Keresés

Részletes keresés

cyprus_people Creative Commons License 2007.02.14 0 0 140
Elvették a horvátoktól?
Előzmény: Törölt nick (139)
varhun Creative Commons License 2007.02.14 0 0 138
Hogyan alapithatta László a zágrábi püspökséget, ha csak Kálmán foglalja el Horvátországot?
Qedrák Creative Commons License 2007.02.14 0 0 137

Utóbbi állításodhoz még lesz egy-két szava. :)
Elvégre Hunnivárit már az indexen reklámozzák. :)))
Előzmény: Törölt nick (136)
cyprus_people Creative Commons License 2007.02.14 0 0 135
Általában a biciklitolvajok is érzékenyek, ha felemlegetik nekik...
Előzmény: showtimes (131)
cyprus_people Creative Commons License 2007.02.14 0 0 134
Szerinted 1090-ben amikor László alapítja a zágrábi püspökséget, hol éltek a horvátok, hol húzódott a magyar horvát határ?
Előzmény: igen7 (1)
showtimes Creative Commons License 2007.02.14 0 0 133
Minden nép használ átvett földrajzi elenvezéseket. Gondolom A Maros menti Arad név nem ősi dák név, sokkal inkább a magyar Arad elnevezésből származik, de számtalan szlovák, román és egyéb példát lehetne említeni, mikor átvették a magyart. Még horvátot is :) Ha jól emlékszem Szentlászló neve Laslovo :)
de most nincs időm csekkolni.
Előzmény: Törölt nick (132)
showtimes Creative Commons License 2007.02.14 0 0 131
Nem találta fel a spanyolviaszt Napolitano, az olasz választások előtt, pont egy éve ugyanezt adta elő Silvio Berlusconi. Ez csak azt jelzi, hogy az olaszok pártállástól függetlenül napirenden tartják a nemzeti sérelmeiket.
A halódó Balkán topicban elég sok szót ejtettünk a dalmáciai olaszokról pár hónapja. Nagy részüket kitelepítették, közben atrocitások is voltak, főleg Isztrián. Egyébként nem csak a horvátok, a szlovéneknek is érzékeny téma...
Előzmény: pancer1 (130)
pancer1 Creative Commons License 2007.02.14 0 0 130

Az olaszok titoista népirtásról beszélnek, Zágráb tombol

 

Komoly diplomáciai feszültséget teremtett Róma és Zágráb között az olasz államfő február 10-i beszéde. Giorgio Napolitano kifordította a szekrényből a több mint hatvan éve rejtőző csontvázat, az 1945-ben Tito partizánjai által legyilkolt olaszok emléknapján népirtásról beszélt, és szláv területcsatolásnak nevezte az 1947-es párizsi békeszerződést. Stipe Mesic horvát elnök szerint a beszéd rasszista volt, a történelmi revízió és a politikai reváns akaratát sugallta......

 

showtimes Creative Commons License 2007.02.14 0 0 129
De mondok még egyszerűbb megoldást, például beleolvasol abba amiket belinkeltél. Az előbb kíváncsiságból megtettem és mit látok: Judicatus Also Krallyocz (1721.), meg a környező települések neve is benne vannak, szépen sorban, magyarul, mellette a mostani horvát neve... tehát: Alsókralóc...
Előzmény: showtimes (128)
showtimes Creative Commons License 2007.02.14 0 0 128
Ha a muraközi horvát települések magyar neveire vagy kíváncsi vedd elő az 1918 előtti Zala vármegye térképét és megoldást találsz, ha tanulmányozod a perlaki járást.
Előzmény: szomorce (127)
szomorce Creative Commons License 2007.02.13 0 0 127

Szia!

Hogy lehet ezt magyarul megnézni? :)))

Nem jöttem rá...

Illetve nem működik nekem ez a jobb felső gomb, ami ilyen zászló.

Előzmény: ftonyo (125)
showtimes Creative Commons License 2007.02.13 0 0 126
"Korántsem olyan rózsaszin ez a világ...."

azt senki se mondta, hogy az, viszont becserélném a horvát-magyar viszonyra a szerb-magyart. Maradjunk annyiban, nem járnánk rosszul. Se a múltban, se a jelenben.
Előzmény: ftonyo (123)
ftonyo Creative Commons License 2007.02.13 0 0 125
Medimurje zupanat (Muraköz megye magyarul)

térkép: http://www.tzm.hr/map/


Előzmény: szomorce (124)
szomorce Creative Commons License 2007.02.13 0 0 124

Sziasztok!

