lehet a szinkron is tetézte hogy ennyire halandzsa lett. mindenesetre mindig bukfencet hánynak a fejemben az észkerek, mikor ezt szöveget próbálom dekódolni. :)
Nekem ez a kedvenc epizódom a sorozatban, s még gyerekként láttam először, de az idézett szöveg máig zavar. Már akartam is kérdezni, valóban ez hangzik el, vagy csak a szinkron ment félre? Mert ez bizony elég slendrián.
Abban Eolomeaval értek egyet, hogy hasonló baklövések szinte minden jó sci-fiben vannak, s talán ettől is érdekesebb, mint a szigorúan tudományos alkotások. No, meg kinek, mi tetszik, ezen kár vitatkozni. Nekem a mai napig úgy tűnik, az Oriont nem igazán lehet beilleszteni egyik "skatulyába" sem, valamiben kilóg a többi sci-fi film közül. Sok nívósabb, komolyabb alkotás született a műfajban de számomra az Orion sorozatnak van valami olyan varázsa, ami megunhatatlanná teszl. Talán a karakterek, szereplők? Valódi, éllettel teli jellemek, kisebb-nagyobb hibákkal, nem csak ügyes, bátor, találéköny stb... pozitív vagy negatív hősök, akik szkafanderbe bújtak és a jövőben élnek.
Azoknak a delikvenseknek, akik itt szorgalmasan osztogatjak a "negativ"-okat:
Jomagam kimondottan szeretem az Orion-t - es nem tudom, hogy eszrevettetek-e, de ez egy Orion-os forum -, de mint lathato, en (sem) adok "negativ"-ot olyan hozzaszolasra, ami az Orion-t ugymond kritizalja. Az ilyenfajta hozzaszolasnak kimondottan orulok - ugyanis a velemenycseret, kulturalt vitat ertekesnek, epitonek tartom.
Es ez a lenyeg: amit mi itt irunk, az velemeny, megpedig egy filmrol. Vagyis nem szemelyeskedes, es nem istengyalazas. Barkinek lehet velemenyere egy filmrol, es semmilyen filmet nem kellene "szent tehennek" kezelni. Nagy a kulonbseg anyazas kozott, es a-kozott, hogy valaki egy bizonyos filmet egy masik film ele helyezi, gondolatban.
Azt netan megertenem, hogy egy Alfa Holdbazisos vagy Star Trek-kes forumon negativot kap az, aki nem ajnarozza a sorozatot - de itt...?! (Amugy kimondottan szeretem a Star Trek egyes epizodjait, es az Alfa Holdbazist sem utalom.) Jomagam is velemenyezek hozzaszolast, de mindig csak "pozitiv"-val. Ha ugyanis nem tetszik valami, akkor azt nem olvasom, vagy otthagyom azt a forumot.
Egyaltalan nem vitatom a 2001 trukkjeinek a minoseget (ami talan kozvetve Pavel Klusancevnek, ill az o hatasanak koszonheto) - a filmet mindig is nagyra ertekeltem (pl. nemreg vedtem meg a 2001-es forumon). Ezert irtam, hogy a trukkok meg jobbak lehettek volna Andersonekkal (ha nem igy lehetett volna, akkor Kubrick nem akarta volna atcsabitani Sylviat).
Valo igaz, hogy az optikai ravetitesek nem tokeletesek az Utazas a Nap tulso oldalara filmben - de ne feledjuk el, hogy Kubrick szamara a penz nem volt akadaly. O nem is nagyon dolgozott optikai ravetitessel - pl. a valos meretu urkapszula egyszeruen fel volt fuggesztve az oriasi studioban.
2001 trukkjei majdnem tokeletesek. Amit hibanak talalok, azok aprosagok, mint pl. a holdi jeleneteknel a foldfazis valtakozasa, ill. hogy a Fold megvilagitasa nem mindig jon ossze a Holdeval.
Az emliett Orion-os slendriansagok meg a tudosok reszerol is megtortentek, ha SF-t irtak. Ha elevzni akarjuk a SF filmeket, akkor a tudomanyt sokszor felre kell tenni. Pl. a Star Trek TOS egyik legerosebb epizodjaban hoseink egy bolygora tevednek (es akarhova veti is oket a sors, ott a levego es gravitacio mindig a foldihez hasonlo, es persze sugarzasok sem piszkaljak az embert), ahol egy idokapu (!) jo izes angolsaggal tarsalog Kirk-ekkel.
Egy Murphy torveny is lehetne, hogy: ha tiszteled a tudomanyt, akkor ne nezz SF filmet. (Vagy ha tiszteled a tortenelmet, ne nezz tortenelmi filmet.)
