Van. Pont ezért állítottam hogy nem lehetett róluk pontosan lőni,erre nagyon nekem estetek. Egy cucc harcértékét a leggyengébb láncszem határozza meg. Szerintem ez a lőelemképző volt,de ez végül is teljesem mind1.
És itt kanyarodnék vissza a több hónappal ezelőtti témához,ahol is azt állítottam hogy a parti üteg mindig előnyben van a hajóval szemben. (Ugye neki csak fele annyi ismeretlen tényezője van.) Ezt Regan könyve többször is leírja,mint a korabeli angol haditengerészetnél bevett általános igazságot.
És itt kanyarodnék vissza az alapállításomhoz,miszerint a partvédelemre a Monarchiának nem volt szüksége csatahajókra,mert Kotortól Triesztig incs olyan partszakasz ahol éppeszű tábornok megkisérelné a partraszállást.
(Nekem is tetszenek a csatahajók,azért is írogatok néha ide.)
Ja! Majd elfelejtettem! Bismarck:"Ha pedig az angolok partraszállnak,a rendőrség majd letartóztatja őket."
A Novarát rendesen összelőtték az ábra alapján - jobban, mint Horthy emlékirataiból következne... Ha nem jön a St. Georg és kísérete, akkor leküldték volna a fenékre. Érdekes lenne az Antant hajóiról is hasonló találati táblázat. Mivel azt is írta Horthy, hogy a Dartmouth tüze is gyengült.
Na elolvastam a hétvégén a Halpern könyvet az otrantói ütközetről. Amilyen lelkesen álltam neki, annyira lelohadtam a végére. Az egy dolog, hogy alapvetően nyugati szempontból elemzi az eseményeket, ez még nem is zavaró, de számtalan apró és bosszantó hiba van a könyvben, amiről azt gondolná az ember, hogy egy szakírónak nem lenne szabad elkövetnie. Ami különösen zavaró, hogy a magyar lektor és a fordító üzemeltetnek egy az osztrák-magyar hadotengerészettel foglalkozó honlapot, szakírónak tartják magukat, és mégis...
Nekem mondjuk megtette volna az otrantoi statsztika is:) már csak azért is, mivel ott mind a két fél cirkálókkal és rombolókkal harcolt. Nehéz tüzérség nem is volt a fedélzeten, találatok viszont szép számmal mind a két oldalon. Horthy memoárja alapján a K. und K. kötelék 27 db 105 mm-es az Antant kötelék pedig 33 db 120 éa 150 mm-es löveggel rendelkezett. A leadott lövések és találatok számát viszont nem közölte.
S még ki is hagytad a felsorolásból, hogy sok esetben egyszerre akár több célpontra is tüzeltek a "drednók" A 3 százalék meg egyébként is csak a nehéztüzérségre vonatkozik. Laci bácsi, esetleg van adatod a közepes tüzérség teljesítményéről?
Soha nem voltam egy türelmes ember, de megszólított egy olvtárs, így helyénvalónak találtam reagálni rá, még ha ismételtem is magam, mint ahogy ő is.
Gacsat:
Eszembe jutott még valami. Bár, ha jól emlékeszem, te a dreadnought létét is feleslegesnek tartod, ha annyira ellene lettek volna a britek a pontos tüzelésnek, akkor miért nem maradtak meg a sorhajóknál?
A dreadnought-okra nem azért került többször annyi nehézágyú, mert az angolok rekordot akartak dönteni. Az azonos űrméretű és lőtulajdonságú, egy helyre (pontosabban egy területre) célzott ágyúk sortüzét könnyebb pontosítani.
Nem kellett azzal törődni, hogy a hajó melyik ágyújának vízoszlopát látja a megfigyelő, mivel ugyanolyan ágyúk "sokasága" találta el a célterületet.
És ha a nagy számok törvénye alapján, mely szerint több kilőtt gránátból nagyobb a valószínűsége valamit eltalálni, mégsem született találat, akkor a becsapódások megfigyelését követő korrekciókkal a célzott területet helyezték át, és kis szerencsével (komoly tényező!) előbb-utóbb eltalálták a célhajót, amely természetesen minden igyekezetével próbálta elkerülni a célzott területet.
A célhajónak elvileg elég egy kisebb irányváltoztatás, hogy elkerülje az ellenség gránátjait és az egész "megfigyelek-kiszámolok-lövök-pontosítok" játék kezdődhet elölről.
A cikk-cakkban haladást sem kizárólag a tengeralattjárók ellen találták ki.
A fentebbieket is vedd figyelembe, amikor a 3 %-os találati arányt fitymálod le.
A csatát az a két hatalom vívta, amelyik szerintem a legfejlettebb volt a tűzvezetés (itt a legtágabb értelemben véve értem a szót: "a saját izgő-mozgó hajómról az ellenfél távoli, izgő-mozgó hajójának eltalálása") tekintetében.
Úgy látom, te a mai technikai fejlettség hiányát kéred számon a dreadnought-okon.
Ilyen analógiával siralmas az is, hogy a középkori embernek nem volt mobiltelefonja.
A csatát elég nagy távolságból vívták, rossz látási viszonyok mellett. Nincs radar, nincs nagyteljesítményű számítógép.