Rudolf Steiner Kraljevecben született, itt van egy kis dolgozat, ebből kiderül kb., hogy ki is ő:

http://waldorfsuli.hu/waldorf_kozosseg_olvasosarok/jarmywaldorf/1_steiner.html

 

Nem tudja valaki, hogy Kraljevec hol van, illetve mi a magyar neve? Ja, meg a többi községet is tök jó volna előkeresni, amik Steiner gyerekkorához kacsolódnak. :)))

 

Kraljevecről ezeket találtam:

 

królewicz engyelül királyfit jelent:

http://szotar.sztaki.hu/dict_search.php?M=1&O=HUN&E=1&C=1&A=0&S=H&T=1&D=0&G=0&P=0&F=0&MR=100&orig_lang=POL%3AHUN%3APolHunDict&orig_mode=1&orig_word=kral&flash=&sid=3070eac69364a1412d21f53b7d5d1e29&L=POL%3AHUN%3APolHunDict&W=kr%F3l

 

 

Akkor, ennyi település:

http://www.viamichelin.com/viamichelin/int/dyn/controller/mapPerformPage?strCountry=EUR&strAddress=&strCP=&strLocation=kraljevec&x=41&y=11#

 

(Ide írtam be azt, hogy Kraljevec):

http://www.viamichelin.com/viamichelin/int/tpl/hme/MaHomePage.htm

 

 

Egy település honlapja:

http://www.donjikraljevec.hr/

(Hol van ezen egy térkép? Tud valaki Horvátul? Vagy milyen nyelven van?)

Szerintetek ez az a falu?

 

 

Étterem:

http://www.restaurant-kraljevec.hr/

De ez lehet, hogy nem azon a településen van, hanem csak az a neve, hogy "királyfi vendéglő".

 

 

Valaki keres régi vasutas rokonokat... :))) egy ilyen nevű fórumban:

http://www.radixforum.com/helyek/donji_kraljevec/index.html

 

 

Donji Kraljevecet egyébként itt dobja ki a térkép, ez Csehország, ha jól látom:

http://www.viamichelin.com/viamichelin/int/dyn/controller/mapPerformPage?strCountry=EUR&strAddress=&strCP=&strLocation=donji+kraljevec&x=34&y=13#locid=2143lkv10cNDkuNjQ0MDk_cMTUuMTc3MzY_

ftonyo Creative Commons License 2007.02.05 0 0 123
"a horvát történelem nem is csak a közös múltról szól. sőt, mivel már igazán történelmi távlat nem is izgatja őket szerintem nagyon (valószínű van egy romantikus képzetük "

>>

hm.

ha jól emlékszem, épp itt, vagy a polfórumon volt egy topic, amit azért nyitottak, mert a a horvát idegenforgalmi minisztérium minden Ho-ba utazónak juttat egy olyan kis történelmi áttekintőt, ami szerint mi, magyarok 1848-ban megtámadtuk a független Ho-ot, ezért inditottak ők önvédelmi háborút ellenünk a hős Jelacic bán vezetésével.

Pákozd horvát szemszögből. :-)

Aztán pl. az 1941-es területi visszacsatilások miatt is van szálka déli szomszédainkban.

Mert ugye a Dél-Baranya visszsacsatolását még csak-csak lenyelték volna, de a Muraköz esetében horvát részről csak a Dráva-Mura közti terület átadását fogadták volna el nagynehezen, de a többit nem.

Úgy 1943 körül a németek határozott dorgálása :-) akadályozta meg, hogy a horvát usztasák lerohanják a Muraközt.

Aztán ott van a szlavóniai szórványmagyarság etnikai és vallási üldöztetése, a 2. vh alatt horvát uralom alatt álló Boszniából az ottani magyarok erőszakos áttelepítése Mo-ra.

És hogy mostani hétköznapjainkat említsem: nacionalista püspökök tiltják a magyar mnyelvű katolikus istentiszteleteket.

