A hsziung-nukkal való hun rokonításban egyetlen egy dolog zavar: hogy a hsziung-nem volt írásuk. Az ujguroktól vették át. Ez valahogy nem passzol a hunokhoz, bár cáfolni nem tudom, de akárcsak a türköknek, nekik is idétlen-idők óta volt már írásuk; biztos vagyok benne, hogy az idő engem fog igazolni. Vagy pedig Szima-Csien borzalmas nagyot tévedett vala, és előtte is volt írásuk.
Egyébként az sem mindegy, milyan anyag. A rosszabb anyagú vas 50 évet sem bírna ki a földben. Akinek volt 120-s skodája, egyetért :) Egyébként is, a kengyelt önteni célszerű, kovácsolni macera. Az öntvény meg szintén rosszabb anyag lehetett. A nyílhegyeket és szablyákat meg kovácsolták. A rézfokos meg ugye rézfokos, az nem rohad el.
Ebben van valami. Ha hiszünk a krónikáknak (és miért ne hinnénk) akkor tudjuk hogy a hunok majd egész életükben lovon "tartózkodtak". Namármost, akkor a kengyel oly nagy mértékben használódott el mint semmi más a felszerelésük közül. Pótolni nehéz volt, ki kellett váltani egyéb anyaggal.
Arra, hogy nem fémkengyel volt a szerszám része. De szerves anyagú még lehetett bőven. A fém talán annyira értékes volt, hogy nem használták lábtámasznak. Dísznek, zablának meg igen. Bár, a sallangok is szépek és bőrből vannak, zabla meg kell is, hogy kemény legyen, mert a ló szétrágja...
Az hogy nem találtak kengyelt a sírokban szvsz nem bizonyít semmit.
Hát éppenséggel a lovas temetkezések esetén a lószerszámot is eltemetik az elhunyt lovával, sőt, van rá példa, hogy a lovat nem temetik el, de a lószerszámot igen. Így a kengyelek hiánya igenis bizonyító erejű.
Úgy néz ki ez az egész dolog hogy a vándorló nép ..pl. átkel egy kisebb folyón és a másik oldalon már nincs kengyel.......:))
Ez olyan abszurd.......
De ahogy látom a hsziungnuk környezetében sem használtak kengyelt???? Ez még hihetetlenebb. A kínaiak is használtak, bejárták az egész keleti régiót (kereskedtek, őket katonák kísérték) és mégsem tűnt fel senkinek a kengyel?? Nem kezdték másolni?? Hihetetlen.
Az hogy nem találtak kengyelt a sírokban szvsz nem bizonyít semmit. Hisz Attila nagykirályt sem találták meg (a sírját) s mégsem kételkedik senki a létezésében. Vagy lehet ő sem igaz :))))
Annál azért több volt. Csak a hun etnikumnak tartott seregrészt becsülik 80-100 ezerre a 451-es csatában. + a sokféle csatlós sereg, az is volt 100-120 ezer legalább. Azaz, ha minden hun családból 1 fő elment a harcba, lehettek vagy fél milliónyian...
Erre írott forrásunk nem igen van, létezik egy-két becslés, mint pl. Priszkosznál, ami azonban csak a harcoló rétegre vonatkozik. (A számra nem emlékszem, hülyeséget meg nem akarok írni). A 200-250 ezret keveslem, mert ha mondjuk a honfoglaló magyarok létszámát tesszük ennyire, akkor a hunok igen kevés emberrel érték el a majdnem birodalmi méretet. A gótok, vagy a többi, korántsem túl néptelen kelet-európai germán törzs nyugatra szorítása nem volt olyan kis harci feladat, én olyan fél millióra becsülném a létszámukat, de ez tényleg csak sacc.
Az avarok jóval többet voltak itt, és többet is vegyültek. Pl. elfoglalták a mai Görögországot, és a mai görögökben bizony avar vér is folyik. Ahogy a horvátokban, meg a szerbekben is. Meg a szlovákokban. Meg a németekben.
Ezt akkor tudjuk eldönteni, ha a jelenleg rendelkezésre álló, és kiásott hun temetkezések számát elegendő mintavételnek tekintjük a feltételezett hun sírok számához képest.
További kérdés amúgy, hogy a hunokat követő évszázadban, ha a hunok ismerték a kengyelt, az újabb népek miért nem alkalmazták? Az avarok nyomán a vaskengyel például elterjedt Európában, de a hunok nyomás ilyen elterjedésről nem beszélhetünk.
Igen, csak nem tudjuk, hogy mennyien voltak a hunok, és azt sem, hogy a 'valódi' hun mennyi lehetett közülük. (Mert ugye azt tudjuk, hogy a Római Birodalomra támadó hun mozgalomban a hunok kisebbséget tettek ki a leigázott népekhez képest).
Elvileg meg vannak azok az antropológiai arányszámok, amelyek alapján ki lehetne számolni, hogy adott idő alatt adott sírmennyiséget mekkora közösség "termel" ki, csak az antropológia nem volt soha az erősségem. :)
Mindenesetre a lényeg: ha lenne is mondjuk egy-két millió sír, azoknak a rendkívül kis töredéke lenne értelmezhető, vagy egyátalán feltárható.
Amúgy egy adott kor adott népességéből általában maroknyit lehet feltárni, ha nem történik a régészeti leleteket érintően nem történik komolyabb beavatkozás...
Mindenesetre itt két tény között van feszültség: 1. A hsziung-nu korszakban ismerték a kengyel 2. Kelet-Európából nincs feltárva kengyellel ellátott hun harcos
Oké, de többszázezer vagy több millió hun sírnak kellene lenni mindenfelé, ebből hányat tártak föl? Ázsia felöl jöttek Európába, kizárt dolog, hogy kengyel nélkül lovagoltak be ide, ha ott már használtak ilyesmit korábban...
