Most állok az elektromos szerelés küszöbén és komoly gondot kezd okozni, hogy a világítást hogyan és miképpen oldjam meg?
A témát felvetettem már a Villanyszerelés topicban, de nem igazán jutottam semmire.
Most egy "fórumtársam" bíztatására/kérésére nyitom ezt a topicot, aki hasonló gondokkal küzd. A TOPIKNYITÓ tehát KUZO2!
valami hasonlo mennyezetvilágitás szeretnék összerakni nappaliba sejtem,h hogyan lehet megcsinálni,de csinált már valaki ilyesmit? akár gipszkartonbol,akár fából.
úgy gondoltam,h felül fénycsöveket, alulra meg energiatakarékos spotszerűt. vagy ha hülyén nézne ki(ezekből még csak nagy átmérőjűt láttam)
Két neves és ingyenes szoftver van: RELUX és DIALUX.
Mindkettő ingyenes, szabadon letölthető, és magyar nyelvű. Én a RELUX-ot használom, talán egy kicsit fejlettebb (most) mint a DIALUX. Mindenesetre EULUMDAT file nélkül nem lehet tervezni, a LED-es lámpatesteknél ill. fényforrásoknál ez eléggé elérhetetlen adat. A LED technikával olyasvalami réteg tette be magát a világítástechnika területére, mely szakmailag nem képzett, a világítástechnika alapfogalmaival nincs tisztában. Ezért nemigen vannak a LED-es lámpatesteknek-fényforrásoknak ilyen adatai.
Attól tartok, hogy amilyem ebbe a lámpába való, olyan nincs is.
lehet, hogy létezik, de már a sima e27-eseknél is műszaki gond, hogy túl kicsi helyre van begyömöszölve az elektronika, ezért nem mindig bírja a kiképzést.
Meg aztán ezek az egyszerű csiptetős lámpák 1500 forintba kerülnek. Baromi drága. Tudtok olcsóbb beszerzési forrást ilyen egyszerű lámpácskára? Nem muszáj csiptetősnek lennie, lehet talpas is.
5-9W körüli kompakt fénycső E14-es foglalattal kéne nekem. Eredetileg amolyan gombaformájú megy bele a lámpába a hagyományos izzóból, aminek a menettől induló üvegbúra átmérője nem tágul csak 30-40mm után. Az átlagos csepp alakú izzó nem megy bele, mert az már a menet után szélesedik.
Amit láttam eddig E14-es kompakt fénycsövet, mindnek túl széles az elektrtonikát tartalmazó műanyag hengeres része. Ezeket nem tudom betekerni a foglalatba.
Attól tartok, hogy amilyem ebbe a lámpába való, olyan nincs is.
Minden árajánlatra kézzel kiszámolod, hogy az x fajta optikával pontosan hova kellene tenned a lámpatesteket, hogy az legolcsóbban jöjjön ki és a vevői igényt is kielégítse? Vagy hogy?
Van egy olyan problémám, hogy adott egy üzemcsarnok, adott egy szükséges lux érték az aljára és van egy lámpám adott lumennel, amibe különböző optikát tehetek. Milyen programmal tudnám kiszámítani / lemodellezni azt, hogy min. mennyi lámpa kell és hova ahhoz, hogy (majdnem) mindenhol meglegyen a szükséges lux érték? Létezik egyáltalán ilyen?
Hű, mégis belemásztunk ezzel a feladattal a világítástechnika mélységeibe?... Legirepa, akartam írni, meg el is akartam menni a SEC katalógusért!
Lehet, hogy még nem kérdezte meg, csak próbálkozott. A hiányzó adatokra választ kellett volna kapjon. Nem kizárt az sem, hogy azért kapnak olyan feladatot, ami nem szerepelt az órán, hogy gondolkozzanak, vagy megtanuljanak kérdezni. Az a megfigyelésem, a mai diákok nem azért mennek az egyetemre, amiért mi, mert érdekli őket a szakma, hanem gyakran kényszerből, vagy mert egyszerűen lehet. Majdnem mindenkit felvesznek valahová, akkor meg miért ne. Az én diákjaim se kérdeznek, hiába írom ki a konzultációs lehetőségeket. Inkább reszkírozzák tulajdonképpen értelmetlenül a rosszabb eredményt vagy a bukást. Nagy a túlterheltség.
Szóval a 683 lm/W kizárólag a monokróm 555 nm-es fényre érvényes (a retina nappali látásért felelős csapjainak az eredő érzékenységi görbéje maximumánál) Van egy standardizált görbe erre (a Vlambda), mert a valóságban mindenkinek a látása kissé különbözik ilyen szempontból. Ez mint tudjuk egy haranggörbe, ami 380 nm alatt, és 780 nm fölött 0-t vesz fel. Fehér fénynél így már esélyünk sincs a 683 lm/W-ot megközelíteni, amit a görbe csúcsánál lehetne. De például a pálcikák érzékenységi maximumánál 1754 lm/W-ot lehetne elérni.
Fehér fénynél az elméleti maximum 200-300 lm/W. Ez tehát a valós, ami 100% hatásfoknál elérhető lenne. A lámpa hatásfokát ehhez szokták viszonyítani, vagyis nem a 683 lm-hez, hiszen zöld fénnyel úgysem akarunk világítani.
Közbevetőleg az alacsonynyomású nátriumlámpák elképesztő 190 lm/W fényhasznosítása nem azért olyan magas, mert ilyen nagy a hatásfokuk, hanem mert az 590-es Na-vonal (ez az ún. D-vonal) közel van a szem érzékenységi maximumához, így ebből az egyébként gyakorlatilag monokróm fényből az ideális fényforrás 200 lm/W-nál lényegesen többet tudna előállítani, kb 500 lm/W-ot. Még ezek a lámpák is csak 30-40% hatásfokúak.
