Talán annyit módosítanék, hogy az ott ülő munkatársak a főnkökeik és a tulajdonos által kiadott utasítások alapján járnak el. Vélelmezhetően nem saját döntést hoznak, csakhát ez a munkahelyük, ebből tartják el a családot.
A beszélgetéseket már az ügyfélszolgálaton is rögzítik, semmi olyat nem mondhatnak, ami segítene az ügyfélnek.
Saját tapasztalatom szerint az ügyintézőn láttam a felháborodást, és az együttérzést.
A problémát én ott látom, hogy az ellenőrzéssel, kikapcsolással megbízott szerelők, nem tigáz alkalmazottak, érdekeltek a kikapcsolásban és főleg az óra manipulálás megállapításában.
Elég ha valamelyik anyagilag megszorul, rögtön csinál két-három jegyzőkönyvet és pénzhez jut.
Köztük is a többség rendes becsületes ember, de mint mindenhol, előfordul, hogy morálisan gyenge egyének keverednek közzéjük.
A gazdasági válság is megetette a hatását.
És ha valamely döntést hozó Tigázos olvasná a topikot (gondolom igen), akkor javasolnám a teljes jogi tanácsadó gárda lecserélését, mert az elmúlt hetekben hozott határozatok szerint nem igazán állnak a helyzet magaslatán!
A TIGÁZ ügyfélszolgálatával nem érdemes levelezni, mivel álláspontjuk szerint Ők mindíg, mindent a hatályos jogszabályok szerint tesznek.
A baj csak az, hogy a lenti NFH határozatok, a jogerős bírói ítéletek, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntése nem támasztja alá az állításukat.
Igaza volt annak a panaszosnak, aki nemrégiben azt írta, hogy "a tigáz ÜFSZ-ön megpróbálni elintézni valamit vagy a Ráróval leülni ultizni az nagyjából egy kategória".
Csak hajtják a magukét, a hatályos jogról tudomást sem véve.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapításai TIGÁZ ügyben
Egy konkrét ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a gázmérő vizsgálatával kapcsolatos szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki, egyben –a jogkövetkezmények feltüntetésével- felszólította a társas vállalkozást, hogy a mulasztást pótolja, a szakvéleményt és a jegyzőkönyvet adja ki, továbbá a megtett intézkedésről harminc napon belül tájékoztassa a Hatóságot.
Az ügy előzménye, hogy a fogyasztót a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) az előzőleg leszerelt gázóra úgynevezett igazságügyi szakértői vizsgálata tárgyában telephelyére idézte, azonban a fogyasztót a szakértő kiválasztásából kihagyta, a tájékoztató levélen a szakértő adatai (neve, elérhetősége, nyilvántartási száma, szakterülete) nem szerepelt, azt az eljárás teljes tartama alatt –eddig tisztázatlan okból- a fogyasztó elől mind a szolgáltató, mind a szakértő titkolta. (Vélhetően Ő is hozzá nem értő pl. ujjlenyomat szakértő volt, azaz szakkérdésben hozzá nem értő szakértő végzett vizsgálatot, illetve adott ki szakvéleményt, ami viszont azon túl, hogy etikátlan nyilvánvalóan jogsértő is.)
A vizsgálat során –megsértve ezzel a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot- az ügyfél észrevételeit kifejezett kérése ellenére sem jegyzőkönyvezték, a vizsgálat alatt jegyzőkönyvet nem vezettek, a vizsgálat végén a fogyasztónak a jegyzőkönyvből nem adtak.
A TIGÁZ a fogyasztó írásbeli megkereséseit, amelyben kérte biztosítani az irat betekintési és irat másolat készítési jog gyakorlását elutasították, a jegyzőkönyv és a szakvélemény kiadását nyíltan megtagadták.
A fogyasztó ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A hatóság megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki, egyben –a jogkövetkezmények feltüntetésével- felszólította a társas vállalkozást, hogy a mulasztást pótolja, a szakvéleményt és a jegyzőkönyvet adja ki, továbbá a megtett intézkedésről harminc napon belül tájékoztassa a Hatóságot.
Megállapításra került továbbá az is, hogy a TIGÁZ Soós Gábor nevű ügyvezetőjének álláspontja, miszerint az, hogy a szakértői vizsgálat eredményéről tájékoztatta a fogyasztót, illetve hogy szíves elnézést kért a fogyasztótól az okozott kellemetlenségért (idegeskedés, 1 nap szabadság, oda-vissza utazás a szolgáltató telephelyére stb.) nem mentesíti ezen okmányok kiadásának kötelezettsége alól.
Az ügy eddigi tanulságai:
A fogyasztó ragaszkodjon a törvényben előírt jogaihoz és ha azt a szolgáltató tudatosan félreértelmezi, vagy nyíltan megtagadja, úgy azt hatóság, vagy bíróság útján érvényesítse.
A TIGÁZ Üzletszabályzata nem írja felül Magyarország hatályos jogszabályait, azaz a döntően a TIGÁZ érdekeit védő és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál kilobbizott Üzletszabályzatra alappal nem lehet hivatkozni hatályos törvény kógens rendelkezésével szemben.
A TIGÁZ a hatályos jogot meglehetősen sajátosan, kizárólag a saját gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával értelmezi.
A TIGÁZ is köteles betartania Magyarország hatályos jogi normáit.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának levele a hasonló módon járt fogyasztók érdekében szabadon terjeszthető, megosztható, azt kérésre a doluseventualis@citromail.hu e-mail címről minden érdeklődőnek megküldik.
Ismerve a TIGÁZ gyakorlatát ez valóban reális esély, ugyanis a TIGÁZ az ellenőrzési jogosultságát nem rendeltetésszerűen, hanem azzal visszaélve, mintegy a fogyasztó megfélemlítése és megrendszabályozása céljából használja, ami ellen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szintén nem hajlandó fellépni.
Konkrét esetben a Tigáz Üveges Julianna nevezetű dolgozója közvetlenül az után rendelte el a fogyasztó teljes gázvezetékrendszerének és gázkészülékeinek, valamint a gázórájának az átfogó ellnőrzését, miután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztó alapos panasza alapján a Tiszántúli Gázszolgáltatót 100.000 Ft.- fogyasztóvédelmi bírságban marasztalta.