Mégis mekkora találati arányra számítasz két, 20 csomó körüli sebességgel, 14000 méter távolságra, nem azonos irányban haladó hajó tűzpárbajában, ahol a hajók fedélzetén láncokból, fogaskerekekből álló mechanikus számológépeket alkalmaztak a lőelemek kiszámítására?
Van valami fogalmad arról, hogy hány tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy lövés pontos legyen?
Saját bevallásod szerint részleteket nem ismersz, és a kijelentéseidet egy olyan könyv 4 oldala alapján tetted, amely Troubridge-et tette felelőssé a GOEBEN szökéséért.
Én meg azt hiszem, hogy a témában való hiányos ismereteid alapján téves következtetésre jutottál.
a könyv 80. oldalán kezdődő szakasz kitételei jórészt a XIX. századra vonatkoznak, a 403. hozzászólásban leírtak pedig a XX. századra.
Zárójelben megjegyzem, hogy akkoriban nem csak a britek lőttek rosszul, hanem mindenki más is.
Az igaz, hogy az angolok nem tartották kifejezetten szerencsésnek, ha egy tisztnek önálló gondolatai voltak, és ettől még az első világháborúban is szenvedtek.
Kellettek olyan markáns személyiségek, mint Percy Scott, Jacky Fisher, vagy Churchill, akik sokat tettek azért, hogy a brit hadiflotta az első világháború kitörésekor jóval ütőképesebb volt, mint mondjuk 1900-ban.
És igen, volt ellenállás is. Szerintem idéztem már Scottot:
"amit tenni akarok és amit tenni fogok, az a Királyi Haditengerészet tüzérségi felkészültségének javítása, dacára az ellenállásnak, dacára a jövőbeni ellenállásnak. Az ország szenvedi meg az ellenállást. A központosított tűzvezetés bevezetésre fog kerülni minden ágyúnál. Szabotálhatják, gátolhatják, de akkor is bevezetésre kerül."
A fenti sorokat 1912-ben írta.
Ugyanebben az évben történt meg a már korábban amlített ORION-THUNDERER próbalövés, amely a központosított tűzvezetés egyértelmű fölényét mutatta.
1913-ban hivatalos döntés született arról, hogy a központosított tűzvezetést minden nehéz hajón be kell vezetni.
A háború kitörését követően felgyorsították a munkálatokat, és időt és többmillió fontot áldoztak a berendezések beszerelésére. A háború végéig nem csak a nehéz, hanem a könnyebb hajókon is bevezették.
Az általad idézett könyv megjelölt szakaszában az pedig kifejezetten hazugság, hogy felhagytak a tripod árbocok használatával. Egy nehéz hajóosztályon cserélték le a tripodokat, a Remek Macskákon; de a háború idején azokat is ismét tripodokkal látták el. Előttük is, utánuk is tripoddal épültek a dreadnought-ok és csatacirkálók.
Az árboc helyzete tényleg problémás volt, és helyezték ide, helyezték oda. Vibrált is rendesen, ami nehezítette a tűzvezetést, de legalább nem hajlott össze, mint a rácsárboc egy erősebb viharban.
Nem véletlen, hogy a németek utolsó csatahajó-osztálya is tripoddal épült.
Az említett részben megint visszatér a jó öreg Sumida-szindróma, amely szerint csak az egyébként élesben nem bizonyított Pollen-rendszer a jó, a Dreyer-féle meg szutyok, és különben is Pollentől lopta az ötletet.
Eddig ült valaki a könyvön,de kis szerencsével megszereztem. A címe:Haditengerészeti Baklövések. Alexandra kiadó. Író:Geoffrey Regan c:1991&2001. Sajnos pontos tipust nem említ,ezért fölöslegesnek tartom Hogy idézzek belőle. Ajánlom figyelmedbe!
Én csak annyit tudok, hogy bolgár kikötőkből operáltak.
Ha jól emlékszem, Kolcsak flottaparancsnoki kinevezését követően komoly aknatelepítésekbe kezdett, melynek eredményeként a fekete-tengeri német tengeralattjáró-tevékenység gyakorlatilag megszűnt.
A törökök 1915-ben megszereztek egy partrafutott francia tengeralattjárót, melyet kijavítottak, de talán nem állítottak szolgálatba.
Ezek szerint nem volt világos számodra a Fekete-tengeri esemény, amelyet említettem az a WWII-ben történt ( a 3 német tengó önelsüllyesztése a Boszporusz közelében).
a kikötőt már nem tudom, egy 10 éve találták meg és német volt biztos.
Érdekes módon el volt temetve. Egyébként én két németre emlékszem, de ezt nem kötözködésként mondom, kérem javítsatok ki. A kettőt Korfúig vontatta az OMM flottája.
Melyik tengeren és melyik korszakból valót?:) Ráadásul biztos, hogy német volt? - lévén az angolok a Márvány-tengeren jelentős tengó veszteséget szenvedtek. A Fekete-tengeren pedig a bulgár kikötők elvesztését követően három német tengó a török partok előtt önelsüllyesztést hajtott végre. Szóval, ha megnevezed melyik kikötő, akkor utána lehet nézni kié lehetett.