A "fehér" fénnyel elérhető maximális fényhasznosítás függ a fehér fény összetételétől. Ez az egyik oka annak, hogy az ötsávos fénycsövek alacsonyabb fényhasznosításúak, mint a sokak által (tulajdonképpen nem teljesen alaptalanul) szídott háromsávosak. Vagyis csak részben tehető felelőssé emiatt a valóban alacsonyabb hatásfokuk, a másik része a számítási módból adódik. (a spektrum szélén kisebb a szem érzékenysége, ezért 1 W kevesebb lm-nek számít. A fény minősége szempontjából lényegében a többivel egyenértékű piros és ibolya tartomány például fényáram szempontjából alig számít. A teljes spektrumú lámpákat ezért már nem is lehet így megfelelően számolni, hiszen ott ki is lóg a figyelembevett tartományból a kibocsátott fény. Ergo egy részben hasznos tartomány minden kisugárzott wattja már 0 lumennek számít, nem számít bele a fényhasznosításba. "Összetételre" rosszabb minőségű fénnyel általában is magasabb fényhasznosítás érhető el.
(az izzók 5-6 %-os hatásfoka valóban megfelel a 13-14 lm/W fényhasznosításnak, tekintve, hogy nem a 683-as maximum 5-6%-át mérik ezáltal, hanem az izzó spektrális összetételével elvben elérhető maximális lm/W-hoz képest. Ebből következik, hogy fényforrásonként a színhőmérséklettől is függ ez az elméleti maximum)
Ja, már megvan. Küld el emailben a tanár emailjét, hátha látok benne valamit ami segít. Valami a reflektáló felülettel lesz a megoldás, de belátható, hogy ez nem elegendő adat. Egy jó reflektor felülettel néhány W-os izzóval is el lehet érni ezt a megvilágítást, de csak egy bizonyos pontban, nem mindenhol.
Először nekem is hasonlóan nagy szám jött ki az izzók számára, ami elég nagy hülyeségnek tűnt. Elküldöm a tanárnak, aztán lesz ami lesz. Ha nem akarja hogy vizsgázzak úgysem fogadja el, mert fog benne hibát találni. Sajnos ez az a tantárgy ami csak azért van hogy megszórja az embereket. Majd megírom hogy mi volt és nagyon köszönöm a sok segítséget, most már jobban értem ezt is.
A fényhasznosítást lm/W-ban mérjük, nem %-ban. 1W=683lm, ebből lehetne fényhasznosítást számolni, és ha erre gondolt a tanár, akkor a következő lenne az elméleti megoldás:
E=2200lx (klux-ban megadva, senki nem használja ezt a gyakorlatban) r=1,9m
Ebből a gömbfelület kiszámolható, meg is tetted:
A=45,36m2
A szükséges fényáram (fi)=E * A=2200*45,36=9072lm Ezt kell izzóval produkálni.
Az izzók fényárama:
fi=P*683*hatásfok
100W:
100W*683*0,056=3824lm
60W: 2295lm
40W: 1530lm
2 db 100-as és 1 db 40-es kell.
Ehhez az alábbi feltételezés szükséges még: Az izzók minden irányba egyformán sugározzanak
Nemegészen értem, hogy mit akar a reflektáló felülettel, mert az hogy "VAN", kevés adat. Nyilván a többi térrészbe kisugárzott fényáramot lehetne ide irányítani, de hogy milyen képlettel kívánja a K. tanár, azt nem tudom. Azt sem értem, milyen tanár az, aki nem segít ha kérdést tesznek fel neki.
Belső gömbfelület a megvilágított felület. Emiatt írtam a lentebbi képletet, meg azt is, hogy mivel egybeesik a fénysugár a felület normálisával, ezért cos90° = 1, vagyis nem kell a reflektáló felülettel számolni, nem befolyásolja a megvilágításhoz szükséges izzó teljesítményét. Én így gondolom legalábbis.
Ne variálgasd, mert hibásan csinálod. Vedd elő a tankönyvet. Leszámítva, hogy nincsenek tulajdonságai a reflektáló felületnek, ez egy banális alapfeladat.
A candelát hagyd a fenébe, semmi szükséged rá. A teljesítmény, a fényáram és a megvilágítás a te barátod. vannak neten is bevezető művek világítástechnikából, például azt hiszem az Arató-féle is fenn van. Ezenkívül nézd meg a Fényes Imre: Modern Fizikai Kisenciklopédia "klasszikus térelmélet alapfogalmai" vagy a "kontinuumok mechanikája" fejezet első oldalát. Ezekből nagyon könnyen összerakható.
Vázlatosan a lényeg, ha elakadsz valahol:
- "1 lumen az [zöld] monokromatikus sugárnyaláb fényárama, amelynek sugárzott teljesítménye 1/683 watt." http://hu.wikipedia.org/wiki/Lumen
- Más színekre a szem kevésbé érzékeny, ezekből ezért nagyobb teljesítmény az 1 lm. Különböző fehér fényekre átlag 1/200 - 1/300 W.
- A megvilágítás ami neked fog kelleni, a négyzetméterre eső fényáram, lx=lm/m2. http://en.wikipedia.org/wiki/Lux (ennek az eleje is hasznos olvasmány)
- A reflektáló felület visszaveri ami rá esik. Ha pedig oda irányítja, amit méretezned kell, akkor hozzáadhatod a közvetlen fényhez. Például ha a teljes térszög fölső feléből reflektál az alsó felébe (vízszintes síktükör), akkor megközelítőleg megduplázza a lefele jutó fényáramot.