Vajon hogyan fogadhatnok el az, hogy az Alfa Holdbazisban egy nuklearis robbanas kovetkezteben a Hold cakk-pakk lazan kiroppen a Naprendszerbol, es egy fenysebesseget meghalado szaguldozaba kezd a Galaxison keresztul. Ehhez kepest az Orion egy doktori disszertacio!
Ha ugy vesszuk, akkor Orion egyben profetikus is volt, hiszen a klasszikus csilagaszati besorolasok szep ovatosan megdoltek - jo nagy zavart okozva a csillagasz fejekbe. Egy gazat vesztett ustokos mar valoban kisbolygo - es hat mettol kisbolygo, es mettol bolygo egy egitest? A Ceres bolygo? es a Pluto? stb. Es mikor csillag a csillag, es mikor bolygo? Ha pl. a hotermelest vesszuk, akkor Jupiter is lehetne csillag, hiszen az osszehuzodastol hot termel. (Az oriasbolygo valojaban egy elvetelt csillag.) Egy kihult csillag bolygo? (Egy normal csillagban egeszen a vasig felepulnek az elemek.) Van egy kodarab, ami hol a Foldet, hol a Napot keruli meg - akkor ez kisbolygo vagy hold?
A profetikussagra jo pelda a Chroma, ami a film keszitesekor meg felfedezetlen Kuipert ov egyik egitestje lehetne.
Mint ahogy a Heisenberg fele hatarozatlansagi relacio sutba vagta a klasszikus, hercig Bohr-fele atommodelt, a csillagaszatban is osszemosodtak a fogalmak, ill. ujabb szavakat kellett fabrikalni a bekategorizalatlan kuloncoknek ("planetoid", "torpe bolygo", stb.)
Langcsovat pedig tud huzni egy csillag: ha gyorsul :)
Amugy pedig egy muveszeti alkotasban mindig a muveszet az elso - vagyis a filmben a latvany uti a tartalmat. Meg Kubrick is megeroszakolta a valosagot - peldaul a stewardess 90 fokkal tobbet fordul korbe a holdurhajoban, mert Kubrick ezt jobbnak latta kepileg. Vagy Bradbury 451 Fahrenheitrol irt, pedig tudta, hogy a papir ennel magasabb hofokon gyullad meg - neki csak tetszett a szam :)
Amugy pedig az Orion "felnottebb" (vagyis - a "slendriansagokkal" egyutt is - kozelebb all a kemeny sci-fi-hez), mint akar a Star Trek, akar az Alfa Holdbazis. Igaz, az angolok keszitettek egy TV sorozatot, Moonbase 3-t, ahol kimondottan a tudomanyos hitelessegre torekedtek. Dog unalmas.
hát nem tudom: az Orion szerintem jól bele illik a sci-fi sorozat világok fejlődésébe (teljesség igénye nélkül): Buck Rogers -> Orion -> Star Trek -> Space 1999 > Star Wars
meghatároz egy korszakot, visszahoz egy régi-szép retró feelinget szerethető esetlen gyermeki bájjal, de hatalmas kiugrásnak azért nem tartom. (de lehet, mert nekem az Alfa volt az alfa :) )
én ezt vitatnám, el nem tudom képzelni mi kifogásod lehet a 2001 speciális effektusaival kapcsolatban. Douglas Trumbull elsőosztályú munkát végzett. mind az Utazás a Nap túlsó oldalára, mind a Alfa holdbázisnak gyengébbek a trükkjei. nem véletlen hogy csomó nagynév (pl Ridley Scott: Blade Runner) Trumbullt akarta a filmjéhez, nem pedig Andersonékat.
és ez bár ez ízlésbeli dolog, de szerintem az Alfa holdbázis dizánja (járművek/ruhák/díszletek/műszerek) lényegesen jobbak az Orionénál.
én szeretem az Oriont is, mert az is korszakos, de nem értem az olyan slendriánságokat, mint pl. az ilyen lehetetlen szövegek:
"a vadászkutya szektorában egy kisbolygó kilépett a pályáról. egyértelműen egy szupernováról van szó. a bolygó hatalmas sebességgel száguld a föld felé. becsült sebessége úgy 146 ezer km/sec lehet. átmérője meghaladja az óriáscsillagok méretét. a szupernova fizikai jellemzői megegyeznek a napéval és igen rövid időn belül belép a föld légkörébe."
és mutat egy lángcsóvát húzó kőzetbolygót. igazán nem várok nagy realizmust, da ha már sci-fi, akkor legalább a csillagokat nem kéne kutyulni a bolygókkal.
Hozzátenném, az Orion annyira eredeti, hogy az utána következők ebben meg sem közelítik. Szinte valamennyi sci-fi, amit láttam, sablonosnak tünt hozzá képest, akkor is, ha egyébként nagyon jó film.
