Persze, h nem..ezt a marhaságot csak némely usák-idióták állítják tudtommal.
Úgy 2 éve egy CT-felvételsorozat után megszerkeztették a portréját és a vonásai egyértelműen europid-jellegűeknek bizonyultak.
Viszont volt 1 dinasztia - a kusita - , mely bőrszíne, jóval sötétebb (akár feketés is) volt, hisz a szudáni Kus-ból származott. A képeken is szembetűnően sötétebbek.
Viszont jó eséllyel ők mentették+ a zsidóságot a teljes pusztulástól i.e. 701-ben.
A történelem szemléletet ad, hogy miért lett olyan a ma társadalma, amilyen. Megmagyarázódik általa a politika, a gazdaság, a földrajz, hadászat, a néprajz meg még nemtom mi minden egymásra hatása. Ha ehelyett szétbontottan tárgyalod, akkor csak a történelem vargabetűi fognak látszódni, a mögöttük húzódó okok meg sötétben maradnak. Szerintem.
Nagy valószínűséggel nem NAGY SÁNDOR alapította Alexandriát, mert már előtte 700 évvel is virágzó nagyváros volt:
Megtalálták a Nagy Sándor előtti Alexandriát 2007. július 26.
A kutatók Alexandria partjainál vízalatt vett talajmintákban találták meg az egykori város maradványait, és egyben az is kiderült, hogy a település Nagy Sándor érkezése előtt már hét évszázadon át virágzott. Nagy Sándor i.e. 332-ben alapította Egyiptom partjain Alexandria városát, hogy azzal halhatatlanná tegye a nevét. A várost a legtöbben híres - egykor a világ legnagyobb - könyvtáráról, míg mások az ókori világ hét csodája egyikeként ismert Fároszról, azaz világítótornyáról ismerték. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy Alexandria egy Rhakotisz nevű településből (vagy más néven Râ-Kedetből) nőhetett ki, amely a történészek jelenlegi álláspontja szerint egy kevésbé jelentős halásztelepülés volt. Ez a kép hamarosan megváltozhat: az alexandriai öbölben vett legújabb talajminták alapján a kutatók úgy gondolják, hogy ott már i.e. 1000-től egy virágzó nagyváros állhatott.
Ha megszüntetnék a történelemoktatást javaslatod szerint (Lásd: Történelem Magistra vitae hozzászólásod), akkor ki válaszolna neked erre a kérdésre? Esetleg nem túl elkapkodott a korábbi hozzászólásod?
A szakállas fáraónő
Azonosították Hatsepszut múmiáját
Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. július 7.
Több mint egy évszázadig tartó kutatás után megtalálták végre Hatsepszut fáraónő múmiáját, az egyetlen nőét, aki saját jogán, királynőként uralkodott a hatalmas ókori birodalom fénykorában. Zahi Hawass egyiptomi régészeti főfelügyelő szerint a felfedezés "a legfontosabb eredmény Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es megtalálása óta".
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))
Sub banner_182438_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_182438_DoFSCommand(command, args)
end sub
Eddig rejtély volt, hol a királynő múmiája. Nem találták abban a Deir al-Bahariban lévő, rejtett gyűjtősírban, ahová a megbolygatott sírokból menekítették a papok az ókorban az uralkodók múmiáit, és nem volt a számára épített sírban, a KV20-ban (Királyok Völgye 20-as számú sírban) sem. Találtak viszont két múmiát egy másik sírban, a nyomok pedig hozzájuk vezettek.
Hawass már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a kairói Egyiptom Múzeum harmadik emeletén, több ezer elfeledett műtárgy és múmia között megtalálta a nagy királynő földi maradványait, ám akkor csak közvetett bizonyítékai voltak. Most megérkeztek a DNS-minták elemzései: a főfelügyelőnek igaza volt. A múmián időközben elvégzett CT-felvételekkel együtt pedig talán végre sikerül megfejteni Hatsepszut rejtélyes életének és halálának körülményeit.
Hatsepszut I. Tuthmószisz fáraó lánya és féltestvére, II. Tuthmószisz felesége volt. A testvér-férj halála után, Kr. e. 1504-től eleinte régensként uralkodott III. Tuthmószisz, a férje és egy másodfeleség kapcsolatából származó fia helyett, ám a fiú nagykorúvá válása után sem adta át a hatalmat, felöltötte a királyi hatalom jelképeit: a koronát és az álszakállt, és királlyá kiáltotta ki magát. Több mint húszéves uralma az ősi Egyiptom egyik fénykora volt. Expedíciót indított a távoli és rejtélyes Punt országába, hogy kereskedelmi kapcsolatokat vegyen fel velük, hatalmas építkezésekbe kezdett.
