A végső cél 0 óra munka, 6 óra szórakozás és 18 óra pihenés, valamint napi nyolcszori bőséges étkezés.
Továbbá meg kell értetni a kétlábúakkal, hogy mi csak tájékozódni és segíteni akarunk, a többi csak véletlen és a tárgyak gonoszsága, reklamálni Murpphynál tessék. A macska arra való, hogy imádják, tiszteljék, kényeztessék és bosszankodjanak miatta, minden más csak után jön.
Cicákok, rohamra jogainkért!
Fúú, mikről nem meséltek itt! Én is szeretnék kergetőzni, meg lakásdöngetni, meg függönyt subázni - csakhát nincs kivel. A kétlábúak nem alkalmasak, azokat a hülye egereket meg hiába böködöm, nem nagyon mozdulnak. Remélem anyáék szereznek valami pajtit nekem hamarost, mert így elég unalmas az élet. Marci
Én is mindíg lepofozom a kisasszonyt:))De ezt a gazdi nem nézi jó szemmel,mert Kelly igen kicsi én meg nagy 5 kg-os kandúr.Mokor verekedünk csak úgy száll a szőr,a gazdi meg takarít utánunk és aztán előről kezdjük az egészet és néha a gazdi a falra mászik:)))
Bár nekünk minderről csak emlkéfoszlányink vannak. Mi 5 évesek vagyunk (péntek 13-án születtünk 2001. áprilisában, ráadásul nagypénteken). Ellenkező nemű testvérek vagyunk, és amikor karácsony előtt egymásnak estünk, elvittek bennünket ivartalanítani. Én, Matyi könnyen vettem a dolgot, Szofinak viszont nehezen gyógyult a sebe, mert megette a varratot (a hülye kétlábúak nem tettek tölcsért a fejére). Most már viszont jól vagyunk, kitölti az életünket a kaja, heverészés és a játék. Mivel megőriztük kamaszkori személyiségünket naponta párszor végigkergetjük egymást a lakáson, csak úgy döngetünk, majd összegubancolódunk. De a játéknak mindig hamar vége lesz, mert Szofi kisebb, mint én és fújva megpofoz, mert elfelejtkeztem magamról.
Lakótársam se olyan ifjú!Ő 20-án lesz egy éves én meg 13 hónapos vagyok már.Még egy tüzelő nőt se kapok,pedig megérdemelném!Lakótársam 6 hónaposan lett ivartalanítva ,de nagyon rosszul viselte,mert az orvos túlaltatta szegényt,a gazdi is nagyon ki volt és virrasztott melette...Ti hogy vagytok?
Oh,én egy kiéhezett kandúr vagyok!Már az ivartalanított lakótársamra is ráugrottam,de ő nem volt kapható a dolgokra.:)Én is mennyire szeretem az alutasakos kaját,de nem kapok,mert nem bírja a gyomrom sajnos:(Na ő a lakótársam Kelly.Folyamatosan azzal a bottal mászkál...Ja én meg Rocky vagyok:)
Hát, egy balerinának (vagy balerinnek?) tartania kell a versenysúlyát! :))
Mindenesetre, együtt érzünk veled! Mi sem kapunk olyan kajából, amit nagyon szeretünk annyit, amennyit akarunk, és főleg nem akkor amikor akarunk! Ilyenkor én, Matyi egyedül három szólamban énekelek (Szofi helyett is) amíg valaki (apa) meg nem unja, és nem ad alutasakosat! Anya szereti hallgatni az éneklésemet, ő inkább kitart, és olyanokat mond, hogy "Hallgass te nyavalyás!" De előbb-utóbb ő is megtörik, és megkapom a kaját, amibe csak belekóstolok, majd elvonulok: "Én nem is voltam éhes." Ekkor jön a tesóm Szofi, és apránként rájárva megeszi. Ezután jövök én újra az énekemmel.
Felháborító, hogy egy szegény előadóművész (éneklő) macska milyen nehezen kapja meg a gázsiját ebben a mai világban!
Mi is szívesen feküdtünk régebben az egéralátéten az egér mellett, egészen addig, amíg fel nem mondta a szolgálatot, mert ki tudja hogyan, "beszivárgott" a bundánkból néhány szálacska, és megakasztotta a fogaskereket. A gazdinknak szét kellett szednie.....:-))) Azóta nem szereti, ha ott ülünk, nem is értjük, miért?????
Ez felháborító! Mi mindenre akarják felhasználni a macskafarkat!
A mienket (Matyi + Szofi, hátrányos helyzetű papírképes macskák) függönyzsinórnak akarja anya használni! Legalábbis azt ígérte, hogy aki a frissen mosott még vizes függönynek alomban fetrengés után nekidörgölőzik, annak a farkából függönyzsinór lesz! Pedig tudhatná, hogy mi úgy utáljuk a vizet, hogy a f vizes függönyt meg se közelítjük! A szárazzal viszont nagyon jól lehet játszani: a két oldalára állunk, és azon keresztül kardozunk. Így a függönyt is szépen kidekoráljuk.
A gazdi kihasználja, hogy ilyen szép nagy farkam van. Velem szokott port töröltetni... itt épp a rádió portalanításán vagyok túl... fárasztó makkasors!
Tőlünk elszaladt. De utána elkaptuk és úgy, de úgy megpofoztuk, hogy a gazdi vehetett egy újat. Aztán még egyet levadásztunk, de nagyon nem örült neki, így maradunk a csörgős, szőrős egérnél :-)))) Vaci és Fáncsi
Tisztelt Szakszervezet! Bejelentem, hogy ma délután ismét!!! - tehát valószínűleg rendszeresített a dolog, ami csak súlyosbítja a helyzetet - nehéz testi munkába fogva láttam két cicát. A helyszín a Dob utcai Eprecske bolt kirakata. A szenvedő alanyok: egy fekete és egy fekete-fehér cica. Elvetemült munkáltatóik a kirakatba száműzték őket, ahol órák hosszat kell aludniok, teljesen kényelmetlen fekvést garantáló, eltérő méretű és magasságú képeken, képkereteken. A kizsákmányolók avval próbálják leplezni galád tevékenységüket, hogy itt-ott a képeken elégedett cicák is láthatók. Sajnos nem rendelkezem fényképezőgéppel, hogy megörökíthettem volna ezt az égbekiáltó bűnt, de mindenesetre jó sok fülvakar mellett biztosítottam a - láthatóan álmos!!!! - áldozatokat, hogy esetükről tájékoztatom a szakszervezetet.
Csodaszépek vagytok... de hát ez gyerekcicamunka....:) Velünk is próbáltak ilyen szinkronos dolgot régebben, de nem hagytuk... csak tükörképben csináltunk meg, hadd bosszúskodjon a mami...
Oh,én egy kiéhezett kandúr vagyok!Már az ivartalanított lakótársamra is ráugrottam,de ő nem volt kapható a dolgokra.:)Én is mennyire szeretem az alutasakos kaját,de nem kapok,mert nem bírja a gyomrom sajnos:(
Na ő a lakótársam Kelly.Folyamatosan azzal a bottal mászkál...Ja én meg Rocky vagyok:)
Sziasztok!Megértem mindenki felháborodását!Velem mindig az aprót számoltatják,aztán ők meg elköltik,de Én bezzeg semmit nem kapok.
