Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Kicsit furcsán néztek errefelé rá, hogy Róma történetét egy angol irja meg? Olaszul ki sem adták ;
Volt már más angol elkövető is:
The History of the Decline and Fall of the Roman Empire[a] is a six-volume work by the English historian Edward Gibbon. It traces Western civilization (as well as the Islamic and Mongolian conquests) from the height of the Roman Empire to the fall of Byzantium. Volume I was published in 1776 and went through six printings.[1] Volumes II and III were published in 1781;[2][3] volumes IV, V, and VI in 17881789.[4][5][6][b]
Úgy vélem a topikhoz valamennyire mégis kapcsolódik az iménti írásom : Mary beszélt és írt a Római Birodalom fennhatóságának kiterjesztéséről Britanniába. Ezen belül érdekes volt hallani és olvasni Hadrianus falának felépítésének, majd fokozatos elhagyásának történetéről, a fal gazdasági és hadászati jelentőségéről. Talán ennek okán is tervezzük végigtúrázni a fal egy részét a következő kirándulásunk alkalmával.
Ja és persze Puskás. Elbujhat az összes olasz.... (velem együtt) :))))
de ezt ne offoljuk szét, ez hadtörténet. vörösvári nyitott Rómának egy topikot "Itália kulturtörténete".... igaz ez elég széles, Caesartol a Dolce Gabanáig....
Úgy gondolnám, bár laikus vagyok csupán, hogy Mary azért írt a Római Birodalom történetéről mert Európára, és az egész világra nagy hatással volt. Úgy vélem erről számos mű született a hozzáértők számára, de Mary a hétköznapi emberek részére is érdekessé, fogyaszthatóvá tette.
Különböző íróknak, különböző célközönsége lehet, ami függhet az írónak az egyéniségétől is, és az aktuális téma megközelítésétől. Mary is a saját egyéniségén kersztül kifejzve írta meg a művét, és a megközelítést a célközönséghez igazította, szerintem.
Őszintén, én régebben nem érdeklődtem kifejezetten a Római Birodalom történetéről, de a BBC sorozata felketette a figyelmemet és elkezdtem jobban utánanézni. Kislányom is nagy izgalommal nézte, pedig nem sokszor csábulunk el TV nézésre. Még az egyik ezt követő történelem vagy vallástan órán is jól szerepelt, mert olyan összefüggéseket magyarázott a kereszténység kialakulásáról, amit addig a tanár addig nem említett.
A másik nagy jelentősége őt hallgatni annak van, véleményem szerint, hogy kérdések sora képződik az emberben és elkezdi sokféle szempontból nézni vagy próbálja megközelíteni az adott témát, a maga kis egyszerű módján, de elkezdi kibontani ... és kedvet érez tovább bontogatni.
Mary elérhető Cambridge-ben, szerepel fórumokon, blogokon, egyéb könyvei által is aktuálisnak, tanultnak és hozzáértőnek gondolom.
Ha visszaemlékezem, Róma elősször Sienkiewicz Quo Vadis-ével és a Világirodalom Remekeiből Howard Fast Spartacus-ával jutott el hozzám, még gyerekként olvastam ezeket.
Természetesen a birodalomról tanultam történelem órákon, láttam milyen sokat köszönthetünk annak a kornak, megannyi relevanciája van a jelenre.
A történelem mindig is érdekelt, de nem fordítottam rá sok időt és energiát. Látva a műsorát (sorozatát), olvasva könyveit jutottam több figyelemfelkeltő információhoz, mint szabadidős tevékenység.
Pl. gondolok itt arra, hogy talán történelmi tény, hogy a Birodalom sok részére szállítottak olajbogyót, olajat Spanyolországból a hatalmas ültetvényekről, de átélve, hogy látjuk a cserepeket, szerszámokat, utakat, érdekes történeteket hallunk az utakat felügyelő katonákról, hivatalnokokról, az ültetvényen dolgozó emberekről a sorozaton belül, amelyek már sokkal megfoghatóbbá, látványossá teszik ezt az információt.
Úgy emlékezem, arra is kitért, hogy nagyon kevés információval rendelkezünk arról, mi okozott vidámságot, nevetést a kor emberének, sokszor egészen kicsiny adatokból, pici darabkákból, látszólag oda nem illő anyagokból, tárgyakból stb. tudnak a hozzáértők következtetni hosszadalmas munka útján. Ezek nagyon eltérhetnek a mai tréfáktól, vagy amit ma humorosnak vélünk. Ez lehet, hogy egy történész számára ezredrangú kérdés, mégis a mai kor emberét közelebb hozza/viszi azokhoz az időkhöz, kíváncsiságot válthat ki.
Én is kíváncsián várom vajon fog-e a magyar őstörténettel foglalkozni. 😊
Ez nem Sszakállas Mari, neki van egy egyedülálló stilusa és vonzereje.
