A napokban kételyeim támadtak, hogy a PIKO által 1966-tól a '80-as évekig gyártott CFR hűtőkocsi a valóságban létezett-e, avagy csak egy fantázia modell, ami - valljuk be - a PIKO-tól nem volt idegen. Van erről valakinek információja?
Balt-Orient és Dacia anno 1992... :-D de a Tillig továbbra is kakkantson sündisznót, hogy a keletnémet gyártású fekvőket nem képes korrekt belső berendezéssel elkészíteni... :-///
Ó, ez csak akkor zavarná meg a nyugalmamat, ha nem virítana nekem is a gyűjteményemben egy ilyen 45-ös :) Viszont a mögötte látható, itt OFF hálót esetleg be tudnám fogadni, nem annyira idegen a román témától. Nekem viszont csak egy ilyen (felső) jutott...
Nagy csend lett ebben a topicban, ezért a nyugalom megzavarására, teszek fel a Siemens Ázeámról egy képet amint indulásra várakozik a Corona NGY vonattal! :)
Egyébként lehet, hogy csak szerencsés voltam, az én Iliescum nem mosolyog, emiatt engem nem is az illesztési hézag zavar, hanem az, hogy a mozdony túl keskeny és magas. Emiatt is szedtem szét a forgóvázat: kideríteni, hogy hogyan lehet a gépet picit lejjebb "ültetni". Úgy tűnik, nem egyszerű: a forgóvázba és a vázba bemarni nem akarok, a kettőt összefogó kis fekete műanyagelemet kellene valahogy kiiktatni. Lehet, hogy megpróbálok nyomtatni egy laposabbat, de akkor az már papírvékonyságú kellene legyen...
Igen, én is tanácstalanul álltam a forgóváz előtt. Gyakorlatilag ugyanaz, mint az Ázeánál: a forgóvázmaszkok a forgóváz két végénél csapokkal vannak összefogva. Amik könnyen törnek, ha nem párhuzamosan húzzuk őket szét. Viszont a forgóvázmaszkok levételét akadályozzák az alsó takarólemezből kinyúló himbák. A takarólemez levételét viszont a forgóvázmaszkok akadályozzák. Róka fogta csuka.
Aztán rájöttem, hogy a titoknak nincs nyitja: kilazítani mindent, és addig játszani, amíg sikerül :)
Szóval ott tartottunk, hogy rátérünk a műszakiakra. Az Albert-gép forgóvázán az alsó takarólemez meglehetősen old-school: csavarokkal felfogott nagydarab fém öntvény. MTB-ék viszont már haladnak a korral: ha hozzá szeretnénk férni a fogaskerekekhez, piszkálgathatjuk oldalról a műanyag takarólemez bepattintott füleit úgy, hogy közben lehetőleg ne törjön le a csavarhúzó semmit...
A szekrényt lekapva (Alberték esetében ez csavaros, MTB-éknél a szokásos ékelős-feszegetős-kipattintós) elénk tárul a meglehetősen szellős NyÁK, a rajta virító KEG felirat arról árulkodik, hogy ehhez bizony az elmúlt 10 évben nem nyúltak (ami az alulról behelyezhető MTC21-es dekódert is megmagyarázná):
Nincs rajta semmi különös, semmi extra, leszámítva a két dupont-csatlakozós madzagot, ami pontosan elég ahhoz, hogy összerakáskor 10-15 percet elraboljon az életünkből: mindig valamibe beleakad, valahová beszorul, lehet újrapróbálni. Egyszóval a szerelhetőség és "elektronika" terén egyből megmutatkozik az MTB jó 15 évnyi előnye.
A NyÁK-ot lerámolva (ehhez forrasztani is kell, már 15 éve is tudták mi a jó) egyből szembe tűnik, hogy a Tillig nemhiába TT-n futott be: Sulzerünkben egy akkora motor "dobog", ami egy TT-mozdonynak is becsületére válna:
MTC21-es dekóder híján nálam még nem ment egy centit sem a gép, de akik már járatták, azt mondják, hogy nem igazán bírja az iramot a kis ketyere. Na majd kiderül, az MTB kapcsán is riogattak ilyenekkel.
