Vezércsel, a KISZ egy nagy túró volt, befolyása nulla. Ha kiálltak Grósz mellett annak sem volt jelentősége, ha nem álltak ki annak sem. Gyurcsány elleni ellenszenvedet ne vetítsd ki a KISZ-re úgy, hogy felnagyítod annak a szervezetnek a jelentőségét.
Az egyetemen pedig garantaltan a KISz vednoksege alatt terjesztettek a C-anyagot nehany partvezeto diszkret felrenezese, no meg masok horgese mellett. A dologban az a legszebb, hogy szamos akkor vonalas MSzMP vezer most a Fidesz elkotelezett hive. Lasd pl. Halasz janos anyosat!
Egyreszt igaz, masreszt viszont sok reformkommunista gondolta ugy, hogy eljott a politikai pluralizmus ideje. Sokan persz azt gondoltak, hogy az akkori MSzMP-n beluli iranyzatok szerint kell kialakitani a politikai palettat, ami egyresz meglehetosen szeles es fragmentalt skalat jelentett volna, masresz nehany iranyzat nem szerepelt volna benne akkora hangsullya, mint ami ugy altalaban jellemzo egy polgari tarsadalomra.
A zárt körben terjesztett nyugati sajtószemlék nem értelmiségi KISZ-es vezetők trükkje volt - hol élsz Te! :-) - hanem az MTI adta ki. Többféle volt, a címükre most nem emlékszem.
mibi, nagyjából egyetértek Veled. A 4. pontodat azért pontosítanám annyival, hogy a hetvenes évek végétől a nyolcvanas elejétől az állam legfontosabb vezetői számára nyilvánvaló volt, hogy a szu érdekérvényesítő ereje megroppant. Magyarország egyre több ügyben nem támogatja a szovjet álláspontot, önálló érdekeit követi. Mindebből a rendszerváltás előtti reformkommunisták semmit sem érzékeltek, mert ezek az ügyek semmiféle nyilvánosságot nem kaptak.
" Pont a KISZ volt az, amely teljes mellszélességgel kiállt az MSZMP Grósz féle bagázs mellett. "
Alapveto ismereteid hianyoznak. A KISz bizonyos ertelemben lekepezte az MSzMP sokszinuseget. Konkretan az egyetemi KISz-szervezeteket es az onnan erkezo vezetoket kifejezetten gyanakvassal figyeltek a vonalas kommunistak, mert szamukra aggaszto gondolatok fogalmaztak meg. Emlitenek megint egy konkret peldat. A nyocvanas evekben a KLTE KiSz Bizottsaga lenyegeben terjesztette a C-anyagban megfogalmazott nem eppen rendszerparti nezeteket.
A C-anyag letrehozasa is egy erdekes ugy volt. Elvileg azert hoztak letre, hogy abban osszefoglalaljak a hazai es kulfoldi forrasokbol szarmazo rendszerellenes irasokat. Elvileg a celkozonseg a felso KISz-vezetok voltak mondvan, igy tudnak felkeszulni az eszmei tamadasok kivedesere . A gyakorlatban vioszont barki elolvashatta ezeket az anyagokat a KISz Irodan. (Akkor meg nem volt konnyu a sokszorositas, igy nem lehetett tobb peldanyban szetosztani oket.) Valojaban a C-anyag az ertelmisegi KISz-vezetok trukkje volt a mas nezetek hozzaferhetove tetele erdekeben.
Pozsgai elismerten az MSZMP reformszárnyához tartozott.
Gyurcsány meg még az utolsó pillanatban is az ortodox kommunistákat erősítette azzal, hogy a Fidesz és ezzel együtt a többpártrendszer, demokrácia ellen küzdött."
1. Engem nem fizetnek azert, hogy barkit is vedjek.
2. A nyolcvanasevek vegen eleg kozvetlen tapasztalataim voltak az ugyben es nem a hatalom oldalarol.
3. Azt, hogy a Revesz M. -felek elettapasztalatok es teljes tudashinyban mit olvasnak ki egy ilyen szovegbol lesz@rom.
3. Az 1947 - 1989 kozotti idoszak osszemosasa ellen mindig is tiltakoztam es tiltakozni fogok.
4. Ha megnezzuk, hogy a nagy rendszervaltok milyen eletutakat jartak be es mit tettek rendszervaltas elott, gyorsan kiderul, hogy az un. reformkommunistaknak es a hozzajuk ilyen-olyan mertekben csatlakozo "kadereknek" meghatarozo szerepuk volt a rendszervaltasban.
5. Ha ketelyeid lennenek afelol, hogy egy "kommunista" a meg fennallo rendszeren belulrol mukodhet a rendszer ellen, emlitenem Neked Nagy Imre peldajat.
„Álnéven Bujkálók: azok az emberek, akik más teljesítményét felhasználva emelkednek fel, hogy majd jogot formálhassanak mások bírálásához. Továbbmennék, ha eltűnnek a teljesítők (pont a bíráskodók miatt), akkor nincsen tőbbé teljesítmény…."
