Ma reggel vásárolni indultam, amikor keserves miaó ütötte meg a fülemet, emelkedő hangerővel és segítségkérő hanglejtéssel. Odamentem megnézni, a klasszikus helyzet: a macska fennakadt a fán, olyan távolban, hogy kézzel nem értem el. Egy nő igyekezett lesiccelni az erkélyéről, én hívogattam, ő nem jött. Nem nagyon tudtam mihez kezdeni, de a vásárlás végére eszembe jutott, hogy a pincében van egy hosszú deszkám, amit ha a fához támasztok, akkor létraként szolgálhat. Azért előtte még egyszer megnéztem, mi a helyzet, és addigra cicus oldotta meg: egyszerűen rájött, hogy mégis le tud jönni. Jól megijesztett, az biztos.
Engem sem zavar hogy a cicáim válogatnak. Nemrég azonban elgondolkoztam . A szomszéd cica beteg lett, és az állatorvos javaslatára nem kaphatott mást csak főtt csirke húst, főtt rizzsel.
Na most az enyémek ezt nem eszik meg. Ha (neadjisten) beteg lesz valamelyik, akkor még koplaltassam is ?
Miuska mostanában rákapott, hogy leül mellénk az asztalhoz a székre, amikor eszünk. Ha kedvére való van a tányérokon, először csak jelentőségteljesen nézegeti, majd elkezd magyarázni, végső fegyverként pedig nyújtogatja a mancsát. Persze tudja, hogy nem szabad lopkodni, de azért jelzi, hogy jó lenne az a valami neki is. Természetesen mindig megsajnáljuk és juttatunk az ő tányérjára is ( szigorúan a földön tálalva), de rendszerint csalódottan otthagyja, mert a tápon kívül kevés dolgot eszik jóízűen.
Perzsi viszont kihasználja, hogy anyukámnál is van némi ellátmány, így már akkora, hogy csak 'nagyseggű'-nek becézzük. Most már nem csak a szőre miatt hatalmas, de van benne anyag is rendesen.
Ami még érdekes, hogy anyukám nem csapvizet iszik, hanem bubimenetes ásványvizet. Múltkor elkezdett olyant adni a cicáknak, azóta nálunk nem is isznak, átjárnak vizet kunyerálni a szomszédba. Erre úgy jöttem rá, hogy elkezdtek nem inni a macskák. Én jó gazda módjára azonnal keresni kezdtem a problémát. Először kimostam az itatót. Aztán kifertőtlenítettem, végül kicseréltem az edényt, de továbbra sem ittak. Már kezdtem pánikolni, amikor megosztottam a gondjaimat anyukámmal. Akkor derült fény a turpisságra.
Boldog új évet kívánok minden cicagazdinak! Illetve a macskákat kiszolgáló személyzetnek!
Sajnos, nálunk elég sűrűn petárdáztak, mi több, tüzijáték is volt, ami legalább szép, ha kissé zajos is. Silvert nem nagyon érdekelte, csak azért vettem észre, hogy nem kedveli a történteket, mert átjött hozzám, a hálószobai radiátoron heverészett. Jól el is aludtam, de hát ez a mai nap már csak ilyen. Még egy kávé, és szinte észnél leszek.
Érdekes az én macskáimat nem igazán érdekli maga a fa. Egyedül Miuskára kell figyelni, mert ő mániákus cérnaevő és néha lopkod a fáról lamettát. Szerencsére ilyenkor bűnbánó pofával settenkedik a fa körül, mert tudja, hogy nem szabad, így le tudunk csapni a gaz latorra. Volt olyan, hogy 50-60 centi hosszú lamettát is pecáztam mi a fogai közül. Évek óta frissen kikelt búzával terelem el a figyelmét, ami bevált, de nagy ritkán azért elcsábul.
Nálunk a görény (Bence) volt anno életveszélyes, mert ő nem csak felmászott, de a vágyott díszeket meg is szerezte. Lehúzta, letépte, akár a fa felborítása árán is. Amíg megvolt Bence, egy szemescsavarhoz volt kikötve a fa csúcsa a plafonon, biztos ami biztos. Azóta nem teszünk törékeny, illetve ehető dolgokat a fára (szaloncukor, habcsók,...). Sosem lehet tudni.
Tényleg szép! A virágmentő akcióddal egyetértek, néha én is megteszem. Nagyon nem tetszik, amikor élelmiszerboltokban kókadozó virágokat árulnak! Sosem értettem, kinek jó ez?
Találtam még egy érdekes karácsonyi kaktuszt. Nem egyenletesen zöld a levele, hanem a pereme sárgás. Nagyon érdekes, bár kicsit viharvert darab (mint minden, amit hazaviszek. István szerint én nem vásárolni, hanem menekíteni járok a virágboltokba.). Viszont a virága nagyon szép. Lefotóztam.
Nálam bezzeg nyújtózkodik, igaz, a gázkonvektor tetején, és ezt csak a legfontosabb ügyekben hagyja el. Javára írandó, hogy ezek közé tartozik az is, hogy egy kicsit együtt legyünk, én simogatom, ő dorombol.
Elkezdtem az esedékes karácsonyi nagytakarítást, amivel kivívtam Silver neheztelését. Többször panaszosan nyávogott, és elém állva magyarázta, milyen oktalanságot követek el. Tulajdonképpen egyetértettem vele, de az ilyesmin jobb túlesni. Még két napig fog tartani, de ezt nem mondtam, csak igyekeztem ártatlan képet vágni. Akinek ezzel sikerült megtéveszteni a macskáját, az istenáldotta tehetség, de nekem valahogy sosem ment. Mindegy, ennek is a végére fogunk jutni.
Tegnap vettem egy karácsonyi kaktuszt, amin különböző színű virágok vannak, a narancstól a pinkig. Azonnal rád gondoltam, te tudod értékelni ezeket a különlegességeket. Most már kicsit kókadtak a virágai, de ha elkezd megint nyílni, fényképezek.
Az az igazság, hogy volt már egy ilyen virágom, de azt odaadtam anyukámnak, amikor nagyon maga alatt volt, azóta is keresem a boltokban, hátha tudok szerezni. Az ember legyen kitartó és teljesülnek a kívánságai. Mondjuk, van amire 20-30 évet kellett várni, de ez van.
