Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 2139
Mármint? Mire gondolosz ezzel?
Előzmény: egy mutáns (2138)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.11 0 0 2138

Vigyázz, be ne csapd magad, mert ami az álló vevőnél fele idő alatt történik, az a mozgónál nem.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2137)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 2137

Nem becsapós.. :) 

 

  Szóval akkor gondolom azt is, hogy ha pl. a kisugárzott fázisok mondjuk az álló vevőhöz képest fele annyi idő alatt érnek el a mozgó vevőhöz, akkor

 a mozgó vevő időegység alatt kétszer több fázisváltozást érzékel mint az álló vevő?

 

 

Előzmény: egy mutáns (2136)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.11 0 0 2136

Hát, ha ez nem valami becsapós kérdés, akkor igen.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2135)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.11 0 0 2135

Szia!

 

  Azt elfogadod, hogy az egy időegység alatti periódusszámot nevezzük frekvenciának?

 

 

Előzmény: egy mutáns (2134)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2134

a frekvencia változás lineáris marad.

Minek a függvényében? Felteszem, a sebességre gondoltál.

No, itt a megoldás a 2x-es energia tévedésedre, ugyanis nem líneáris, hanem ahogy leírtam.

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (2132)
NevemTeve Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2133
> Ha viszont a detektort távolítom vagy közelítem v sebességgel a forráshoz képest,
akkor a frekvencia változás lineáris marad.

Mi lesz lineáris mihez képest?
Előzmény: Gézoo4 (2132)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2132

Álljunk meg egy pillanatra..

 

  Ha az autóm tetejére rögzítek egy lámpát, és az elejére egy detektort, akkor bármekkora sebességgel mozgok,  a detektoron változatlanul ugyanazt a frekvenciát tudom mérni.

 

   Ha viszont a detektort távolítom vagy közelítem v sebességgel a forráshoz képest,

akkor  a frekvencia változás lineáris marad.

 

 

Előzmény: egy mutáns (2131)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2131
Most mozogjon az ernyő balra  .. ekkor ugyan szemba fut a bal oldali forrással,

így az onnan beérkező foton kék-eltolódást szenved, de pontosan ugyanekkora mértékű vöröseltolódást fog szenvedni a jobboldalról érkező foton, mert az ernyő rendszere "elfut" előle..

Ez nem tudom honnan jön ki, az általam ismert képletek ugyanis mást mondanak.

Ha eredetlieg f mindkettő frekvenciája, és E=hf mindkettő energiája és most balra megyünk v-vel, akkor a szembejövőé

hf*gyök((1+v)/(1-v))

a másiké

hf*gyök((1-v)/(1+v))

a kettő összege:

2hf/gyök(1-v2)

Vagy nem?

1m

Előzmény: Gézoo4 (2129)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2130

     Persze, ha most tovább lépünk, akkor eljátszhatunk az ernyő és a két forrás rendszereinek összes határértékével.. csak az a baj, hogy hamis következtetésekre is juthatunk, ha nem vagyunk körültekintően..

 

    Ezért fontos végig szem elött tartani,  hogy az ernyő rendszerében mindig c sebességgel halad mindkét forrásból származó foton, attól függetlenül, hogy forrásaik merre és milyen sebességgel haladtak, viszont

  A sebességeik és a foton sebességének aránya a kisugárzott foton

energiáját meghatározza, ugyanolyan hatást gyakorolva a

frekvenciára-hullámhosszra  (kék-eltolódás-vörös eltolódás), mint ha az ernyő rendszere mozogna..

 

 

 

 

Előzmény: Gézoo4 (2129)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2129

Nos, jó...

 

  Legyen foton f1 balról, másik f2 jobbról..  mindkettő pl. Cs-137 fotonja

 

  Az ernyő rendszerében mindkettő sebessége c.

  Az ernyő rendszere álljon a térhéz képest mozulatlanul, álljanak a forrás rendszerek is..

   Így nyílván mindkét foton azonos energiájú a becsapódáskor.

 

    Most mozogjon az ernyő balra  .. ekkor ugyan szemba fut a bal oldali forrással,

így az onnan beérkező foton kék-eltolódást szenved, de pontosan ugyanekkora mértékű vöröseltolódást fog szenvedni a jobboldalról érkező foton, mert az ernyő rendszere "elfut" előle..

    Ebben az esetben is a két foton energiájának összege azonos a fentebbi összeggel.

 

 (  Ha most jobbra mozgatnánk az ernyő rendszerét ugyanezt kapnánk az összegre.)

 

   

Előzmény: egy mutáns (2128)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2128
Azaz   ha f1=f2 akkor   E=2*Eazaz egy fotonnak való találkozáskor,

bármekkora sebességgel is haladunk, maximum 2x nagyobb fotonenergiával

találkozhatunk, ha szembe megyünk.. és minimum E=E1-E1=0  energiával, ha egy irányba haladunk."

