Sziasztok!
Sok olaszországi topic van, de ezzel foglalkozót nem találtam. A segítségeteket szeretném kérni, mert tanácstalan vagyok.
A tervem a kovetkezo: Le akarok menni kocsival Romaba, vagy annak kozelebe,
hogy megnezzem a fovarost, kb 3-4 ejszakat lennenk ott. Itt lattam a
tengerparton egy Lido Di Ostia nevu helyet, kb 30km Romatol, nem tudom
milyen ott a terep, esetleg erdemes e ott megszallni, mert 72 EURO/ej lattam
hotelt.
Utana tovabb akarok delre menni, megnezni pompei-t majd a tengerparton
pihenni, sorrentonal, vagy amalfinal, esetleg capri szigete.
Azt szeretnem tudni, hogy aki jart mar arra, tud-e esetleg valami konkret helyet, jo utvonalat, szallast ajanlani. Capri, esetleg Ischia szigete milyen?
Borzalmas arak vannak mindenhol, gyakorlatilag egy bed and breakfast is 100EUR/ej. Campingtol meg azert tartok, mert nagyon lepusztult bungalowban nem akarok aludni.
Roma kornyeken nincsen kisebb varos, mint pl nalunk torokbalint, ahol esetleg olcsobban meg lehet szallni?
Koszi a segitseget.
Soha nem merem sehol se elmondani, hogy a szinte mindenki által imádott Szicília engem nem érintett meg( persze sok körülmény összejött, aminek ez lett az eredménye), ja és azt sem merem elmondani, hogy sem Ciprus, sem Málta, sem Korzika nem lett olyan hely amire azt mondanám, hogy nem bírom, ki, hogy legalább még egyszer ne lássam. De ezek egyéni vélemények és ízlések, amiket szerintem illik mindenkinek tiszteletben tartani.
Capri, de leginkább Anacapri isteni hely volt nekem, de ez nem azt jelenti, hogy másnak is az kell hogy legyen.
Igen, emlékszem rá, hogy van onna leandered. Tulajdonképpen abból indult ki a gondolatmenetem:-)
Hú, hát ott élni, az teljesen más megvilágításba helyezi a dolgot. Akor természetesen én is bevállalnám Caprit, minden viszonylagos hátrányával együtt, onnan valóban sokkal egyszerűbb lenne Olaszországot bejárni.
Magamtól nem feltétlenül ezt a helyet választanám kiindulási pontnak, de azért duzzogva bevállalnán:-)))))
Off. Bocsi! Tudod ugye, hogy van egy olyan leanderem, ami egy Anacapriban gyűjtött magról van? Biztos, hogy ha egy egész hétre lenne tervezve, akkor imádnék egy hetet ott lenni, tüzetesebben átvizsgálni a terepet! De én az előbbi hozzászólásomban már egy egész életre gondoltam:-) Felmértem a jelenlegi helyzetemet, és megadtam magam..., tényleg jobb lenne Caprin élni..., és utazgatni Olaszországban onnan egyszerűbb is lenne!
A te szenvedélyes kert és növényszereteteddel kizárt, hogy unnád magad. Ha lenne egy teljes heted, szerintem a harmadik napon elindulnál tövet, magot, dugványt, vagy mittudoménmit gyűjteni:-)))))
A fennmaradó idődben pedig felszaladnál-libegőznél-lépcsőznél-másznál minden létező magas helyre:-)))))))
Ezt a kőgazdagságot... azért... kipróbálnám! :-) Becsszó nem maradnék Caprin egy hetet, mivel volna értelme a saját bakancslistámnak. Afrika felfedezetlen számomra és Ausztrália a másik.
(Persze lenne még, felsorolni is sok.)
