Ez egy rövid kérdőív, amely a magyarországi kastélyok ismertségét méri fel. A kérdőív nagyjából 3-4 percet vesz igénybe, és egy egyetemi dolgozathoz készült. Kitöltése nagy segítséget jelentene! Köszönöm szépen!
Itt érhető el: http://kerdoivem.hu/kerdoiv/309665712/
Ez egy rövid kérdőív, amely a magyarországi kastélyok ismertségét méri fel. A kérdőív nagyjából 3-4 percet vesz igénybe, és egy egyetemi dolgozathoz készült. Kitöltése nagy segítséget jelentene! Köszönöm!
Itt érhető el: http://kerdoivem.hu/kerdoiv/309665712/
"Úgy látszik, hogy titok a sírban talált itáliai pénz kora. Az igaz, hogy másodlagos felhasználású, de mégis megadná a "terminus post quem"-et. Erről miért hallgatnak!"
A régész rámutatott, hogy a szakma a közép-avarkort 670-től számítja körülbelül 720-730-ig, de néhány évvel ezelőtt találtak már ezen a helyen késő avarkori sírokat is. Temetkeztek ide honfoglaló magyarok is, de ők már más rítus szerint. "
Amúgy a topik elején ott van az a Juszt László-féle műsor, amivel kampányt csináltak a KÖSZ-nek. A KÖSZ élére ráadásul Veres János embere került Nyírbátorból, szóval nem féletlenül fújtak rá a megyei múzeumok, amelyeknek az élén meg 2006 óta a főleg fideszes megyék jelöltjei vannak.
MNO - KA "Hatezer évesek azok a leletek, amelyeket nemrég tártak fel Bátaszék mellett. A neolitikum korabeli település a legnagyobb, amit Közép-Európában eddig feltártak.
Jellegzetes testhelyzetben nyugszanak az idetemetett emberek a neolit kori sírokban: oldalukon fekve, összezsugorodva. „Hatezer éve pihennek a föld alatt” – intett Gallina Zsolt, az Ásatárs Kft. cégvezetője az éppen feltárt, munkagödrök szabdalta új szelvény felé. „Itt, a Lajvér-patak közelében rengeteg hasonló korú temetkezési hely található. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a Bátaszék melletti terület Közép-Európa eddigi legnagyobb neolit települése.
A régész egy meglepően ép csontvázat magába fogadó mélyedés előtt folytatta ismertetését a korról és a leletanyagról. A kiselőadás látványosnak bizonyult, mivel Gallina Zsolt időnként a csontok mellé telepedett és szemléltetésként hol a koponyára, hol a bordákra, illetve a gödörben talált tárgyakra – kerámiákra – mutatott.
„Erről a korszakról eddig viszonylag keveset tudtunk” – mondta. „Ezért van jelentősége ennek a kiterjedt lelőhelynek. A neolit ezen szakaszát lengyeli kultúrának nevezi a tudományos világ. Az ekkor élt emberek hittek a túlvilági életben. Ezt bizonyítja az, hogy a halottak mellé különböző edényekben útravalót – ételt, italt – helyeztek. De nem csak kerámiák találhatók a sírokban: a kőszerszámok, kőbalták minden bizonnyal az elhunytak valamikori társadalmi rangjára utalnak.”
(teol.hu) http://www.mno.hu/portal/647124
Azért máshol kicsit jobban értékelnék ezt. Pl Németországban nemrég találtak egy sípot , ami óriási szenzációt jelentett.
Az egész mediterránium alapnépessége 90% bizonyossággal (kelet-)mediterrán embertipus, kisebb termet, vékony, gracilis alkat, jellemzően sötét bőr- és szemszín-komplexió, kerekfejűség. A keveredés pedig 10 ezer éve folyamatos. Szőke mongol is előfordul.
A dinarid tipus a legutolsók közé tartozik, amely megjelent Európában, mintegy 4-5 ezer éve, és nagyon valószínűen Kelet-Anatóliából bevándorolt emberek az őseik. Sőt, magam részéről azt sem tartom kizártnak, hogy a neolit-terjeszkedés hordozói velük azonosak.
Csak egy logikai párhuzam áll rendelkezésre, az, hogy a dinarid antropológiai tipus mai előfordulása éppúgy csökken a Balkántól távolodva, mint a neolitjelző génhaplok aránya.
Mindenesetre az antropológusok szerint a szerbekre, bosnyákokra, hercegovinyákokra, crnagorácokra, albánokra is jellemző dinarid típus a Nyugat-Balkán ősi népeire volt jellemző, állítólag már a rézkor elején is ilyen embertani alkatú emberek laktak a Balkán-fsz. nyugati részében.
ergo ha egy délszlávnak világos haja éskék szeme van, az még nem jelenti azt, hogy genetikailag rokonságban állna mondjuk a lengyelekkel vagy a keleti szlávokkal."
Mi van akkor, ha az alapnépességet (szőke, kékszemű) még az avarok telepítették a Morava és a Száva folyó völgyébe, mondjuk Herakliosz császár idejében, és azóta a szakadatlan keveredések következtében olyanok amilyenek?
Kiszely gigantikus műve, a Föld népei szerint a szerbekre leginkább a dinarid rassz a jellemző.
A dinaridok általában mgas, erőteljes testalkatú, sötét színkomplexiójú brachykephalok (azaz rövid koponyaformájúak), legalábbis Kiszely szerint.
Ugyanakkor azt is megemlíti a könyv, hogy van a dinarid rassznak egy világos színkomplexiójú (szőke vagy világosbarna hajú, kék szemű ) változata is, ez utóbbit hívják norikumi típusnak vagy alrassznak, amely gyakori egyes délszláv és osztrák csoportok között.
ergo ha egy délszlávnak világos haja éskék szeme van, az még nem jelenti azt, hogy genetikailag rokonságban állna mondjuk a lengyelekkel vagy a keleti szlávokkal.