Ezzel is egyetertek - bizonyos mertekig (volt olyan butordarab, amit azert vettem, mert az Alfa Holdbazisban szerepel - de azt is atfestettem pirosra [a Holdbazisban feher].)
Az en izlesemnek, osszesegeben, a belsok tul sterilek es szintelenk - nem baratsagosak. Ebbol a szempontbol az Orion-t (formatervezes) es a korai Star Treket (szinek) a Holdbazis ele helyezem.
Ezzel teljesen egyetertek: kulos latvany tekinteteben az Alfa Holdbazis viszi el a palmat - magasan. Jomagam pont a latvany miatt vettem meg az egesz sorozatot - csak sajnos meg ez sem volt arra eleg, hogy elvezzem az epizodokat.
Andersonek zsenialasak voltak a makettes trukkok tekinteteben. Pl. az Utazas a Nap tulso oldalara filmjukben a raketa fellovese hitelesebbnek tunik, mint egy igazi NASA Saturn V inditasa.
Amikor a 2001 Urodusszeia-nek veselkedett neki Kubrick, az o elso valasztasa is Sylvia Andersonra esett, mint trukkmester. Felhivta Sylviat, es meghivta vacsorara. Anderson azt valaszolta, hogy szivesen etkezne a rendezovel, de ha at akarna csabitani az o filmjehez, akkor az nem jonne ossze, mert mason dolgozik. "Akkor a vacsora is targytalan!" - mondta Kubrick, es lecsapta a kagylot.
Szerintem a 2001 meg jobb lehetett volna, ha Andersonek/Sylvia Anderson keszitette/ek volna a trukkoket. Szoval meg egyszer: a kolso jelenetek az Alfa Holdbazisban valoban szuperek.
Én vitatkoznék ezzel. Pont az Alfa Holdbázis (Space: 1999) az a sorozat ami profi módon sikerült látványosra. Rengeteg a ,,külső" jelenet ami a sorozatokra nem jellemző. Az űrhajók és járművek igazinak látszanak, nem vehető észre, hogy makettek. A belső dizájn és berendezések is kiválóak. Az ajtónyitó-kommunikátor és a lézerpisztoly is egyedi. Persze a legtöbb idegen lény bárgyúnak tűnhet, de ebben az időben a Star Trekben is az volt. Az is igaz, hogy a 48 résznek, sajnos a története sem az igazi. De a látvány mindenképpen egyedülálló.
Megprobaltam magam atragni a Galaktikaban megjelent Orion ujabb kalandjain, de meg nem sikerult egeszen. Zavart, hogy az iro megvaltoztatott jo nehany kulsoseget (pl. eddig nem tunik ugy, hogy a jonep a viz alatt eldegel.
Azutan az eloszoban szurta a szemem az, hogy a kedvencunket ugy aposztrofaljak, hogy az a mai szemmel megmosolyogtato. Es a sertodesem egyaltalan nem elfogultsagbol szarmazik...
Ugyanis minden kornak megvannak a maga lehetosegei - es korlatai -, es barmely muveszeti alkotast a koraba agyazva kell nezni. Peldaul a "modernesitett" kiszinezett Chaplin es Stan es Pan filmek kimondottan zavaroak. Regebbre visszamenve, a csodalatos egyiptomi falfestmenyek sem megmosolyogatok a mai szemmel nezve, mert az okori egyiptomiak nem talaltak fel a perspektivat.
Ami regi film ma megmosolyogtato, az a maga idejeben is az volt. A Rajnai-fele TV filmeket - koztuk a Pirxet - akkor is idetlennek tartottam, es most is. Vagy az Alfa Holdbazsit akkor sem neztem, es most sem (megprobaltam egy eve, de sikertelenul).
Az termeszetes, hogy a 60-as evekben a trukkok tekinteteben masok voltak a lehetosegek - de azokat a lehetosegeket az Orion stabja maximalisan kihasznalta. Sot, a trukkok lenyegesen jobbak az Orionban, mint a vele egyivasu amerikai Star Trek-ben - az utobbi ugyanis csak az ujabb digitalis javitasokkal elvezheto.
Es persze a tortenetek, aminek tekinteteben - nagy atlagot tekintve (!) - az Orion fenyevekkel van mas SF TV filmek elott - ugyanis az Orionban teljesen hianyzik az idetlenseg, amit ketmarokkal szortak hasonlo SF TV sorozatokba. Mint peldaul az urhajoba egy (olcso optikai ravetitessel eloallitott) fenygomb ferkozik be, amitol a szemelyzet egyik bamba tagja teljesen megkergul, stb.