Korántsem olyan rózsaszin ez a világ....
Előzmény: showtimes (122)
showtimes Creative Commons License 2007.01.20 0 0 122
a horvát történelem nem is csak a közös múltról szól. sőt, mivel már igazán történelmi távlat nem is izgatja őket szerintem nagyon (valószínű van egy romantikus képzetük ami + vagy - , mikor megtaláltuk a Szent Istvánt pl. a horvát kapitány magától felhúzta a magyar lobogót a bázishajóra, volt 5 horvát búvár, búvár régész, egy se szólt semmit, abszolut nem izgatta őket). sokkal jobban pl. 1918 ősze, a Jugoszlávián belüli szerb-horvát ellentétek kiéleződése, a poglavnik országlása, a horvát függetlenség...
Előzmény: Törölt nick (120)
igen7 Creative Commons License 2007.01.20 0 0 121
1848 és a 19. századi horvát-magyar kapcsolatok szemszögéből azért elég nagy jelentősége van annak hogy milyen is volt a kapcsolat a két ország között a középkorban.
Előzmény: showtimes (119)
showtimes Creative Commons License 2007.01.20 0 0 119
Az átlagos, történelem iránt érdeklődő horvát nem rágódik ennyit az 1526 utána magyar kontinuitás kérdésével. Sokkal jobban érdekli 1848 és a XX. század, például a szerb-horvát viszony alakulása...
Carolus58 Creative Commons License 2007.01.18 0 0 116

Kedves Huldrych,

 

Nézd, a középkori fejedelmek jelentős része is szerepeltette címei között, hogy Jeruzsálem királya, mégse volt ennek túl sok tartalmi része. Sőt, 1526 környékén V. Károly címei között még szerepelt a Magyarország Királya (!) cím is.

 

Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy a horvátok szemszögéből Mohács után ők nem voltak perszonálunióban Magyarországgal, hanem "véletlenül" az ő fejedelmük - a bécsi Habsburg uralkodó egyben magyar király is volt. És ez a folyamat már 1526 előtt elkezdődött.

 

A XX. századi jogi gondolkodást nem szabad visszavetíteni a XVI. századi rendi (jog)gondolkodásba.

 

LEhet, hogy a magyar (rendi) közgondolkodás alapján fennállt a perszonálunió akár 1918-ig, de egy másik jogi gondolkodás szerint meg de facto 1526-ban megszűnt.

 

Melyik az erősebb? Kinek van igaza?

Előzmény: Törölt nick (115)
Carolus58 Creative Commons License 2007.01.17 0 0 112

Mármint a Mohácsi csata napjához (aug.29.) viszonyítva egy nap.

 

Picit morbid a történet ismeretében.

Előzmény: Carolus58 (111)
Carolus58 Creative Commons License 2007.01.17 0 0 111
Ráadásul ugye a speyeri gyűlés egy nappal korábban (, vagy később?) pont meg is szavazta az akkor már évek óta Lajos és Ferdinánd (!) által is követelet romzugnyi támogatást... :o)
Előzmény: Törölt nick (108)
Carolus58 Creative Commons License 2007.01.17 0 0 110

Kedves Huldrych,

 

Sok mindenben egyetértek veled, de egy-két gondolatban azért vitatkoznék:

 

Arról, hogy nem mondhatjuk a két király ellenére sem, hogy az ország kettészakadt volna 1527-ben, mert csak 1538-ban, a váradi békével ismerte el a két király kölcsönösen egymás területi fennhatóságát azokon a területeken, amelyek a kezükön voltak.

 

Lehet kenegetni jobbra-balra, de tény, hogy 1526 után az ország politikai elitje két részre szakította az országot. Nem arról van szó, hogy csak két király van, hanem arról, hogy a politikai, világi és egyházi elit két tábort hozott létre két egymással totálisan szembenálló poltitikai koncepció szolgálatában. Nyílván őket is bántotta ez a kettőség, hiszen pl. a nádor pozíciója, (meg pár egyházi érseki pozíció) az egyetlen olyan szimbólikus pozíció, amit nem töltenek be duplikátumban (ebben meg is egyeznek Váradnál). Azaz mindkét elit létrehozza a saját államirányítási struktúráját.

 

Ha nem szakadt ketté az ország, akkor az 1531/32-es évek "félhivatalos" királyi nélküli diétái miért pont azt vetették fel, hogy miként lehet az országot újból egyesíteni?

 

Az, hogy de Iure ezt csak az 1538. feb. 24-ei váradi béke ismerte el, az nem jelenti azt, hogy nem tudták volna, hogy de facto akkor már 12 éve kettészakadt az ország. Ráadásul az 1538-as béke jó pár pontja csak ismétli azokat a követelményeket, amelyeket már 1527 elején (Olmütz), 1530 (Passau) stb. a két király képviselői már megpróbáltak kialakítani.

