A Fideszhez és az MSZP-hez is szivárogtak az információk az NBH-ból
Szlazsánszky Ferenc - Németh Szilárd
2008-05-02 16:40
A Fidesznek és az MSZP-nek is szivárogtatott információkat korábban egy meghatározott kör a Nemzetbiztonsági Hivatalnál - mondta a Heteknek Szilvásy SZ: György. A miniszter beszélt a nagy vitát kavart "önkormányzati titkosszolgálati védelemről" is. A hetilap pénteki számában megjelenő interjú rövidített változatát közöljük.
R: Egy tévéműsorban elhangzott, hogy Kósa Lajosnak is volt olyan kérése Debrecen önkormányzata érdekében, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal a nemzetbiztonsági védelem keretei között szokott teljesíteni. Ha ez igaz, akkor nehezen érthető, miért a polgármester úr támadja Önöket a leghevesebben?
SZ: Erről szól a Fidesz ellenzéki politikája már hat éve. Teljesen mást elhitetni az emberekkel, mint ami a valóság. Igen, polgármester úr olyan információkat kért, illetve olyan típusú együttműködést kezdeményezett, amely a nemzetbiztonsági védelem intézményrendszere alá tartozik. Természetesen tisztában kell lennie azzal, hogy a védelem nem lehallgatás, nem megfigyelés, hanem együttműködésen alapuló segítségnyújtás.
R: De ő tudta, hogy annak a törvénynek vagy határozatnak a keretében teszi ezt, amit aztán támad?
SZ: A határozat akkor még nem terjedt ki az önkormányzatra, de országgyűlési képviselőként ismernie kell a törvényt, és tudnia, hogy mi a Nemzetbiztonsági Hivatal feladata. Az, hogy a nemzeti érdeket szem előtt tartva segítsen, ha képes. A kormányhatározat, amely a nemzetbiztonsági védelmet kiterjeszti a megyei jogú városok és fővárosi kerületek önkormányzataira, éppen azért született, hogy ez az intézményi kör is elvárhassa a Nemzetbiztonsági Hivataltól ezt a képességet. Hogy a NBH ne csak véletlenszerűen, hanem hosszú távon is megbízhatóan, előre számíthatóan segítsége az önkormányzatok munkáját.
R: A szóban forgó kormányhatározat tartalmaz egy listát, amin állami hivatalok, illetve gazdálkodó szervezetek szerepelnek, amelyek nemzetbiztonsági védelmet kérhetnek. Kósa úr szerint a sajtószabadságot veszélyezteti, hogy televíziók is szerepelnek a listán.
SZ: Kósa úr egy hatalmas hazugságra épít. Azt akarja elhitetni, hogy a nemzetbiztonsági védelem egyenlő a védelemre kijelölt intézmények vezetőinek, munkatársainak lehallgatásával. Még olyanokat is mond, hogy megteremtettük a feltételeit a politikai elit lehallgatásának. Ez egy óriási hazugság. Nem is azt mondom, hogy csúsztatás, vagy tévedés, mert tudnia kell, hogy ez nem igaz. Az említett intézmények jelentős része az Orbán-kormány idején is rajta volt a listán. Ezek szerint ők lehallgatták volna a Magyar Rádiót, és a Magyar Televíziót? Vagy más intézményeket? A politikusokat? Dehogy hallgatták le! Gondolom, legalábbis. Hiszen nem volt rá törvényi lehetőségük, nem értelmezhették így azt a törvényt, amelyet konszenzussal szavaztak meg a Parlamentben, és 13 éve változatlanul van hatályban.
R: A mellékletben szereplő lista egy kockázatelemzés alapján állt össze. Milyen szempontokat vettek figyelembe?
SZ: A védelemre kijelölt intézmények fő ismérve, hogy valamilyen szempontból stratégiai pozíciót foglalnak el az ország életében, ezért szükségük van azokra az információkra, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal meg tud adni nekik annak érdekében, hogy a működésük, tevékenységük zavartalan legyen, és minél kevesebb leplezett törvénytelen támadás érje őket. Így például a bankok esetében a pénzmosás, a szervezett bűnözés elleni harcban, a banktitok megőrzésében van szerepe a védelemnek, és hosszasan sorolhatnám mindazt, ami elemi érdeke az országnak, a polgárnak, és ami szükségessé teszi a nemzetbiztonsági védelmet.
A köztévé, vagy a közrádió 1998 óta ebben a körben van. 1998 és 2004 között egyébként az önkormányzati kör egy része már szerepelt a kormányhatározatban, így tehát a Fidesz-érában is. Most azért kerültek vissza, mert az uniós fejlesztési források 3000 milliárdjából mintegy 2000 milliárd az önkormányzati szférába kerül. A közvélemény is érzi, komoly veszélye van annak, hogy egyes csoportok tisztátalan eszközökkel akarnak hozzáférni a pénzhez.
