Mindenről,amit tudni érdemes,lehet a Magyar őshonos állatokról...és Mindenkinek,aki tapasztalatokat cserélne,vagy akik szeretnének tartani ilyen állatokat.
Magyar Óriás nyúl pécs-baranyai többszínű változata. Tájfajta. A legtöbb egyedszáma Dél-Zselicben található.
Fajtatörténeti kutatásaim során, az anyagok feldogozása után döntöttem arról, hogy típusoknak, változatoknak különböző nevet adjak. Ezzel egyértelműsítve a feno- és genotípus különbségeket.
A több típus és változat 25-30 év alatt alakult ki több okból.
Sajna jól ismerem a Gödöllői "tenyésztést" állapotokat. A gödöllői kovásznaiakat mi nyírtuk már 2 X . Azért kérdeztem, hogy a mai Magyarországon is van ilyen típus, függetlenül az Erdélyből behozottaktól? Megnézném őket.
Az óriásnyúl fajtatörténetét nem ismerem, csak azt mondogatják, hogy tulajdonképp nincs is. Illetve van olyan aki azon az állásponton van, ha igény van rá csinálunk.
A merinóba vannak vonalak, amik ausztrál, stb kossal lettek kialakítva. Az utóbbi 40 évben sok szovjet típust használtak, de ami főleg meglátszik szerintem (így külsősként nézve) az NSZK húsmerinó hatása. Genetikai vizsgálattal kellet volna igazolni a magyar merinó különbözőségét, szerintetek mér nem vállalták? Így nem őshonos, csak védett veszélyeztetett fajta, de tök mindegy az őshonos támogatást a cimbik így is megkapják majd rá.
..."Azt gondolom tehát, hogy ezt például valószínűleg meg kellene lépnünk,és erre én már tettem javaslatot, hogy például a magyar nagy fehér és a magyar lapály fajtákat, amennyiben genetikailag értékesek, akkor meg kell menteni. Nem minden esetben lehet ezt megtenni egyébként, mert sok esetben csaltak a magyar szakemberek; tehát itt én azért nem csak a mundér becsületét védem. Már a merinónál is necces volt – elnézést, hogy elmentem ilyen irányba. Mert a magyar nagy fehérnél mi azt mondjuk, hogy magyar nagy fehér, de valójában importálnak bele németet, hollandot, belgát, és csak annak nevezik. Tehát itt nekünk valós értékeket kell keresnünk."...
TÓTH PÉTER elnök (Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa)
Jegyzőkönyv(i) (részlet) az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2014. szeptember 17-én, szerdán, 8 óra 32 perckor az Országgyűlés Irodaháza V. emelet 532. számú tanácstermében megtartott üléséről
Van egy erdélyi típus is, most itt úgy fut, hogy kovásznai sárgafejű berke. Az teljesen ilyen. Ilyen juhokat te tudsz itthon? A kovásznaiból egy Gál nevű fickónál van kb 3-4 száz. A román határ közelében.
Köszöntésünk mellett fogadd köszönetünket is a sok szép őshonos képért, szívet melengető irásaidért, melyekből csak egy rövid idézetet elevenitenék fel : " Ha nem lenne ez a topik elmentünk volna egymás mellett, sohasem találkoztunk volna..."
És most itt vagyunk minden. Arthúr-Suplatyival, Kacola-mosolyával, Kotkoda1-fütyűlős kecskeméti itókájával, Veha-101 kismalaccal, HoltSió- lovát ugratva...és még hosszasan sorolhatnám. De esetleg ezáltal álomba ringatnálak és az álom szárnyán, olyan messzire repülnél, hogy nem érnél vissza a zenés köszöntésünkre.
ui : Ha mégis kakasszóra ébrednél, semmi gond az is őshonos...de aztán jövünk mi :
Ms. Torimo Matsumoto, a japán manga rajzoló lány egy kihalás veszélyeztetett fajokat bemutató dokumentumfilmben találkozott először a mangalica sertéssel. Ebben egy magyar úr interjút adott a mangalica állomány megmentésének történetéről, mely a ’90-es években zajlott. Kétségtelen, hogy a szőke és vörös mangalicákat látva szerelem volt ez első látásra…… és nem sokkal később Ms. Matsumoto első mangalica mangája is napvilágot látott. Amikor a szegedi szalámigyár japán képviseleti irodájának vezetője rátalált a képregényekre a történet új fordulatot vett. Így külön felkérés alapján Ms. Matsumoto elkészítette a kiadvány speciális kiadását, mely a mangalicahúsból készült export termékek Japánban való megjelenésének ötödik évfordulójára született meg.
A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének köszönhetően Torimo Matsumoto ellátogatott egy bükkzsérci és egy cserépváraljai mangalica telepre is ahol személyesen is megismerkedhetett a szőke-, a vörös- és a fecskehasú mangalicákkal.
Hívják Bugaci Sárgának is, Magyar Sárga névvel is illetik, de a juhász dinasztiák nemzedékeimek emlékezetében mégis Szegedi Sárga névvel vált ismerté és keresetté a Délvidéken.
Nem Cigája, nem Cikta, Nem Merinó és nem is Racka. Történelme addig az időkig nyúlik vissza, amikor az volt az elképzelés, tendencia, hogy a hazai juh állományt külföldi intenzív gazdasági árutermelő fajtákkal kell felváltani.
" Van- e, mi ölel, ország , és hol van az a haza , ahol a szeretet süt, mint a Nap , és csillagmosoly éjszaka ; ősember-foggal nem rágom , kiköpöm a véres időt – ha nincs is, legalább higgyem az ostoba elmúlás előtt "
"Ökörszeme bambán néz az orrba verő gazdára Miért van, hogy neki nem jut háromhuszas Mazdára Kevés széna az, ami jár kín s'keserves havonta Gazdi röhög, ez is túl sok ebbe a nagy baromba"
Tudod,amikor a madaraim között vagyok,sokszor jut eszembe az irány mutatásod.Megtapasztaltam hogy ebbe a csodálatos sportban nagyon kevés az igaz ember.Ezért ha néha el-el tűnök egy időre,felejteni nem fogom az emberséges embereket....
Tudod,amikor a madaraim között vagyok,sokszor jut eszembe az irány mutatásod.Megtapasztaltam hogy ebbe a csodálatos sportban nagyon kevés az igaz ember.Ezért ha néha el-el tűnök egy időre,felejteni nem fogom az emberséges embereket....