Ha tehát a TIGÁZ jogsértései ellen a fogyasztó panaszt tesz, majd ha bebizonyosodik, hogy ez a panasz jogos, sőt a jogsértés oly mérvű, hogy azért indokolt százezres nagyságú bírságot kiszabni a TIGÁZ nem a jogsértés megszüntetéséről, hanem a fogyasztó megrendszabályozásáról intézkedik.
(A Magyar Energia Hivatal pedig a fogyasztó ezirányú panaszát elfekteti, eltussolja.)
Nem igazán értem, hogy pontosan mi is van nálad. Az órádat is elvitték? Mert ha elvitték egy cuki papírdobozban akkor a helyedben én a napokban számítanék egy jóképű 540E Ft-os csekkre. Esetleg még nagyobbra.
Ha nem vitték el akkor nem értem az egészet. Ha elvitték akkor se, mert általában cserélik.
Nálam ma van 4 hete hogy felrakták a bilincset. Télen fával fűtöttem és mivel nem fogyasztottam éppen kivizsgálás alatt vagyok (4 hete!!!!).
Az hagyán hogy meggyanusítanak, nem érdekel. De kicsit unom hogy 1 hónapja a szomszédba és a rokonokhoz kell menni főzni hogy a két kiskorú gyerekemnek főtt ételt tudjak adni. Szerintetek megérim immáron 5*-re is felhívni őket hogy ugyan mikor akarják leszedni a bilincseket?? Mikor tehetem meg a feljelentésemet a fogyasztóvédelemnél, elég ez a 28 nap??
Ui.: valakinél az órát el is vitték pedig az illető is más fűtést választott a télen. Én még szerencsésnek mondhatom magam. :(
Sajnos a Tigáznál semmi nem zárható ki. Így az is előfordulhat, mint amit említettél. Ugyanakkor ez külön levelezgetés nélkül is megtörtént már sok ezer emberrel. Annyiban kedvezőbb a helyzet, hogy a gázt a kötbérezés miatt csak az alábbiak figyelembevételével kapcsolhatják ki:
GET 29. §(3b)109 Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.
109 Beiktatta: 2013. évi XXIV. törvény 24. § (1). Hatályos: 2013. IV. 11-től.
Ez azt jelenti, hogy a Tigáz vagy a Tigáz-DSO Kft. ha ki is veti a kötbért, a szolgáltatásból nem zárhat ki, és semmilyen törvényes eszköze nincs a kötbér behajtására. Mindezt csak akkor teheti meg és csak ennek révén tudja a kötbért törvényesen behajtani, ha ő indítja meg a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást. Ez esetekben viszont a tigázosoknak kell az előzetes költségeket kifizetni, és rajtuk van a bizonyítási kötelezettség terhe. Szerintem nehéz ténylegesen is bebizonyítani a fogyasztó bűnösségét, a gázlopás tényét. Egy jó ügyvéddel ezek a perek megnyerhetők, és ez esetekben már egy ellenkeresetet is be lehet nyújtani kártérítési igény céljából.
Ha esetleg előfordulna, hogy értesítést kapsz ellenőrzésről, előzetesen mindent dokumentálj, és az ellenőrzés során annak minden mozzanatát is. Semmiképpen ne írj alá olyat, hogy elismered a gázlopást!!!
Csak megjegyzésként említem meg, hogy ezek a mágnesezési ügyek nem az NFH-hoz, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal-hoz tartoznak.
Mivel ezzel a kis akcióval, ami a napokban zajlik köztem és a tigáz között esélyessé váltam néhány gyors egymásutánban bekövetkező "mérőhely ellenőrzés" című performanszra ami nagy eséllyel végződik majd bezacskózott órával és mágnesezési váddal, gondoltam előreolvasok egy kicsit a teendőimet tekintve. Viszont erről érdemit nem találtam az NFH honlapján.
Látom, hogy te is megtaláltad az NFH honlapján a határozatok menüpontot. Nagyon helyes, nézegessék csak egyre többen. Pontosan erről beszélek, hogy az Internet nyilvánossága az a fegyver, amelynek révén a Tigáz legyőzhető.
Hozzam ma jott egy pasas (egyedul) hogy le akarja olvasni a gazorat. Beengedtem, leolvasta, pedig gyanus volt a tag. Igazolvanya a nyakaba volt, lathatoan, meg is neztem , de csak furcsallom hogy igy Szombat este ideallitott hirtelen. Azt mondta hogy ezentul 3 szor jonnek evente, es hogy o a Magyar Posta emebere. Mas szomszedoknal is volt !!
Ráadásul ez egy kivételével mind Heves megye. Hogy az egy szolnokiban mi van az meg nem is derül ki ebből, igaz az az egy csak "határozat" és nem bírság+kötelezés. Gondolom ha több időt szánnék a keresésre lenne több is.
Ahogy látom mindegyik egy sablonra épül, ergo a tigáz kikapcsolási gyakorlata egy az egyben jogszerűtlen. Volt. Az abszurdisztáni szokások alapján ugyanis a joxabályt igazították hozzá az üzemszerűen jogszerűtlenül eljáró multi igényeihez. Vagyis a hármasával küldött számlák "hatására" a kikapcsolások számának további nagymérvű emelkedése várható.
Örömmel tudatom az érintettekkel, hogy immár 7 elsőfokú jogerős és 1 másodfokon is jogerős NFH határozatról van biztos tudomásom, a jogosulatlan kikapcsolások témakörében. Messze nem kizárható, hogy még ennél is több van, de a jogerős határozatok közzététele kissé döcögős. A legfontosabb, hogy ezek már megszülettek és jogerővel bírnak.
Türelem sorstársak. Az idő már nekünk dolgozik.
A türelem rózsát terem, és rengeteg a Tigázt elítélő határozatot.