Az, hogy az idegen lenyek meg sem szolalnak (plane nem "foldiul") - sot, igazabol nem is igen latjuk oket - ugyszinten eredeti.
A diszletek is elsoranguak az Orion-ban. Nincsen az a film vagy TV film, amiben ugy hemzsegnenek a a legkivalobb formatervezok altal tervezett butorok, kellekek, mint az Orionban; vagyis az Orion tornymagasan ver barmely SF filmet a teljesen erdeti, es mai szemmel is futurisztikus diszleteivel. (Mig a legujabb filmekben szinte minden unalmasan elvagolagos es sarkos, az Orion-ban a formak jobbara iveses es ujszeruek.)
Persze az Orion koltsegvetese korlatozott volt - de a hianyzo garasokat eredeti otletekkel potoltak. (Nehogy most valaki a vasalot cibalja elo! ;-) Peldaul a fekete-feher-ben jol mutato feny-arnyek hatasokkal potoltak ott, ahovan nem jutott mas diszlet.
Szoval az Orion az elkeszultekor is kivalo volt, es most is az. Es nem a megszepito nosztalgia-tenyezo mondatja ezt velem - egyszeruen jo volt akkor is, es jo ma is :-)
Ehhez csak annyit, hogy a delikvens mindezt Kanadában csinálta. :-)
------------- idézet ----------------
- Ma a Magyar Házban jártam, és elég az hozzá, hát mi vigyorog rám a könyvtár "biztos halálra váró" könyveinek dobozából? Kishijján megállt bennem az ütő: farkasszemet nézett velem, a 16140 hsz.-ban 3.-nak jegyzetelt, Eberhardt Del' Antonio: Gigantum című műve (1958-as kiadás!), ugyanolyan, a fáradt ragasztó miatti, salátásra olvasott plédánya, mint amilyen az enyém volt!!!! Ejh, be sok jó könyv volt ebben a Színes regények sorozatban...
De, de, a második Zsoldos, de szerintem a kérdező összekevert több Zsoldosa könyvet. (Szerintem egy része A feladat, egy másik meg a Távoli tűz.) De ez nem gond, ezt megfejtettük neki. Az Utazás Plutóniábá-ért meg nagyon köszi, az viszem is át a topikba.
Sziasztok! Nem vagyok tag a topikban, de egy másikban előjött pár könyv, aminek a kérdező "csak" a szerzőjét, meg a címét nem tudta.
Azt hiszem orosz volt a szerzője ennek a szibériai kutatási expedíciós történetnek. Hőseink, kutyástul eltévednek, majd sátrat vernek. Mint később kiderült, vagy ők mentek össze, vagy a környezetükben minden élőlény méretének többszörösére nőtt. Elég az hozzá, hogy egy csapat lónagyságú hangyával kellett viaskodniuk a hazafelé tartó úton. A kutyát cipelni kellett, mert ideiglenesen lebénult a hangyaméreg miatt.
Szerző? Cím?
A másik lehet, hogy magyar író volt. Egy űrhajó ismeretlen bolygón landol elég szerencsétlenül, és csak hősünk éli túl az esetet, vagy egyedül utazott. Mindenhová mászkál a túlélés miatt, mielőtt rábukkan egy bennszülöttre, aki kb. kőkorszaki szinten éldegél. Nehezen a roncshoz visszajut és valahogy képes kommunikálni az otthonnal, és hazatér. Ha jól emlékszem, ez vagy folytatása volt egy előbbi kötetnek, de lehet, hogy ezt követte a második (sőt esetleg volt egy harmadik is??), mindenesetre másra nem emlékszem.
Szerző? Cím?
A harmadik meg mintha kelet-német író lenne. Ez egy korabeli sci-fi sorozat része volt, emlékszem harántos sávozású volt a borítója, két kötetes műről van szó.
Valami különleges üzemanyagot találnak fel, amelyikkel kiváltható az egyre ritkább olajkészlet. Egy kísérleti autó is főszerepben van: valami lendkerékszerű hajtóművével álomgyorsasággal tud közlekedni. Ennek feltalálója valami halálos betegséget szed össze és végül az új üzemanyagból kisajtolt nedv, mint kisérleti gyógyszer, felgyógyítja. Mindenki örül és megházasodik...
Szerző? Cím?
A Zsoldos trilógiát többen is vágtuk, mert hát az alap. A harmadik tök nagy mázlival lett meg, pont a kérdező botlott bele egy antikvár példányba, és a borítóról rögtön megismerte. (Ezt nem írom ide, hátha valaki játszana a megfejtéssel. :-) )
De az első még mindig kérdés. Tud valaki segíteni? (Hálából ugyanott a sötét szoba ablakán kinézve látszó fél házsarokból megmondják, hol készült a családi fotó, és mikor.)