Caprira visszatérve talán meg tudom fogalmazni, mi fogott meg annyira: a levegő és a látvány. A terek, a távolságok, a növények, a tenger, amivel egyébként sem tudok betelni legyen az bármelyik, ahol jártam. Persze vannak kedvencek, ahol többször, sokszor is, jártam. A másik pedig a működése. Ahogy laknak, szállítanak, hajóznak, az élet ott van a kezeink között, nem éreztem kirakatnak, és Sorrentót, Amalfit stb. sem. Totál működő élettér, teljesen be lehet illeszkedni, a környezet pazar, a látvány nagyszerű. Élhető az egész.
Nekem ez jött át. Valami hasonlót éreztem Rómában is, már többedszer, nagyon nagyon élhető, remek.
Mindenhol jó egészségesnek, fiatalnak és gazdagnak lenni... Persze a kőgazdagnak meghalni sem érdemes, mindig van még felfedezendő :-) Ez a szomorúsága.
Egy hetet talán én is kibírnék, de amikor két napot ott voltunk, a harmadikon már nagyon vágytam vissza Nápolyba, úgy gondoltam, hogy ha lekéssük a hajót és egy órát kellene várni a következőre, az nagyon bosszantó lett volna. Szerintem az van, hogy hogyan programozzuk be magunkat, ha egy hét, akkor azt is csodásan el lehetne tölteni. De egy élet az nagyon sok lenne, még tán akkor is, ha kőgazdagok lennénk. Sőt, akkor meg pláne!
Én is rajongásig szeretem Caprit hozzád hasonlóan, de nekem kimondottan tetszett ez livcsi 30-tól, hogy: "főbe lőném magam, ha egy hetet Caprin kéne töltenem". Olyan őszinte és szívből jövő volt.
Belegondolva én sem szeretnék egy hetet folyamatosan ott tölteni , de évente 3-4 napot boldogan. Talán jövőre újra:)
Még szerencse, hogy hogy nem mindenki rajong érte, így is túlzsúfolt. Miket láttál Caprin? Voltál már a Barbarossa kastélyban? Sajnos ott még én nem jártam.
Capri ugyebár egy ici-pici szigetecske és bármennyire szép, nem biztos, hogy mindenki el tudna ott tölteni egy hetet. Akinek pl nincsenek túrázási hajlamai, az kényelmesen körbe tud nézni egy-két nap alatt. Nyilván, aki szeret túraösvényeken sétálgatni, megnézni a kilátást sok-sok szemszögből, annak Capri egy igazi kincsesbánya, aki jobban kedveli az épített szépségeket, az egy hét alatt nem igazán fog tudni mit kezdeni magával. Rám pl óriási hatással volt arrafelé Paestum. Salerno pedig egy igazi meglepetés, hihetetlenül kellemes, élettel teli, igazi déli város, nyári időszakon kívül gyakorlatilag nulla turistával. Semmi fanyalgás nincs bennem az Amalfi parttal szemben, egyszerűen messze nem kaptam tőle azt a katartikus élményt, mint amire számítottam. De hát nem szeretheti mindenki egyformán az adott helyet és ez szerintem így tökéletes. Turisztikai szempontból így is meglehetősen túlterhelt az a terület, ha kivétel nélkül mindenki oda vágyna újra és újra, akkor már elviselhetetlen lenne a tömeg, ami így sem elhanyagolható.
Semmi személyes megbántottság, és erőszak részemről, hogy vki elfogadja, ami nekem tetszik. Azt tartom röhejesnek, hogy "főbe lőném magam, ha egy hetet Caprin kéne töltenem". Védem Amalfit (Dél-Olaszo.-t) mint izgalmas helyet, azért nehezen hihető, hogy emberek közömbösek maradnak, sőt, ha volt olyan szerencséjük, hogy körül tudtak nézni arrafelé, hát a többségünk rajongásig megszerette.
Ezer bocsánat, a fórum címe után menve ide kívánkozik a dicséret is. Nagy hatással volt rám, nem vitás, és azt hiszem ez az általános. Nem véletlenül, aztán persze mindenki maga tudja. A fanyalgás homlokráncolást hozott ki belőlem, de nevetek az egészen.
