Keresés

Részletes keresés

Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.16 0 0 51
F.P. ,,Szpecnaz" konyve Szuvorovbol van osszeollozva... Az ,,Akvariumbol" es a ,,Szpecnazbol".
Előzmény: Törölt nick (50)
Törölt nick Creative Commons License 2008.05.16 0 0 50
Eddig csak átfutottam a topikot, de úgy látom Földi Pál is állandóan ezt a Szuvorovot idézgeti. A Szpecnaz könyvében állandóan emlegeti is, hogy Szuvorov Szpecnaz tiszt volt.
ouzo Creative Commons License 2008.05.16 0 0 49
A mult-kor -on 4 millió német katonát írnak... (no ennyit arról a portálról).
Előzmény: Némedi László __ (44)
Plieur Creative Commons License 2008.05.16 0 0 48

A nem németekhez egy kis kiegészítés:

A Besszarábiai hadműveletekre csoportosított román erők:

3-ik és 4-ik román hadseregek

Ebben:

12 gy. hadoszt.

1. pc. hadoszt( 130 tank)

1 hör. hadoszt.

1 tart. hadoszt.

1 gy.gárdahadoszt.

3 lov.dandár

3. hegyivadász dandár

2. erődítési dandár

1 légihadtest ( 205 bevethető gép, ebben 2 bombázó+1 vadász  flotilla)

1 tengerészgyalogsái  ezred

Dunai Osztály: 15 hadihajó+30 kisegítő hajó ( ebben 4 monitor)

Tengeri Osztály: 14 hadihajó+9 kisegítő hajó+20 hidroplán ( ebben 4 romboló, 3 korvett, 1 tengereralattjáró)

Összlétszám tengerészek és légierő nékül: 325685 fő.

A Prut mentén+5 német hadosztály, meg 420 német repülőgép.

Román források szerinti szembenálló erők:

Bukovina: 12-ik hadsereg, pk. P.G. Ponedelin

Besszarábia: 9-ik hadsereg, pk. T. Cserevicsenko

Ezeket június 25-én összevonták a Deli Frontba, pk. I.V. Tiulenev

Összesen 25-én: 16 hadosztály, 364700 fő+Fekete tengeri Flotta+a VVS 1750 géppel.

Az összehasonlítási kulcs kb. a következő: 1 román hadosztály tűzereje kb. 2/3 egy németnek ( nem volt még befejezve a nagy 1940-es átszervezés, kellett a fegyverzet az éppen szerveződő 1941 mintájú tartalékhadosztályoknak ), durván megfelel egy szovjet lövészhadosztálynak, viszont nagyobb létszámmal rendelkezett.

Forrás: Ct. Kiritescu: Romania in al Doilea Razboi Mondial. Ed. Univers Enciclopedic, Buc. 1995

 

 

Előzmény: Némedi László __ (44)
Plieur Creative Commons License 2008.05.16 0 0 47
Köszönöm a helyesbítést, elnézést!
Előzmény: Némedi László __ (46)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 46
csak legyünk pontosak: Sztavka a német támadás után alakult meg
Előzmény: Plieur (43)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 45
a német csapatoknál még az is ott volt, hogy "keleten" (tehát nem (feltétlenül) az összes német)
Előzmény: Némedi László __ (44)
Némedi László __ Creative Commons License 2008.05.15 0 0 44

a német jelentés (1941 jún 20. dátummal BAMA RH 2/v. 1326. számmal idézi az MGFA (Potsdam) könyve: Germany and the Second World War volume IV 318.oldal (angol fordítása az eredeti németnek):

 

német csapatok (ugye az egyéb szövetségesek nincsenek benne):

 

3.050.000 ember

625.000 ló

600.000 motorosjármű

3350 AFV (kivéve páncélos felderítő járművek)

4760 könnyű tüzérségi eszköz

104 army AA guns (88mm)

2252 nehéz tüz.eszköz

30 szupernehéz ágyú

 

 

 

szovjet oldal (mit nevezünk a határ menténnek, lszi definiálja valaki, addig a teljes szovjetet adom meg, de még azt is ami a távol-keleten volt)

(forrás: Boevoj i csiszlennij szosztav... Voenizdat, 1994)

5.434.729 (szovjet értékelés szerint a német irányba nézett, de nem a határ mentén feltétlenül: 2.742.881, a főparancsnokság tartalékában: 618.745)

erről a számról még azt kell tudni, hogy tartalmazza a Bolsie Ucsebnie szborit is 805.264 főt - Istrván majd fordítja :))

a többit számot is beírtam már más topikba, sőt térképeket is gyártottam már, keressetek rá

 

 

 

Előzmény: ouzo (40)
Plieur Creative Commons License 2008.05.15 0 0 43

Szia István!

A számokkal lehet vitatkozni, forrásokat összevetni. Ami viszont igazán bajos az a technika: nem lehet fábol vaskarika. A repülő tank az ok, létezett, de használható lett volna tömeges bevetési körülmények között? Az rendben hogy nem volt teherernyővel kidobható, sem fékező rakéták, sem rugós platform, de hogyan zajlott a leszállás harci körülmények között ? Mert azért Németország nem a kalmük sztyeppe...

Sebváltó üresbe, lánctalp feszesre húzva, aztán imádkozás hogy a leszállásnál ne essen szét semmi belül?

