Keresés

Részletes keresés

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.15 0 0 668
Kamarás Klára

  Ültess egy fát !

 

 

Ültess egy fát !

Hadd nöjjön karcsú ága,

Tán rátalál egy énekes madárka …

 

Ültess egy fát,

Majd ád dúslombú árnyat !

Alatta víg gyerekcsapat tanyázhat.

 

Ültess egy fát !

Legyen a béke fája,

Hozzon gyümölcsöt, békét a világra !

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.15 0 0 667

Juhász Gyula

Fák 

 

 

 Oly mozdulatlanul nyugodtak 

A kerti fák az őszi fényben. 

Talán a nyárról álmodoznak, 

Csak egy levél hull néha szépen. 

 

 Az élet csöndje ez a béke, 

A nyugalom e nagy tenyészet, 

Örök erők szent szövedéke, 

Lehullt levél én, elenyészek. 

 

 Avar leszek majd az avarban, 

Míg fölöttem a fiatal fák 

A lombjaikat diadallal 

Az örök égnek fölmutatják.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.15 0 0 666
Szia Gamidka! :)

Előzmény: gamidka (664)
gamidka Creative Commons License 2010.09.15 0 0 665

 

KARAFIÁTH ORSOLYA                            

 PROFÁN PALETTA

   (Izsák Sipos Szilárd képeihez)

 Az ég

 

Skarlát az ég. Vagy okker.

Nem áldozat szeretni.

Homály. A víz színében.

Félárnyalatnyi semmi.

 

Hisz ismered. Az áradás.

Ahogy fehők vonulnak.

Servers-kék. Vörös. Ezüst.

Más nézőponthoz úsztat.

 

Kobalt, azur, fedés.

Hullám, légszomj, meduza.

Kiszáradt tó. Hamu.

A sebzett bőr lazúrja.

 

gamidka Creative Commons License 2010.09.15 0 0 664

 

Köszi szépen, de egyenlőre nem sikerül. Még próbálkozom!

Előzmény: Euridiké (656)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 663
Benedek Elek

Öreg faültető éneke

 

 

Ragyogj, ragyogj még őszi napsugár,

Melengesd testét az elaggott földnek!

Szánd meg szegényt, óh nézzed, mily kopár,

Talán nem is zöldül ki soha többet.

 

Ragyogj, ragyogj még nyájas-szelíden,

A zord szelet kergesd a messzeségnek,

Hadd ültetek fát szépen, rendiben,

Oh, nem magamnak - az új nemzedéknek!

 

Ragyogj, ragyogj még, s azzal ne törődj,

Munkám örömét hogy aligha látom…

Jól tudják ezt a vén faültetők,

Oh, jól tudom ezt én is, nap barátom!

 

Oh, jól tudom, hogy más szedi le majd

Édes gyümölcsét mind ez ifjú fáknak,

Örömet, hasznot nékem egy se hajt,

Fáradt testemnek sosem adnak árnyat!

 

Mindegy! Te csak ragyogj, segélj nekem,

A zord szelet kergesd a messzeségnek,

Mi hasznos benne? - én nem kérdezem,

Csak ültetek a jövő nemzedéknek.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 661

grouchiy Creative Commons License 2010.09.14 0 0 660
Előzmény: lilith.24 (659)
lilith.24 Creative Commons License 2010.09.14 0 0 659
Kitől idéztél mit?
Előzmény: grouchiy (657)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 658

Narendra Hayworth

 Őszi fények

 

 

Őszi fények,
bágyadt napsugár,
levél sárgul,
hull a porba már...


Őszi fények
még ragyogjatok,
lemondóan nézek,
ámulok rajtatok...


Őszi fények
lelkem lángjai,
csituljatok hisz,
a tél már közelít...

 

grouchiy Creative Commons License 2010.09.14 0 0 657

A piszkos ősz járkál térdigmély aranyban, 
s rongyait letépi halkan. 
Csorogni kezd vére bíbora. 
Olyan alélt, hogy semmit se akar, 
a Napba bámul búsan egy
málló fenyéren. 
Ledől s már-már alunni vágyna,
álomtalan álmot egy
régi ágyba' 
de nincsen út, mely arra vinne már.
Sívében kínok és fájdalmak üszke,
s még hallja, amint fújja-fújja büszke 
aranykürtjét a Nyár.

Euridiké Creative Commons License 2010.09.14 0 0 656


Megpróbáltam.