Jó volt a fotók közé bepillantani és inkább azoknak szól az üzenetem, akik tervezik az odautazást.
Mint írtam, végigjártam az Amalfi partot. Megnéztem a szárazföldről és a vízről. Megmásztam a Vezúvot, barangoltam Positanoban, Amalfiban, Pompei romjai közt. Caprin valóban nem voltam.
De alapvetően nem igazán értem, miért baj az, ha a te világod középpontja nem egyezik meg az én világom középpontjával.
Már maga a tény megmosolyogtató, mikor valaki személyes sértésnek veszi, hogy másnak nem tetszik az ő kedvenc helye (zenéje, filmje, bármije) és kvázi "védelmébe veszi" azt. Nem hinném, hogy Caprinak, vagy az Amalfi partnak szüksége lenne védelemre, gyönyörű helyek és ebben meglehetősen sokan egyetértene, még én is. De ettől még nem az én világom.
Hogy jobban érthető legyek, esetleg még te is megértsd, ha lenne X forintom, amit utazásra költhetnék, biztosan nem oda mennék újra, viszont, ha holnap valaki azt mondaná, hogy ad X forintot azzal a feltétellel, hogy kizárólag oda utazhatok, akkor boldogan elmennék.
Voltam az Amalfi parton, adtam neki lehetőséget. Nem érintett meg. Általában nem érintenek meg a kis települések, pici szigetek, amik csak "pusztán szépek". Nagyon off, de anno bekaptam a csalit, elmentem Zakynthosra, mert elvarázsolt a klasszikus kép a hajóroncsos öbölről. Kockásra untam magam, alig vártam, hogy vége legyen a nyaralásnak. Engem nem szokott zavarni a tömeg, a "puccos hely", sőt még a szuvenír árusokat is elnéző szemmel nézem. Imádom Itáliát, sok-sok utazás alkalmával számtalan táját bejártam, de tudom, hogy vannak olyan részei, amik nem nekem valók. Azt írtam, hogy tökéletesen meg tudom érteni azokat, akik imádják Caprit, de én inkább maradok a nagyobb városoknál.
HA nem voltál még ott, honnan tudnád, hogy nem neked való hely? Ez csak egy előítélet, prekoncepció.
Ha pl. barlangásznom KELLENE, akkor tudnám, hogy nem nekem való hely. Barkangásztam, kipróbáltam. De Capri? Voltam, láttam, sőt éreztem. Megérintett, csodás. Ok értem, az emberek nagy része elájul, oh, micsoda nagyképűség, Capri, meg Szardinia, meg Meteorák stb. és egyből tagad, semmi "puccos" hely, minden sznob hűhája és magamutogatása, "gyerekek és voltam Caprin", asszisziezabarommostnagyobbmintbárki? :-) ok. kérem, a humorfalatokat bevenni, ezzel a szándékkal írom. Hagyjuk meg az élményt, legyünk őszinték magunkhoz, próbáljuk ki.
Az istenszerelmére, mielőbb pocskondia, meg lehúzás, meg zsúfolt, meg ilyen meg olyan egy gyengéd próbálkozást megér, menjetek el, beszéljünk arról, amit megéltünk, és dícsérjük nyugtával a napot. Akit megloptak Rómában, annak rossz emlék. Róma persze nem tehet róla. Akinek fájt a hasa a repülőn, hányingere volt a hajón, bekapott egy fertőzést kagylótól és egy hétig fosott Egyiptomban, annak ezek lehetnek szar helyek, bár a hely és jármű nem tehet az egyéni "élménytől". De hogy elképzelem és előre elutasítom, amikor tényleg csoda egy hely ez a k. Capri, meg Dél-Olaszo. Sorrento, Amalfi és sorolhatnám, hát barátaim menjetek és legyen nyitott a szívetek, fogadjátok be, mert bizony ezek fantasztikusan jó helyek.