Szóval kisé más mese mint fékernyővel kihúzni egy Sheridant a C-130-as ból ( annak is kell utána egy alapos ánézés).

Zaloga egyik 84-es kiadású könyvében-sajnos csak kölcsön volt, említette hogy 1940-ben kipróbálták Beszarábia elfoglalásakor, érdekes hogy máshol nem találtam semmit, román forrást nm sikerült lelni , pedig 90 után sok mindent kiadtak ott is.

Rezun  semmivel sem rosszabb vagy jobb mint más szerzők akik kiemelnek egy haditechnikai eszköz esetleges szokatlan jellemzőjét, aztán jöhet a dicshimnusz, elmélet gyártás, stb.

Mert az a gyanum hogy a repülő tank szerű dolog inkább belterületen mozgatásra alkalmas, ott ahol az utak és vasutak hiányát kompenzája a meglévő leszállóhely .

Hogy mire képes egy megtépázott de még működőképes légierő és légvédelmi tüzérség egy vontató tandem ellen, ott van az Arnheim-i példa.

És ezt még annó tudta a Stavka is, gondolom ott is komolyan kiértékelték a gyakorlatok tapasztalatait.

Kinek az érdeke? Rezun átállása után ki fizette a révészt?

A Natgeon meg no comment.

Előzmény: Zicherman Istvan (42)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 42

OFF

 

A Natgeo es a Disc. illetve Spektrumom levetitett ,,dok.filmeknel" meg azt is kell nezni, hogy ki csinalja a szinkront! Erre akkor jottem ra, amikor tobb Natgeon es a tobbin megjeleno filmet volt szerencsem latni angolul es oroszul is, mielott megneztem magyarul (a Natgeonak es a tobbinek van orosznyelvu adasa is).

A magyar szoveg rengeteg esetben jelentosen elter az eredeti angoltol, mikozben az orosz es angol kozott nem lattam kulonbseget.

 

A kerdes mar csak az, hogy mindez kinek az erdeke, es miert?

 

ON

Előzmény: ouzo (40)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 41

Meg visszaterunk a szamadatokra. Hogy mennyi is az annyi.

 

 

Add ketto. A Natgeo kinyalhatja a seggemet, es sorban mindenkiet, mivel hajlamosak elfelejteni, hogy egy nagyszeruen mukodo viziut vezetett a varosba, illetve az NKVD-nek vajmi keves koze volt a harcolok moraljahoz (mar a fszom tele van a bulvarsajto es urbanlegendes stilussal:///), mivel a varosban olyan egysegek harcoltak, amelyekben az elit alakulatokbol (ejtoernyosok, muszaki zaro, rohamutasz), a ,,tokosokbol" (tengereszgyalogsag), es onkentesekbol (garda hadosztalyok, komszomol es kommunista zaszloaljak) alltak.

Előzmény: ouzo (40)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 40
A német támadás megindítása előtt az én tudomásom szerint 2 milliós szovjet sereg állt szemben egy másfél milliós német sereggel. Ezek a számadatok jók?
Egyébként én nem tudom elfogadni azokat a magyarázatokat sem, hogy nem akartak offenzívát indítani, mert a harckocsizó személyzet képzetlen volt, a tisztek nem tudták a dolgukat, etc. Ez sohasem zavarta a Vörös Hadsereg felsővezetését. A lengyelekkel ellentétben ők tényleg küldtek lovascsapatokat a beásott németek ellen. Bár nem tudom, mi céllal, talán hogy a lekaszált lótetemek bűze elkergeti az ellent.


u.i.:
(Pont tegnap néztem a Natgeo (bár a Natgagyi elnevezés jobban stimmelne) a sztálingrádi csatáról készült filmet. Meglepő volt színesben látni a felvételeket.
Mindenesetre maga a komment az minőségen aluli volt újfent, ahogy azt már a natgeós "történelmi" filmektől megszoktuk volt. Információ szinte semmi, inkább bulvárstílus. Mindenesetre arra kitértek, hogy a várost védő szovjet katonák páratlan kitartását a visszavonulási út hiányának - és az NKVD-nek- tudhatjuk be.)
Előzmény: Zicherman Istvan (39)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 39

Nemetorszag Lenin kapcsan abszolute korrekt. Bar o is inkabb mint elmeletrol beszelt (a gyakorlatnak Trockij volt nagy hive)

 

Nem gondolok semmi rosszat (tudom, hogy szorakozasbol nem kotozkodsz), mindossze megjegyeztem a jovore nezve, hogy a tomondatokban beszeloket, bekiabalokat, vagy akiknek a mondandoja nem kapcsolodik a temahoz - toroltetem.

Előzmény: ouzo (38)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 38
És a non sequiturokat továbbá is észrevételezni fogom; ( nem rossz szándékból, akármit is hiszel, hiszen látszik, hogy érdekel téma) ez a fórumok egy bosszantó velejárója. (a poénkodást viszont nehezen, de mellőzni tudom)
Előzmény: Zicherman Istvan (36)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 37
Bár a francia szszk poén, az viszont nem, hogy Lenin Németországban szocialista forradalmat képzelt el, és Lengyelországgal együtt már a leendő nagy szovjetbirodalomba tartoztak volna.

