Szerencsére egyre többen fogadnak örökbe sintértelepről, menhelyről kutyákat.
Talán szükség lenne kezdő kutyásoknak ezzel kapcsolatos tanácsokra és tapasztaltabbaknak sem árt tapasztalatcsere. Főként ha felnőtt kutyát vesznek örökbe, akik a ki tudja milyen rossz múltjuk miatt problémásabbak, mint az ismert és kiegyensúlyozott környezetből vásárolt kölyökkutyák.
Ma gyönyörű idő volt, öröm volt kinézni az ablakon Még nincs további szaporulat, pedig Cukinak nagyon itt lenne az ideje. Küldök róla is egy képet (ha sikerül).
Na talán lesz még néhány szép napsütés és száraz idő az idén. :-) Puszilom az újabb kis jövevényt! :-)))
A mi ebeink is örülnek a jó időnek, mert nagyobbak a séták. Itthon már majdnem szétszedték a lakást az eső miatti bezártságtól. Picúr az összes játékát szétmarcingolta. Most majd a többi kutyával teszi a sétáknál, az legalább nekünk nem kerül pénzbe. ;-)))
Iszonyúan kezdem utálni az esőt. Az udvaron olyan sár van, hogy lassan gumicsónakkal megyek fejni. A kecskelányokat alig tudom rávenni, hogy átsétáljanak egyik helyről a másikra, pedig a két ajtót csak egy húszcentis oszlop választja el. Ők is rühellik az esőt meg a sarat. Egyébként ma megint eggyel többen lettek a mekegők. Ma désután egyetlen szép kis fekete lánykával lettünk többen. Igen csinoska. Most már három pirinyó szedegeti a lábát a nagyok között. Csakt ültem a szalmában és gyönyörködtem bennük. Csuda édesek, ahogy próbálkoztak ugrálni, aztán esnek-kelnek, mint a gyerekek. Boldog vagyok velük.:)
Hogy vagytok ebben a nyakig sáros, esős időben? Nálunk Pajti is kezd elvárosiasodni. Kezd fal mellett menni, pedig neki általában mindegy az idő. Picúr meg a sétáknál mint a macska, emelgeti a lábát, rázza magát és néz mindenkire segélykérően, hogy neki milyen szörnyű, hogy a gazdija kivonszolja ilyen időben.
Bemásolok még valamit, ami nagyon-nagyon találó nálunk Picurra, mint foxi keverékre: :-)))
A foxi törvénye:
1. Ha megtetszik nekem, akkor az enyém. 2. Ha a számban van, akkor az már az enyém. 3. Ha nemrég volt nálam, akkor is az enyém. 4. Ha el tudom venni tőled, akkor az enyém. 5. Ha úgy néz ki mint ha az enyém lenne, akkor az az enyém. 6. Ha az enyém, akkor az sosem a tied. 7. Ha én láttam meg elsőnek, akkor az az enyém. 8. Ha volt nálad valami és azt letetted, akkor az az enyém. 9. Ha szétrágtam valamit, akkor annak minden darabja az enyém. 10. Ha már hozzászoktál, mondj le róla. 11. Ha már eltört/elromlott, akkor az a tied. 12. Ha ehető, akkor az mindig az enyém
Most olvastam neten, lehet hogy ismeritek, de én nagyot nevettem rajta. A különbség a kutya és a macska gondolkzásában:
a kutya úgy vélekedik, az ember, a gazdija mindennel ellátja őt, ad neki enni és inni, szereti, megosztja vele az életét - a gazdi szerinte az isten.
a macska úgy vélekedik, az ember, a gazdija mindennel ellátja őt, ad neki enni és inni, szereti, megosztja vele az életét -- szerinte csakis ő maga lehet az isten.
Nem tudjátok véletlenül, hogy nagy baj e ha a kutyusnak/cicának kiesik a szemfoga? Ill. mit csináljak vele? El kell vinni állatorvoshoz? Mert a fotózás előtt vettem észre, hogy Kirinek a szemfoga a kis plédecskéjén volt mellette. A fog helyén pedig egy kráter tátong. Mondjuk 9 éves. Kinő még az neki?
Várjuk a cicás képeket! :-) Végülis az örökbefogadás ténye a fontos én úgy vélem. Nem azt mondom, hogy valaki ne vegyen valamilyen kedvenc állatot, de amikor annyi, de annyi a gazdi nélküli, vagy rossz körülmények között sínylődő, legalább egyet legyen szíve az embernek befogadni is - legyen az kutty, vagy macsek. Fölteszek egy képet a kutya-macsek barátságról:
Nagyon köszönjük szépen a szép mondatokat. Hát igen vannak sokan,akiknek csak felületi szeretetük van az állatok iránt, aztán ha ki kéne tartania egy állat mellett, inkább továbbadják, mert az kényelmesebb. Egyébként hülyeséget mondtam az előbb,mert vannak örökbefogadott cicáim :-). Még anyukámék szedték fel az egyiket Amerikában a Walmart üzletház előtt. Ő Kitty (Kiri) Amerikában a cicic hívogató szócska helyett mondják a "kiri kiri"-t, így az ő neve Kiri. Gyönyörű macsek. A másik a hazaérkezésük után csapódott hozzánk Őt tigrisnek neveztük el. Nagyon édesek és ember barátok. Szüleim megint csavarognak külföldön, így most rám lettek bízva. Teszek majd fel néhány képet róluk.
Sok olyan ember kéne a világnak mint ti, és akkor lényegesebben fontosak lennének az állatkák is. De sajnos az ember önző.....
Szerintem biztos jó gazdik lesztek. Mert olyan sokan vannak, akik felelőtlenül magukhoz vesznek állatot, aztán mikor költözésre kerül sor, túladnak rajta. Titeket láthatóan nem ilyen fából faragtak. Reméljük mielőbb megoldódik körülöttetek minden és lesz ebkétek is. Addig is szívesen látunk itt! :-)
Hát főleg az anyagi háttér, meg hát közeljövőben kimegyünk lakni Angliába a párommal, és sztem ez nagy macera lenne egy állatka számára,arról nem is beszélve, hogy fizetni kell egy rahedli pénzt az oltások miatt,mert csak úgy engedik át. Szóval majd ha letelepszek valahol és saját lakásom lesz, akkor semmi akadálya az örökbefogadásnak.