A tigáz ügyfélszolgálat tényleg egy valódi kupleráj. Előzmény: 05.21-én kaptam egy emailt "A" ügyintéző aláírással, hogy törölték a jogszerűtlen kikapcsolás díjait. 05.23-án kaptam egy emailt "B" ügyintézőtől amiben az állt, hogy kikapcsolás qvára jogos volt, ergo a díj is. Erre persze reagáltam. 05.24-én megkeresett "B" ügyintéző telefonon és emailben "elnézést kérni a téves tájékoztatás miatt". Ma (05.30) kaptam egy emailt "C" ügyintézőtől, amiben közli, hogy törölték a számlákat.
Amúgy már a múlt héten megjöttek papír alapon is a számlatörlések, úgyhogy tulajdonképpen a no komment kategória lenne, de elgondolkodtam rajta, hogy a tigáz ÜFSZ-nek ez a fajta kaotikus felépítése vajon szimpla hülyeség miatt ilyen vagy valaki direkt ilyenre csinálta?
Folytatva a megkezdett magyarázatot megpróbálom a legegyszerűbben és remélhetően közérthetően elmondani, hogy miért volt lesgól a lesgól, és ma már miért számít ez érvényes gólnak.
Azaz tekintsük át röviden, hogy a számlatartozás miatti kikapcsolási eljárást hogyan kellett volna jogszerűen végrehajtani 2011.07.01-től 2013.04.23-ig. (Természetesen még számos más betartandó előírás is vonatkozik ide, de a könnyebb megérthetőség miatt csak a lényegi vonásokat emelem ki.)
„A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:”
„a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett.”
Ebből az következik, hogy legkorábban a 61. napon kezdeményezheti a földgázkereskedő
(Tigáz) a földgázelosztónál (Tigáz-DSO Kft.) a fogyasztó kikapcsolását. Ekkor rendelheti meg legkorábban a földgázelosztótól a kikapcsolást.
Ezt megelőzően, tekintettel arra, hogy a számlázást a Tigáz végzi, a Tigáz-DSO. Kft-nek még csak tudomása sem lehet a fogyasztó fizetési kötelezettségeiről.
„a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette.”
A földgázkereskedő (Tigáz) figyeli a fogyasztó folyószámla adatait, és ha fizetési késedelmet tapasztal, elküldi az első értesítést.
„a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy - a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton…történik.”
Ez felel meg az esedékességet követő 15. nap után elküldött „Értesítés számlatatozásról” tárgyú levélnek.
A földgázkereskedő (Tigáz) tovább figyeli a fogyasztó folyószámla adatait, és ha további fizetési késedelmet tapasztal, elküldi a második értesítést.
„a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.”
Ez felel meg az esedékességet követő 45. nap után elküldött „Fizetési felszólító” levélnek, amelyben egyben felhívja a fogyasztó figyelmét a kikapcsolás lehetőségére.
Én viszont az olvasó figyelmét hívom fel arra, hogy a törvény szerint itt még szóba sem kerül a földgázelosztó (Tigáz-DSO Kft.), azaz mindkét eddigi levél elküldésére kizárólag a földgázkereskedő (Tigáz) jogosult illetőleg kötelezett.
Vagy a korábbi bejegyzésem focis hasonlatával élve a Tigáz-DSO Kft. a törvény szerint ekkor még be sem léphet a pályára, hanem csak a kispadon üldögélhet. A bíró, jelen esetben a törvény csak a 60. nap után engedi be játszani.
A földgázkereskedő (Tigáz) tovább figyeli a fogyasztó folyószámla adatait, és ha további fizetési késedelmet tapasztal, és a fizetési kötelezettség eléri a 60 napot, akkor a 61. napon kezdeményezi a földgázelosztónál a fogyasztó kikapcsolását. Értesíti a Tigáz-DSO Kft-t a számlatartozás tényéről, átadja a szükséges adatokat, és megrendeli a fogyasztó kikapcsolását.
És a földgázelosztó csak ekkor értesítheti levélben a fogyasztót.
„A lakossági fogyasztónak a földgázkereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a földgázelosztó a lakossági fogyasztót előre értesítette. Az értesítésben a földgázelosztó köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást végre kívánja hajtani.”
És ez felel meg a „Kikapcsolási Értesítő” levélnek.
Tehát ez volt a törvényben előírt eljárási rend (legfontosabb része) a kikapcsolásra vonatkozóan 2011.07.01-től 2013.04.23-ig. Ezek a törvényi előírások viszonylag még kedvezőbbek voltak a fogyasztók számára, tekintettel arra, hogy ez esetben a postai kézbesítési idő miatt kb. a 70.-80. napra esne a tényleges kikapcsolás időpontja. Ez azért fontos körülmény, mert az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő fogyasztók ennyi idő alatt 3 havi fizetést is kaphatnak, így még sok esetben lehetőségük is lett volna befizetni a hátralékot.
Most nézzük a Tigáz feltételezhetően és megalapozott gyanú alapján általánosnak nevezhető eljárását, de ismételten hangsúlyozom, hogy ennek tényszerűségét majd az elkövetkezendő hatósági vizsgálatok fogják majd megállapítani.
A korábban ismertetett törvényes eljárással szemben ezt a „Kikapcsolási Értesítő” levelet, a már szintén tárgyalt tigázos félretájékoztatással ellentétben nem a Tigáz küldte el a fogyasztóknak a 45. napon, hanem az ekkor még pályára sem léphető Tigáz-DSO Kft.
Hogy még véletlenül se legyenek kétségek, idézek egy ilyen levélből:
„Kikapcsolási Értesítő.
Tisztelt Fogyasztónk!
2011.07.01-től a GET módosításának értelmében 60 napot meghaladó tartozás miatt már kikapcsolhatjuk ügyfeleinket.
Ezúton tájékoztatjuk, hogy lejárt fizetési határidejű tartozása miatt Földgázkereskedőjétől/Egyetemes szolgáltatójától megrendelést kaptunk a gázszolgáltatás felfüggesztésére…..”
