A mitikus homály mellett az amazon téma máig tartó népszerűségének másik oka pedig nyilvánvalóan az, hogy a rövid szoknyás, bőrcsizmás női harcosok igencsak megmozgatják a férfiak erotikus fantáziáját.
Ellenben olyan indoeurópai társadalmak, mint a germánok erősen matriarchálisak voltak!
A patriarchális sztyeppei népek közt a kívételt erősítő szabályt jelentik a szarmaták, ahol nők fejedelmek és harcosok is lehettek. Hogy milyen társadalmi szerepeket jelentett ez, azt nem tudjuk. Csak azt, hogy a régészeti leletek szerint szarmata fejedelmi sírokban nőket, fegyveres nőket is találunk (nem mint feleségek eltemetve!) és a korabeli leírások, például Hérodotosz beszámolnak róla, hogy a nők harcoltak is!
Egyebekben pedig javaslom elovasásra a Najahuha topiktársunk által a (180)-as hozzászólásban belinkelt két anyagot, amely az amazon kérdés mitológiai, történelmi és kulturális hátterével foglalkozik. Sajnos én még éppencsak belekukkantottam, többre nem volt időm:(
Az előző gondolatmenetemet folytatva, elképzelhető, sőt valószínű, hogy az ógörögök az ún. sötét korszakban, vagy később a gyarmatosítások korában (a Kr.e. VIII-VII. században) a Fekete-tenger partvidékén egy vagy több alkalommal belefutottak ilyen tisztán női harcosokból álló csapatokba.
Mivel ez a formáció az ógörög társadalomban ismeretlen volt, tévesen azt hihették, hogy egy tisztán női harcosokból álló törzs tagjaival találkoztak.
Ez(ek) az epizód(ok) nyilván megragadt(ak) a lobbanékony fantáziájú ógörögök elméjében és később mítoszok, mondák formájában csapódtak le.
A mitikus homály mellett az amazon téma máig tartó népszerűségének másik oka pedig nyilvánvalóan az, hogy a rövid szoknyás, bőrcsizmás női harcosok igencsak megmozgatják a férfiak erotikus fantáziáját.
Én kétkedéssel fogadom azt is, hogy a sztyeppei társadalmakban a nők egyenjogúak lettek volna a férfiakkal, hiszen a legtöbb sztyeppei nomád társadalom erősen patriarchális értékrendű és berendezkedésű volt. A szarmatáknál állítólag volt némi nyoma a matriarchátusnak, de idővel ez is egyre inkább elhalványult.
Ami a nők fegyverforgatását illeti, szerintem az elsősorban rendkívüli helyzetekre vonatkozott.
Az azért teljesen nem zárható ki, hogy a kőrézkorban és a bronzkorban egyes sztyeppei törzseknek voltak harcos női társaságaik, de ezek feladata SZVSZ a települések és esetleg a közvetlen környékük őrzése lehetett háborús időszakban, amikor a harcképes férfiak döntő többsége távoli vidékeken portyázott vagy háborúzott. Ezek a női harci társaságok azonban fokozatosan "leszerelésre" kerültek, ahogy a társadalmak egyre patriarchálisabbá váltak.
Mellesleg az etruszkok hogy kerülnek a sztyeppei népek közé?
Az amazon-kérdésről szabad legyen pár gondolatot közreadnom.
Tudomásom szerint a sztyeppei népeknél - ahol állítólag a nők egyenrangúak voltak, mi több, még harcolni is joguk volt - bevett szokás volt, hogy a nők is fegyvert foghattak. Konkrét adatok és ábrázolások maradtak fenn az etruszkok és a szarmaták esetében, ami így hirtelen eszembe jut. Láttam olyan etruszk freskót, ahol nők bökdösik lándzsáikkal a rómaiakat.
Mival az indoeurópaiak számára ez nem volt jól felfogható, talán ebből serkent fel az amazonok legendája, mintha valamiféle feminista alapokon nyugvó társadalmat alkottak volna, ahol egyetlen feladatuknak a férfiak megalázását tartották volna legfőbb feladatuknak.
Nem tudom, mit is lehetne e mosolyogtató gyermeteg elgondolás mellett a továbbiakban felsorolni.
Maradjunk abban, hogy szerintem semmit. Azt is megkockáztatom, hogy a további amazon-hívők csak saját magukat égetik tudatlanságukkal.
Epizöud sziksz: nézeteltérések vannak a rettenthetetlen női harcosok között. Talán a zsoldfizetés miatt? Nem, a szép fürtös hajú ak-háj legényeken vesznek össze.
Epizöud fó: Íjv az egyik legcsinosabb amazonlány is jelentkezik egy nagy karddal az amazonhadseregbe, hogy megvédje a buzatáblákat és az amazonbéjbiket a gonosz akk-hájoktól.
Epizöud szrí: K Széna és Hypó Léthé amazon királynők gondterhelten tanácskoznak hogy milyen taktikát kövessenek a gonosz patriárkális hímsoviniszta ak-hájok ellen.
Egy ógörög tolmácsolásban fennmaradt legenda (vagy mítosz?) szerint Myrine amazon királynő birodalmának végzetét az okozta, hogy Dionysos isten valami oknál fogva megharagudott az amazonokra és Panhaema mezején sorsdöntő vereséget mért rájuk. Ebben a csatában állítólag számolatlanul hullottak az amazonok, ezért is kapta a csatamező az ógörögben a Panhaema (<minden vér>) nevet, ami valszeg szintén tükörfordítás.
A mítosz egyik verziója szerint Myrine királynő is ebben a csatában esett el.
Sírját állítólag a mai napig mutogatják a turistáknak Trója romjai mellett.
Szerintetek lehet ennek a mítosznak valami valóságalapja?