Zelk Zoltán

Ha kérdik egyszer

Kertben szerettem volna ülni,
így álmodtam én őszömet,
nagy csend fényében elmerülni,
míg lassún hulló levelek
vállig, homlokig borítnának,
szépen halni megtanítnának -
az elmerengő képzelet
esztendeim kemény szálából
ily lánynak szőtte őszömet.

Szerettem volna ülni lócán
alkonyidőn, a ház előtt
hallgatni utak csobogását,
köszönteni az elmenőt.
így lettem volna gazda s vendég,
így mondtam volna szép jóestét
mindenkinek, mikor az ég
a sárguló napot leejti,
mint őszi ág a levelét.

Nem kertben, nem ház előtt lócán,
ülök a világ küszöbén,
s ha kérdik egyszer, mi járatban,
mit végeztem e földtekén,
ki oly ritkán s dünnyögve szóltam? -
de a szegénynek szava voltam,
ezért voltam, lehettem én
egyszerre alkony s pirkadó nap,
egyszerre bánat és remény.

Előzmény: gamidka (650)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 655

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 654
Fésűs Éva

Szeptemberi szomorúság

 

 

Valaki titkon oltja a fényt.
Valaki búsan jár a mezőkön,
lankad a mályva, halkul az ének,
valaki oltja a fényt.

 

Valaki titkon szívja a bort.
Szökik a szesz e pincevilágból,
apad a szívünk, csöpp csodahordó,
valaki szívja a bort.

 

Valaki titkon törli a színt.
Sárgul a lomb és sápad az arcunk,
ráncosodik már körte az ágon,
valaki törli a színt.

 

Valaki titkon lopja a dalt.
Vízben a békák mind berekedtek,
hallgat a mély kút, némul a visszhang,
valaki lopja a dalt.

 

S valami nagyon fáj, ami nincs.
Valaki titkon jár a mezőkön,
érzem a létét, és a szívemben
valami fáj, ami nincs.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 653
Dsida Jenő 

Ősz

 

 

  Mért van, hogy a szívem 

Csupa, csupa bánat? - 

Siratom halálát 

A gyönyörű nyárnak. 

 

 Siratom halálát 

A hulló levélnek, 

Lassú hervadását 

A virágos rétnek. 

 

 Siratom halálát 

Égő forró könnyel... 

...Csicsergő madárdal 

Tavaszi virággal 

Csak még egyszer jöjj el!

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 652

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 651

Semmi baj :) Segíteni nem tudok, én sem tudom:(

**************************************

 

Csanádi Imre: Őszköszöntő

 

Szállj, szállj,

ökörnyál,-

jön az ősz,

megy a nyár.

Megy a nyár, a nevetős,

komolykodva jön az ősz,

csillámló derekkel,

sárga levelekkel,

szőlővel, mosolygóval,

fűre koccanó dióval.

Előzmény: gamidka (650)
gamidka Creative Commons License 2010.09.14 0 0 650

 

Bocsánat, hogy a kép beszúrás így helyezkedik el. Én ezt egymás mellé akartam, mely olyan is volt, de az áthozatalt a gép egymás alá hozta. El tudnátok nekem mondani, hogyan kell ezt jól készíteni?!

    Köszönettel 

gamidka Creative Commons License 2010.09.14 0 0 649

 

Heinrich Heine

Esti erdőben bolyongok

 

Esti erdőben bolyongok,

álomittas fák alatt,

s mintha csak velem bolyongnál

egyre, gyöngéd árnyalak.

 

Ugye itt van bájos arcod?

Itt lebeg fehér ruhád?

Vagy csak a holdfény hatolna

a fenyőhomályon át?

 

Földre pergő könnyeimnek

halk neszét hallom talán?

Vagy valóban sírva kísérsz

utamon, te drága lány?

    (Kálnoky László fordítása)

 

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 648
Moretti Gemma

Most egy kicsit...

 

Most egy kicsit

elhalkult minden;

fákon a lombok friss nesze,

ablakon a zápor permete,

madarak hangja fátyolos lett,

elhallgatott a tücsök-ének.

 

Most egy kicsit

minden céltalan lett;

a "valami szépre váró"

reggeli ébredések,

a felhőket figyelni,

hisz te is ezeket nézed,

szél tenyerébe temetni arcom,

mert a hűvösét te is érzed.