R: Ön tett egy célzást a parlamentben arra, hogy a Fideszt azért is zavarhatja a kormánymódosítás, mert valami takargatnivalója van, vagy zsarolható lehetne. Vannak esetleg olyan tények az önök birtokában, amik ezt igazolják, vagy egyszerűen csak egy egyszerű riposzt volt az adott helyzetben?
SZ: Azt gondolom, hogy ez a fideszes politikai kampány egy fő célt szolgál, mint hat éve minden kampányuk: bebizonyítani, hogy káosz van, és hogy a kormány mindent alantas politikai szándékból vagy hozzá nem értő módon tesz. De mit is üzennek most ezzel a politikával? Azt is üzenik, hogy nem akarnak együttműködni a szervezett bűnözés ellen küzdőkkel, nem akarnak együttműködni abban, hogy közösen akadályozzuk meg a törvénytelen törekvések érvényesülését. Tudatosan vagy nem, elérnek tehát egy másik célt is. Elérik azt, visszafogottan fogalmazva, hogy a zavarosban halászók fölbátorodnak, mert nem működnek együtt azok a szervezetek, amelyek ha együttműködnének, sokkal könnyebben tudnák megakadályoznia a törvénytelenséget.
R: Most nézzük jóhiszeműen az ellenzék oldaláról: tegyük fel, együtt akarnak működni Önökkel. Mi a garancia arra, hogy bizonyos illetéktelen információk nem szivárognak ki?
SZ: Milyen illetéktelen információk? Nem az önkormányzatot ellenőrzi vagy figyeli a védelem során Nemzetbiztonsági Hivatal! Mondok egy olyan konkrét példát, amelyet nem szó szerint kell érteni, de jól illusztrálja, miről is van szó. Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere azzal keresi meg a NBH-t, hogy az önkormányzatának van egy terve. Mondjuk egy beruházás. Előzetesen ennek megvalósítása érdekében jelentkeznek nála különböző tanácsadók, befektetőjelöltek, hogy szívesen közreműködnének az előkészítésben. Minden rendben van ezekkel, szóba lehet állni velük? – kérdezi Kósa Lajos a hivatal munkatársát.
Erre mit tesz az NBH? Nem Kósa Lajost kezdi vizsgálni, hanem az ő kérésére megnézi a jelentkező tanácsadókat, befektetőket. Így többek között megnézi azt, hogy szerepeltek-e valaha olyan nyilvántartásban, amiből arra lehet következtetni, hogy valami baj van velük. Van-e jelentős adótartozásuk, folyamatban lévő rendőrségi ügyük, folyik-e ellenük büntetőeljárás? És ezeket az információkat megosztja az önkormányzat vezetőjével. Lehallgatják az önkormányzatot? Nem. Megfigyelik az önkormányzatot? Nem. Mi az az információ, amivel vissza lehet élni? Hiszen maguk az önkormányzati vezetők kérik az információt, és saját maguk használják fel döntéseik során. Mivel lehetne tehát zsarolni?
R: Az ellenzéki képviselők állítólag attól félnek, hogy az önkormányzatok védelme érdekében beszerzett információk, - és ezek között magánéleti jellegűek is - kiszivárognak a NBH-n keresztül, merthogy szerintük az NBH inkább a kormányoldalhoz kötődik.
SZ: Ugyanaz a rágalom. Az ilyen állítások vezetnek a közbizalom elvesztéséhez, ami láthatóan a Fidesz szándéka. Az ő kormányzásuk idején mondta ezt bárki az akkori ellenzék részéről? Pedig akkor is voltak védett intézmények, például a fővárosi és a megyei önkormányzatok.
R: Az ATV-ben Ön azt mondta, hogy a Fidesz a nemzetbiztonsági szolgálatok szétverésére törekszik. Ugyanakkor sokan tudni vélik, hogy amikor 1998-ban Kövér László lett a miniszter, háromszorosra emelte a fizetéseket, aminek eredményeképpen az NBH-ban még ma is sokan a Fidesznek dolgoznak. Ha ez így lenne, akkor miért akarnák szétverni?