Az ősi Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója volt - mondta el Hawass -, ám röviddel Kr. e. 1482-ben bekövetkezett halála után dühödt utóda, III. Tuthmószisz fáraó egyaránt elpusztította síremlékét, templomait és építményeit. Sírját, a KV20-at is kifosztva találták meg. Úgy tűnt, hogy múmiája örökre elveszett a megbolygatott sírépítményből.
Howard Carter, aki Tutanhamon sírját 1922-ben megtalálta, már 1903-ban felfedezte a Királyok Völgyében a befejezetlen KV20-at, de abban csak két üres szarkofág állt: az egyik Hatsepszuté, a másik apjáé, I. Tuthmósziszé volt.
Nem sokkal korábban Carter megtalálta a KV60-ast is, ahol két idősebb nő múmiája feküdt: az egyik szarkofágban, a másik koporsó nélkül a földre dobva. A szarkofágon Hatsepszut dajkája, Sitre-In neve állt, ezért a kutatók azt gondolták, hogy a koporsóban a dada nyugszik. Carter lezárta a számára érdektelennek tűnő, díszítetlen, egyszerű sírt, amelyet néhány évvel később nyitottak fel újra, s a szarkofágban fekvő múmiát beszállították a kairói Egyiptom Múzeumba.
Zahi Hawass néhány évvel ezelőtt újra átvizsgálta a KV60-ast, és kíváncsi lett a múzeumba szállított "dajkára", akinek tetemét a harmadik emeleten meg is találta. Különös volt, hogy az ötvenes éveiben elhunyt nő sokkal kisebb volt, mint az állítólag neki készült koporsó. Egyik keze királyi tartásban oldala mellé simult, míg a másik behajtva feküdt mellén, s látszott, hogy eredetileg tartott benne valamit. Tetemét finom és drága anyagokba tekerték. Több helyen is látszott, hogy megbolygatták, mintha aranyat kerestek volna rajta. Hawassban felmerült a gyanú, hogy a dada maradt a sírban, koporsójában pedig valójában a királynő nyugszik. Feltevése beigazolódott...
Zahi Hawass elmondta, hogy egyetlen fog volt a bizonyíték. Az 1881-ben Deir al-Bahariban felfedezett királyi gyűjtősírban ugyan nem találták meg a királynő múmiáját, de előkerült egy fadoboz, amelyen a fáraónő neve állt. A fadobozban egy fog volt. Hawass elmondta, hogy az ókori Egyiptomban a balzsamozás során egyes testrészeket ilyen fadobozokban helyeztek el. Yehya Zakariya fogászpofesszor a fog abszolút pontos helyét a "dajka" szájában, egy hiányzó fog helyén találta meg. Ez olyan egyezést jelent, mintha a királynő ujjlenyomatát azonosították volna - mondta el a régészeti főfelügyelő.
A fogból nyert DNS-mintát is egyeztették Hatsepszut nagyanyja, Ahmose Nefertari maradványaival. A minta rokonságot mutatott ki.
Ugyanakkor a DNS-elemzések azt is kiderítették, hogy az a múmia, amelyet Hatsepszut apjaként, I. Tuthmósziszként azonosítottak, valójában egy fiatalember teste, akinek a halálát egy nyílvessző okozta.
A fáraónő múmiájának vizsgálata pedig elárulta, hogy az uralkodónő ötvenes éveiben halt meg csontrákban, s fogai rettenetesen rossz állapotban voltak.
Zahi Hawass szerint Hatsepszut tetemét még az ókorban biztonsági okokból a KV20-ból átvitték a sírt felügyelő papok a KV60-ba: ez utóbbi egyszerű sír építését vagy nem fejezték be, vagy a dadának készült. Ugyancsak biztonsági okokból tehették a királynőt a dada koporsójába. A papok olyan jól okoskodtak, hogy a legnevesebb egyiptológusokat is sikerült hosszú évtizedeken át orruknál fogva vezetni.
ennek nagyon örülök, hogyépségben megvan a Hat múmiája és sikerült azonosítani. bár itt a híradások fotóit nem igazán értem: az a múmia, amit mutogatnak fotókon (amelyiknek be van tömve a szeme) az nem igazán hasonlít Hatra, az a másik múmia, amit tegnap pl. az RTLen mutattak mint Hat múmiája és ami a CNN videóján is csak egy pillanatra látszik, amelyiknek van egy hajtincse is, az kiköpött Hatsepszut, már ahogy össze lehet hasonlítani a szobrokkal, amik róla fennmaradtak.
