A passzívházak jellemzően nem könnyűszerkezetes épületek, illetve a passzívház definíció semmilyen tekintetben nem határozza meg az épület szerkezetét.
Egy kicsit fogalomzavarban vagy szerintem :( Nézz utána mit jelent a passzív ház és utána gyere vissza ide, ha tényleg olyat szeretnél. Egyébként az Építkezés-felújítás 2.0 a te topikod ;) (Könnyűszerkezetből elég ritkán csinálnak passzív házat tudomásom szerint...)
Lehet pl. 2 m x 10 m és lehet 4,43 x 4,43 vagy bármilyen méret. Pl. akár sok szög is. És rákérdeztél arra, hogy az a 30 cm elegendő e ?
kezdem azzal ,hogy az a 30cm -es betonlemez nagyon nagy tömegű , nyom kb. 18 tonnát vagy többet.
És erre akarsz 2 tonnánál is kevesebb tömegű építményt rakni tehát a z építmény tömege elhanyagolható, sőt pl. sátorszerűnél ennek akar a tizede is lehet.
De vissza a 30 cm -es betonra. Nem az épület súlya/tömege az ami itt prblémás lehet hanem a talajmozgás a fagy miatt. De az sem biztos hogy baj , főleg rugalamas jellegű építményeknél. a Fagy megmozgathatja a beton el is törhet, de ott marad.
Lényegesem kevesebb tömegű - vékonyabb beton lemez is elég lehet oda .
Először is ismerni kellene - nekünk- te nyilván tudd az épület geometriáját, elsőnek az alaplemez alakját.
Aztán magának az épületnek az alakja is fontos. Mert bizonyos alaknál és bizonyos tömegnél elviheti a szél az egész építményt .. a massív alap és az eszterga gép ott marad az épült elmegy a széllel és a libatollal.
Ez egyébként megoldható józan műszaki érzékkel rendelkező bármilyen más személy által is, persze a több adtok birtokában.
Az azért nem hinném, hogy ennek az építménynek a megalkotása lehet az építészek és statikusok álma.
Mert miről is van szó ?
Egy 20 nm-es , legyen 2,5 tonnás 4,5 m magas épület. az alap vb. lemez vastagságán problémázunk, közben pedig a szél viheti el az egész 'sufnit' !!
Jujj majd elfelejtettem még mégis lenne vasalva az az lap.
Egy 100mm szendvicspanel épületet szeretnék kiviteleztetni. 30cm vastag vasbeton lemezalap megfelelő lenne kb 20m2 alapterületű épületre?
Ha max 4,5m magas épület menne rá.
A vázszerkezetet ,és a szendvicspanelek tömegét kb megsaccolva(nem vagyok sem építész sem kőműves) Az épület teljes tömegére nem jött ki 2 tonna, ha nagyon rá akarok becsülni, még 3 tonna is kb 3 személygépkocsi súlya, ha nem néztem el valamit.
A talaj felső 60cm rétege talán erdőtalaj,alatta viszont masszívan sárga agyag,bőven még 2m mélyen is.
Gyakorlatban meg az van, hogy jön a markoló a 60 as kanállal, ássa az árkot, és a két szélső karom által mart vájatba meg bele a cső.
Ha előre kiteríted a földre a cső hurkot, akkor az oda-vissza ágat időben is párhuzamosan tudod fektetni.
Ezt az egész dolgot úgy kell elképzelni, hogy a hő nem a csőből jön, hanem a csövet körülvevő talaj-köbméterből, a cső csak "magába szívja" a hőt a környezetéből és továbbítja feléd. És ha a csövek túl közel vannak egymáshoz, akkor ugyanabból a talajból próbálnak dolgozni, tehát hiába teszel ezer méter csövet ugyanabba az egy köbméter talajba attól még nem lesz ezerszeres hőmennyiséged :). A csövekkel minél több köbméter talajt kell "elérni".
Vízszintes csövezésnél úgy szokás számolni, hogy ha a csövek nincsenek egymáshoz közelebb 70 centinél, akkor rendszeres/gyakori használat esetén cső-méterenként kb 20 watt hővel lehet számolni (télen ennyi hőt lehet kivenni, nyáron ennyit lehet betenni a talajba). Tehát pl ha hűnk vele, akkor 200 méter csővel max kb 4kW watt erejű rendszeres hűtés az ajánlott felső határ.
"Ezt a 200m kpe csövet kb mekkora területen tekertétek le?"
Ha a 70 centis sortávot vesszük alapul, akkor cső-méterenként értelemszerűen minimum 0,7 m2 kertet kell felásni. De ez a 70 centi ez csak a legalsó észszerű határ, okos ember igyekszik minél távolabbra fektetni a csöveket egymástól, még a csőméterenként 1 m2 kert sem túl sok.
Nem tőlem kérdezted de erre van egy ház ahol a falfűtéssel hűtenek kútvízzel.Egyszerű a történet a hőcserélőből kimenő víz csepegtető szalaggal van elhasználva.Mondjuk ott pár ezer m2-es a kert.
Nekünk egy új háznál födém hűtés lett monolit födém+padlófűtés cső.