Ha két foton van, melyek azonos f frekvenciájúak egy valamely rendszerben, és mi most egy más v sebességű rendszerből nézzük, akkor a két foton energiája és frekvenciája a doppler szerint változik. Abban meg nincs ilyen 2x-ese dolog, ha elég gyorsan megyünk, akkor az egyik fotoné akármilyen nagy is lehet, a másiké meg akármilyen kicsi. Én így hallottam.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2127)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2127

Emlékszel?

 

  2113-ban Neked írtam a példát:

 

  " Vagy van egy jobb példa..  jöjjön két foton egymással szembe és a kettőjük közötti ernyőnek egyszerre ütközzenek neki.

 

  Ekkor  E=h*f1+hf2     energiát adnak át a lemeznek. (ernyőnek)

 

   Azaz   ha f1=f2 akkor   E=2*Eazaz egy fotonnak való találkozáskor,

bármekkora sebességgel is haladunk, maximum 2x nagyobb fotonenergiával

találkozhatunk, ha szembe megyünk.. és minimum E=E1-E1=0  energiával, ha egy irányba haladunk."

 

      Arról szólt a példa, hogy a térben a foton mindig a térhez képest halad

 c sebességgel.

    Még akkor is, ha ezt nagyon nehezen lehet megfogalmazni matematikai modelleink segítségével, lévén, hogy a  "pucér tér" a nagy semmi "megfoghatatlan"..

 

   Viszont, ha azt nézzük, hogy "mi lenne akkor ha két fotont vizsgálunk",  akkor

megkapjuk a foton térhez képest mérhető sebességét az által, hogy

még a specrel szerint sem cáfolható határsebességeket megkapjuk.

 

     Erről szól a példa.

 

Előzmény: egy mutáns (2126)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2126

Mert Te ezt úgy érted, hogy 2 db E energiájú, azaz f frekvenciájú fotonból lesz 1 db 2E energiájú, azaz 2f frekvenciájú foton?

1m

Előzmény: Gézoo4 (2125)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2125

 

             E=h*f

 

    Plank után szabadon... 

 

     2xE  ugyanazt jeklenti.. mint 2xf    ..  mert ha E=2*f*h... tényleg nem érted ?

Előzmény: egy mutáns (2124)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2124
Te a frekvenciára mondtad, hogy max 2x-es lehet. Miért?
Előzmény: Gézoo4 (2123)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2123

 

  Mert ennél nagyobb sebességgel semmivel sem találkozhat..

 

  A példa éppen arról szólt, hogy ha foton-fotonnal ütközhetne, akkor is max

két fotonnyi energia venne részt az ütközésben.

Előzmény: egy mutáns (2122)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2122

Miért pont kétszeres?

1m

Előzmény: Gézoo4 (2121)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2121

Szia!

 

  Félreérted.  Arról szólt, hogy az egy fotonra eső energia a sebességgel ill.

az ütközés során a "szembe jövő tárgy" sebességének függvényében is, csak

maximum kétszeres frekvenciáig "kékülhet"..

  Azaz ha egy anyag a térben tehetetlenségi pályán halad, akkor bármely IR-ből származó fotonnal ütközik is össze, a foton eredeti frekvenciájának max a kétszeresét mérheti.

 

   Azaz pl. a H 21 cm-es hullámhosszát max 10,5 cm-esnek mérheti..

Mert ekkor a detektor rendszere a fotonnal szembetalálkozva a lehető legnagyobb sebességgel halad.

 

  Így  egyszerű módszerrel megmérhető bármely IR sebessége a fotonok segítségével, szimpla frekvenciamérés módszerével.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (2118)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 2120

Szia!

     Nos, a linket elolvastad?  Remélem igen, mert akkor tudod, hogy az dönti el

az izoterm desztilláció során, hogy honnan hová "desztillálódik át a folyadék,

hogy melyik csepp mekkora a felületi sugárral rendelkezik.

 

   A párolgás-kondenzálódás során a gőzmolekulák vándorlásával egy időben energiatranszport is folyik, lévén, hogy a párolgás hőelvonással jár, a kondenzálás

hőleadással.

 

   Így az "alsó" párologtató cseppek lehűtik a velük érintkező falazatot,

a fentiek a kondenzációval megkapott energiával "melegítik".

   Így ha ezt a hőmérséklet különbséget hővezető közeg közbeiktatásával megszüntetjük, akkor a körfolyamat folyamatosan zajlik.

   Ha pedig  hőelemmel vezetjük vissza lentre a kondenzációs hőt..

akkor a "kivett" energia mennyiségének függvényében hűl a rendszer.

 

    De mindezt már leírtam lentebb, és a höcserélős topicban.

 

Előzmény: Helem (2119)
Helem Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2119

Ha azt mondod, hogy másodfajú, akkor ha el van szigetelve kívülről le kell hűljön. Ez a másodfajú ppm.

Szerinted mitől hűl, ha ugyanannyi párolog, mint amennyi lecsapódik és a párolgáshő és kondenzációs hő egyenlő.