Hogy e nyilvánvaló tényt hogyan lehet értékelni, és, hogy ez nemcsak az én álláspontom,
idézem az NFH vonatkozó véleményét, amely az NFH honlapján olvasható:
„ 5.4. Kikapcsolás, visszakapcsolás Bármely közüzemi szolgáltatásért fizetendő díj követelésének végső eszköze a szolgáltatásból történő kikapcsolás, mely az energiaszektor mindennapjaikat meghatározó voltából fakadóan jelentősen kényelmetlenné teszi a fogyasztók életvitelét. Mindkét szolgáltatási területen – a hatályos törvényi feltételek értelmében - a szolgáltatók a kikapcsolási eljárást a lakossági felhasználók 60 napos számlatartozása után jogosultak kezdeményezni. Az ellenőrzés során a felügyelőségek több esetben azt tapasztalták, hogy a szolgáltatók a kikapcsolási értesítőt már a törvényi határidő leteltét megelőzően – vagyis a 60 napos számlatartozás megvalósulása előtt, például a késedelem 42. napján – küldik ki a fogyasztók részére.” (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Összefoglaló jelentés. A villamosenergia- és földgázszolgáltatás fogyasztói panaszokon alapuló átfogó vizsgálatáról. Budapest, 2013. február)
És azt a tényt, hogy ez nemcsak egy egyszerű vélekedés az NFH részéről, hanem joghatással bíró jogi állásfoglalás, azt négy elsőfokú jogerős határozat, és immár egy másodfokú jogerős határozat igazolja.
Ez volt eddig a múlt.
Amint említettem 2013.04.24-től viszont már új szabályok vannak. A korábbi törvényi szövegbe néhány apró változtatást beillesztettek.
„A lakossági fogyasztónak a földgázkereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a földgázelosztó a lakossági fogyasztót a GET 29. § (3a) bekezdése szerinti második értesítéssel egyidejűleg előre értesítette. Az értesítésben a földgázelosztó köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást a földgázkereskedő a GET 29. § (3a) bekezdése szerinti kezdeményezése esetén végre kívánja hajtani.”
És a másik változtatás:
„A GET 29. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezést a földgázkereskedő legkorábban a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő 63. napon teheti meg a földgázelosztó felé. A kezdeményezés tartalmazza, hogy a lakossági fogyasztó nem rendezte a tartozását és a kikapcsolás végrehajtható.”
De ha nem szereted a paragrafusokat, akkor az a lényeg, hogy immár a bíró a 45. napon beengedi a pályára a Tigáz-DSO-Kft-t és a 63. napra engedélyezi a kikapcsolást.
Ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindezen jogszabályi változások nem mentesítik a Tigázt a korábbi jogsértő magatartás jogkövetkezményeitől, amennyiben a hatósági eljárások megállapítják e jogsértő magatartás általános jellegét.
Általában nincs hangulatom hosszú és bikkfanyelven íródott, többféleképpen értelmezhető megfogalmazásokkal teletűzdelt joxabályszövegeket olvasgatni. Ha alaposabban belegondolok most sincs. Éppen ezért nem szeretek hatósághoz fordulni, most sem szívesen tettem. Meg amúgy is a jelek szerint a tigáz által évek óta folytatott jogszerűtlen eljáráshoz hozzá lehet igazítani a törvényt én meg birkahülye álambógár higgyem azt, hogy a hatóságok értem vannak. Meg a nagy lófax az.
Az energiahivatal (és/vagy jogutódja) évek óta nem tesz semmit az elszabadult hajóágyúként tomboló tigáz megrendszabályozására. A fogyvéd hatóság 2012 második felében hozta meg az első elmarasztaló határozatokat, röhelyes 100E Ft-os büntetésekkel. De legalább ez utóbbiak már tettek valamit. Az általam egyébként nem túl sokra becsült viszont kormánypárti pócs képviselő úr már vagy 15 hónapja interpellált az ügyben a Duna parti kuplerájban. Történt valami? Igen, még több lett a jogtalan kikapcsolás és még több lett az alaptalanul megvádolt tisztességes ember. Abszurdisztán, én így (se) szeretlek.
Elsősorban is nyugodj meg, mert az említett jogszabályi változások a te esetedre még nem érvényesek, ebből következően nálad a kikapcsolás teljességgel jogszerűtlen volt, és ezért a törvény alapján nem kell a ki-és visszakapcsolás díját befizetned, továbbá jár számodra az 5.000 Ft kötbér.
„Szal mitől lett jogszerű, 04.24. után, ami addig nem volt az?”
Ami a dolgok indoklását illeti megpróbálom a legegyszerűbben, egy példasor keretében megmagyarázni.
A fociban vannak szabályok, a mi esetünkben pedig vannak vonatkozó törvények.
A törvények esetében pedig az a megszokott, hogy időről időre változnak. Hozzátesznek, vagy elvesznek egy-egy paragrafust, vagy csak módosítanak egy-egy bekezdésen belül néhány szót, vagy mondatot.
A mi esetünkben a kikapcsolásra vonatkozóan voltak jogszabályi rendelkezések, amelyek érvényesek voltak 2011.07.01-től 2013.04.23-ig.
A foci szabályait ismerjük. Tudjuk, hogy a lesgól (kikapcsolás) érvénytelen.
Ugyanakkor fennáll a megalapozott gyanúja annak, (de ennek tényszerűségét csak valamely hatósági vizsgálat döntheti el) hogy a Tigáz ezen időszak alatt számolatlanul rugdalta a lesgólokat. (azaz nagyon sok esetben jogosulatlanul kapcsolta ki a fogyasztóit.)
Tegyük fel, hogy a FIFA 2013.04.23-án hozott egy határozatot, amelynek alapján 2013.04.24-től a lesgól immár érvényes gólnak számít (a korábbi jogosulatlan kikapcsolási eljárás immár törvényes)
Ennek a FIFA határozatnak a mi esetünkben a Kormány 119/2013 (IV.23.) Korm.rendelete felel meg.
Kössz, hogy ehez a bloghoz is elküldted, mert úgy látom be is került a kapcsolódó anyagok közzé linkkel.
"Az ilyen "cég" - akár maffia, akár nem - megérdemli, hogy bármelyik kormány csavargassa a tökét. Nem csak a -10, -20, -30% os kötelező gázárcsökkentéssel, vagy hasonlóval, de akár a külföldi felelős "tulajdonosok" kártérítés nélküli kiebrudalásával is az országból."
Engem is megkínált a Tigáz egy 540.000 forintos csekkel "szabálytalan vételezés" indklással.
A "független" Tigázügyi szakértő ugyanis ezt állapította meg.