Megtalálták az ókori Egyiptom egyetlen fáraónőjének múmiáját?
2007. 06. 26. 23.00<!--
Szerző: --> Hírextra
Azonosították Hatsepszut királynő múmiáját - ezt a szenzációs bejelentést készül tenni szerdán az egyiptomi műemlékfelügyeleti hatóság vezetője, legalábbis a Discovery Channel tévé keddi közlése szerint. Maga Zahi Hawasz nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt.
if(!window.goA)document.write('');
if(window.goA)goA.addZone(40720,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});
on error resume next
ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.7")))
Sub banner_178771_FSCommand(ByVal command, ByVal args)
call banner_178771_DoFSCommand(command, args)
end sub
A Discovery Channel szerint az egyiptomi műemlék-főfelügyelő a tévének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: amiről beszámol majd, az "a legnagyobb felfedezés a Királyok Völgyével kapcsolatban azóta, hogy felfedezték Tutankhamon fáraó sírját" 1922-ben.
A később Tutankhamon révén világhírűvé váló Howard Carter régész 1903-ban két szarkofágra bukkant a Luxor melletti Királyok Völgyének egy sírjában, amely a KV60-as számot viseli. Az egyik múmiát Hatsepszut királynő dajkájaként azonosították, de a másikról csak annyit tudtak megállapítani, hogy egy nő múmiája. Carter később, 1920-ban fedezte fel Hatsepszut királynő sírját is, de az abban talált mindkét szarkofág üres volt.
A Discovery Channel szerint Hawasz és munkatársai hosszan tanulmányozták és három dimenziós képeket is készítettek az 1903-ban talált két női múmiáról. Ezek alapján véli úgy, hogy a 3500 évvel ezelőtt uralkodott királynő balzsamozott maradványaira talált. A végső bizonyossághoz a szakértők még DNS-teszteket is elvégeznek majd.
Hatsepszut volt az egyetlen nő az ókori Egyiptomban, aki ténylegesen fáraóként uralkodott is. I. Tutmózisz fáraó lányaként időszámítás előtt 1504-től 1484-ig ült a fáraói trónon. Bátyja és egyben férje, II. Tutmózisz halála után rövid ideig régensként kormányozta Egyiptomot, csecsemőkorú fia, a későbbi III. Tutmózisz nevében. Hamarosan azonban fáraónak nyilvánította önmagát, fáraói álszakállt ragasztott az állára és fáraói süveget viselt, így uralkodott húsz évig.
Hatsepszut halála után féltékeny fia, III. Tutmózisz leromboltatta anyja valamennyi emlékművét, még sírját is, és mostanáig úgy vélték: az ókori Egyiptom egyetlen fáraónőjének múmiája véglegesen elveszett, így arra sem derülhet soha fény, hogy miként halt meg.
"A korabeli mindennapi viseletbe öltöztetett szobrocskák igen realisztikus kidolgozásúak, még olyan szokatlan részletet is megörökítettek rajtuk, mint azt, hogy a téglakészítők keze és lába piszkos"
Ez is érdekes, mivel ilyesfajta realizmusra inkább csak Ehnaton korában találunk példát, kb. 800 évvel később.
És feltárul Henu sírja
Érintetlen sírt találtak Egyiptomban
Népszabadság • Juhari Zsuzsanna • 2007. június 2.
Belga régészek egy négyezer éve elhunyt, ókori egyiptomi, magas rangú udvari tisztviselő érintetlen sírját fedezték fel. A sírban minden úgy várta a régészeket, ahogy az eltemetők hagyták: szolgaszobrok és istenek kísérték Henut túlvilági életébe.