Előzmény: Gézoo4 (2116)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2118

Hát, egy szó nem sok, annyit sem értek belőle.

De mondok egy példát.

Legyen egy álló m tömegű test. Legyen m elég kicsi.

Jöjjön egy foron f frekvenciával.

Nekimegy a testnek, elnyelődik benne. Mi történik? Átadja impulzusát, energiáját a testnek. Mekkora sebességre tesz szert a test?

Ha ezt megmondod, tárgyalhatunk tovább.

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (2117)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2117

 

    A lényeg az, hogy bárhonnan származó fotonnali ütközéskor a saját mozgásunk

okozta energia növekedés maximális értéke csak megközelítheti, de el nem érheti, ill. nem haladhatja meg a két szembe mozgó foton össz energia készletét..

  Egy irányba haladva a fotonnal viszont a zéró energia a határérték..

 

  E két határ között a sebességünk behatárolható.  Vagyis a foton a térben haladva

 

minden rendszerben c sebességgel halad, akkor nem zárható ki, hogy a minden rendszer eredő sebességéhez azaz az üres tér sebességéhez képest is c sebességgel halad.

 

  Így a mi sebességünk sem lehet nagyobb vagy egyenlő az abszolút nyugvóhoz

képest mint c-t alulról megközelítő sebesség, valamint a két egymással szembeni

irányt feltételezve,  akár a zéró értéket is felveheti..

 

  

 

  

 

 

 

 

Előzmény: egy mutáns (2115)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2116

Szia!

 

  Kár, hogy csak mondod, hogy elolvastad.  Mert ha valóban elolvastad volna akkor azt is láttad volna, hogy én másodfajú ppm-nek minősítettem.

 

   A sorszámozásodat illetően.

 

 Kezdjük a 3.-al:  egyetemi jegyzet- linket beillesztettem, csak kattints és olvasd el, értsd meg.

   Előzetesként mondom: Létező.

 

  2. Igen másodfajú, mert saját belső energiakészlete rovására is hajlandó munkát végezni a párolgó közegből kilépő molekula annak érdekében, hogy maradéktalanul kitöltse a rendelkezésre álló teret.

   Lásd: hűtőgépek működési elvei- abszorpciós és kompressziós hűtőgépek-

 

 

  1. Nos, attól eltekintve, hogy a lefolyó cseppek kinetikai energiája nagyságrendekkel alacsonyabb mint a párolgás által szállított energia,

de valóban, a lefolyó víz energiáját is lehetne hasznosítani, és akkor

   1.fajú ppm-ként is üzemelne közben.

Előzmény: Helem (2114)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2115

... akkor   E=2*E

eddig értem, a többit nem. Légyszi még egyszer magyarázd el dedósabban is.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2113)
Helem Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2114

Elolvastam azt amit mondtál.

 

Még egyszer kérdem, szerinted ez a csepegő gőzölgő izé micsoda?

 

Három eset lehetséges.

 

1. Ha ez egy elszigetelt rendszer és csak energiát veszünk ki belőle pl. a cseppek lefolyásakor és nem történik a gáz-folyadék közeg állapotában semmilyen változás akkor ez egy elsőfajú ppm. Ez nem valószínű.

 

2.Ha az egész hűl, mivel energiát vonunk ki belőle akkor ez egy másodfajú ppm. Akkor viszont meg kell magyaráznunk mitől hűl.

 

3. Ha nem hűl és nincs is ilyen közegáramlás lentről fel, a cseppek se dagadnak fent és nem potyognak le akkor tévedésben vagy, vagyunk csak még nem értjük.

Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2113

Mozogjon két rendszer egymáshoz képest..

  Az egyiket Einstein után standalone a másikat move rendszernek nevezzük.

 

   Vagy van egy jobb példa..  jöjjön két foton egymással szembe és a kettőjük közötti

ernyőnek egyszerre ütközzenek neki.

 

  Ekkor  E=h*f1+hf2     energiát adnak át a lemeznek.

 

   Azaz   ha f1=f2 akkor   E=2*Eazaz egy fotonnak való találkozáskor,

bármekkora sebességgel is haladunk, maximum 2x nagyobb fotonenergiával

találkozhatunk, ha szembe megyünk.. és minimum E=E1-E1=0  energiával, ha egy irányba haladunk.

 

   Egyetértesz?

 

Előzmény: egy mutáns (2112)
egy mutáns Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2112

Ne tudom, mit akartál mondani, de a specrelben nem mv2/2 a mozgási energia. Rettenetes? sebaj.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2109)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2111

Szia!

 

  Valóban nincs, vagy nem tartjuk annak?

Előzmény: hlaci59 (2110)
hlaci59 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 2110
Most ez nekem nem világos, hogy mit akartál ebből kihozni, de alapvető hiba, ha nem veszel figyelembe minden erőt.

Az aszaton levő almára ható erők eredője =0, így munkavégzés sincs.
Előzmény: Gézoo4 (2107)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!