Az indexen sok helyütt van szó az arabokról, perzsákról, egyéb iszlám hitű népekről ahogyan éppen az aktuális világpolitika történik. Ez a sok szó sokféle is, mindenki másként nyilvánít véleményt. Egyesek szerint csak támadás és hódítás jellemezte őket és ma is csak alkalomra várnak, mások, pedig csal a keresztesek és utódaik által megtámadott Ezeregyéjszakai világot látják benne. Ami a történelmi ismereteket illeti azok csekély kivételtől eltekintve felszínes, iskolai tanulmányokból, mai újságokból, népszerű ismeretterjesztő filmekből áll össze.
Vandálokat a nyugati gótok szorították ki Hispániából, még az 5. sz. első felében. Vagyis a vandálok tehát éltek Hispániában, ekkor alakult a Vandalusia elnevezés. Vandálok egyébként azonosak a korábbi szillingekkel (->Szilézia, úgy látszik ez egy névadományozó törzs), de a hunok megjelenésekor ék-Mo-n is nagy számban éltek. Hunok elől a szévekkel és iráni alán törzsekkel szövetségben 406 telén a Rajnához vonultak, kihasználva a folyó befagyását, áttörték a római védvonalat és végigrabolva fosztogatva Galliát, Hispániába vonultak. Alánok Galliában maradtak, a szvévek pedig később a mai Portugália területén telepedtek le. A vandálok pedig végül Karthágóban, de a Bizánciak az 530-as években véget vetettek királyságuknak.
Nem izgulsz, hogy idő előtt lemerülsz, ha minden topikba beírsz? Mi lesz Pliniusszal?
"Ismert iróniája a dolognak az,hogy a spanyol fogyatkozás és a keresztény győzelem kortársi arab feljegyzése Masudi (kb.900-956) „Aranyló rétek” művében fordul elő,aki Bagdad világot beutazó szülötte,de Spanyolhont sosem látta.Dozy terjedelmesen idéz a 19.századi kiadásból és Barbier de Meynard francia fordításából:ma már lehetséges hivatkozni a Les Prairies d`Or,traduction francaise de Barbier de Meynard et Pavet de Courteille,revue et corrigee par Charles Pellat,II.kötet,Párizs 1965 műre.A 346. oldalon ezt találjuk:”Abd ar-Rahman vezette…A csata melyet Ramiroval vívott…a 327.évben Shawwal hónapban volt…három nappal a fogyatkozás után,mely abban a hónapban látható volt”. Ez AH 327 Shawwal 1-re helyezi a csatát.Ténylegesen a fogyatkozás AH 327 Ramadan 28-ra esett,de a Shawwal kezdetéhez legközelebb eső újhold könnyedén tekinthető Shawwal hónap újholdjának." (Schove, Chronology of eclipses and comets AD 1-1000, 228. p.)
Volt egy napfogyatkozás három nappal a csatát megelőzően, aug. 2-án! Igy a csatát tehetjük mondjuk aug. 5-re, mondjuk "II. feria imminente festo Sanctorum Iusti et Pastoris"
Aug. 5 szombat aug.6 vasárnap. (Ezt már csak én mondom)
Azt is tudjuk, hogy Abd ar Rahman AH 327 Ramadan hónap 28-án a csata helyszine felé közelitve napfogyatkozásba botlott. Át tudod számolni a Hidzsrát?
2004-es. És szerintem kizárt hogy 70 éves mert a történészek vitája a 90-es évek végei. Gyakran hivatkozik mai kutatásokra meg török hivatalos történelemkönyvekre. (gyerekeknek szóló oktatóképregényre is !!) Flesch istván MTI munkatárs, tudósítóként járt Törökországban a fülszöveg szerint.
Meg a nyelvezete sem olyan régies. Olvastam pár reprintet, 20-as évekből észrevenném azt hiszem.
Mikori könyv? Nekem úgy rémlik, hogy láttam egy könyvesboltban, és mintha egy hetven évvel ezelőtti könyv újabb kiadása lett volna. De lehet, hogy tévedek, és összekeverem valamivel.
A megjelölt korszak végéhez járó téma, a török nemzeti állam megalapítójáról szóló könyv, most olvasom.
Flesch istván: Atatürk és kora Corvina kiadó 2004.
Meglehetősen jó könyv. Még csak felélnél járok de tetszik. A szerző nem csak kronológiailag sorolja fel a történteket, Atatürk életrajzát, hanem a korral is megismertet. Gyakorlatikag a XIX századtól kezdi az Oszmán birodalom egyre végzetesebb meggyöngülésétől. VAn benne szó az 1876-os igencsak haladó alkotmányról és eltörléséről, Szaloniki multikultúrális közegéről, szóval sokmindenről ami a témához kapcsolódik, olvasmányos korrajz.
A szerző szerintem kissé gyerekes rajongásal ír Atatürkről és híveinek hősi harcairól, de objektíven szemléli őket, semmi túlzott elfogultság. Részletessen ír például az örménykérdés ifjútörök megoldásáról (amiről már régebben is olvastam) de ő említti meg elöször azt is hogy voltak törökmészárlások is kelet-anatóliában 1915-ben az orosz hadsereg mellet érkező örmény önkéntesek részéről, valamint 1919-ben Szíriában a franciák mellet vissztérő örmények részéről is. Erröl nem is tudtam, úgy tünik két oldala van ennek a dolognak.
Ismerteti pár oldalban azt a napjainkban zajló történész vitát ami nyugaton zajlik ezzel kapcsolatban. Például Bernard Lewis vitáját néhány örmény történésszel, vagy azt a felzúdulást amit egy hamburg török professzor javaslata okozott Törökországban, hogy egy örmény-török megbékélési bizottságot kellne létrehozni, a magyar-török(!) (Szulemán síremlék-Zrínyi) mintájára. A dolog jelenleg ott tart a témában hogy ki ölt meg többet a másikéból......
így gyorsan végigolvasva a topicot, poitiers-el kapcsolatban, lehet ,hogy közepes szintű volt az arabok hadvezére (Abd -el Rahmann), de az igazi csata 1 napján meghalt... , vagy a helyettesre gondoltok?
nekem "A" tetelem volt a francia civilizacio szigorlaton Nagy Karoly:-))érintőlegesen:-)) volt szó a Poitiers-i csatarol is...(ez nem jelenti azt hogy hiba nelkul kenem vagom) ,most mennem kell , de majd jövök.... egyébként biztos egy rakás forrás lehet a neten is, sok könyvben is olvastam rola , ahol a vilagtortenelem legjelentosebb csataival foglalkoznak..
Tud itt valaki valami reszletesebb informaciot a 732-es poitiers-i csatarol? Pl. mekkora katonai erok vettek benne reszt, miert kaptak ki az arabok Martell Karolytol, stb."
Ez engem is nagyon érdekelne! Régészeti bizonyítékok előnyben...