Azaz beállítani úgy, mintha szovjet részről soha nem lett volna szándék a támadásra, éppenolyan , mint amilyet bírálsz (szuvorov). A beírásaim nem rossz szándékúak, csak ezeket reagálják le.

(Mondjuk szerintem a BT tankok gyorsaságából levonni azt, hogy az autópályára szánták, az olyan mintha a ka-36 98% lebegési teljesítményéből azt, hogy azt mélyföldek ellen szánták...)

Viszont pl.a Seelöwe hadművelet először eltolása, majd lefújása már elgondolkodtatóbb.
Előzmény: Zicherman Istvan (36)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 36

Mielott vitatkozol - nezd meg, hogy mikor keszult el a Barbarossa, es mely tanacskozason dontottek el a terv kidolgozasat.

A ,,Francia SzSzK"-s sztorikat meg hagyd meg magadnak.

 

Minden hozzaszolalast, ami melloz:

 

1.Tenyanyagot,

2. Hivatkozast.

3. Nincs koze kozvetlenul a temahoz.

 

- toroltetek.

Előzmény: ouzo (34)
Plieur Creative Commons License 2008.05.14 0 0 35

Szia István!

Köszi a fordításokat. És lenne egy kérdésem, én már ilyen kiváncsi fajta vagyok.

A 39-es lengyel hadjárat után kialakult egy új határ, azaz egy szovjet támadás esetében a németek által elfoglalt területek mintegy ütközőzóna lehettek volna, ahol a Wehrmacht felfoghatta volna az első lökést. És nagyon hasonlított volna a folytatás az első világháborúshoz. Viszont egy ilyen konfliktus esetében, ahol várható volt egy kemény német ellenállás, nagyon is logikus lépés lett volna egy másik párhuzamos  is: Besszarábiából kiindúlva ( 1941 elején pld.) megtámadni a román olajvidéket, ehhez besegítve egy tengeri deszanttal, a Focsani-Namoloasa -Braila vonal mögött. Mivel ez volt a német gazdaság fő olajforrása, szépen megfojtották volna, annál is inkább mert 1939 vége óta az angol blokád életbe lépett. Nem is kellett volna megtartani, elég lett volna alaposan tönkretenni ( mint azt tették 1916 végén ), a Kárpátokat át sem kellett volna lépni, Bukarestet sem kellett volna elfoglalni. Na meg a légierő is vígan elérte volna...

Találtál erre utaló tervet vagy utalást rá az orosz forrásokban? Mert mint magánvélemény semmi logika abban hogy lerohanni Németországot, közben meghagyni a fő üzemanyagbázisát.

Előzmény: Zicherman Istvan (33)
ouzo Creative Commons License 2008.05.14 0 0 34
,A szárazföldi haderő parancsnoka 1940. július 21-én tudta meg a Hitlernél tartott megbeszélésen, hogy az utóbbi terveket sző Oroszország lerohanásáról."

Jó, Hitler minderől szőtt terveket, hogy az angolokkal/amcsikkal közösen seprik el a kommunizmust, meg talán az Atlantisz kiemeléséről is. Szóval ez a "terveket sző " kicsit kevéske...
Azt is tudjuk, hogy Lenin terveiben Franciaország is SZSZK volt.


Előzmény: Zicherman Istvan (32)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 33
(Folyt.)

Nézem a könyvet - mintha a számok is meggyőzőek lennének az ál-Szuvorovnál, és a tekintélyes forrásokra a hivatkozások is megvannak adva, és a felhasznált irodalom jegyzéke is mellékelve vagyon. A repülőgépek, harckocsik, egyéb eszközök adatai is mintha ott lennének. Meg a számuk, összehasonlító táblázatuk a Szovjetunió és Németország tekintetében. Úgymond, itt van, hasonlítsátok össze. Jól van, hasonlítsuk össze. Ráadásul vessük össze a forrásokkal.
...És hírtelen kiderül, hogy a számok több helyen nem stimmelnek. Fel vannak cserélve! Méghozzá úgy, hogy eleinte észre sem lehet őket venni és az összehasonlítások is a Rezunnak megfelelő mederben terelik a témát. Ugyan úgy, mint a kártyajátékban. Van egy hatosod, pedig kéne egy adutt ász - semmi gond Némi kézügyesség, azaz tollvonás, és készen áll az, amire szükségünk van. És ami fontos - pontos a számítás. De most őszintén - az olvasók közül ki fog leülni egy asztalhoz, hogy ceruzával a kezében elkezdje átböngészni a szakirodalmat? Azok, akik így tesznek, már rég nem nyitják ki Viktor Szuvorov könyveit. Már jól ismerik a hamiskártyás trükkjeit. A könyvei a diletánsoknak szólnak, azoknak, akik ezt-azt tudnak a hadtörténelemből, de mélyebben soha sem néztek utána a dolgoknak. Éppen az ilyeneket lehet megfogni a pszeudo-igazságos és szenzációhajhász ,,felfedezésekkel" a háborúk történelmének terén.
Nem pazaroltam volna az időmet a hamiskártyás újabb leleplezésére, de még egyszer megpróbálom óva inteni az embereket, és fel akarom hívni figyelmüket erre az irodalmi ,,hol a pirosra". Annál is inkább, hogy a kezembe került B.Liddell Hart ,,Második világháború" című könyve.Aki nem tudja, hogy ki ez a szerző - ez egy angol katonatiszt és tekintélyes hadtörténész, akinek a két monumentális könyvét (a megnevezett, és a ,,Strategy: the indirect approach")tartja a szakma Nagy-Britannia hivatalos, második világháborúhoz kapcsolódó álláspontjának. Ezt az angolt, mint, mellesleg, a szintén katonatiszt és történész Kurt von Tippelskirchet, akinek a következtetéseivel Hart több pontban is egyet ért, semmiképpen sem nevezhetnénk a Szovjetunió nagy barátjának. Nos, a könyvhez írt kommentárokban a következő olvasható Rezun firkáiról:
,,...A V.Szuvorov ,,munkáiban" szereplő összehasonlítás - 23 ezer szovjet harckocsi a 3350 némettel szemben - semmifajta kritikát sem áll ki. Ezeket az adatokat a tények nyilvánvaló meghamisításával kapta - az egyik félnél a hadseregben található járművek teljes számát veszi alapul, a másiknál - csak az első vonal harckocsijait."
(Б.Лиддел Гарт. Вторая Мировая война. АСТ.Москва 1999г. Terra Fantastica. Санкт-Петербург, 868 oldal).
Ezekhez a számokhoz és ehhez a ponthoz még vissza fogunk térni, és majd alaposabban szeműgyre vesszük, de most egyenlőre csak megjegyezzük, hogy egy tekintélyes szakmunka V.Szuvorovot mindenfajta kertelés nélkül hamisítónak nevezi.