 

Most egy kicsit

minden megfakult;

fölöttem félig-nyílt szemmel

közömbös csillagok,

sápadt és gyorsan tűnő a holdkaréj,

s alig fényesebbek a nappalok,

nincs kedvük tündökölni.

Te nem vagy itt.

Az idő fáradt bogárlábakon vánszorog.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 647

Sitkei Ifjúsági Citerazenekar Ősszel érik babám

 

Hallgasd meg őket, Kedves Eisa, szebb lesz a napod! :)))

Előzmény: Eisa1111 (645)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.14 0 0 646

 

Gyönyörű, köszönöm :)

 

******************

 

 

Moretti Gemma

A fenyők titka vagy....

 

 

Valamit tudnak Rólad a fenyők,

a hegy, az ösvény,

- amit én nem tudok -

ismerősen integetnek utánad.

Feketén leng árnyéka minden ágnak,

a völgyeket opálos köd borítja,

s a messzi út ezüstös szalag csíkja

eltünt a fák közötti alkonyatban.

Könnyű szemfedő most a rámboruló felhő,

bújtatja hangod, lépteid, hiába várlak.

 

Jól rejtik titkaidat a fenyők,

már sehol sem talállak.

 

Előzmény: Euridiké (644)
Eisa1111 Creative Commons License 2010.09.13 0 0 645

Ősszel érik babám a fekete szőlő,
Te voltál az igazi szerető.
Bocsáss meg, ha vala valaha vétettem,
Ellenedre babám, rosszat cselekedtem.

Jaj, de szépen zöldell a rimóci határ,
Közepibe legel egy kis bárány.
Közepibe gyöngyen legel egy kis bárány,
Jaj, de csinos, büszke a rimóci kislány.

Kinek, varrod babám azt a hímzett kendőt?
-Neked varrom, hogy legyél szeretőm.
Négysarkába négy szál fehér rozmaringot,
Közepibe babám, hogy szeretőd vagyok.

/népdal/ :O)
Előzmény: Euridiké (644)
Euridiké Creative Commons License 2010.09.13 0 0 644
Szia Mia! Szép napot, Mindenkinek! :-)

Pilinszky János

Őszi vázlat

A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres,
a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szived,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges
mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.


Előzmény: miafranc*** (643)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.13 0 0 643

Köszönöm, nekem is :)

*****************

 

JOE DASSIN - Indian Summer
Előzmény: gamidka (641)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.13 0 0 642
gamidka Creative Commons License 2010.09.13 0 0 641

 

Örömöt okoz.!...)

Szép napot kívánok!

~~~~~~~~~~~~~

 

Pinczési Judit

Nyári dal

 

Egy kislány kék lepkét fogott.

Szebb volt, mint egy szálló madár.

Fénylő szárnyát szétnyitotta,

azt mondta, ő lepkekirály.

   

"Nem koronámat adom én,

a szabadságért kevés, tudom,

de ha röptömben felkiáltok,

a hangom megül az arcodon."

   

Lepke táncol a szélben,

a tó ezüst tükör.

Egy kislány játszik a réten,

s az arca tündököl.

 

Előzmény: miafranc*** (622)
miafranc*** Creative Commons License 2010.09.13 0 0 640
RADNÓTI MIKLÓS

ŐSZI VERS

 

 

Menekülj, te szegény, most amikor

szőllők sárgára érett fürtjeivel

súlyosul kedved. Ilyenkor ősszel

hagyd ott a mezőt és az erdőt,

bársonyos fáid és a bokrok

melyek alatt a kedvest ölelted

meghalnak most; a hajló nagy

fű ahová remegve csókra

terítetted száraz és sárga.

Hagyd ott a mezőt, az erdőt

és gyere a házak közé, a

városi fák hullása nem oly

veszejtő: csak az égre és a

tetőkre ne nézz! mert fáradt

Madonnák ülnek a házak fölött

és arcukról dől a szomorúság.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.13 0 0 639
RADNÓTI MIKLÓS

SZEPTEMBER

 

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!

a fák alatt sok csilla, barna ékszer:

vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,

a perzselőt! a hűs esők előtt.

Felhőn vet ágyat már az alkonyat

s a fáradt fákra fátylas fény esőz.

Kibomló konttyal jő az édes ősz.

 

miafranc*** Creative Commons License 2010.09.13 0 0 638
Rónay György

Négy sor

 

Hullámra írtam, elvitte a víz.

Felhőre írtam, elfújta a szél.

Falombra írtam, letépte az ősz.

Szívekbe írok, századokra él.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!