Keresés

Részletes keresés

e_laca Creative Commons License 2007.09.19 0 0 927
Úgy, hogy nem abból lett, hanem a nunquam-ból.
Előzmény: Don Quixote (926)
Don Quixote Creative Commons License 2007.09.19 0 0 926
Ja, akkor most már csak az a kérdés, hogy hogy lett a latin nunc-ból, azaz mostból a spanyolban nunca, azaz soha?
Előzmény: Kvász Ivor (924)
hive Creative Commons License 2007.09.19 0 0 925
Köszönöm.
Előzmény: Kvász Ivor (924)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.09.18 0 0 924
Az Indogermanisches Etymologisches Wörterbuch (Pokorny) szerint nagyjából
1. van egy
*neu- tő (latin novu-, angol new), ez rokon a
*nū- tővel (latin nunc, angol now.
2. van egy másik
*neu- tő (latin novem, angol nine). A kettő nem rokon.
Ezek szerint véletlen homonimia.


Előzmény: hive (923)
hive Creative Commons License 2007.09.18 0 0 923

Csak most tudatosult bennem, hogy egy csomó (főleg latin) nyelvben az 'új' és a 'kilenc' megfelelője vagy azonos, vagy csak minimálisan különbözik. Ti biztosan tudjátok, mi ennek az oka, világosítsatok már meg légyszi.

e_laca Creative Commons License 2007.09.12 0 0 922
A lengyelben sok mindenből susogó lett.
lágy t, d => ć, dŸ
lágy s, z => œ, Ÿ
valamikor volt lágy r => rz (visszakeményedett)
és még hozzá az eredeti sz, cz, ż

Amúgy az úgy van, hogy czeœć.
Előzmény: Törölt nick (921)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.09.12 0 0 920
Betűstatisztika könnyen, hangstatisztika nem oly könnyen.
Előzmény: rumci (918)
DrDGF Creative Commons License 2007.09.11 0 0 919
Viszont az angolra meg mintha lenne ilyen, úgy emlékszem, találtam már (betűgyakorisági statisztikának még a pontos helyét is tudom, persze az könnyű eset).
Előzmény: rumci (918)
rumci Creative Commons License 2007.09.11 0 0 918
Magyarra, oroszra viszonylag könnyen készíthető statisztika, csak le kell húzni a netről egy adag szöveget. Az angol esetében a speciális írásbeliség miatt lényegesen nehezebb a helyzet.
Előzmény: Kis Ádám (917)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.09.10 0 0 917
Sajnos, nem ismerek ilyen statisztikát. De úgy gondolom, hogy ahol több ilyen hang van, ott nagyobb az esély a magasabb számra.
Előzmény: Galgadio (916)
Galgadio Creative Commons License 2007.09.10 0 0 916

Szia!

Én a susogó hangok gyakoriságára gondoltam: tehát arra, hogy pl. egy átlagos orosz szövegben a susogó hangok aránya x %, a magyarban y %, az angolban z %.

Előzmény: Kis Ádám (915)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.09.10 0 0 915

Bocsánat, ez félreérthető volt.

 

Tehát nem arról van szó, hogy több szó tartalmaz ilyen hangot, hanem az, hogy több fajta ilyen hang van. Pl. az oroszban ч, ш, щ.

Előzmény: Kis Ádám (914)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.09.10 0 0 914

A gyakoriság kérdésére nem tudok válaszolni, azonban az bizonyos, hogy a szláv nyelvek közül többen (orosz, lengyel) lényegesen több a susogó hang, mint a magyarban.

Előzmény: Galgadio (913)
Galgadio Creative Commons License 2007.09.10 0 0 913

Visszatérve a Farkasokkal táncolóhoz és a lakota nyelvhez, engedtessék meg nekem egy laikus hozzászólás:

 

amikor első ízben a húgommal néztem meg a Farkasokkal táncolót, a húgom megjegyezte, hogy nem nagyon tetszik neki a lakota nyelv, mert  sok benne a "cs" és az "s" hang, mint az oroszban...

 

Vannak itt szlavisták a topikon, kérdeném őket, hogy az orosz nyelvben valóban sok a "cs" és az "s" hang, pl. a magyarhoz, mint anyanyelvhez és mondjuk az angolhoz, mint korunk legfontosabb világnyelvéhez viszonyítva?

Lájszló Creative Commons License 2007.08.22 0 0 912

Igen, de ha jól sejtem, a nyelv és az ajak csak azt fogja befolyásolni, hogy milyen magánhangzót hallunk (ha nazalizált magánhangzóról van szó). Magát a nazalizáltság fokát (ha tényleg van ilyen), nem.

Előzmény: Kvász Ivor (911)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.21 0 0 911
A száj- és orrüregen keresztül is jön a levegő, de a nyelv és az ajak is részt vesz a képzésben.
Előzmény: Lájszló (910)
Lájszló Creative Commons License 2007.08.21 0 0 910

> Én laikusként azt neveztem nazalitásnak, hogy egyes személyek egyes hangokat orrhangon mondanak ki.

