Ez igen platonistán hangzik, csak én meg nem vagyok platonista, így azt gondolom, hogy a "szerelem" emberfüggetlenül egyszerűen értelmezhetetlen, nincs. Így azt sem mondhatjuk róla, hogy nem lehet piros, már csak azért sem, mert a piros is csak ember- (esetleg élőlény-)függően létezik; az, hogy a tök végtelen dimenziós színspektrumon éppenséggel milyen jellegű spektrumokat (ahol bizonyos integrálok éppen az emberi szem csapocskáinak érzékenységének felelnek meg) tartunk arra érdemesnek, hogy éppen olyan osztályokba soroljunk, amilyenbe, az is nagyon nem emberfüggetlen. Vagyis lehet két kék teljesen különböző az objektív valóságban, idegen lényeknek teljesen különbözőként felfogott dolog, míg a mi csapocskáink képtelenek megkülönböztetni -- csak emberfüggően tartoznak egy osztályba.
Egyébként meg egy kultúrában nyugodtan lehet a szerelem kék (így hát elvileg egy másikban lehetne piros is). Na persze mondhatod, hogy ez a kék nem úgy kék, ez csak kulturálisan, emberfüggően van összemosva, de akkor az objektív valóságban az ember szemének csapocskái specifikumai nélkül két teljesen különböző dolog mitől ugyanaz a kék, és nem csak az ember által van összemosva?
Bizony a tulajdonságok egy része ember- kultúrfüggetlen. Mert a szerelem eredeti valójában nem ölt testet és így semmi olyan tulajdonságot nem vehet föl, melyet egy testtel rendelkező dolog felvehet. Persze ettől függetlenül kultúránkét más és más lehet a szerelem megvalósulási formája, de sehol sem lehet piros, azaz színnel rendelkező. Másrészről a szerelem lehet vad, míg egy piros kocka nem. Tehát a kocka és szerelem fogalmak eltérő oldalágon helyezkednek el. S a kocka, gömb, kúp, stb, mind egy csomópontban, ha eltekintünk a geometriai tulajdonságok boncolásától.
A labda máshogy ehetetlen, mint a paradicsom, nem ugyanaz a tulajdonság, habár egy szóval jelöljük. A labda elemi tulajdonsága miatt ehetetlen, azaz nem étel, míg a paradicsom vagy nem ízlik vagy valakinek nem kedvenc étele.
Érdekes, tehát most jelentsük ki, hogy tartalmi dolgokról lenne szó, tehát felejtsük el a betűket, hangokat, hanem csak az általa jelölt absztrakcióról tegyünk állításokat. Érdekes módon amiket a betűkről mondtam, az nagyon hasonlít arra, amire Onogur kíváncsi, csak épp tartalmilag és nem alakilag kellene ilyen Boolean állításokat tenni; vannak tulajdonságok, sémák a fejünkben, amik szétszedik ezeket a csoportokat, és van elég tulajdonság, ami darabjaira bontja a foglamakat. Ez nyilván így van, legalábbis majdnem (ha mondjuk van két teljesen azonos jelentésű szinoníma, akkor azokat csak alakilag lehet megkülönböztetni). Az egész egy nagy barkochba...
Az, hogy mik a "tulajdonságok", azok valójában valamiféle kognitív sémák, amik nemigen lehetnek emberfüggetlenek. Szerintem maguk a fogalmak sem azok; a világot sokféleképpen lehet modellezni, clusterezni fogalmakká. Jó példa mondjuk az állatok (fajok) nevei: az, hogy milyen távolságnál húzzuk meg a határt, amitől A és B külön faj, az emberfüggő. Ráadásul nem is ekvivalenciareláció (vannak is rá példák, ahol szinte folytonos az átmenet "fajok" között). A távolságfüggvény is lehet különböző, morfológiai, vagy genetikai (pl. én nem tartom "hibának", ha valaki a bálnát halnak tartja; az csak más szempontok szerint modellez...) Más példa a szokásos eszkimó "hó", bár az "csak" arról szól, hogy továbbdarabol egy fogalmat (ha igaz), de erősebb példa az, hogy bizonyos (pl indián) nyelvekben a zöld és a kék nem külön szín; persze ha kell, kifejezi, hogy fűizé vagy égszínizé, esetleg sárgásizé, vagy lilásizé. Ez lényegi dolog, mert amit mi csak összetett állítással tudunk vágni (zöld vagy kék), azt ezen nyelven "elemi" tulajdonsággal lehet.
Másik meglátásom, hogy a "tulajdonságok" túlhatározottak, sokkal több tulajdonság van, mint amennyire szükség van, hogy a fogalmakat elkülönítse. Tehát nem csak a tulajdonságok sorrendje miatt nem egyértelmű a szétvágó-fa, hanem lehet tök más modellek mentén is vágni.
>És a tulajdonságok tényleg függetlenek a világ bennünk alkotott leképzésétől? Mert ha valaki számára a paradicsom ehetetlen, akkor az ő fáján simán odakerül a labda ágára. Mit mond erről az irodalom?