A szétszerelésben nem álltam meg itt, a forgóvázakat is szétkaptam. A csiga a mérete alapján ugyancsak valami TT-s modellből származhat, viszont a hajtásház jófajta öntvény, a fogaskerekek alatt pedig ott vannak a hézagoló alátétek:
Végezetül még egy relatíve szubjektív szempont, a gép frontális oldala. Ezen a ponton a múltban érte az MTB-t némi kritika a szélvédők, lámpák, illetve a nem Sulzeren szocializálódott modellezők előtt is könnyen lebukó sarokablakok méretét és elhelyezését illetőleg. A hiányosságokat tudjuk be annak, hogy a CFR-változatot a gülüszemű lengyelből faragta át az MTB. Mindenki döntse el, hogy melyik modell mennyire Sulzeres:
Albert a frontot érintő deficitet illetőleg sem akart lemaradni. Ha nem fordítunk kellő energiát az éppen aktuális bolt készletében való válogatásra, könnyen belefuthatunk Iliescu mosolyába (egy meggörbült szekrény, vagy főkeret miatti nagyobb illesztési hézagba a gombszemek alatt):
Lenne még egypár apróság, mint pl. a kapaszkodók, amik az MTB-gépen nem igazán stimmelnek, viszont atombiztosak; az Albertén stimmelnek, viszont kissé elméretezett műanyagöntvényből vannak, emiatt túl feszesek és hajlamosak elpattanni; a sípok, pályakotrók, satöbbi. De így is elég hosszú lett a szöveg. Mindenki döntse el, hogy MTB, vagy Albert. Jelenleg nehéz választásnak tűnik.
Na kérem, körbefotóztam (vagy egy hónapja) az Albert és az MTB-féle Sulzereket. Következzék egy kis összefoglaló.
Az utóbbi időben felbukkant az Albert-ajánlatban egy-két tetszetős CFR-Sulzer (mint pl. a 001-es), amelyek komolyan gondolkodóba ejtettek, de sajnos a nevezetes illesztési hézag miatt számomra csak olyan festési variáns jött szóba, amelynél a főkeret más színű. Gondoltam így talán könnyebben elsiklik az illesztés fölött a szem. Így aztán várnom kellett a megfelelő fogásra.
Íme az alkalmasnak ítélt Albert-féle beszerzés, korlátozott példányszámban, nekem rendkívül tetszetős ruhában, és bár elvileg V-ös korszak, kellően sötétkék az alja, hogy elmenjen IV-esnek is:
...és fej fej mellett a két rivális:
A modelleket közelebbről szemügyre véve egyből szembe tűnik, hogy az MTB szerszámai már egy új generációt képviselnek, CNC-vel megmunkáltak, szép éles, kontúros részleteket produkálnak. Az Albert-féle szerszámok már meglehetősen öregecskék, és a sokadik bőrt húzzák le róluk (bár igazán nagy példányszámban sosem készítettek Sulzert Tilligék sem). Aztán lehet, hogy csak a festék sikerült kissé kövérre az Alberték által megbízott kicióccóéknál:
vs.
A tetőn is elcsíphető a generációs különbség, MTB-éknél fotómaratott szellőzőrács dukál, Albertnél viszont egy fura bemélyedés körbe a vezetőfülke fölötti gömbölyű részen:
Mint látható, végül is a festés picit távolabbról, picit hunyorogva egészen jól elfedi az illesztést, annak ellenére, hogy nem csak egyszerű illesztés, hanem egyenesen küszöbről van szó:
A mozdony arányait nézegetve egyébként nekem úgy tűnik, hogy a főkeret szélessége a megfelelő; a nevezett küszöb miatt a komplett mozdonyszekrény picit keskenyebb a szükségesnél. Ehhez jön még hozzá a meglehetősen gólyalábas forgóváz (lásd a 3. képen, a szekrény nem ül rajta a laprugókon), amit talán az üzemanyagtartály torzításával próbáltak kompenzálni:
A végeredmény: az Albert-gépre rápillantva nekem az az érzésem, hogy kissé soványabb és magasabb a valódinál, de az MTB-nél mindenképp. Fő arányait tekintve az MTB hihetőbbet alkotott, igazi Sulzeresen ül a sínen.
Maradva még az előző képnél, szintén említésre méltó a forgóvázak közötti különbség. Albertnél a csapágyfedelek laposak, és a csavarrugók is jóval nagyobbak. Mindkettő olyan jellegzetesség, ami eléggé hozzátartozik a Sulzer látványához, itt egyértelműen Alberték felé billen a mérleg. További plusz pont Albertéknek a külön felhelyezett fékpofák miatt. Én különösen allergiás vagyok a kívül, rugókkal egy síkba öntött, és nem a kerék síkjában elhelyezett fékpofákra. Alulról mindez így mutat:
Pluszpont járna Albertnek a küllős kerékért -- ha látszana belőle valami. A jókora rugók és himbák azonban tökéletesen eltakarják (akárcsak az igazin). Nem úgy, mint az MTB esetében, ahol látható a kerék -- meg az is, hogy nem küllős.