 

 

Előzmény: Törölt nick (109)
Bigel Creative Commons License 2007.01.17 0 0 107

Nem csak a védelem pénzelést  vette át Ferdinánd? Hogy azon a területetn állítsák meg a török előretörését, és ne a saját  tartományai vérezzenek?

 

Hiszen II.Lajos Mohácsnál meghal. De a csatában azért a horvát elit is bőven képviselteti magát, és Frangepán Kristóf(így hívták?) horvát bán is részt akart venn8i a csatában!

 

Előzmény: Carolus58 (105)
Carolus58 Creative Commons License 2007.01.17 0 0 105

Valami halvány emlék dereng nekem arról, hogy 1526 előtt pár évvel már II. Lajos átengedte Ferdinándnak a horvát-szlavón végek feletti kvázi uralmat, annak fejében, hogy az ottani védősereget Ferdinánd és a koronája alá tartozó szomszédos tartományok tartják fenn és pénzelik. Ezzel pl. érthető az is, hogy a birodalmi gyűléseken kért, de a legritkábban megadott segélyerők jelentős része pont a horvát végekre került. A kért teljes Romzugot sose érték el, csak pár ezer katonáról beszélhetünk.

 

Ez a helyzet nagyban befolyásolja azt is, hogy a horvát tartományok - bár ezt magyar fejjel nehéz talán elfogadni - 1520-as években inkább már a Habsburgokhoz kötödtek, mint a Jagellokhoz. Így teljesen érthető, hogy Mohács után gyakorlatilag a komplett horvát politikai elit hűséget fogad Habsburg Ferdinándnak. Summa summarum én hallottam már olyan véleményt, hogy a horvát közfelfogásban a horvát-magyar perszonálunió 1526 előtt már meggyengül erősen és 1526-ban felbomlik.

showtimes Creative Commons License 2007.01.16 0 0 102
Zoro Astrovic :)
Előzmény: Törölt nick (101)
igen7 Creative Commons License 2007.01.15 0 0 98
szerintem érted te hogy hogy értettem a dolgot, tényleg nem kell mindenbe belekötnöd.
Előzmény: Törölt nick (96)
Törölt nick Creative Commons License 2007.01.15 0 0 95
Az 1527-es cetini sabor döntései ideig-óráig egészen érdekes helyzetet okoztak:)
Szapolyai és Ferdinánd is kinevezte a maga horvát bánját, akik - ki magyar, ki pedig spanyol-német segítséggel - egymás tökét kezdték el szorongatni Horvátországban. Mindezt a szlavón területeken szép lassan bekebelező oszmánok árnyékában:)
Én ezt azért nem nevezném nem létező helyzetnek...
Előzmény: Törölt nick (93)
Törölt nick Creative Commons License 2007.01.15 0 0 92
Én meg horvát törvényekkel céfoltam egy kategorikus megállapítást, amely a korabeli horvát jogrendszer, és nem más politikai érdek alapján fogalmazódott meg.
Látom, te még mindig nem érted, hova is akarok kilyukadni...
Előzmény: Törölt nick (90)
Törölt nick Creative Commons License 2007.01.15 0 0 91
Elviekben nincs hiátus király ügyben:) Ferdinánd a jogos király, és kész. Miért is kellene egyedül gyakorolnia a rendi gyűlésnek a szuverenitást?
Miért, mennyiben köti az uralkodót egy össze sem hívott rendi gyűlés nem is "szentesített", határozata?
Előzmény: Törölt nick (89)
Törölt nick Creative Commons License 2007.01.15 0 0 88
Csak egy gyors megjegyzés:
nem csinálok presztízskérdést belőle. Pusztán arra akarok rávilágítani - előfordulhat, hogy kissé sarkítva - hogy az eltérő korabeli jogfelfogások mindegyike alátámasztható jogi érvekkel. Mégpedig olyan jogi érvekkel, amelyek a maguk rendszerében teljesen koherensek.
Te letetted a garast az egyik féle jogfelfogás mellett. Én nem. Hiszen mind a Habsburg, mind a rendi magyar, mind pedig a Habsburghoz közelálló horvát jogi felfogás megáll a saját lábán, mind alátámasztható és bizonyítható. Aztán hogy melyikre mikor ki hivatkozott, és mi ért el vele, az nem a jogi érvelés megalapozottságától, hanem a mindenkori reálpolitikai helyzettől függött.
Előzmény: Törölt nick (79)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!