(Folyt. köv.)

Baromira nagy a szöveg, majd lassan haladok...
Előzmény: Zicherman Istvan (32)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 32
(Folyt.)


Előző opuszaiban Rezun, mint a kétszer kettőt, meggyőzően bizonyítja, hogy nem is Németország támadta meg a Szovjetuniót, hanem pont az ellenkezője történt. Háááát, Hitler szinte néhány órára/napra megelőzte Sztálint. Egyszerűen nem volt mit tennie, különben a Vörös Hadsereg már 41-ben bevette volna Berlint.
Utolsó irásában Rezun azért elismeri - igen, mégis csak Hitler támadt. Valószínűleg eljutott az agyáig, hogy manapság Oroszországban a német tábornokok visszaemlékezéseit jóval gyakrabban adják ki, mint a szovjetekét. Azokban pedig feketén-fehéren ez áll: ,,A szárazföldi haderő parancsnoka 1940. július 21-én tudta meg a Hitlernél tartott megbeszélésen, hogy az utóbbi terveket sző Oroszország lerohanásáról." (H.Got ,,Páncélos hadműveletek").
Bár, az is igaz, ez egy csöppet sem zavarja a történelem ,,hol a pirossozóját", V.,,Szuvorovot". A legújabb ,,történelmi" alkotásában ismét mint a kétszer kettőt bizonyítja, hogy Adolf ezt azért tette, mert egyszerűen elmebeteg és szuicid hajlam volt. Sőt, a tábornokai is mind idióták voltak, meg a miniszterek is, a társaság kedvéért. Meg amúgy is - az akkori németek is marhák. Tetszenek tudni, olyan kis kedves, naív, gyengeelmélyű egyének. Őket meg éne sajnálni, de az a gonosz Sztálin bezzeg helyette több tízezres harckocsi armadáival megverte őket.
(Nem szép szó a marha, de ha már egyszer bevezette azt az irodalmi lexikonba a nóbeldíjas A.I.Szolzsenyicin, akkor mi is használhatjuk, nyugodt szívvel (A fordítótól - iaz eredeti szövegben az orosz ,,pridurok" szó szerepel, amit az irodalmi orosz nyelvbe valóban Szolzsenyicin hozta be, a magyarban leginkább az ,,agresszív félnótás" felelne meg, de maradtam a ,,marhánál":))
Meg amúgy is, Németország egyáltalán nem volt kész a háborúra, semilyen tekintetben sem. És csupán az égbekiáltó hozzá nem értés nemzetközi politika szintjén, a totális analfabetizmus hadtudományok terén, az önámítás, ami összeegyeztethetetlen volt az ország valódi helyzetével vitte bele Hitlert és társait ebbe az öngyilkos hazárdírozásba.
Tételezzük fel, hogy igaz ez az állítás. Viszont három hónap alatt ez a ,,háborúra teljesen felkészületlen" Wehrmacht végigrobogott 1200 kilométert a szovjet területen, és 1941. szeptember 30-án már Moszkvát fenyegette. Ahhoz, hogy haza lehessen őt zavarni majdnem három évre volt szükség (a Moszkva és a határ közötti útvonalra gondolok, félreértések elkerülése végett) nem kis áldozatok árán, méghozzá az USA és Anglia segítségével. Ekkora sikert egy háborúban, három hónap alatt, nem lehet elérni mindössze egy harcászati váratlansági tényező segítségével, főleg egy olyan hadsereggel szemben, amely - Rezun állítása szerint - kész volt a Berlin elleni hosszú menetelésre.
A következtetés már Rezun úr logikájából is automatikusan előjön - a Vörös Hadsereg még kevésbé volt kész a háborúra, mint a Wehrmacht. Akkor ez tulajdonképpen két, aháborúra teljesen felkészületlen hadsereg harca volt? Nekem úgy tűnik, hogy ez nem így van.