Ez eddig ok, no de, pl. a szerves anyagból készült kengyelekre is alkalmaztak pl. fémvereteket, és még ilyenek sem kerültek elő a lovastemetkezésekből. (Hogy összehasonlítsam a dolgokat: nemeztarsolyt is rekonstruáltak már fémveretek alapján, vagy nyíltartó tegezt, mindkettő a honfoglaláskori lovas temetkezésekből került elő, és a fémvereteik alapján azonosították őket, mert szerves anyagból lévén, ezek a tárgyak maguk megsemmisültek). Ezért gondolom azt, hogy nincs bizonyíték az európai hunok kengyelhasználatára, magam pedig azon a nézeten vagyok hogy nem is használtak, és ez majd csak az avarokkal jelenik meg a Kárpát-medencében.
Álló lóról lehetne lőni, de az meg minek? Egy csatában mozogni kell, hol előre, hol hátra, hol oldalra, amihez biztos ülés kell a nyeregben. Vagy csak úgy szőrén ülve mentek volna harcba? Kicsukott dolog, hogy ilyen ostobák lettek volna akkoriban.
Épp erről értekeztem lovas emberekkel. A "parthus-shot" lényege a derékból kifordulva hátrafelé leadott lövés. Bizonyára a célt is kötelező volt eltalálni, mert másképp minek lövöldöztek volna ily módon. Lábtámasz mindenképp kell ha csak nem a felhők lövöldözése a cél. Abban az időben pedig nem ez volt.......
Elég jól ismert a keleti lovasoknál a kengyel használata, amivel egész másképpen lehet a lovon ülni és harcolni adott esetben. A mai napig ismertek a világ más részein (Dél-Amerika) fa és bőrkengyelek, amik a célnak megfelelnek, könnyen előállíthatók, de szerves anyaguk miatt rövid "életűek".
Ezért is hangsúlyoztam,h ogy a kelet-európai környezetben nem tártak fel még kengyelt.
Hogy mi akadályozta meg? Jó kérdés, én sajnos nem birtoklom a bölcsek kövét. Lehetséges, hogy nem volt szükség a kengyelre, mialatt a szállásterületüket az európai régióba helyezték, lehet, hogy a hunok néven megjelenő népesség a kengyel ázsiai "feltalálása előtt elszakadt a hsziung-nu-któl, sőt az is lehetséges, hogy a kengyel meg nem léte csak egy pillanatnyi kutatási állapot, ámbátor ez utóbbiban kételkedem.
Ez igaz. De hsziungnu vaskengyelt tártak fel. Épp az a kérdés mi akadályozta meg hogy a környezetükben is használatos legyen, és terjedjen a környező lovas népeknél, pl. nyugati irányba. Ahogy már kérdeztem hol volt a választóvonal és miért?? A kengyel legyártása nem egy ágyú vagy lőpor gyártás hogy titkok vannak. Használtak nyerget, onnan egy lépés a kengyel a lábukat megtámasztandó.
Parthus ábrázolásokon sem látni kengyelt. Igaz kantárt sem.
A kép alkotója a diló. Vmi elfuserált germán fatty lehet, akinek az az érdeke, hogy a hunokat vérszomjas barbárnak fösse le, ne pedig innovatív, erős népnek.
Most komolyan. Mi lehetett az a degeneráció ami elfeledtette az elvándorolt csoportokkal a kengyelt. Mert hogy az ázsiai hsziungnuk használták az fix. Találtak leleteket. A kínaiak is használtak. Hogy ki kitől vette át nem tom. De hogy is lehetett ez? Kicövekeltek egy határt amin át nem terjedt el a kengyel? Vagy akkoriban nem volt "ipari kémkedés"? A szomszéd népek soha nem is használtak kengyelt? Nem terjedt a lovas népek közt mint a ragály? Jó rendben, az ellenségnek nem volt, messze éltek. De a meghódított népek akik érintkeztek a hsziungnukal (hogy miért az egy más kérdés) miért nem tűnt fel hogy azok másképp szerszámozzák a lovaikat? A környező népek soha nem láttak hsziungnu lovast kengyellel? Soha a büdös életben nem hagytak holtat és lovát a csatatéren? Nem volt elkóborló lovasát vesztett paripa? Aztán ha használtak, mikor elkezdtek vándorolni miért felejtették el? A mesterek otthon maradtak? A fém hiánya nem magyarázat. Hisz máshol marhabőrből és fából készül a kengyel.
Ha a hsziungnuk és a hunok nem voltak azonosak (én ezt nem hiszem) a hunok is onnan vándoroltak nyugat felé. Ha a kínai selymet ismerték a bizánci birodalomban a kereskedelem nem hiszem hogy nem tudott áthidalni egy ilyen problémát..... Igaz hogy selymet nem tudtak sokáig gyártani, de viszont ismerték.
A mongol betörésnél vittek mongol íjat a német császárhoz mint új ismeretlen hatékonyságú fegyvert a sziléziai csatából. Gyártani és használni nem tudták, de nem azért mert nem tudták mire való. A kengyel viszont nem ilyen bonyolult. Hol volt az a földrajzi (vagy egyéb) választó vonal ahol egyik oldalon ismeretes, a másikon meg nem a kengyel. Ez nem olyan mint a pápa által meghúzott vonal (1494. tordesillasi szerződés) a spanyolok és portugálok közt. Itt még van kengyel, itt meg nincs. Azt hiszem ez a nagy rejtélyek közé sorolandó.
