor tolták ki a cuccost a teherautóra.
Bocs, azt a képet sem tudom hirtelen, hogy honnan van. De ezt az egyet tudom, hogy nem 7A!2, hanem távíró. Ja! beugrott! A miskolci távközlési raktármúzeumban lőttem! Ott lehet texex-telex gépek között csetelni!
Megjegyzem: a "T" intranetjén volt nemrég egy felhívás, miszerint archív anyagokat várnának. Na nekem egyelőre ennyim van:
http://picasaweb.google.hu/corvingimi/Arf#
Ragoznám a kapcsolat létrejötte után a névadó szerepét, de egyelőre leállítom magam.
És végül, ha már telex, akkor a végpont berendezései:
Keressetek rá netán pl. a Gepárd telex-computerre.
Na ott semmi mechanika, csak talán egy XT kategóriájú PC, egy spéci bővítókártyával, oszt jött-ment az adat.
Ja! és a forgógépes központot lecserélték idővel elektronikusra, tárolt-program-vezérlésúre, (TPV) de nem is tudom szolgált-é negyedanyi időt, mint az elődje.
Abból a központból talán egyetlen kerámia-alapú százlábum van, két felületszerelt chipel, ma azt mondom rá, duálmagos processzor.... - talán ezt is beteszem ide adalékként...
Jah! és kapcsolástechnika után egy kis átviteltechnika:
Az átviteli sebesség telex esetén 50 baud volt. (vesd öszve az ADSL mostani mondjuk 5 megabitjével!)
Na egy távíró áramkör egy réz érpár a központtól a telexgépig.
Helyközi viszonlatban létezett a fantom áramkör, ahol két érpáron három kapcsolatot alakítottak ki, illetve a szuperfantom áramkör, aholis négy árpáron hét kapcsolatot alakított ki.
Ezek közül nem is tudom melyek lehettek esetleg távíró áramkörök, talán a fantomizált kapcsolatok.
Nomeg: szintén helyközi viszonlatban: vivőfrekvenciás összeköttetések, pl. egy LVK-3, LVK-12; 3, illetve 12 beszédcsatornával, és már nem emlékszem pontosan, de vagy sávon kívül, vagy valamely beszédcsatorna rovására távíró-csatornákat is ki lehetettt alakítani. Illetve a vivős berendezés alapáramkörén egy szúrővel szétválasztva a vivős frekiket lehetett egy hangfrekis összeköttetést kialakítani, a beszédsáv alatt meg talán egy távíró kapcsolatot...
Ja! és voltak kimondotan távírós multiplexerek vivősfrekvenciásan....
Ha van rá érdeklődés, és van a témában szagértő kolléga a színen, korrigáljon, ha hülyeségeket beszélek!
Eddig itt úgy látom alapvetően a végpont berendezései vagynak terítéken.
Na most egy kis kapcsolástechnika:
A távíróközpont nem rendelkezett "regiszterrel", ami betárolta a tárcsázott számot, és aztán levezérelte a hívás felépítését.
A tárcsa lefutásakori impulzusok direktben vezérelték az emeletválasztást, és az új számjegy felhúzása ideje alatt keresett a gép az emeleten szaban továbbmenő áramkört.
(bocs, konkrét ismeretem nincs, csak egy szinttel a 7A/2 alatt srévizavé volt a távíróközpont, a forgógépeivel...)
No meg olykor megfordultam a távírdában is, ahová a posta felvételi helyiségéből csőpostán (!) küldték fel az éppen továbbítandó táviratot. Azt szépen lelyukasztották, és beetették az adógépbe. A vevőgépből kijövő lapot meg borítékolták, és megkatpa a motoros távirat-kézbesítő.
Jah! és van egy hangvillám!
Azt hiszem távíró gép szerelők tartozéka. A távíró gép forgómotorral rendelkezett, aminek a fordulatszáma nem mellékes! Az a hangvilla rendelkezik egy átnéző réssel, amin keresztül - mint egy stroboszkóp elven - ellenőrizhető a fordulatszám pontossága. Ha ezügyben valaki tud részleteket közölni, megköszönném...
A hangvilla rezgésszáma egyébként a beütés szerint 125,00 Hz
Ha jól emlékszem, a honvédségnél ciril karaktereket is használt a telexgép, így a betűfejeken három karakter volt. Számváltó, betűváltó, de a cirilre nem tudom hogy váltott.
Ismerős probléma!:-) Mekkora szenzáció volt, amikor bejöttek az első Robotronok az NDK-ból. Programozható volt, igaz, hogy a beépített tárhely 1500 egység volt, de lehetett hozzá bővítőt rendelni. Szegénykét majdnem szétvertem a mechanikus után, mire megszoktam!:-)
Tényleg komolyan kellett püfölni, de abban az időben ez nem is volt meglepetés, hiszen mechanikus Optima írógépeken tanult az ember eleve, és azon kellett 4-5-6 pl-ban, indigóval leveleket kopácsolni. Sokunknak volt ínhüvelygyulladása abban az időben.
Hirtelenjében ezeket találtam a neten, remélem a feltöltők nem nagyon haragszanak az itteni közzétételért. A fiatalok lássanak ilyet is, az öregebbek nosztalgiázzanak...
1986-87-ben nekem is volt szerencsém a Központi Távíróhivatal dolgozójaként megismerkedni a telexgépek lelkivilágával mint műszerész. Csodálatos gépek voltak a mechanikus telexgépek, én leginkább a fadobozos RFT rejtelmeiben mélyedtem el. Minden tiszteletem a megalkotóké. Nem szabad elfeledkezni azokról a postás szakemberekről sem, akik ezeknek a berendezéseknek a szerkezetét, működését, javítását nagy szeretettel, türelemmel és hozzáértéssel tanították nekünk fiatalabbaknak. Az ő tanításaik alapján bátran és felkészülten mentünk az ügyfelekhez, ritka eset volt, hogy valami hibát ne találtunk volna meg
Ő az, akire gondolsz ?