Ez az állítás engem is megdöbbentett, s épp ezért találtam ki ezt a kis játékot, hogy ellenőrizzük ill. megvizsgáljuk, hogy milyen formában is igaz. Szakirodalmat pedig konkrétan nem találtam, de az alábbiak hasonló dolgokról szólhatnak. Nem olvastam még át, csak a Kugli-ba ütöttem be és az eredménylista átvizsgálásából vettem gyorsan át.
OK, majd beszkennelem az érintett oldalakat. A fáról: több tulajdonság lehet egy csomópontban. Így a kék ill piros összevontan színnel rendelkező; gömbölyű, kocka azaz formája alakja van. Mert például a házasság fogalmának se színe, se formája nincs.
Ja, és kíváncsian várom gligeti véleményét az emberiség tudatában leképződő a világgal kapcsolatos tapasztalatok tükröződésétől független szerkezetről. Ez a kedvence.
Be tudnád idézni azt a példafát a jobb (egyáltalán a) megértés kedvéért? Mert nekem egyelőre nem teljesen világos, hogy a világot hogy lehet két dimenzióba kiteríteni. Sejtem, hogy az elágazások mind kettéosztják az ott még meglevő dolgokat egy újabb szempont szerint az ilyen és a nem ilyen dolgokra, például pirosakra és nem pirosakra, majd a piros ágon levőket gömbölyűekre és nem gömbölyűekre, na de a nem pirosakat előbb osszuk-e kékere és nemkék de nem is pirosakra, vagy előbb ott is ágazzunk el a gömbölyűség szerint? És a piros ágon csak most ágaztassuk el az ehető paradicsomot az ehetetlen labdától, vagy már régen az ehető ágon vagyunk? Mert így a levelek lehet, hogy adottak, de alattuk a fa sokféle lehet. És a tulajdonságok tényleg függetlenek a világ bennünk alkotott leképzésétől? Mert ha valaki számára a paradicsom ehetetlen, akkor az ő fáján simán odakerül a labda ágára. Mit mond erről az irodalom?
Olvastam egy Derek Bickerton könyvet és ebben egy érdekes állítást: "Mondataink mögött három szerkezet húzódik meg: az állíthatóság (predikabilitás), a nyelvtaniasulás (grammatikalizáció) és a szintaxis. Az első új volt számomra és elgondolkoztam most -visszaolvasva a könyvet- rajta, felkeltette az érdeklődésemet, de erről nem találtam magyar nyelvű irodalmat. Példának be is lett rakva egy predikabilitási fa, mely fa (gráf) azt mutatja, hogy milyen entitásokról mit lehet állítani. A fa fő ágán elhelyezkedő tulajdonságokat minden alattuk levő osztályról lehet állítani, de egyetlen fölöttük elhelyezkedőről sem. Egy oldalági tulajdonságot csak az alatta levő ágon található osztályról állíthatunk. Érdekessége ennek a fának, hogy mindig csak két felé ágazik el. S állítólag a fa szerkezete független az emberiség tudatában leképződő a világgal kapcsolatos tapasztalatok tükröződésétől.
De ha nem található irodalom, csináljunk! Igaz-e egyáltalán ez az érdekes állítás? S itt csatlakozik a témához a korábbi feladat második része: Készítsük el a predikációs fát!
A fa végpontjai, levelei a betett 20 dolog (entitás), s a kért tulajdonságok a fa elágazásain helyezkednek el. S itt lényeges, hogy a tulajdonságok konkrét, s ne elvont értelmezésűek legyenek, mert ekkor biztos nem lehet kialakítani a fát. Ha hiányzó tulajdonság merülne föl, akkor még bővíthető a lista.
Kíváncsi vagyok az eredményre és kellemes agyalást!
A relációkat is be kell venni a tulajdonság leírásába (pl. v < s azt jelenti, hogy a v megelőzi az s-t), különben nem tudod megkülönböztetni a savat a vastól.
Ez már alakul matematika- vagy számítástechnika-feladatnak. Meghatározni a legrövidebb kritériumot betűk alapján (pl. (g^k) | y == van benne g és k; vagy y) egy előre megadott részhalmazra.
Nem, hanem hogyan definiálod matematikai értelemben a "tulajdonságot", amiben nincs benne a felsorolás, és nem a kognitív sémáinktól (éppenséggel kiragadott definícióinktól) függ. Pl. betűkre vonatkozó összetett állítással biztosan meg lehet határozni bármely részhalmazt, és az nem felsorolás. Ezért mondtam, hogy rövidebb legyen. Igaz, az meg, hogy rövidebb-e, az a nyelvtől/kódrendszertől függ.
Szóval, hogy az adott n = 20 elem (vagy bármely n elemű, azonos elemeket nem tartalmazó halmaz?) bármely m elemű részhalmazához (m <= n/2) található-e k olyan tulajdonság, ami vagy aminek a hiánya csak részhalmaz elemeire jellemző, és k < m? (Átvigyük valamelyik matekos topikba?)
Meg ugye megfelelő kódolással egy 0 és 2n közötti számmal bármely részhalmazt meg lehet adni, ha teljesen információelméleti alapokra helyezzük a dolgokat.
De én most kicsit lazábban értelmeztem; legyen a Te megjegyzésed alapján úgy kiegészítve, hogy az adott két részre osztást (akik igen, és akik nem felelnek meg az adott szempontnak) a kisebbik rész felsorolásához képest lehet-e rövidebben megadni.