A Leuven Katolikus Egyetem kutatói Harco Willems vezetésével véletlenül bukkantak a rendkívül jó állapotban megmaradt nyughelyre a Kairótól délre fekvő Minya város közelében, a Deir al-Barsha-i nekropoliszban. Valójában egy másik sírt, Uky nyughelyét tártak fel, amikor a sziklafalba vágott apró ajtóra lettek figyelmesek. Miután a törmeléktől megtisztították a környéket, és sikerült az ajtót kinyitniuk, egy szarkofágot és apró szobrocskákat pillantottak meg. Noha négyezer év telt el azóta, hogy a sírt lezárták, a festett feliratok és a szobrok színei még mindig élénk fényükben ragyogtak.
A pici, ám sírmelléklettel viszonylag gazdagon ellátott halotti kamrát szinte teljes egészében betöltötte a szarkofág, amelynek az oldalaira és a fedelére Anubis és Ozirisz isteneknek szóló hieroglif szöveget festettek. Itt találták meg a halott nevét is: Henu.
A szarkofág tetejére fasarut helyeztek, hogy a halottnak ne kelljen mezítláb járkálnia túlvilági életében. A cipők mellett szolgaszobrocskák álltak, a figurák a mindennapi élet főbb munkáit végzik. Az egyik szoborcsoport gabonát őrlő asszonyokat ábrázol, a másik viszonylag ritka jelenetet örökít meg: a vályogtéglavetés egyes folyamatait végzi négy férfi. Henu a túlvilági életében is jól megépített házban kívánt élni.
A szarkofág mellett egy nagyobb méretű szobor állt, amely nyilvánvalóan magát Henut jeleníti meg. A közelében egy újabb szoborcsoport kenyeret és sört készítő asszonyokat ábrázol. A túlvilági élet legfontosabb kellékeit ők állítják elő, ezért találhatók Henu közvetlen közelében. A főtisztviselő szobra mögött egy evezős hajó áll, az evezősök szorgalmasan emelgetik evezőiket.
Előkerült Henu múmiája is. A tetem egy, a szarkofágba helyezett, nagyméretű fakoporsóban nyugodott. A múmia feje fejtámlán pihent, arra feliratokat festettek, s ezekben megint olvasható Henu neve, sőt megtudhatjuk hivatali beosztását is: tartományigazgató.
Henu főtisztviselő az első átmeneti korban (körülbelül Kr. e. 2181 és Kr. e. 2050 között) szolgálta valamelyik fáraót. Az eddig nem derült ki, hogy pontosan melyiket, s valószínűleg nehéz is lesz megállapítani, mivel meglehetősen kaotikus politikai viszonyok jellemezték azt a kort.
Henu meglehetősen szokatlan helyre temetkezett. Azokat a sírokat ugyanis, amelyekbe Henu nyughelye környékén temetkeztek, az Egyiptomi Óbirodalom vége felé (körülbelül Kr. e. 2350-Kr. e. 2200) építették. Némelyikben a sírfeliratot egy bizonyos Dzsehutinakht vésette a falba, aki azonban az első átmeneti kor vége felé volt tartományi kormányzó, s kortársa Henunak. A szövegből kivehető, hogy az ősök sírja romlásnak indult, de Dzsehutinakht helyreállíttatta azokat. Ám javításnak semmi nyoma, csak a szöveg a falon utal ilyesmire. De mivel Henu sírját egy ilyen óbirodalmi sírban építették meg, elképzelhető, hogy a régi sírokba új aknákat vágtak, és a kései átmeneti kor magas rangú halottai odatemetkeztek. Erre az újrahasználatra utalhatnak a "restaurációs szövegek" - mondta el Willems. Ha a restaurációs szövegeknek valóban ilyen szerepük volt, akkor a többi, a környéken eddig feltárt óbirodalmi sírban is lehetnek késő átmeneti kori, eddig még fel nem fedezett sírok, mivel több óbirodalmi sírban is találtak Dzsehutinakhttól származó restaurációs szöveget.
Az azonban nem valószínű, hogy még egy hasonlóan jó állapotban lévő sírt találjanak. Egészen rendkívüli dolog, hogy az egyébként igen romlékony faanyag a rá festett színekkel együtt ilyen jó állapotban maradhatott meg évezredeken át. "A korabeli mindennapi viseletbe öltöztetett szobrocskák igen realisztikus kidolgozásúak, még olyan szokatlan részletet is megörökítettek rajtuk, mint azt, hogy a téglakészítők keze és lába piszkos" - nyilatkozta Harco Willems.
Mahler Ede
No, ennek örömére szkeneltem egyet...