Hálistennek nem vagyunk egyformák. Van, akinek ez tetszik, van, akinek meg valami egészen más. Én sem megyek Caprira, mert pontosan tudom, hogy nem nekem való hely, teljesen bele tudom magam élni az "egy hét alatt főbe lőném magam" feelingbe. De tökéletesen megértem azt is, aki rajong érte.
Biztos rengeteget számítanak a körülmények, időjárás, korábbi fáradtság, a gyerekek állapota, éhezés(?), szomjúság és még ezer dolog. Pl. az is, hogy volt/van-e valami előre elképzelt túlzott vagy laikus elvárás, ami nem teljesült? Túrista helyen sokan vannak. Sok üzlet. Zajosabb. De...
Mindenki hallott már olyanról, aki beült egy kmoly Mercibe és utána csak annyit tudott mondani, a Trabant is ugyanoda elvisz. :-)
Szóval Capri paradicsomi hely. Nem egy hetet, egy életet le lehetne, (tudnék) élni itt! Ehhez az előismeret és készülődés, a fantasztikus idő, a 10 személyes privát motorcsónak, a tökéletesen szép és kellemes víz, a mesés hegyek, villák, az egész élet, ami Caprin fogad... A sok nagyon gazdag ember nem tévedett, amikor itt vett ingatlant. Végtelen szépségek, imádni való helyek, látvány, érzés. Működik. Isteni hely.
"..lehet föbe löném magaamat, ha egy hétig kellene Caprin laknom.."-ez olyan aranyos, jól megmosolyogtattál. Nektek sem volt túl sok szerencsétek az idővel.
Köszönjük a beszámolót! Inkább a fáradtság és az időjárásra gondolok ami neked nem jött be. Nekünk is van olyan ahová nem mennénk vissza mert mindent megnéztünk.
Visszaértünk a 10 napos nyaralàsbôl. Jô volt, szêp volt, elég volt, nem estünk szerelembe, nem is leszünk visszatérö vendégek. Ùgy fogalmaznék, hogy jöttünk, làttunk, vissza nem megyünk:)
Autôval mentünk 3 gyerekkel. Az ût meglepetésünkre, nagyon jô ês sima volt, az autôpâlya nagyon jô âllapotban van, bâr nagyrészt csak kèt sàvot hasznàlnak, hiàba van hàrom. A szàllàsunk az isten hàta mögött volt, de frankô volt, oda sötétben érkeztünk, îgy kicsit horrorisztikusak voltak a kanyargôs utak Sorrento utàn a félszigeten, de a végére elég jòl belejöttünk a helyi tempôba. Az idöjàràssal szerintem nem volt szerencsénk, bàr lehet ez volt a normàlis oktòberi idöjàràs.
Az ILMETEO App nem igazàn jött be: ha vihart mutatott hétàgra sütött a nap, és fordìtva. Éjszakànként nagyon sokszor volt hatalmas vihar, de nem csak ùgy esett, hanem ömlött mintha két dézsàbôl öntötték volna.
Az elsö sokk bennünket akkor ért, amikor Nàpoly utàn vége lett az autôpàlyànak. Hàt ilyen gettôt szerintem még életemben nem làttam, aztàn vàrtuk vàrtuk a szép részeket, de valahogy nem jött. Az egyetlen hely, ami megfogott az Sorrento volt. Ha mégegyszer kellene menni, akkor tuti ott laknék. Se nem kicsi, se nem nagy, van egy kis élet, nagyon jôk a vendéglàtô helyek, ês igazàbôl innen is minden elérhetö.
De most akkor a programmokrôl. Szombaton érkeztünk, vasàrnap ömlött az esö, de azt amùgy is pihenésre terveztük.