SZ: Az egy legenda, hogy háromszorosára emelte a fizetéseket – 17% volt a négy év alatt. És az sem igaz, hogy a Fidesznek dolgoznának. Az NBH munkatársai és vezetői nagyon nagy részben ugyanazok, mint a 98-2002-es állomány, de én a 98-ban odakerültekre sem mondom, hogy fideszesek lennének, mint ahogyan a mostani személyi állománynak sincsenek politikai gyökerei. A Fidesz vezetőit egyébként pont ez nem érdekli. Ha rövid távú érdekeik azt kívánják, gondolkozás nélkül feláldozzák azokat az embereket, akik tudásuk legjavát törekszenek nyújtani bármelyik kormány alatt, márpedig a túlnyomó többségük ilyen.
R: Demeter Ervin hétfőn jelentette be, hogy a Fidesz mindaddig nem vesz részt a nemzetbiztonsági bizottság munkájában, amíg Laborc Sándort vissza nem hívják a szolgálatok éléről. Őt tisztogatásokkal hozzák összefüggésbe.
SZ: Ez is egy sokat ismételgetett hazugság - hátha az emberek elhiszik. Semmiféle tisztogatás nem volt. Az viszont igaz, hogy az illetéktelen kiszivárogtatások, az információk áruként való felfogása és politikai kapcsolatokra való kihasználása - ami korábban egy szűk körre jellemző volt az NBH-n belül - megszűnt. De nem csak a Fidesz felé szűnt meg, hanem az MSZP felé is. Sem egyik, sem másik fél politikusa nem mondhatja azt magáról, hogy több információval rendelkezik, mint mondjuk a főigazgató. Korábban azért volt erre utalás, Kövér László dicsekedett azzal - a sajtóban is megjelent -, hogy neki a szolgálatok vonatkozásában alternatív információforrása is van.
R: Akkor mégis csak igaz, amire utaltunk, hogy volt egy „fideszes” NBH?
SZ: Nem fideszes. Volt olyan, aki a Fidesz felé, és volt, aki az MSZP felé vitte ezeket az információkat. Mint mondtam, mostanra mind a két csatorna megszűnt, és nem elsősorban személyi változások kellettek hozzá, hanem egyértelműbb felelősségi rendszer, munkaszervezési körülmények. Az MSZP teljesen normálisan viszonyul ehhez, a Fidesz viszont szemmel láthatóan nem akarja ezt tudomásul venni.
De visszatérve arra, hogy miért akarná szétverni a szolgálatokat.
Én azt gondolom, hogy a Fidesz számára ebben az ügyben sem számítanak a nemzeti érdekek,csak az számít, hogy a tények ellenére az embereket arról próbálják meggyőzni - eszközökben nem válogatva -, hogy itt minden rosszul működik, és minden azért történik, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradjon. Ezek olyan súlyos állítások, amelyek következményeit nem lehet rendbe hozni egyik napról a másikra. Mert hogyan hiszik majd el az emberek, hogy ha ezt az egyik kormány megteszi, akkor a másik nem fogja megtenni?
R: Mi a véleménye arról, hogy állítólag Keller László megbízásából - Kapolyi László közbeiktatásával – egy magáncég próbált terhelő adatokat szerezni Orbán Viktorról, Simicska Lajosról és egy volt Posta-vezérről a 2002-es kormányváltás után?
SZ: Nem ismerem ezeket az eseményeket, de az azért már kiderült, hogy senki nem mutatott olyan bizonyítékot, amely szerint bárkit is törvénytelenül megfigyeltek volna. Mint ahogy nem is figyeltek meg egyetlen politikust sem. Én sportállamtitkárként dolgoztam 2002 májusától, ezért tudom, hogy 98-2002 között a Fidesz a sport területén sok kétes értékű szerződést kötött, sok kétes értékű beszerzést bonyolított. Ezek közül a legismertebb a stadion beléptető rendszer. Ezek kivizsgálása után lett is följelentés a rendőrségen bűncselekmény gyanúja miatt. A rendőrség elég messzire eljutott, több esetben megállapította, hogy van alapja a gyanúnak. Az más kérdés, hogy az ügyészség később leállította a nyomozást.
De a lényeg: kormányváltáskor sokszor van szükség külső szakértők - jogászok, könyvvizsgálók, pénzügyi és más szakemberek - munkájára, de a szakértelem megvásárlása nem egyenlő személyek lehallgatásával és megfigyelésével. A kettő nem ugyanaz, ne keverjük össze. A Magyar Nemzet persze éppen ezt akarja, összekeverni a dolgokat. Amennyire látom, régi fideszes szereplők tűnnek fel a történetben újra meg újra: Gubuznai Zoltán - ő Simicska egykori embere -, Stocz Gyula, Földi László, akik maguk is sokmilliárdos visszaélésekkel vádolják az egykori Fidesz-kormányt.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.a_fideszhez_es_az_mszp-hez_is_szivarogtak_az_informaciok_az_nbh-bol.64979.html
|