Amugy ami megtörtént és most látom az SPQR is megjelent olaszul még 2107-ben és ha Alinei professzor (RIP) lektorálta az olasz kiadást, akkor a magyarokkal kell kezdenie :)
"Macartney, Carlile Aylmer (Crockham Hill, Kent, Anglia, 1895. jan. 24.-London, 1978. jún. 18.): történész. - Cambridge-ben és Oxfordban tanult. Munkássága főleg a magyar tört-mel kapcsolatos, a nyelvet is megtanulta. 1936-46: az ang. Külügyi Intézetben a kutatási oszt. magyar részlegének vez-je. 1936-65: az oxfordi egy-en az All Souls College tagja. A II. vh. alatt a BBC (British Broadcasting Company) magyar adásának munk., nevezetesek voltak heti hírmagyarázatai. 1951-57: a nemzetk. kapcsolatok prof-a az edinburghi egy-en. - 1946-49: a MTA l., 1949-60: kültagja. Betöltötte az Angol-Magyar Baráti Társ. elnöki tisztét. - Művei forrásértékűek, adatokban gazdagok, tárgyilagosan alkotnak ítéletet és megértőek Mo. iránt a →trianoni békét, a II. vh-t és az 1956-ot követő időkben egyaránt. Fm: Studies in the Earliest Hungarian Historical Sources. 1-8. köt. 1928-52. - The Magyars in the Ninth Century. 1930. - Hungary and her successors. 1937. - Problems of the Danubian Basin. 1942. (m-ul: A Kárpát-medence problémái. Ford. Országh László. 1943) - The Medieval Hungarian Historians. 1953. - October Fifteenth. A History of Modern Hungary 1929-1945. 1957 és 1962. - The Habsburg Empire 1790-1918. 1969. N.D."
The Late Fellow of All Souls College, Oxford Director of the Hungarian Section Foreign Office Research Department, 1936-46 Professor of International Relations University of Edinburgh, 1951-57 Corresponding Member of the Hungarian Academy of Sciences, 1946-49
Ismét egy érdekes téma felvetése a Roman Army Talk - on! Nevezetesen, hogy a képen is látható reliefen, Mainz erődjének principiájánál látható, miért nem ábrázolják a páncélt, mikor nyilvánvalóan, harci szituációt mutat be a dombormű? Több dolog is felmerült itt. Az egyik, hogy itt is állomásozott egy ideig, a Leg. I. Adiutrix, ami ugye tengerészekből verbuvált eredetileg. Talán tengerészgyalogos múltjuk van benne, annál is inkább, mert a sisakon, egy delfin látható szemöldökként a szokásos gall sisakon. A másik, hogy valamiféle textil borítás van a páncélon, mint a későbbi kereszteseknek is volt. Ez védte a páncélt az időjárástól, és a túlmelegedést is gátolhatta. Viszont, akkor át lehetne értékelni esetleg a sírköveken látható szintén tunikában kinéző katonák ábrázolásait is! Esetleg, gyakorlatozás közben láthatóak a katonák, és ebben az esetben, gyakorlatokon, nem mindig viselték a páncélt...ebben az esetben, nem igazán érthető a dolog, hiszen a páncélban való mozgás létfontosságú volt, megszokni...Vélemény? Másik relief, szintén látható páncél nélkül, bár a sisak azért fel van valahová függesztve!
Igen az van rajtuk, de volt még a kettő között, egy un. Coolus ( Franciaországi lelőhely után ) sisakféle is. Az i.e.: I század vége fele rendszeresítették és az i.u.: I században is hordták még egy ideig, kb. a közepéig. Ez egy átmeneti forma, ha tetszik, a kettő között...
Nos, igen. Ismerték, hogyne ismerték volna, már az I.E.: IV. században, mikor Rómát lerohanták a kelták ( Vae victis ) és nekik öltözet volt a nadrág. A rómaiak barbár dolognak tartották a nadrág viselését. Az ő szélességi fokukon, ez érthető is volt. De már az I.E.: I. században, mikor Róma ( Caesar ) kiterjesztette hatalmát a hidegebb területek felé, bizony kénytelenek voltak átvenni, előszőr természetesen helyben, később általános viselet lett, különösn a katonák körében, a hidegebb éghajlaton...Traianus oszlopán, már szinte minden római nadrágot visel. És evvel párhuzamosan, elterjedt a harisnya, és a zártabb saru, meg a hosszú újjú tunika is.
"Rómában nadrágot nem viseltek, a nadrág a kelta és germán öltözet fontos eleme volt, amelyet talán a szkíták találtak fel. A rómaiak nem ismerték a harisnyát sem, lábtekerőt is csak katonák és vadászok hordtak."
Ismét egy érdekes téma felvetése a Roman Army Talk - on! Nevezetesen, hogy a képen is látható reliefen, Mainz erődjének principiájánál látható, miért nem ábrázolják a páncélt, mikor nyilvánvalóan, harci szituációt mutat be a dombormű? Több dolog is felmerült itt. Az egyik, hogy itt is állomásozott egy ideig, a Leg. I. Adiutrix, ami ugye tengerészekből verbuvált eredetileg. Talán tengerészgyalogos múltjuk van benne, annál is inkább, mert a sisakon, egy delfin látható szemöldökként a szokásos gall sisakon. A másik, hogy valamiféle textil borítás van a páncélon, mint a későbbi kereszteseknek is volt. Ez védte a páncélt az időjárástól, és a túlmelegedést is gátolhatta. Viszont, akkor át lehetne értékelni esetleg a sírköveken látható szintén tunikában kinéző katonák ábrázolásait is! Esetleg, gyakorlatozás közben láthatóak a katonák, és ebben az esetben, gyakorlatokon, nem mindig viselték a páncélt...ebben az esetben, nem igazán érthető a dolog, hiszen a páncélban való mozgás létfontosságú volt, megszokni...Vélemény? 
Másik relief, szintén látható páncél nélkül, bár a sisak azért fel van valahová függesztve!
Ugyan ott, Saalburg, újrajátszó csapattal...
Aánlom mindenki figyelmébe!
. Ez egy átmeneti forma, ha tetszik, a kettő között...