Hétföre îrta a net az esöt, a recepciôsunk is azt mondta, hogy esös borûs lesz, szôval nem sokat terveztünk. de aztàn reggel hétàgra sütött a nap, ûgyhogy ezerrel strandoltunk egész nap. Kedden bejàrtuk kocsival az amalfi partot. Viszonylag koràn indultunk, Positanoba még simàn bementünk, tele a väros parkolôkkal, bàrhol meg lehet àllni, van hely mindenhol.Jô gondolom nyàron biztos rosszabba helyzet. Mi az utca felsöbb röszén àlltunk le, 5EUR/ òra, kellemes 15 perces sétàval leértünk a värosbaA központban 7Eur/ôra a parkolô. Itt megint elkapott bennünket egy nagy zuhé, kb 2 ôrâig ömlött, de addig beültünk ebédelni. Utàna mentünk tovàbb Amalfiba, ahol szintén simàn leparkoltunk. Szép volt nem mondom,de nekem annyira nem jött be. Maioriba még leugrottunk strandolni, aztàn iràny vissza a szàllàsra. Visszafelé viszont nem engedték be a kocsikat Positanoba, brutàl hosszû dugô alakult ki.
Szerdàn megjàrtuk Nàpolyt, Sorrentobôl hajôval. Volt egy àrlistàm, hogy mennyi a hajôjegy, ûgyhogy mikor a Pénztàros 20 eurôval többet mondott, akkor eléggé meglepödtem. Ràkérdeztem, és jé, mégiscsak én szàmoltam jôl. De ugyanezt Nàpolyban is eljàtszotta a pènztàros, ûgyhogy figyeljetek. Nàpolyba azért 3 gyerekkel nem sok mindent terveztünk, megnéztük a värat a kikötöbe, amit legközelebb kihagynék. Megvolt a Katakombàk, és felmàsztunk a St. Elmo. Na az kötelezö szerintem, bàr volt pàr lépcsö mire feljutottunk, de még az ötévesünk is jôl bîrta. Fantasztikus volt a kilàtàs, de szerencsére itt nagyon szép napos idönk volt. A séta alatt aztàn làttunk mindent Nàpolybôl, itt is àtmentünk olyan utcàkon hogy csak na!
Csütörtökön Sorrentoban voltunk, szép kényelmesen elvoltunk egész nap. Ide busszal jöttünk, 1.2Eur/ùt/fö. 6 éves kor alatt nem kellett jegy. Ja, igen jegyek. Csalàdi jegyek nagyon nincsenek, bàr igazàbôl sok gyerekes csalàddal nem is talàlkozunk, inkàbb a középkorùak és idösebbek képviseltetik magukat. Szôval gyerekjegyek nincsenek. Vagy annyit fizet a hat év fölötti gyerek mint a felnött, vagy 18 éves kor alatt ingyen van.
Pénteken pihenö nap volt, kicsit sütött, kicist esett, vegyes idö volt.
Szombaton viszont szuper idö volt, akkor voltunk a Vezùvon és Pompeijben. A Vezûvra nem lehet addig felmenni kocsival ameddig a buszuknak. Van elötte egy parkolô 5 Eur/ nap, ott kell leâllni. Innen 25 perc séta a jegyiroda, de van 3 eur/ fö busz szolgàltatàs. Hàt mi sétàltunk, de legközelebb lehet a buszt vàlasztanàm. Meredek volt az ötévessel, de félòra alatt értünk az irodàhoz. Innen pont 45 perc volt mire elértük a Kràtert. Ez hatalmas élmény volt mindnekinek, nagyon szuper volt, ki nem hagynàm! Innen mentünk Pompeijbe, amit a gyerekek szintén nagyon élveztek. Brutàl nagy terület, sokan voltak, de elfértünk.
Vasàrnap megint esett, de nem bàntuk, mivel elözö nap lajàrtuk a làbunkat. Hétfön megjàrtuk Caprit. Szerencsére borûs volt mikor indultunk, îgy nem sok turista volt, de délutànra szép idö lett. Hàt mit is mondjak, nem egy nagy hely, szép volt, érdekes.azért lehet föbe löném magaamat, ha egy hétig kellene Caprin laknom. Caprirol, felmentünk Anacaprira, aztàn tovàbb a libegövel, kilàtàs pazar. Nagyon sok magyar csoport volt. Anacaprin ebédeltünkk, aztàn hajôval körbejärtuk a szigetet és este hatra értünk vissza a kikötönkbe. Kedden indultunk haza.
