Hidd el, szeretném elolvasni, de jelenleg nem elérhető azon a nyelven, amin meg is tudnám érteni. Ha elérhető lenne, már rég megvettem volna. És a többi művet is.
Egyébként miért nincs lefordítva a TSB és a többi? A CoS tiltja, hogy más nyelveken is kiadják, ahogy a Monty Python csoport tiltotta meg a sorozata szinkronizálását? Vagy még senki sem vette a fáradságot, hogy kiadassa itthon is?
"Minek kell az a sokféle maskara? Mit keres egy kard a képen? Ez egy modern vallás, miért kell egy középkori fegyver?
Feltételezem, hogy fent leírt kellékek a szertartásokhoz, mágiához kellenek. Én sosem szerettem a szertartásokat. A szertartások megkötnek. Kötelező viselet, meghatározott mondatok és cselekvések. Én persze nem ismerem, hogy miként mennek a dolgok a CoS egyházban, ezért csak kombinálok a saját örömömre. "
Amennyiben ezeket komolyan kérdezed és gondolod, akkor kétséges, hogy bármit is tényleg megértettél a Sátánizmust illetően.
Talán a TSB-t kellene elolvasni - csak mint egy javaslat.
Az első hozzászólásom óta számos érdekes cikket, leírást találtam a Sátánizmusról. Bár ezek csak rész információk, de segítenek megérteni LaVey motivációját és a Sátánizmus lényegét.
Az eddig olvasottak mind egybevágnak a saját magam által kigondolt életfilozófiámmal. Ez alól kivételt képez a CoS egyház. Tudom, hogy a Sátánistának nem kell egyháztagnak lennie. A CoS-ről és a tagjairól látott képek, nekem amerikai bohóckodásnak tűnnek. Már a CoS honlapján a kezdőképpel voltak problémáim. Minek kell az a sokféle maskara? Mit keres egy kard a képen? Ez egy modern vallás, miért kell egy középkori fegyver?
Feltételezem, hogy fent leírt kellékek a szertartásokhoz, mágiához kellenek. Én sosem szerettem a szertartásokat. A szertartások megkötnek. Kötelező viselet, meghatározott mondatok és cselekvések. Én persze nem ismerem, hogy miként mennek a dolgok a CoS egyházban, ezért csak kombinálok a saját örömömre. De igyekszem megismerni.
Kedves RedSilk! Olvasgattam a hozzászólásaid és tényleg nem lehetsz könnyű helyzetben. De eljátszottál már a gondolattal, hogy mi lenne, ha nyíltabban felvállalnád Magad? Szerintem az emberek nagyon toleránsak tudnak lenni, ha ismernek és tudják, hogy nem vagy rosszindulatú. Valóban kitaszítana mindenki, kirúgnának mindenhonnan, ha tudnák, hogy miben hiszel? Egyébként ha nem mondod el senkinek és nem is mutatod ki a vágyaid, gondolataid, életérzésed, akkor nem fogsz hasonló emberekre találni és a hasonlók sem találnak Rád.
Szeretném Neked leírni a saját példámat: Amikor elszegődtem ipari tanulónak, még hosszú hajam volt, szegecses pvc-bőrdzsekit és bakancsot hordtam. Így jártam iskolába is, pedig tudtam, hogy nézek ki és mit válthat ki ez a többi emberből. Az Oktatóm később el is mondta, hogy csak egy kis hülye rockernek nézett. De az utolsó évre sikerült elérnem, hogy engem -és még két iskolatársamat- küldjenek szakmai versenyre, én képviseljem az iskolát. Nem kellett csalódniuk bennem. -ennyi-
A kutatásaim során találtam valamit, ami talán az egyik vágyadhoz vihet közelebb. Ha érdekel, megírom.
>>> "Tehát, ami az alapművek elolvasását illeti, ami késik, az nem múlik :). A sátánizmus lényegét pedig már elejétől fogva átéreztem."
Rendben. Crowleynak természetesen semmi köze a sátánizmushoz, de talán te is úgy értetted, hogy a kutatásod elején foglalkoztál a néhai költő munkásságával. :)
>>> "Az oka ennek a szegénységem és a félénkségem mellett az esetlen kinézetem volt, amin szerencsére szorgos munkával már sokat változtattam."