"A társadalom és a polgárok elemi joga, hogy a közélet vezetőinek, jelesül a politikusoknak, az államhoz fűződő előéletét megismerjék és azt döntéseiknél figyelembe vegyék"
Ehhez csak annyit tennek hozza, hogy a nyolcvanas evek masodik feleben a helyi ellenzekiek egy reszet az akkori KIsz-vezetok vedtek meg a KLTE-n komolyabb retorzioktol. Osztojkan, Csengey, Elek nyugodtan terjeszthette az iget ilyen-olyan KISz klub cimen. Raadasul az elso ketto ugy maradhatoptt egyetemista, hogy messze el kellett volna hajtani oket meg az egyetemnek a kornyekerol is es nem a politikai nezeteik miatt, hanem az eletviteluk, a nulla teljesitmenyuk stb. miatt.
Revesz mi is volt a nyolcvanbas evek masodik feleben? Honnan a 3.14-csabol van neki kepessege az akkori szovegek ertelmezesehez. Azt gondolna az ember, hogy legalab b a Fidesz masodik vonalaban megjelenik egy-ket normalisabb fazon, de a jelek szerint ott meg rosszabb a helyzet mint fenntebb!
Ez nem gunyoros csak rovid memoriaju megjegyzes volt. Errol beszeltunk:
Te mondod: A kirugas az adminisztrativ eszkoz es nem politikai
En kerdem: A politikai nem jar egyutt az adminisztrativval 88-ban?
Te mondod: Nem jart egyutt mert Gyurcsi azt kerte, hogy ne alkalmazzanak adminisztrativ eszkozoket.
Konkluzio: Te azt olvasod ki Gyurcsi leveleibol, hogy vedte a fideszt 88-ban.
No akkor jojjon a gunyoros valasz: Ird fol egy polora: Gyurcsi megvedte a Fideszt 88-ban bator Kisz titkarkent! Aztan dontsd el akarsz-e tarsasagban mutatkozni ebben... ;-)
Azt allitom, hogy a level szohasznalata megegyezik azoknak a kis es kozepes MSzMP vezetok nyolcvanas evek masodik feleben alkalmazott szohasznalataval, akik bizonyos ertelemben maskentgondolkozonak szamitottak az MSzMP-n belul es a reform-kommunista mozgalomban a politikai pluralitas mellett tortek landzsat. Ergo, a level szovegebol valoban az jon ki, hogy Gyurcsany ehhez a reteghez tartozott es szuksegesnek erezte a parton kivuli maskentgondolkozokkal a politikai vitat. Ha akarod ezt ugy is fordithatod magadnak, hogy a Fideszt akarta vedeni az adminisztrativ retorziokkal szemben.
Nagyotmondó Ferenc a demokrácia ellen küzdött a 80-as években 2005-11-02 16:08
Révész Máriusz a Parlament Piros társalgójában elmondta: a sajtóban megjelent dokumentumokból kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc az 1980-as évek végén a diktatúra fennmaradásáért és a demokráciát követelő ellenzék ellen küzdött.
Révész Máriusz szerdai sajtótájékoztatóján közölte: arra kéri a miniszterelnököt, hogy álljon a nyilvánosság elé és mondja el, hogyan értékeli akkori politikai tevékenységét, valamint, hogy várható-e, hogy további kínos dokumentumok kerülnek elő politikai múltjából. A Magyar Nemzet című napilap október 31-i számában közölt dokumentum rámutat Gyurcsány Ferenc a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi városi bizottságának titkáraként aláírt, a pécsi felsőoktatási intézmények párttitkárainak írt levelében úgy fogalmazott: "Úgy vélem, hogy a KISZ-nek politikai eszközökkel kell fellépnie az általa elfogadhatatlannak tartott törekvések ellen, politikai munkával kell elszigetelni az esetlegesen megalakuló Fidesz csoportokat". A lap szerdán Fráter Olivér történészre hivatkozva azt írta: kizárható, hogy a közzétett dokumentumok hamisítványok volnának.
A Fidesz szóvivője hangsúlyozta: "A nyilvánosságra került dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc a 80-as évek végén a diktatúra fennmaradásáért, a demokrácia, és a demokráciát követelő ellenzék ellen küzdött". Hozzátette: a jelenlegi miniszterelnök 89-ben a diktatúra politikai eszközeit akarta bevetni az ellenzék, így a Fidesz ellen, de más alternatív szervezetekről is gyűjtött adatokat, és továbbította a megfelelő felső politikai körökbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a diktatúra politikai eszközei annak idején megfélemlítést, egyetemről való kizárást vagy egzisztenciális ellehetetlenítést jelentett. Nagy Imre ellen is a diktatúra politikai eszközeivel léptek fel - jegyezte meg.
Révész közölte: a dokumentumokból az is kiderül, hogy nem megalapozott Gyurcsány Ferenc azon állítása, miszerint először lett üzletember, azután politikus. "Gyurcsány Ferec a diktatúra idején igen magas politikai beosztásban, vezető beosztásban szolgált, fellépett a demokráciát követelő ellenzékkel szemben, majd ezt követően a rendszerváltás után politikai kapcsolatait kamatoztatva széles szeletet hasított ki, meglehetősen kétes körülmények között az állami vagyonból, majd erre a vagyonra alapozva később Gyurcsány Ferenc visszatért a politikai életbe" - mondta Révész Máriusz. Megjegyezte: a kormányfő a parlament őszi ülésszakának kezdete óta minden alakalommal napirend előtti felszólalást tart, most azonban "inába szállt a bátorsága". Leszögezte: az sem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó évében az ország ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 80-as évek végén: a kormány félrevezeti a közvéleményt, a nemzetközi befektetőket, költségvetési csőd felé robog a gazdaság, nő az államadósság.