Mûltkor îrta valaki, hogy milyen baràtsàgtalanok az emberek. Ezt most én is megerösîteném. Bàr lehet csak mi nem voltunk szimpatikusak a 3 gyerekkel, de nem sok mosolyt làtni a kiszolgàlôszemélyzet arcàn. Egyedül Caprin volt mindenki kedves és mosolygôs, amûgy sehol.
Szôval összességében: ezt is làttuk, de nekünk speciel Portofino, Cinque terre vagy akàr Szardînia is sokkal, de sokkal szebb volt.
Ettöl függetlenül köszönöm az itt kapott segîtséget és tanàcsokat, mindenki màsnak pedig jô utat.
Sok a látnivaló, nekem az egyik legérdekesebb a katakombák, az ott vásárolt jeggyel 3 màsik hasonló hely látogatható. Estefelé St.Elmo és fent megvárni a naplementét, rózsaszínű fentről a város... bár nem tudom milyen az idő arrafelé: süt-e a nap egyáltalán.
Jut eszembe, talán még nem késő: nápolyi ötlete van valakinek, mit érdemes megnézni, esetleg hol érdemes parkolni, hogy minden közel legyen? Thx előre is!
Lassan lehetett menni csak, így nem volt gond a fotózás. Sony QX100-at használok, így a mobiltelefon kijelzőn az ablakon láttam, hogy a kitartott objektív mit lát, csak nyomnom kellett gombot, amikor jó volt a kép. Valóban reggel indultunk, részben a nap miatt, részben reméltem, hogy kevesebben lesznek. És így is volt, Sorrentohoz közeledve kezdtek a buszok, motorosok beindulni. A bringások valóban nem nagyon illenek arra íz útra, tuti kitaltanám őket. Több gondot okoztak, mint a buszok.
Ma Casertat néztük meg, aki Nápoly fölé tud menni, ne hagyja ki! Szinte egy napos program a kastély ás a park bebarangolása még úgy is, hogy a kert végéig busz vitt fel 2.50-ért. Vissza gyalogoltunk, a vízeséses szökőkutakat nem lehetett kihagyni. Hihetetlenül szép az egész kastély.
Nápoly lesz holnap, mert 60% esőt ír az előrejelzés - most is elkezdett szakadni, mint reggel -, szerdán viszont remélem tudjuk abszolválni Caprit. Emiatt a szállást is meg kell hosszabbítanom, még jó, hogy így terveztem ezt a részt. Pénteken megyünk haza Bariból, onnan is indultunk Lecce-Gallipoli-Nocera Inferiore kanyarra, és ami 2 hét alatt útba esett. A Trullok nem tetszettek idáig, lehangolt az a förtelmes bazár, ami ott van. Nem is értem, hogy lehet így valami világörökség része...
Sem a vezetés, sem a megállás, sem a fényképezés nem a legegyszerübb ezeken a keskeny, kanyargós utakon. A látvány valóban jobban élvezhetö Positano felöl, hisz közelebb vagy a tengerhez, de délelött pont szemben süt a nap, remélhetöleg Te délelött jöttél az úton, így legalább a nappal nem volt gondod :)
Vannak nyitott turistabuszok, ha valaki nem szeretné a nyakát kockáztatni a jó felvételekért.
Mi szombaton reggel indultunk haza, úgy 1/2 10 körül. Rengeteg volt a biciklista.
Eddig ebben az évben fogtuk ki a legtöbb esöt. Múlt vasárnap csak délután 4-körül állt el az esö, aztán pénteken csak idönként sütött ki a nap, sokszor nekieredt a zápor, s csütörtökön is volt egy nagy zuhi Maioriban. A hegyröl jövö patak medre, Maiori föutcáján, viszont teljesen száraz volt, ami máskor sosem fordult elö.
Igen, Capri napsütésben sokkal nagyobb élmény, mint rossz idöben.