Ez a lényeg! Ez a valódi sátánista viselkedés!
Szorgos munkával a többi kellemetlen körülményen is változtathatsz!
>>> "Végiggondoltam ezt az egészet, hidd el, egyelőre nincs más választásom, mint így boldogulni, különben elveszítek mindent, amiért a szüleim végiggürcölték az egész életüket, az örökségemet."
Akkor a leghelyesebb, ha befektetésként fogod fel a jelenlegi megpróbáltatásaidat.
Közhellyel élve: ami nem öl meg, az erősebbé tesz!
Úgy tűnik, te nagyon erős leszel. :D
>>> "Persze, hogy ez nem állhat ennyiből, de pontosan ezért kérek Tőled segítséget, mert biztosan vannak még rajtam kívül sátánisták környékünkön, akikkel össze lehetne járni, stb, csak a biztonságos utat nem ismerem a megtalálásukhoz."
Ebben szinte biztos, hogy most nem segíthetek.
A Church of Satan egyik alapvető álláspontja, hogy nem adja meg idegeneknek a tagjaik elérhetőségét. Lehetőség van ugyan úgynevezett aktív tagnak jelentkezni, és ennek kapcsán nyilatkozni lehet, hogy más aktív tagokkal esetleg kívánsz-e kapcsolatba kerülni, de nincs arra garancia, hogy épp "megfelelő" környéken laksz, és az aktív tagság elbírálása hónapokba, de inkább évekbe telik.
Azokkal a sátánistákkal, akik nem tagjai az egyháznak -- hiszen a tagság nem kötelező --, még nehezebben kerülhetsz kapcsolatba, mert a tiédhez hasonló megfontolásból nem jellemző, hogy felfednék magukat.
Egyelőre tehát az internetes beszélgetéseken, ismerkedéseken túl nem tudlak semmivel biztatni. Javaslom, hogy mindig legyél nagyon óvatos és inkább bizalmatlanul viszonyulj másokhoz, mert elég, ha csak egy őrülttel találkozol.
>>> "Már ott tartok, hogy rendszeresen álmodom azzal, hogy a városunk felett repülve nézek be a házak ablakain és őket keresem, a barátokat, akikre vágyom. Ez azért már mégiscsak sok, mi? :)"
Amikor már középszinten értesz angolul, írj egy emailt, mert van valami, amit tudnod érdemes!
>> "Köszönöm, hogy ennyi mindenre kitértél a válaszodban. "
Szívesen, de ez természetes is a részemről, mert csak a részletekbe menő alapos elemzés révén juthatunk a dolgok mélyebb megértéséhez. Itt a fórumon a legtöbb hozzászólás csak a felszínen "karcolgat" egy-egy témát, de éppen ezzel a felszínességgel maradnak messze a valódi megértéstől.
És hozzáteszem még, hogy azért is válaszolok neked ennyire részletesen, mert benned érzem azt (a fogalmazásodból, a mondataid tartalmából), hogy te *gondolkodsz*, és *valóban* szeretnéd megérteni a világ dolgait. De ezt nem azért írom, hogy hízelegjek, hanem azért, mert ezen a bolygón ritka kincs az olyan ember, aki *tényleg* gondolkodik. A *tényleges* gondolkodót a világ megértése érdekli - és így mindig kész arra, hogy folyamatosan "javítsa" a véleményét. (ezt nagyon kevés embernél tapasztaltam eddigi életemben)
>> "Azt kell mondjam, igen egészségesen és természetesen fogod fel a dolgokat. "
Mindig a valóság megértése volt a célom. Soha sem fogadtam el semmit pusztán azért, mert "valaki" mondja. Aki *tényleg* szeretné megérteni a dolgokat, az addig keres választ a benne lévő kérdésekre, amíg nem talál. És aki kitartóan keres, az talál is választ minden lényeges kérdésre (persze a tanulás és a véleményünk finomítása életünk végéig tartó folyamat kell, hogy legyen).