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (31)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 31
(Folyt.)

Viszont ne mélyedjünk bele az ,,Akvárium" elemzésébe. Ez tisztán irodalmi mű, ami leginkább a ,,Mesék felnőtteknek" sorozatba tartozik. És az ,,Öngyilkosság" kritikai boncolgatását is mellőzzük. Én mindössze rámutatok azokra a fogásokra és módszerekre, amelyek segítségével az ,,Öngyilkosság" nevet viselő történelem-irodalmi ,,hol a piros" játék szerzője átveri a bizalomteli olvasót.
Szóval, folytassuk. Abból ítélve, hogy volt tehetsége a nyelvekhez, elküldték őt tanulni a Szovjet Hadsereg Akadémiájára, ahol valóban képeztek az egyik tanszéken hírszerzési szakértőket. Viszont őt nem felderítő képzésre küldték (igazi felderítő tiszteket képezni szinte lehetetlen, itt tehetségre is szükség van. Egy ügynöki felderítő olyan, mint egy sakknagymester, vagy egy zeneszerző), még csak nem is felderítésközeli tanszékre, hanem ügyvezetői tanszékre, azaz egy pitiáner irodamunkást képeztek belőle, valamely nyugaton dolgozó katonai attasé apparátusába. Ezután meg elküldték a falusi srácot Belgiumba szolgálni. Kedvet kapott a nyugati jólétre, hát úgy döntött, hogy ott marad. Amit meg is tett.
Senki sem ítélte őt sem egyszer, sem háromszor, sem százszor halálra a Szovjetunióban. Olyat, hogy a vádlott távollétében lefolytatott tárgyalást (távollétében hozott ítélet) nálunk már a harmincas évek vége óta nem alkalmaznak. Ezt önöknek bármely harmadéves joghallgató elmondhatja. És nem is azért, mert a Szovjetunió lett volna ,,a világ leghumánusabb állama", hanem egyszerűen azért, mert a vádlott távollétében hozott ítéletnek semmi értelme. Ha elkövetett valamit, akkor majd ha elkapják - akkor igen, biztosan el fogják ítélni, és agyon is lövik. Itt már nincs mit csinálni. Nem hiszik? Hát akkor szerepeljen egy egyszerű példa - mikor ítélték halálra A.A.Vlaszov tábornokot? 42-ben? Nem! 1946-ban, amikor elkapták. Mikor ítélték el Krasznov tábornokot, Szemjonov atamánt, és a Fehér Mozgalom más tábornokait? 1920-ban? Talán 1930-ban? Nem! 1946-ban, amikor elkapták őket!

(Folyt. köv.)
Előzmény: Zicherman Istvan (30)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 30
Ju.Veremejev ,,A történelem hamiskártyása"
(Recenzió V.Rezun ,,Öngyilkosság" című könyvére).

(Az illető az orosz hadsereg felderítésének és műszaki csapatainak nyugalmazott tábornoka, több aknakutató békemisszió vezetője, a világ tíz legjobb akna-szakértőinek egyike; jelenleg hadtörténész, író és szakíró).

I.Rész.

,,Viktor Szuvorov - V.B.Rezun hivatásos hírszerző tiszt művészi neve, aki 1978-ban szökött Nagy-Britanniába. A Szovjetunióban távollétében halálraítélték.
Miért támadta meg Hitler a Szovjetuniót? Készen állt-e Németország a háborúra? Úgy tűnik, mintha a válasz ezekre a kérdésekre nyilvánvaló lenne. Viszont nem ennyire egyszerű... Új könyvében Viktor Szuvorov, a reá jellemző meggyőző erővel bemutatja, hogy a hitleri Németország teljes mértékben nem volt felkészülve a háborúra."

Ilyen mutatós és szembeötlő bevezetővel kezdődik V.Rezun újabb irománya. Akkor kezdjük vele.
Először is - Rezun nem hivatásos hírszerző, és soha sem volt az. Csak egy közepes tehetségű politikai tiszt egy harckocsizó szaksznál, aki még a szeretett harckocsizó ezrede statjaival sincs tisztában. Ez rögtön szembeötlik, amint felnyitjuk az ,,Akvárium" nevet viselő első opuszát. Emlékeznek még remélem:
"...-Elől egy daru! - kiáltja rádión a hatodik harckocsi parancsnoka, akit előre küldtünk. ,,Darú? Emelődarú? Pontosan! Darú! Az egész szép zöld, az egészet álcázás céljából teleaggatták zöld lombokkal. Hol lehet a harctéren emelődarút látni? - Pontosan! Csak is egy rakéta ütegnél! Nem minden napos szerencse ám!" - Század! - ordítom. - Rakétaüteg! Harchoz... Előre!"