És ha már benéztünk a mozdony alá, térjünk is rá a műszakiakra -- de azt egy következő hozzászólásban.
Szeretném kiállítani az asztalomon a 2000/2001-es menetrendben közlekedő R 406 -os Corona szerelvényt. Gondban vagyok a CFR B (Y) kocsikkal, se Tilligben, se Roco-ban nem lehet már kapni.
Akinek esetleg van eladó kérem, hogy írjon a publikus e-mail címemre.
I took a picture for you. It's similar to the solution used of the 060-EA. Masks are fixed to each other with two sticks (red circles), and to the body of the bogie with another two sticks (green squares). You will face the problem of the rock-levers (blue cirles): they hold the springs and the masks, but also the mask holds the rock-levers. There is no obvious solution for this problem, you must remove the screws and try to move the cover plate while you try to remove the masks.
Tegnap nekem is megérkezett a mozdony a Memoba-tól, illetve vele egyidőben a Piko MAV-os Szergej is a Sebnitz-től. Nagyon szép mindkét darab, és első ránézésre rendben is volnának. Az EA esetén elfelejtettem megnézni az általad észlelt buherálások nyomait a forgováz-fedél körül. Viszont amit második ránézésre látok mindkét mozdonyon, hogy nem igazán ügyelnek a modell "testi" épségére összeszerelés közben. Mindkét modellen találtam karcolást az orr részen a szélvédő alatti kapaszkodók környékén. Kicsikék ugyan ezek a részek, de elég mélyen bele van karcolva a festékbe. Valószínűleg, akkor karcolódhattak el amikor a kapaszkodókat szerelték fel.
Fellapoztam a mozdonytípusról, az A.C.M.E. kiadásban megjelent könyvet. A könyvben találhatóak rajzok midkét fajta áramszedőről. A rajz szerint a szimmetrikus áramszedő esetén a léghenger az áramszedő alján volt és nem mellette, mint az aszimmetrikus esetén. Szóval valószínüleg ez a gólyalábú kivitelezés, electroputeres módosításs lehet.
Igen, ezeket a "gólyalábas" hajtóműveket én is láttam, de szinte biztos, hogy valami utólagos barkácsolás eredményei. Nem hiszem, hogy ennyire instabil konstrukciót adtak volna ki a kezükből a svédek.
A túlfeszültség-levezető kérdéséhez: nem kizárt, hogy anno ez is valami szocialista kötelező újítás volt, aztán visszaalakították az eredeti külső kivitelűre.
Itt jobban látszanak a tetején található berendezések. Ami feltünt, hogy az áramszedők léghengerei ugyan jó helyen vannak a modellen, viszont az eredeti gépen másak mint a modellen.
Na meg is van a válasz: a 096-nak valóban a géptérben volt a túlfeszültség-levezetője... legalábbis volt ilyen időszak, mert az stfp-oldalon a 2007-es képen már kívül van, és a félreállított 096-oson is jól láthatóan kívül van.
A 060-DA-k esetében ha lehet, még zavarosabb a helyzet, mint az EA esetében, ugyanis DA-kat csináltak mindenféle ipari komplexumok részére, és szemrebbenés nélkül kiadták újra a már kiadott pályaszámokat. Így 001-esből is van vagy három, és mind "eredeti".
Az első DA egyébként sokáig világoszöld színben pompázott (kb. mint egyik-másik utólag tévesen színezett eredeti fekete-fehér fotón), mostanság festették vissza az eredeti sötétszürkére. A fotón Brassóban látható az első Sulzer érkezésének 60. évfordulójára rendezett ünnepségen: https://www.flickr.com/photos/desiro256/48550696122
Na akkor ma is megtudtam valamit :) Bár erős bennem a gyanú, hogy az ablakok inkáb az AS-szabvány miatt változnak. Nem hiszem, hogy komoly okuk volt a váltásra...
Anno valaki körbefotózta az ACME által először kiadott 0520-ast, jól le is loptam magamnak a fotókat. A tetőre is felmászott :) Az 520-ason a túlfeszlevezető például egészen vékony kis valami, és kb. egy vonalban van a 25kV-bevezető csigával.
Az Általad a 0096-ról belinkelt fotón is megfigyelhető a túlfeszlevezető vége, az alapján mintha a nagyobb fajta porcelán lenne, és beljebb is van, mint a 0520-ason...
Szóval ilyen szempontból a modell valószínűleg nem helyes. Leszedték ugyan a vékonyabb fajta túlfeszlevezetőt, ami a modell szélén volt, de nem csinálták meg a vastagot, ami a tető közepe felé kellene essen.
vs.