 

Az a baj, hogy ezzel nem definiáltál semmit, csak egy szóra mondtál egy másik szót.

Kéne valami mérhető, hogy mitől nazális a nazális. Percepciós (spektrális) irányból nem könnyű megfogalmazni, inkább artikulációs szempontból szokták.

Most fellapoztam Gósyt (fonetika, a beszéd tudománya), és máris cáfoltam korábbi hibás nézetemet, hogy bináris lenne a dolog: "A nazális és orális beszédhangok elkülönítésében a lágy szájpadnak van meghatározó szerepe. [...] Az orrüregen át távozó levegővel képezzük a nazális vagy orrhangú beszédhangokat. [...] A lágy szájpad mozgásainak az orrhang és az orrüregi rezonancia kialakításában van szerepe. Ha nem tökéletes a zárás, akkor nyílt orrhangzós beszéd jön létre."

 

Remélem, hogy ezzel segítek nektek jobban megfogalmazni, mit értetek azon, hogy egyik indán orrhangúbb mint a másik indián. Mondjuk írjátok le, hogy hogy áll olyankor a lágy szájpadjuk, vagy ilyesmi :)

Előzmény: Galgadio (904)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.21 0 0 909
Igen, a pontos megnevezés nazalizált magánhangzó. A portugál beszédre meg általában jellemző a nazalizáció amellett, hogy változatosak a nazalizált magánhangzói:)
Előzmény: Galgadio (908)
Galgadio Creative Commons License 2007.08.21 0 0 908
Ez az anyag pl. oral wowels és nasalized wowels csoportba osztja a magánhangzókat.
Előzmény: Galgadio (907)
Galgadio Creative Commons License 2007.08.21 0 0 907
Előzmény: DrDGF (906)
DrDGF Creative Commons License 2007.08.21 0 0 906
Mindegyik izgalmas, főleg morfológusoknak :)
Előzmény: Galgadio (905)
Galgadio Creative Commons License 2007.08.21 0 0 905
Ha már a lakota szóba került, szerintem a hangtanánál sokkal érdekesebb a nyelvtana. Mondjuk nem egy egyszerű nyelvtan, de hát az észak-amerikai indián nyelvek többsége nem arról híres, hogy olyan nagyon egyszerű lenne a nyelvtana...
Galgadio Creative Commons License 2007.08.21 0 0 904

Hát erre végképp nem tudok mit mondani, mert nem értek hozzá.

Én laikusként azt neveztem nazalitásnak, hogy egyes személyek egyes hangokat orrhangon mondanak ki. Egyes nyelvek (pl. portugál vagy éppen lakota) esetében szinte minden beszélő.

Úgy látszik, hogy az én hétköznapi tapasztalataim nem kompatibilisek az idevágó nyelvészeti szakkifejezésekkel.

Előzmény: Lájszló (901)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.21 0 0 903
Az orrüreg is rezonál, de a levegő a szájüregen át jön ki. Ha nem így lenne, nem volna különbség a különböző nazális magánhangzók között.
Előzmény: Lájszló (901)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.21 0 0 902
Alemão

ez ráadásul egy nazális diftongus itten
Előzmény: Galgadio (900)
Lájszló Creative Commons License 2007.08.21 0 0 901

Én eddig - nyilván naivan - azt gondoltam, hogy a nyelcsap vagy zár vagy nem, így a nazalitás "bináris" tulajdonság. Ezért kíváncsian hallgatom a nazalitás mértékéről folyó eszmecserét.

(Amúgy nem lehet, hogy igazából nem a nazalitás fokáról, hanem mennyiségéről van itten szó?)

Előzmény: Galgadio (900)
Galgadio Creative Commons License 2007.08.21 0 0 900

Nem tudok erre neked mit mondani, mert nem vagyok szakképzett nyelvész.

Nekem egy lakota nyelvtanom van angol nyelven, ez tkp. nyelvjárási szinten különbözik a dakotától (bár egyes nyelvészek önálló nyelvnek tartják), az világosan említést tesz a nazális magánhangzókról.

Nasal wowels angolul, ahogy itt valaki már leírta.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ember orrhangon kiejti a magánhangzót és utána egy leheletfinom, alig hallható n hangot ejt a magánhangzó után.

A portugálban is vannak hasonló  hangok, amiket úgy jelölnek, hogy egy hullámvonalat tesznek az "a" betű fölé.

 

Pl.

Alemão = német

 

De a legjobb, ha megnézitek a Farkasokkal táncolót, ott azért elég rendesen lehet hallani ezeket az orrhangokat...

Előzmény: rumci (889)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.21 0 0 899
(hű, ezt nem is hallottam)
Előzmény: DrDGF (898)
DrDGF Creative Commons License 2007.08.20 0 0 898
Neeem, kb. 1-2 hét. (Persze egyéni csomagolásban:)))
Előzmény: Kvász Ivor (897)
Kvász Ivor Creative Commons License 2007.08.20 0 0 897
(gondolom decemberben, akkor jön ki a Pbk)
Előzmény: DrDGF (895)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!