Mindezt úgy, hogy a harckocsizó ezred (nem rakéta-tüzér, hanem kifejezetten harckocsizó ezred) állományában két, 8T-210 típusú emelődarú is van (az egyik a javító-karbantartó, a másik pedig a műszaki-utász századokban). És például a megnevezett műszaki század daruja az adott helyen akár épen harckocsi akna-ekéket is rakhatott volna ki, egy erődített pont betonelemét engedhette volna le a katlanba; vagy a javító század darúja éppen cserélhette volna az egyik harckocsi tönkrement motorját. Mellesleg - a rakétaütegekben nincsenek daruk. Ezek kizárólag a rakéta-tüzér osztály technikai ütegénél vannak.
Ráadásul a rádió forgalomváltásban sincs olyan vezényszó-felszólítás, hogy ,,Század!". Ha a parancsnok az egész századhoz szól a rádión át, akkor - például - a következőt mondja (mondja - és nem ordítja, mert különben senki semmit sem fog hallani az éterben): ,,Neva-100, itt Neva-1. Erdőszél 300 méter északra - ellenséges rakétaüteg. Megsemmisíteni. Előre. Itt Neva-1". Ebben az esetben a ,,Neva-1" a század parancsnok hívója, a század többi tankja pedig ,,Neva-2", ,,Neva-3"... ,,Neva-10". A ,,Neva-100" az egy cirkulár, azaz általános, mindenkire vonatkozó hívó. Amikor a parancsnok bemondja a ,,Neva-100"-at, akkor mindenki számára világos, hogy a feladatot együttesen hajtják végre. Elfelejtette Rezun, nagyon elfelejtette a rádióforgalom szabályzatban rügzített módját, de az is lehet, hogy soha sem tudta. A főiskolán is rosszul tanult, ráadásul harckocsizó szakaszt sem sokáig vezetett.

(Folyt. köv.)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.14 0 0 29
Pedig igazán zavarhatná őket, mivel itt csak a ,,Jégtörő" KÉT fejezetét cincálták szarrá, hogy a szerző minden állítása hamis, s eleve szándékos megtévesztéssel dolgozik.
Majd a többi fejezetet is szépen sorra vesszük.
A baj az, hogy Rezun kitalált egy koncepciót, amely érdekében minden adatot, minden információt, sőt - minden forrásanyagot ahhoz csúsztat és idomít.
Ezt pedig szándékos történelemhamisításnak nevezik.
Előzmény: bolefánt (28)
bolefánt Creative Commons License 2008.05.13 0 0 28
Az eddigieket is köszönjük, és várjuk a folytatást. A Szuvorov hívőket tényleg nem fogják zavarni a tények, de ezt személy szerint nem is reméltem egy percig sem.
ouzo Creative Commons License 2008.05.13 0 0 27
"A tisztelt ,,stratéga" nem ismer egy egyszerű igazságot: egy hadsereg a háború megvívására kell, és nempedig támadó, vagy védekező háborúra önmagában. Aki erről megfeledkezik, és a hadseregét kizárólag támadásra készíti fel vagy az állam ,,honvédelmi doktrínáját", analfabetizmusa miatt, kiterjeszti a hadműveletek harcászati szintjére, az a jövőben a hadseregét a megsemmisülésre ítéli."

A franciák rendesen készültek a védekező háborúra a Maginot-vonalban ezt ugye nevezhetjük védekezőnek, a németek pedig a villámháborúra bazíroztak, amely alapvetően támadó. (A franciákat nem is tudták volna lenyomni, ha nem annyira lusták, hogy befejezetlenül hagyják a védelmi rendszert).
És az angol hadsereg is alapvetően támadásra volt berendezkedve, ezért esett annyira pofára az elején. Amikor támadni tudtak, akkor lettek újra nyeregben. (Érdekes, hogy az angol szárazföldi erők milyen kevés ajnározást kaptak a háború után, pedig egyedül ők vívtak "világ"háborút igazán a felek közül).
Az amerikai partraszálló járművek, úszó tankok, stratégiai bombázók, kísérővadászok is mintha előnyben lettek volna a betonbunkerek és légvédelmi ágyúk előtt, mondhatni egy kifejezetten támadásra épített haderő...

Úgy tűnik, hogy minden nép hülye volt ehhez az egyszerű igazsághoz.


Előzmény: Zicherman Istvan (22)
jamaica2 Creative Commons License 2008.05.13 0 0 26
Christie eredményeit a brit harckocsi konstruktörök is felhasználták.
Előzmény: Zicherman Istvan (2)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.13 0 0 25
Lesz még:

Ju.Veremejev ,,A történelem hamiskártyása" (Recenzió V.Rezun ,,Öngyilkosság" című könyvére).
(Az illető az orosz hadsereg felderítésének és műszaki csapatainak nyugalmazott tábornoka, több aknakutató békemisszió vezetője, a világ tíz legjobb akna-szakértőinek egyike; jelenleg hadtörténész, író és szakíró).

Herd Ubersher ,,1941. június 22-e a modern német történelemírásban"
(Német hadtörténész)

L.A.Bezimenszkij ,,Zsukov támadási tervéről, 1941. május 15."

Viktor Grizun ,,Hogyan költötte Viktor Szuvorov a történelmet".
(Félig szakkritika, félig meddig maró humorral megfűszerezett burleszk:)) Nyilvánvaló a szójáték az irodalmi álnév (Viktor Grizun (Grizun =rágcsáló) és Szuvorov eredeti neve (Rezun) között.

