Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Ha az autóm tetejére rögzítek egy lámpát, és az elejére egy detektort, akkor bármekkora sebességgel mozgok, a detektoron változatlanul ugyanazt a frekvenciát tudom mérni.
Ha viszont a detektort távolítom vagy közelítem v sebességgel a forráshoz képest,
Most mozogjon az ernyő balra .. ekkor ugyan szemba fut a bal oldali forrással,
így az onnan beérkező foton kék-eltolódást szenved, de pontosan ugyanekkora mértékű vöröseltolódást fog szenvedni a jobboldalról érkező foton, mert az ernyő rendszere "elfut" előle..
Ez nem tudom honnan jön ki, az általam ismert képletek ugyanis mást mondanak.
Ha eredetlieg f mindkettő frekvenciája, és E=hf mindkettő energiája és most balra megyünk v-vel, akkor a szembejövőé
Persze, ha most tovább lépünk, akkor eljátszhatunk az ernyő és a két forrás rendszereinek összes határértékével.. csak az a baj, hogy hamis következtetésekre is juthatunk, ha nem vagyunk körültekintően..
Ezért fontos végig szem elött tartani, hogy az ernyő rendszerében mindig c sebességgel halad mindkét forrásból származó foton, attól függetlenül, hogy forrásaik merre és milyen sebességgel haladtak, viszont
A sebességeik és a foton sebességének aránya a kisugárzott foton
energiáját meghatározza, ugyanolyan hatást gyakorolva a
frekvenciára-hullámhosszra (kék-eltolódás-vörös eltolódás), mint ha az ernyő rendszere mozogna..
Legyen foton f1 balról, másik f2 jobbról.. mindkettő pl. Cs-137 fotonja
Az ernyő rendszerében mindkettő sebessége c.
Az ernyő rendszere álljon a térhéz képest mozulatlanul, álljanak a forrás rendszerek is..
Így nyílván mindkét foton azonos energiájú a becsapódáskor.
Most mozogjon az ernyő balra .. ekkor ugyan szemba fut a bal oldali forrással,
így az onnan beérkező foton kék-eltolódást szenved, de pontosan ugyanekkora mértékű vöröseltolódást fog szenvedni a jobboldalról érkező foton, mert az ernyő rendszere "elfut" előle..
Ebben az esetben is a két foton energiájának összege azonos a fentebbi összeggel.
( Ha most jobbra mozgatnánk az ernyő rendszerét ugyanezt kapnánk az összegre.)
Azaz ha f1=f2 akkor E=2*E1 azaz egy fotonnak való találkozáskor,
bármekkora sebességgel is haladunk, maximum 2x nagyobb fotonenergiával
találkozhatunk, ha szembe megyünk.. és minimum E=E1-E1=0 energiával, ha egy irányba haladunk."
Ha két foton van, melyek azonos f frekvenciájúak egy valamely rendszerben, és mi most egy más v sebességű rendszerből nézzük, akkor a két foton energiája és frekvenciája a doppler szerint változik. Abban meg nincs ilyen 2x-ese dolog, ha elég gyorsan megyünk, akkor az egyik fotoné akármilyen nagy is lehet, a másiké meg akármilyen kicsi. Én így hallottam.
Félreérted. Arról szólt, hogy az egy fotonra eső energia a sebességgel ill.
az ütközés során a "szembe jövő tárgy" sebességének függvényében is, csak
maximum kétszeres frekvenciáig "kékülhet"..
Azaz ha egy anyag a térben tehetetlenségi pályán halad, akkor bármely IR-ből származó fotonnal ütközik is össze, a foton eredeti frekvenciájának max a kétszeresét mérheti.
Azaz pl. a H 21 cm-es hullámhosszát max 10,5 cm-esnek mérheti..
Mert ekkor a detektor rendszere a fotonnal szembetalálkozva a lehető legnagyobb sebességgel halad.
Így egyszerű módszerrel megmérhető bármely IR sebessége a fotonok segítségével, szimpla frekvenciamérés módszerével.
Nos, a linket elolvastad? Remélem igen, mert akkor tudod, hogy az dönti el
az izoterm desztilláció során, hogy honnan hová "desztillálódik át a folyadék,
hogy melyik csepp mekkora a felületi sugárral rendelkezik.
A párolgás-kondenzálódás során a gőzmolekulák vándorlásával egy időben energiatranszport is folyik, lévén, hogy a párolgás hőelvonással jár, a kondenzálás
hőleadással.
Így az "alsó" párologtató cseppek lehűtik a velük érintkező falazatot,
a fentiek a kondenzációval megkapott energiával "melegítik".
Így ha ezt a hőmérséklet különbséget hővezető közeg közbeiktatásával megszüntetjük, akkor a körfolyamat folyamatosan zajlik.
Ha pedig hőelemmel vezetjük vissza lentre a kondenzációs hőt..
akkor a "kivett" energia mennyiségének függvényében hűl a rendszer.
De mindezt már leírtam lentebb, és a höcserélős topicban.
A lényeg az, hogy bárhonnan származó fotonnali ütközéskor a saját mozgásunk
okozta energia növekedés maximális értéke csak megközelítheti, de el nem érheti, ill. nem haladhatja meg a két szembe mozgó foton össz energia készletét..
Egy irányba haladva a fotonnal viszont a zéró energia a határérték..
E két határ között a sebességünk behatárolható. Vagyis a foton a térben haladva
minden rendszerben c sebességgel halad, akkor nem zárható ki, hogy a minden rendszer eredő sebességéhez azaz az üres tér sebességéhez képest is c sebességgel halad.
Így a mi sebességünk sem lehet nagyobb vagy egyenlő az abszolút nyugvóhoz
képest mint c-t alulról megközelítő sebesség, valamint a két egymással szembeni
irányt feltételezve, akár a zéró értéket is felveheti..
Kár, hogy csak mondod, hogy elolvastad. Mert ha valóban elolvastad volna akkor azt is láttad volna, hogy én másodfajú ppm-nek minősítettem.
A sorszámozásodat illetően.
Kezdjük a 3.-al: egyetemi jegyzet- linket beillesztettem, csak kattints és olvasd el, értsd meg.
Előzetesként mondom: Létező.
2. Igen másodfajú, mert saját belső energiakészlete rovására is hajlandó munkát végezni a párolgó közegből kilépő molekula annak érdekében, hogy maradéktalanul kitöltse a rendelkezésre álló teret.
Lásd: hűtőgépek működési elvei- abszorpciós és kompressziós hűtőgépek-
1. Nos, attól eltekintve, hogy a lefolyó cseppek kinetikai energiája nagyságrendekkel alacsonyabb mint a párolgás által szállított energia,
de valóban, a lefolyó víz energiáját is lehetne hasznosítani, és akkor
Még egyszer kérdem, szerinted ez a csepegő gőzölgő izé micsoda?
Három eset lehetséges.
1. Ha ez egy elszigetelt rendszer és csak energiát veszünk ki belőle pl. a cseppek lefolyásakor és nem történik a gáz-folyadék közeg állapotában semmilyen változás akkor ez egy elsőfajú ppm. Ez nem valószínű.
2.Ha az egész hűl, mivel energiát vonunk ki belőle akkor ez egy másodfajú ppm. Akkor viszont meg kell magyaráznunk mitől hűl.
3. Ha nem hűl és nincs is ilyen közegáramlás lentről fel, a cseppek se dagadnak fent és nem potyognak le akkor tévedésben vagy, vagyunk csak még nem értjük.