Sajnos a vizsgálatra egyedül mentem el,se ügyvéd,se szakértő nem volt velem.
Mivel állítólag lehetőségem van új szakértői vizsgálatra , ezért ha valaki tud egy valóban független és korrekt igazságügyi szakértőt javasolni kérem közölje elérhetőségét.Lehetőleg Budapest és környékéről.
Kár, hogy ebből se bírt kimaradni a gyomorforgató napi politizálás. A "rezsicsökkentés" még a fasorban se volt amikor a tigáz már (meg korábban az émász) sorozatban folytatta a boszorkányüldözést ami nagyon nagy százalékban jogszabálykövető, tisztességes embereket érintett akik nem loptak.
a szolgáltatók és a fogyasztók közötti erőegyensúly hiánya miatt meglévő fogyasztói magatartás az utóbbi időben vélhetően a rezsicsökkentésnek mintegy retorziójaként egyes szolgáltatóknál és az ország egyes részein felerősödött.
Az más kérdés, hogy ez esetben viszont 2013.04.24-e előtt ez az egész eljárás jogszabályba ütköző, amint ezt az NFH immár öt jogerős határozata is állítja. Az már megint egy más kérdés, hogy a korábbi szabálytalan eljárás az új törvényi rendelkezések alapján immár törvényes. Ugyanakkor fontos, hogy e törvényi rendelkezések az időben nem visszaható hatályúak.
Már ne haragudj, de én itt elvesztettem a fonalat. Nem vagyok jogász és nincs is kedvem hosszú, kétértelmű joxabályszövegeket tanulmányozni. Szal mitől lett jogszerű 04.24 után ami addig nem volt az?
Kiegészítésül a korábbi bejegyzésemhez, és a félreérthetőség elkerülése miatt szükséges megjegyezni, hogy az ott leírtak egy jelen időben fogalmazó szabvány tájékoztató levél esetére vonatkoznak, azt példázva, hogy a Tigáznál milyen lassan valósul meg a jogszabálykövetés. Azaz könnyen előfordulhat, hogy akár még fél év múlva is a korábbi lejárt lemezt szajkózzák.
Természetesen abban az esetben, amennyiben ez nem egy tájékoztató szabvány szöveg lett volna, akkor úgy kellett volna fogalmazniuk, hogy: a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a 63. napon kezdeményezzük a kikapcsolást, de az Ön esetében ez még nem volt hatályos, ezért így a 61. napon kezdeményeztük a kikapcsolást.
Az más kérdés, hogy ez esetben viszont 2013.04.24-e előtt ez az egész eljárás jogszabályba ütköző, amint ezt az NFH immár öt jogerős határozata is állítja.
Az már megint egy más kérdés, hogy a korábbi szabálytalan eljárás az új törvényi rendelkezések alapján immár törvényes.
Ugyanakkor fontos, hogy e törvényi rendelkezések az időben nem visszaható hatályúak.
Dr. Apáti István országgyűlési képviselő 2013.05.22-i felszólalása a Parlamentben a „szűnni nem akaró szolgáltatói visszaélésekről” a TIGÁZ működési területén
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr!
Szűnni nem akaró szolgáltatói visszaélésekről, illetőleg visszaélésgyanús esetekről számolnak be az emberek a képviselői fogadóóráim alkalmával Csenger, Mátészalka, Nagyecsed, Baktalórántháza és Nyírmada térségéből, de tartok tőle, hogy az ország többi megyéjében sem sokkal jobb a helyzet.
A gázszolgáltató a már régi, jól bevált módszert, a régi receptet alkalmazza: csak és kizárólag a szolgáltató saját szakértője vizsgálja meg a gázórákat, amelyekkel kapcsolatban azt próbálják ráhúzni, rábizonyítani a fogyasztókra, hogy ezeket a gázórákat megrongálták, manipulálták, és lopták a földgázt.
A másik fontos probléma, amiben szintén nem változtattak a szolgáltatók a korábbi módszereiken, az, hogy vasfűrésszel, tehát roncsolásos módszerrel darabolják szét, vágják szét ezeket az órákat, ily módon utólag már bizonyíthatatlan, hogy mikor, ki okozta azokat a sérüléseket, amelyek miatt a fogyasztóktól 540 ezer forint kötbért követelnek a gázszolgáltatók.
Ráadásul nem közlik azt sem a szolgáltatók, hogy mihez képest próbálják bebizonyítani, ráhúzni a fogyasztókra a rongálás vagy lopás tényét, tehát nem mutatják be azokat a sérülésmentes plombákat, amely mintákhoz képest objektíve kideríthető lenne, hogy valóban rongálták-e az órát vagy sem.
Természetesen előfordulhat, hogy vannak olyan elkeseredett emberek, akik hozzányúlnak az órákhoz, de biztos vagyok benne, és ezt az energiahivatali döntések is egyre inkább bebizonyítják, hogy az emberek többsége becsületes, tisztességes, és egész egyszerűen a szolgáltatók a rezsicsökkentés mintegy kompenzálásaként, ellensúlyozásaként próbálnak egyfajta ámokfutást végrehajtani.
Jelzem, hogy nemcsak az előbb említett városokról, hanem több Csenger környéki településről, Ura, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs térségéből is ugyanilyen nyugtalanító hírek érkeznek, az emberek védteleneknek érzik magukat, és nem tudják, hogy ilyen helyzetben mit tegyenek.
Én magam azt tanácsoltam nekik, és tanácsolom így a televízió képernyője adta lehetőséget kihasználva is, hogy készítsenek fényképfelvételeket, készítsenek videofelvételeket, amennyiben erre alkalmas mobiltelefonnal rendelkeznek, folyamatosan legyenek jelen, egy másodpercre se hagyják magukra a szolgáltató munkatársait, akik közül megint nem állítom, hogy mindenki gazember lenne, de hogy állítólag érdekeltté vannak téve egy 30 ezer forintos sikerdíjjal összefüggésben, az mindenesetre újabb gyanút vet fel.
Ismerek olyan esetet, ahol 1568 köbméteres éves fogyasztáshoz képest a rákövetkező évben 2200 köbmétert mutatott a gázmérő, és ennek ellenére 540 ezer forint kötbért követelnek a fogyasztótól. Vannak, akik a nevüket, lakcímüket is vállalják.