Előzmény: Zicherman Istvan (24)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.13 0 0 24
A következők között Gabriel Gorodeckij könyve lesz,
,,A ,,Jégtörő" mítosza"

Tartalom:

A szerzőtől
I.Fejezet. Bevezető rész.
2. Fejezet. A szovjet külpolitika születése. Az ideológia és a pragmatizmus.
3. Fejezet. A kollektív biztonság. A Forradalom ruszifikációja.
4. Fejezet. London és Moszkva. ,,Potenciális ellenségek".
5. Fejezet. ,,Sorsközösség" vagy ,,Barbarossa" terv?
6. Fejezet. A Vörös Hadsereg harckész állapotban.
7. Fejezet. Churchill figyelmeztetése Sztálinnak.
8. Fejezet. Az orosz ,,megbékélés" és az angol-német szeparát béke.
9. Fejezet. Rudolf Hess útja Angliába.
10. Fejezet. Hess és a Kreml.
11. Fejezet. ,,A különös fenyegetettség időszaka".
12. Fejezet. A Katasztrófa.
13. Fejezet. Utószó.

Illetve A.V.Iszajev munkája:

,,Anti-Szuvorov"

Bevezető. Minek hazudni?
I. Fejezet. A támadási tervek vetélkedője.
2. Fejezet. Miről tanúskodott a határok irányában végrehajtott csapatmozgás?
3. Fejezet. Nagy dalok egy régi témára.
4. Fejezet. Az ópium és a háború ópiuma.
5. Fejezet. A ,,bambusz"-hadosztályok és a ,,kísértet"-hadseregek.
6. Fejezet. Minek kellettek Svédországnak az ,,autósztrádás" tankok?
7. Fejezet. Mennyi teherautója volt Hitlernek?
8. Fejezet. A védelmi ipar.
9. Fejezet. A fantázia határait súroló haditechnika.
I0. Fejezet. A Királyi csatornán át a világforradalomhoz.
I1. Fejezet. Mennyi ,,vízalatti" tankja volt Sztálinnak?
I2. Fejezet. Az agresszió és rablás tarackjai.
I3. Fejezet. Miért rombolta le GRU a ,,Szuvorov vonalat"?
I4. Fejezet. Juliano Doue felfújható bunkója.
I5. Fejezet. Intervenció vagy forradalom?
I6. Fejezet. A halhatatlan hősiesség. A háború, ami volt.
I7. Fejezet. A ,,Nagy Finnország" gőzmozdony kazánfűtője.
Utószó. Nem kell nekimenni a nyitott ajtónak, avagy a történelemtudomány populáris mítoszteremtőkkel szembeni védelméről.


De előtte még szerepeltetem Alekszandr Antonov (szintén történész) polemizálása Viktor Szuvorovval.

1. Ciklus: Légierő.
A TB-7 bombázó története.
Légi-deszant fantáziák feladott témában.

2.Ciklus: Harckocsik.
A szovjet és német harckocsigyártás a háborút megelőző években.
A KV valódi története.
Mennyiharckocsi volt hadrafogható 1941. június 22-én?
A német harckocsifejlesztés története Szuvorov szerint, és a valóságban.

3. Ciklus:
Miről is tanúskodott a szovjet-finn háború? 1.
Miről is tanúskodott a szovjet-finn háború? 2.

4. Ciklus: Recenzió Szuvorov ,,Megtisztulás" című könyvére.
Előzmény: Zicherman Istvan (23)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.13 0 0 23
Befejezés

,,A 13. fejezetről. A szárnyas tankról."

(Szuvorov) ,,A szovjet tábornokok nem csak arról álmodtak, hogy Nyugat-Európára dobnak több százezer ejtőernyős gyalogost, hanem több száz, talán több ezer tankot. A tervezők intenzíven keresték az utakat, hogy miképpen lehetne megvalósítani az álmot minél egyszerűbb és minél olcsóbb módon. Oleg Antonov, éppen az az ember, aki később a világ legnagyobb katonai szállító repülőgépeit tervezte, felajánlotta, hogy egy egyszerű, sorozatban gyártott tankra rakjanak fel szárnyakat és vezérsíkokat, felhasználva a harckocsi páncéltestét, mint konstrukciós vázat. Ez a rendszer a KT nevet kapta - szárnyas tank. A légi kormány vezetékeit a harckocsi ágyújára szerelték. A harckocsi legénysége a légi irányítást a harckocsi belsejéből végezte, a lövegtorony és lövegcső mozgatásával. A KT - maga a megdöbbentő egyszerűség. Természetesen a tankban történő repülés finoman fogalmazva is normák fölött állt, de az emberi élet a Szovjetunióban még olcsóbb volt, mint a harckocsira felrakott szárnyak."