Ellett ásva 200 m 3/4-es kpe cső talajkollektornak,21 fokos víz kering a csövekben nagyon jól működik.Ez az első éve,hogy használva van.
Valaki használt már 30cm kőzetgyapot hőszigetelést külső vakolt rendszerként? Nyilván ilyen vastagság nincs egyben, ezért érdekelne, hogy a gyakorlatban van/volt-e ilyesmi és miként történt a rögzítése? Köszi!
Szerintem a GSM rendszerhez is kell mobil előfizetés és SIM kártya, havi 500 Ft-ért pedig már net-et is lehet venni. :) A GSM vezérlő hardveres bekötése nem hinném hogy egyszerűbb, mint egy app kezelése. Ráadásul a klíma se fog nagyon örülni neki, ha leolvasztás közben veszed el tőle az áramot. De kinek a pap, kinek a papné. :)
"egy app-on keresztül tudod vezérelni bárhonnan, mobilon keresztü"
Ehhez kell egy állandó internet előfizetés a nyaralóba, élő mobilnet a telefonba és valaki, aki ért az app kezeléséhez (és előtte az egész rendszer szoftveres beállításához).
Amiről én beszéltem, ahhoz meg elegendő egy 3 ezer forintos mobiltelefon és egy átlagos szőke nő műszaki szaktudása :)
"Legalább annyit megtudtunk, hogy létező dologról van szó :)
És még azt is megtudtuk, hogy a Daikin egyrészt olcsó (hidegben megdermedő) olajat használ, másrészt nem képes önmagára vigyázni, hanem engedi magát egyből bekapcsolni, akár jéghideg olajjal is :)
És még azt is megtanultuk, hogy ilyen klímát ne vegyünk nyaralóba :)"
Nem vagyok klíma szakértő, de februárban szereltettem fel Daikin klímákat a házban, és pár észrevételem lenne: - Elég sok klímában van wifi, ami azt jelenti, hogy ha felcsatlakoztatod a routeredre, akkor egy app-on keresztül tudod vezérelni bárhonnan, mobilon keresztül. Nem csak ki/be kapcsolás, de hőfok, üzemmód stb. A GSM vezérlőt már túlhaladta a technika :) - A komolyabb klímák nem egyszerű on/off gépek, de még csak nem is egy termosztát van bennük. Legtöbbjük automatikusan végez el olyan műveleteket, mint pl. fűtés/hűtés átkapcsolás, kültéri egység leolvasztás (fűtés üzemmódban, ha kint 1-2 fokos, párás idő van, akkor a kültéri egységen elég sok jég keletkezhet), párátlanítás, beltéri egység szárítása (kikapcsolás előtt a lecsapódó kondenzvíztől) stb. nem neked kell időzíteni az egyes feladatokat (főleg nem ki/be kapcsolással), érdemes rábízni, hogy csinálja amit jónak lát.
Bármelyik építész, aki kicsit is értelmes és képzi magát, tud alacsony-energiás, vagy passzívházat tervezni, mivel az ehhez szükséges eszközök bárki számára elérhetőek, és a megoldások már közismertek.
Nyugodtan nézzél körül, nemet mondani még bármikor lehet.
De...
Mivel a valódi építőipari szakemberek 2010 körül megléptek nyugatra, az igazi kérdés az, hogy az építkezéseken mostanában tevékenykedő buckalakók mit tudnak megvalósítani egy jó tervből, meg egyáltálán el tudja / akarja - e olvasni a technológiai leírást.
Mert lehet, hogy pont leszarja mi van a terven, ő nekiáll vályogot vetni.
Az elmúlt két évben a fordítva berakott drainlemeztől kezdve a pihentetés és újrakeverés nélkül felkent ragasztóig mindenféle bakit láttam, pedig én már nem építkezem, csak nyitott szemmel járok.
Múszaki ellenőr jól jöhet, és bár pénzbe és időbe kerül, a minőséget csak ő tudja garantálni.
Alacsony energiafelhasználású hazat szeretnenk épiteni, de az egyetlen építesz, akit ismerek (baratnomnek passzivhazat o tervezte 10 eve), őszig nem er ra. Tudnatok szakértő építészt ajanlani? Koszonom!
HÁt, ha már ennyien mondjátok (Kivitelező, tervező, meg ti is), csak van benne valami.... Akkor valahogy megpatkolom a dobozt, és teszek rá hőszigetelt ajtót (Gondoltam kétrétegű ablakot elé építeni, de valszeg elég hülyén nézne ki :) )
Köszönöm - jelenleg is süllyesztve van, de szét van rohadva a fadoboz teljesen, így nem hagynám. A szietelt ajtóban meg hááát... Valahogy nem bízom, de elgondolkodtató mindenesetre
Ha nincs túl messze a telekhatártól az oszlop , nem lenne egyszerübb a kerítésbe áthelyezni ? Légkábel is eltünhetne . Höszigeteléssel az új földkábelt is letakarnád az elosztótáblához vezetö fali részen . Tudom minden pénzbe kerül , de a problémát részben megoldani csak ideiglenes megoldás . Összességében többe is kerül .