Múlt héten Lipták Zoltán csengeri lakosnál és családjánál jártak a szolgáltató emberei, ahol az előző évhez képest jelentős fogyasztáscsökkenést állapítottak meg, ugyanakkor a szolgáltató szakemberei nem vették figyelembe, hogy ez minden bizonnyal nem lopásból vagy rongálásból ered, hanem abból, hogy a család vegyes tüzelésű kazánnal fűt, átálltak a fafűtésre, mert rájöttek, hogy az olcsóbb.
Amiről még most nem is beszéltem, és nem is tudok rá kitérni az idő szűkössége miatt, az az, hogy a gáz fűtőértékével kapcsolatban is milyen gyanúk merülnek fel. Egyre inkább csökken a gáz fűtőértéke, ezt tapasztalják az emberek, és ez is arra inspirálja őket, hogy átálljanak a sokkal gazdaságosabb fafűtésre.
De mondhatnék Heves megyei példát is, talán ez az egyik legmegdöbbentőbb: Kál községben egy tíz éve lakatlan ingatlan gázmérőórája állítólagosan közel 600 ezer forintos fogyasztást produkált.
Tehát egy olyan ingatlanban, ahol tíz éve nem lakik senki, és ahova a nyári időszakban is az elhunyt örökösei csak nagy ritkán járnak, körülbelül 600 ezer forintot követelnek az állítólagos, de valójában nem létező fogyasztóktól, egy olyan házban, ahol már a fűtőberendezések is régóta működésképtelenek és használhatatlanok.
Véleményem szerint három dolog motiválhatja a szolgáltatókat: egyrészt egyre növekszik a behajthatatlan tartozások aránya, másrészt nem bírják elviselni a 10 százalékos rezsicsökkentést, amely akár 30 százalékos is lehetne, így próbálják ennek a lakosság számára kedvező hatásait semlegesíteni, harmadrészt pedig nyilván azért is csökken a gázfogyasztás, mert - az előbb említett módon - egyre többen állnak vissza a fával való fűtésre, amelyet tovább lehetne növelni. A fafűtésű ingatlanok arányát tovább lehetne növelni abban az esetben, ha meghallgatnák és elfogadnák a Jobbiknak azt a javaslatát, hogy a tűzifa áfatartalmát csökkentsük le 27-ről 5 százalékra.
Ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen súlyos a helyzet, ugyanis ott eleve már tízezres nagyságrendű szolgáltatói visszaélésgyanús eseteket tártak fel. Ismerek olyan Nyíregyháza környéki ügyvédet, akinél több száz ilyen és ehhez hasonló ügy van.
(8.20)
Másrészt pedig ezek az emberek a legnagyobb kárvallottjai a rezsicsökkentésnek, hiszen csak fával fűtenek, és őket kihagyták a szórásból. Ha úgy tetszik, őket hátrányos megkülönböztetés éri amiatt, hogy nem gázzal, hanem fával fűtenek. Kérdezném tehát, hogy miért nem állítjuk meg a szolgáltatói ámokfutásokat, miért nem lehet olyan törvényeket alkotni, hogy ha bebizonyosodik, hogy a szolgáltatónak nincs igaza, alaptalanul követel, akkor ő is egy kötbérnyivel feleljen ezért a tartozásért. Ha rá is bebizonyosodik, hogy a szolgáltató csak manipulálni akart, akkor ő fizessen 540 ezer forint kötbért a fogyasztónak.
Várom államtitkár úr érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
A magyar - nem csak - energiaszolgáltatás, általában a közszolgáltatások és a fogyasztók viszonyában három nagy elem van, három nagy elemet találunk. Az egyik alapvető kérdés az ellátás biztonsága.
Az ellátás biztonsága érdekében, és ebben most elsősorban az energiaellátásról beszélek, beleértve a távfűtést is, az energiaellátás biztosítása és biztonságának növelése céljából a kormány az elmúlt időszakban határozott lépéseket tett. Gondolok a gázüzletágaknak az állami, illetve közösségi tulajdonba vonására, gondolok a tározókkal kapcsolatos lépésekre, arra, hogy a Magyarországon évtizedek óta lemenő ágazatban lévő erőművi kapacitás bővítésére komoly lépéseket tettünk, és a megvalósítás közelébe értünk alapvetően az erőművi kapacitás megújításának bővítéséhez.
Az ellátásbiztonság mellett a másik nagy kapcsolati kör az elérhetőség, tehát magyarán a díjak. Ebben az elmúlt hetekben-hónapokban rezsidíjcsökkentés címén összefüggő intézkedéssorozat van. Ismert a tisztelt Ház előtt, hogy január 1-jétől a villany, gáz és a távfűtés árát a korábbiakhoz képest első lépcsőben 10 százalékkal csökkentettük, és jelenleg folynak a lépések esetenként már elfogadott törvényjavaslatok végrehajtásaként, hogy július 1-jével csökken továbbá a víz, csatorna, a kéményseprés, a szippantás díja is, valamint a PB-gázé.
Ön a napirend előttiben is felvetette, és ebben sajnálatosan igaza van, hogy a korábbi években is számos esetben tapasztalt, a szolgáltatók és a fogyasztók közötti erőegyensúly hiánya miatt meglévő fogyasztói magatartás az utóbbi időben vélhetően a rezsicsökkentésnek mintegy retorziójaként egyes szolgáltatóknál és az ország egyes részein felerősödött.
Azért fogalmazok így, mert meg kell mondjam, hogy vannak olyan szolgáltatók, amelyek tudomásul vették partnerként az állam intézkedését, és nem éltek ilyen, egyébként nem alapvetően az állammal kekeckedő, hanem a fogyasztókat súlyosan sértő módszerekkel, de sajnálatos módon azt kell mondanom, hogy igen, ez valóban tapasztalt volt.