Nos, valóban létezett ez a KT. Ebben az idézetben engem a következő dolog késztetett csodálkozásra. Minek kell hirtelen ilyen technikai apróságokat mesélnie arról, hogy ezt a szerkezetett hogyan is akarták irányítani a levegőben? Hogy bemutassa saját jártasságát és jól informáltságát, és ezáltal a naív olvasó megelőlegezze neki a meséire a bizalmat?
Arról van szó, hogy a rezunovi leírásban - a szerkezet légi irányítása kapcsán, azaz az ágyúra szerelt vezetékek - olyan vadbaromság, amit egy technikailag jártas ember képtelen nyugodtan olvasni. És ehhez még csak pilótának vagy repülőgép-tervező mérnöknek sem kell lenni. Képzeljék el magukat a lövész helyébe, aki kinéz a célzóberendezésen és próbálja irányítani a járművet a levegőben, mozgatva egyszerre a lövegtornyot és a löveget. Ilyen szerkezeti megoldással még elméletben sem lehet légi járművet vezetni, nehogy a gyakorlatban! Egy pilóta sem lenne képes erre a lövész helyében, mivel ilyen irányítási rendszerrel nem tud azonnal reagálni a repülő szerkezet viselkedésére a levegőben, miközben az adott harckocsinál a lövegtornyot forgató berendezés működtetése 10 másodpercet venne igénybe. A célzóberendezések nagyítása miatt, és az előrehozott kép pár foknyi eltérése nem teszi lehetővé a konstrukció megfelelő irányba történő mozgatását, a leszállásról már nem is beszélve!
Hogyan is történt valójában? Nyissuk ki Antonov könyvét/14/, és olvassuk el. Először is, a vezetékek a vezérsíkoktól a jármű vezetőjéhez futottak be, ahonnan pilóta úgy irányította a repülést, mint ahogyan azt a korabeli repülőgépeken tették. Másodszor, a harckocsit a levegőben elviekben sem lehetett irányítani, mivel az első és egyetlen kísérleti repülésre a KT szerkezet alapját képező T-60 harckocsi löveg torony nyélkül indult.


(Szuvorov) ,,A KT 1942-ben repült. Stiven Zalog, kimagasló nyugati szakértő könyvében vagy egy egyedülálló kép, amely egy repülő tankot ábrázol, szárnyakkal és farokkal."

Képzeljék, szárnyakkal és farokkal. Ki látott már ilyet, hát még farka is van...
Igen, valóban repült, és erről már szó esett. A szovjetunióban felnőtt olvasót ilyesmivel nem lehet meglepni, ugyanis a repülő tank és makettjének fotói már a 60-as évektől többször megjelentek különböző lapokban, például a népszerű ,,Tehnyika Molodezsi"-ban. Sok helyen csak a repülőtéri fotók szerepeltek, de mégis...

(Szuvorov) ,,Oleg Antonov a szárnyas tankjával elkésett a háború kezdéséhez, ráadásul az nem is úgy kezdődött, ahogyan azt Sztálin tervezte, ezért a szárnyas tankok ugyan olyan fölöslegessé váltak, mint az egymillió ejtőernyős."


Íme, az erőltetés még egy tipikus példája. Hiszen maga Rezun valószínűleg tisztában van vele, hogy a KT-nak valymi kevés köze van az Európa elleni első csapás terveihez, mivel Antonov nem csak ,,elkésett" a KT-val a háború kezdéséhez, hanem maguk a munkák is ezen a gépen... 1941 decemberében kezdődtek.

(Vége; megvan még a cikknek a korábbi verziója, ha van rá érdeklődő - abból is berakom a hiányzó részeket.)
Előzmény: Zicherman Istvan (22)
Zicherman Istvan Creative Commons License 2008.05.13 0 0 22
(Folyt.)

(Szuvorov) ,,Most pedig jusson eszünkbe, hogy még a XX. század végén sem rendelkezik a Szovjetunió egyetlen kilométer olyan úttal sem, amit a következő terminussal határozhatnánk meg - autósztráda. 50 évvel ezelőtt pedig szovjet területen főleg nem voltak autósztrádák. és egyetlen egy szomszédos ország sem rendelkezett 1938-ban autósztrádákkal. Viszont a következő, 1939-es évben, Sztálin a Molotov-Ribbentrop paktummal kettévágta Lengyelországot és közös határt állított fel egy olyan állammal, amely rendelkezett autósztrádákkal. Ez az állam a Németország nevet viselte."

Ó, hogyne. Mindez nagyon szépen hangzana egy balalajkás részeg medvetáncoltató muzsikokról szóló mesében, ésmég talán hihető is lenne, ha Rezun logikai láncolata nem épülne eleve téves, hamis és hazug állítások halmazából. Ráadásul nem furcsa - amiután feláll végre a közös szovjet-német határ, furcsa módon a SzU-ban leállítják a BT harckocsik gyártását, hogy elkezdjék az egyáltalán nem autósztrádákra való T-34 és KV harckocsik gyártását?

(Szuvorov) ,,Azt mondják, hogy a sztálini harckocsik nem voltak készek a háborúra. Ez nem így van. Nem álltak készen egy saját területen vívandó, védekező háborúra. Egyszerűen idegen területen vívandó harcokra készítették őket."

A tisztelt ,,stratéga" nem ismer egy egyszerű igazságot: egy hadsereg a háború megvívására kell, és nempedig támadó, vagy védekező háborúra önmagában. Aki erről megfeledkezik, és a hadseregét kizárólag támadásra készíti fel vagy az állam ,,honvédelmi doktrínáját", analfabetizmusa miatt, kiterjeszti a hadműveletek harcászati szintjére, az a jövőben a hadseregét a megsemmisülésre ítéli.

(Folyt. öv. Vége az első résznek).
Előzmény: Zicherman Istvan (21)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!