>> "Én személy szerint képes vagyok különválasztani egy eredeti eszmét annak elferdítőitől, pontosan ezt próbáltam kifejezni magam is."
Sajnos nagyon sokan (sőt, szinte mindenki) azonosítják a kettőt a fogalmazásukban.
>> "Az emberek alaptermészete viszont sajnos adott"
Nem hiszek abban, hogy létezne abszolút értelemben olyan, hogy "emberi alaptermészet". Minden embernek van "természete", vagyis egy aktuális beállítottsága, vagyis ahogyan éppen hozzááll a világhoz. De ez egyéni és csak aktuális, és nem "eleve minden emberre elrendelt". Ami azt jelenti, hogy minden embernél változhat a "természete" - persze nem egyik pillanatról a másikra. De hosszú idő alatt sok gondolkodással és sok gyakorlással az ember képes a saját természetét módosítani (ezt magamon is tapasztalom - 10 évvel ezelőtt még másabb volt a természetem, bár a változás nem óriási, de igenis észrevehető)
>> "Így minden eszme megvalósíthatatlan és elferdítés lesz a vége."
Azért, mert eddig még nem sikerült megvalósítani, az nem azt jelenti, hogy nem is megvalósítható. A szocializmus is megvalósítható lett volna a gyakorlatban, ha nem olyan emberek alkotják az emberi társadalmat, akik "lopnak a közösből" és "eszük ágában sincs dolgozni, ha nem muszáj". Ha az emberi társadalom csupa nemes természetű emberből állt volna, a szocializmus megvalósult volna a gyakorlatban is.
>> "Az emberek ugyanis egymástól félnek, gyanakodnak. Félnek az élettől, a haláltól és maximum bebeszélik maguknak, hogy ez nem így van."
Igazad van, az emberek félnek. De hát hogyan is ne félnének, amikor úgy gondolják, hogy ez az egyszem kis 70 esztendő adatott nekik az életre, és ebben a röpke kis földi létben is bármit elvehetnek tőlük? Minden félelem gyökere a halálfélelem - vagyis annak az alapvető hitnek a hiánya, hogy öröklétűek vagyunk. Ha valaki abban hisz, hogy ő csak egy "anyagdarab", akkor nem is tud kilépni ebből a "félelmi körből".
A "bebeszéléssel" kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy nem lehet, hogy az ateisták "beszélik be" maguknak, hogy nincs élet a halál után? (Gondolj a klinikai halált átélt emberek beszámolóira vagy a regressziós hipnózist átélt emberek elbeszéléseire.)
>> "Az emberi lélek mélyén keletkezett sebeket fel kell tárni és meg kell gyógyítani ahhoz, hogy egy ember tisztán lássa önmagát."
Igazad van, az önismeret nagyon fontos (a hibáink ismerete is, hiszen ez az, amin dolgoznunk kell az életben - hogy "javítgassuk" őket).
>> "akarattal nem lehet egy érzést megváltoztatni, "
Egyik pillanatról a másikra nem. De ha hosszú időn keresztül rendszeresen és kitartóan törekszel megváltozni valamilyen irányban - és hiszel benne, hogy lehetséges -, akkor fogsz is változni abban az irányban. A rendszerességben óriási erő van!
Az ember mindenképpen változik az élete során, a kérdés csak az, hogy milyen irányba - és hogy ezt az irányt megpróbálja-e kézben tartani.
Sőt, szerintem ha megvizsgálod a saját életedet, látni fogod, hogy változtál - és ha elég alaposan vizsgálod meg, akkor látni fogod az irányokat is, hogy milyen irányba változtál - és ha még alaposabb vagy, akkor azt is látni fogod, hogy ezek jó irányok-e vagy sem, illetve hogy hogyan tudnál változtatni azokon irányokon, amik még nem a legtökéletesebbek.
>> "nem lehet egy kitalált rendszerbe beleerőszakolni sok különböző ember életét."
Mit értesz "rendszer" alatt? Az eredeti eszmét, vagy a vallások szertartásait, előírásait? Azt, hogy a dolog kitalált-e - ezt nem tudhatjuk (itt olyan kérdésekről beszélünk, amiknél a "bizonyítás" fogalma - legalábbis egyelőre - nem létezik - se pro, se kontra.)