A rezsicsökkentések kapcsán részben a Németh Szilárd képviselőtársam által vezetett csoport, de jómagam is sok száz, mi több, több ezer levelet kapunk hasonló esetekről. Nem véletlen tehát, hogy a rezsicsökkentéssel egy időben létrehoztuk és megerősítettük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, nemcsak megerősítettük a korábbi energiahivatalt, hanem új hatáskörrel ruháztuk fel éppen ennek a folyamatnak a megállítása szempontjából, ugyanakkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatkörét kibővítettük kifejezetten a rezsidíjcsökkentéssel kapcsolatos ilyen szolgáltatói magatartások feltárására és lehet, hogy a szó nem illik ide, de ha szükséges, szankcionálására és - ha úgy tetszik - megtorlására.
Ugyanakkor a megoldás, tehát az, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti egyensúlyt helyreállítsuk, a legjobb meggyőződésem szerint egy, minden ilyen szolgáltatásra kiterjedő közszolgáltatási törvény lehet.
Ennek a kimunkálását egyébként elkezdtük.
Ez természetesen nem ment fel minket az alól, hogy minden tudomásunkra jutott, ön által is említett lépésben orvosoljuk a fogyasztók védelmét.
Erre már jogszabályi lehetőségünk is van, hiszen éppen a rezsidíjcsökkentés kapcsán hoztuk a szociális közszolgáltatásról szóló törvényt, amely például az ön által is említett óraleszerelés anomáliáját igyekszik orvosolni azzal, hogy a leszerelt óra tartós időre történő megőrzését írtuk elő.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Eddig az idézet a Parlament jegyzőkönyvéből.
Komment:
- Véleményem szerint az államtitkár úr a felvetett anomáliákra érdemben nem válaszolt. Ezen választól a Csenger, Mátészalka, Nagyecsed, Baktalórántháza, Ura, Csengerújfalu, Csengersima, Szamosangyalos, Szamosbecs és Nyírmada térségéből, illetve a Tiszántúli Gázszolgáltató ellátási területéről jelzett szolgáltatói visszaélések nem fognak megszűnni.
- Ettől a választól szintén nem fog megoldódni a felszólalásban hivatkozott nyíregyházi ügyvédnél lévő több, mint száz hasonló ügy.
- Az, hogy az NFH hatáskörét megerősítették dicséretes, azonban úgy tűnik, hogy az NFH által kiszabott, a szolgáltató éves árbevételéhez nem igazodó bírság összege még mindig nem képez kellő visszatartó erőt.
- Az igaz, hogy létrehozták a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, azonban az államtitkár úr arról mélyen hallgat, hogy ezen hivatal, illetve jogelődje az ezirányú panaszokat elfekteti, a jogszabályokban előírt ügyintézési időt nem tartja, a panaszosoknak a késedelmes –sokszor egy éves- ügyintézési idő tárgyában írt beadványaira nem válaszolnak, hónapokon át hallgatnak, az ügyben sem érdemi, sem közbenső döntést nem hoznak, az ügyintézési időt nem hosszabbítják meg, amely jogsértésnek (tisztességes ügyintézéshez való jog, határidőben történő döntéshez való jog) ezen hivatal kormánytisztviselőire nézve semmilyen jogkövetkezménye nincs.
- Az ilyen fogyasztói, állampolgári tapasztalok viszont azon túl, hogy aláássák a közigazgatásba vetett bizalmat a fogyasztókban felvetik korrupció gyanúját.
- Ezen gyanút csak erősítik azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy országunkban ezen jelenség egyre nagyobb gondot okoz és amely ellen a Kormány is különböző intézkedéseket tervez.
A dátumot azért kérdeztem, mert ezek szerint az említett szövegeléssel ismét jogot sértettek.
Szegény Tigáz, már kezdem sajnálni őket, mert úgy vannak ők a törvények útvesztőiben, mint az elefánt a porcelánboltban. Egyszerűen képtelenek jogszerűen ténykedni. Mert mi a valódi helyzet e látszólag hibátlan tájékoztató mondattal?
”a 61. napon az elosztói engedélyesnél kezdeményezzük a szolgáltatás megszüntetését.”
Amint már említettem, az idén tavasszal módosították a gáztörvényt és annak végrehajtási rendeletét is. Ide idézem a vonatkozó részeket, hátha ebből a tigázosok is megtanulják:
(2)106 Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.
(3)107 A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.
(3a)108 A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy - a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.
(3b)109 Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.
(4) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:
a) munkaszüneti napon,
b) ünnepnapon,
c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
(5)110 Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a földgáz rendszerüzemeltetők és egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló rendeletben (a továbbiakban: külön díj rendelet) meghatározott külön díjat (a továbbiakban: külön díj) is megfizeti, a földgázkereskedő annak tudomására jutását követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
(6)111 Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles az azt követő munkanapon eleget tenni.
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról.
Lakossági fogyasztók földgázellátásból történő ki- és visszakapcsolás rendje
24. § (1) A GET 29. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vita esetén a földgázkereskedő köteles bizonyítani.
(1a)72 A GET 29. § (3b) bekezdése esetén a GET 29. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről szóló tájékoztatást.
(2) Amennyiben a védendő fogyasztók nyilvántartásában szociálisan rászoruló fogyasztóként nem szereplő lakossági fogyasztó a tartozását nem fizette meg, a földgázkereskedő a kikapcsolást megelőző, a GET 29. § (3) bekezdés c) pontja szerinti első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a fogyasztót a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 9. számú melléklet szerinti, kérelemként használható adatlapot.
(3)73 Ha a lakossági fogyasztó a földgázelosztónál szociálisan rászorulóként kezdeményezte a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvételét, a nyilvántartásba történő felvételig, vagy annak megtagadásáig a kikapcsolási folyamatot a földgázelosztó felfüggeszti. Ez esetben a kikapcsolásra csak a nyilvántartásba való felvétel megtagadását követően kerülhet sor.
(3a)74 A GET 29. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezést a földgázkereskedő legkorábban a fizetési kötelezettség határidejének lejártát követő 63. napon teheti meg a földgázelosztó felé. A kezdeményezés tartalmazza, hogy a lakossági fogyasztó nem rendezte a tartozását és a kikapcsolás végrehajtható.
(9)76 Ha a GET 29. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értesítés az érintett engedélyeshez nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(10)77 A földgáz-kereskedelmi szerződés szerinti szolgáltatások szüneteltetésének időtartama legfeljebb 30 nap. Ha a lakossági fogyasztó számlatartozását ezen időszak alatt nem egyenlíti ki, a földgázkereskedő a 30. napon a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A szüneteltetésről szóló értesítésben az azonnali hatályú felmondásra és annak határidejére a lakossági fogyasztó figyelmét fel kell hívni.
(12)79 A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a földgázkereskedő naptári évenként egyszer köteles teljesíteni. Ezt követően - kivéve, ha a védendő fogyasztó szociálisan rászorulóként való nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei az utolsó tájékoztatás óta változtak, vagy a lakossági fogyasztó személyében változás következett be - a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a földgázkereskedő a naptári éven belül a védendő fogyasztói nyilvántartásba történő felvétel lehetőségére vonatkozó emlékeztető megküldésével is teljesítheti.
25. § (1)80 A lakossági fogyasztónak a földgázkereskedő által kezdeményezett kikapcsolására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a földgázelosztó a lakossági fogyasztót a GET 29. § (3a) bekezdése szerinti második értesítéssel egyidejűleg előre értesítette. Az értesítésben a földgázelosztó köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a kikapcsolást a földgázkereskedő a GET 29. § (3a) bekezdése szerinti kezdeményezése esetén végre kívánja hajtani. Az értesítésnek - a földgázkereskedő által szolgáltatott adatok alapján - tételesen tartalmaznia kell a lakossági fogyasztóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt, továbbá - nem vagy nem kizárólag számlatartozásból eredő követelés esetében - a polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás megindításának időpontját. Az értesítést a földgázelosztó a földgázkereskedővel együttműködve is teljesítheti.
(1a)81 A lakossági fogyasztó elosztó általi (1) bekezdés szerinti értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik. Ha az értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot - ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő 10. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(1b)82 Ha a felhasználóval szemben a földgázelosztónak van követelése, a GET 28/A. § (3) bekezdése, 29. § (3)-(6) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az elosztó eljárására megfelelően alkalmazandók.
(2) Ha a földgázelosztó a kikapcsolást a földgázkereskedő értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, köteles erről a földgázkereskedőt értesíteni. A földgázkereskedő a kikapcsolás meghiúsulásáról szóló értesítést követően a földgázelosztó egyidejű tájékoztatása mellett a földgázkereskedelmi szerződést felmondhatja.
26. § A 24-25. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a lakossági fogyasztó magatartása az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemelését veszélyezteti.
A beidézett részletből világosan kiderül, hogy a törvény 2013. 04. 24-től hatályos, és a törvény szerint a kikapcsolási kezdeményezést leghamarabb a 63. napon lehet megtenni, ellentétben a téves tájékoztatásban szereplő 61. nappal. Ezek szerint még 2013.05. 23-án is ezt a téves tájékoztatást adták, egy hónappal a vonatkozó paragrafus hatályba lépése után. Mindez szép példája a Tigáznak az elvárható gondosságtól távol eső munkavégzési stílusára. Honnan tudhatná akkor Pista bácsi és Ica néni a teendőket, ha bizonyítottan téves tájékoztatást kap, és láthatóan még a Tigáz adminisztrátora sincsen tisztában a törvényi előírásokkal.
Bár a felelősség jelen helyen elsődlegesen nem az adminisztrátort terheli, hanem a Tigáz jogászait, akik ellenőrzés nélkül hagyják az ilyen téves, félrevezető tájékoztatások elküldését.
Egy nem is olyan régi cikkből idézve kezdem a válaszomat Önnek, és egyben a reimrének szóló bejegyzésemet is folytatom.
„Az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt. Az eddigi Magyar Energiahivatal szerepét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal veszi át.” (2013.03.14. Origo.)
Ugyanakkor ezen új jogkör sem ad lehetőséget arra, hogy a megalapozatlan lopási vádak ellen hatékony jogvédelmet biztosítson a fogyasztóknak.
Le kell szögeznem, hogy egyetlen hatóságnak sem vagyok a bértollnoka, de a félreértések elkerüléséért, és semmiképpen nem a vita kedvéért tisztázni kell egy fontos dolgot.
Én magam is mérhetetlenül felháborítónak tartom azt, hogy több ezer embert megalapozatlanul gázlopással vádoljanak meg, alapvetően megsértve ezzel személyiségi jogaikat.
Azonban sem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal sem korábbi jogelődje nem rendelkezik és nem rendelkezett olyan jogkörrel, amely e személyiségi jogi kérdésekre kiterjedne. Ezek a kérdések a bíróság hatáskörébe tartoznak.
Más kérdés, de igencsak nehéz kérdés, hogy az ismert adatok szerint a mintegy kétezer ártatlanul gázlopással megvádolt fogyasztó miért nem indított a bíróságon kártérítési pert személyiségi jogai megsértése miatt.
Sajnálatosan ezen esetekben - a joghézagok miatt is - a Tigáz konkrét jogsértése jelen ismereteim szerint nem bizonyítható, és ezért a Tigáz tud hivatkozni a Ptk. következő paragrafusára: 339. §(1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. És ez utóbbi mondatot rendkívül nehéz érdemben megcáfolni. Nem állítom, hogy lehetetlen, csak azt, hogy nagyon nehéz.
Valószínűleg az ilyen ügyekben indított bírósági perek esetén az ügyvédek ezen okból nem is nagyon erőltetik ezt a kérdést, mert fő célként az óriási kötbér és más költségek elkerülése a legfontosabb.
Így áll elő az az ellentmondásos helyzet, hogy a fogyasztót ártatlanul meghurcolták, és személyiségi jogai egyértelműen sérültek, és ezért a törvény szerint is kártérítés illetné meg, de az említett törvényi ellentmondás ennek érvényesítését gyakorlatilag ellehetetleníti.
Valószínűleg ezen ellentmondás megszüntetése miatt, szó volt arról, az idei vonatkozó jogszabály változtatás során, amint azt Ön is helyesen jogos igényként említette, hogy az ártatlanul meghurcolt emberek automatikusan kapjanak egy nagyobb összegű kötbért, de ebből nem lett semmi. De legyünk optimisták ez ügyben is, mert ami késik, nem múlik.
Talán az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jelentheti a megoldást.