Az emberek valóban különbözőek nagyon - és ez jól is van így, hiszen unalmas lenne, ha mindenki egyforma lenne. Ugyannakkor van az életnek néhány olyan kérdése, amiben jó lenne, ha mindenki egyféleképp gondolkodna. Ezek az olyan erkölcsi kérdések, mint hogy szabad-e ölni, szabad-e lopni, szabad-e megcsalni a feleségünket, stb. Az erkölcsi kérdésekben szerintem - abszolút értelemben - csak egy helyes válasz van, és ezért jó lenne, ha minden ember ezzel a helyes válasszal értene egyet. Minden más kérdésben pedig tényleg az a jó, hogyha sokfélék vagyunk.
>> "Ez gyakorlatilag annak felel meg, mint amikor a középkorban az egyház azt hitette el az emberekkel, hogy a boldogság csak a mennyekben lesz az övék és csak akkor, ha ezt és ezt a szabályt tartják be."
Igazad van, és ma is sok hívő ember (sőt, szinte az összes "hagyományos" hívő) úgy képzeli el, hogy a boldogság "jutalom". Hogy a "mennybe jutás"-t azért kapjuk, mert "jófiúk" voltunk, és megfeleltünk az "előírásoknak". Aki így gondolja, az még messze van a valóság megértésétől. "Jónak lenni" nem azért "kell", mert "jutalmat" kapunk, hanem azért, mert jónak lenni jó. Sőt, csak ez a jó. Nekem is jó és mindenkinek jó. Ha másképpen fogalmaznám: az ember csak úgy illeszkedhet bele a világ harmóniájába, ha bizonyos magatartásformákat elkerül (a "rosszat").
>> "A kereszténység alapeszméi egy olyan emberképen alapulnak, ami idealizált. Ez akárhogy is, alaphiba. "
Ezt te azért tekinted "alaphibának", mert nem hiszel abban, hogy az ideák valóban létezhetnek. A filozófiai kérdések olyan kérdések, ahol a "bizonyíték" fogalma ismeretlen, ezért se pro, se kontra nem tekinthetjük eleve "elképzelhetetlennek" a mienkétől eltérő eszméket.
Sok ember azért nem tartja lehetségesnek azt, hogy az ideálok létezzenek, mert ránéz a földi életre, és azt látja, hogy nyomorult és sanyarú létformák vannak csak. De azért, mert *ezen* a bolygón, a térnek és időnek *ezen* a pontján ilyen "szar" a helyzet, az nem jelenti azt, hogy csak ilyen "szar" létezhet *mindenütt*. Miért olyan nehéz elhinni, hogy a térnek és időnek lehetnek olyan szegmensei, ahol sokkal rózsásabb a helyzet?
>> "Önmegtartóztatások terén nem mondom, hogy mindegyik káros, de a gyakorlatban okot adnak szörnyű, embertelen igazságtalanságokra. Például a férfiak így tartják a hatalmukban a nőket a világ számos országában ma is (nekik a gyakorlatban szabad megcsalni a feleséget, de fordítva nem lehetséges, mintha a korlátozások egy része csak az asszonyokra vonatkozna. Hogy szerintem összesen mi írható az önmegtartóztatáson alapuló vallási törvények számlájára? Például a nők körülmetélése, az értelmetlen alkoholtilalmak, melyeken a maffia hízik, ahol érvényben vannak, a cenzúra, a szólásszabadság hiánya egyes országokban, a nyomor természetes állapotként való kezelése (élvezet=bűn alapon minél kevesebbet eszik a paraszt, annál jobb)."
Én csak arra kérnék mindenkit, hogy különböztessük meg azt, hogy valaki "mit mond, mire hivatkozik" és azt, hogy "mi történik a valóságban". Ez a kettő sajnos a legtöbb esetben nagyon eltér egymástól (vagyis az emberek vagy nem tudják, hogy mit beszélnek vagy hogy mi történt velük, vagy direkt "nem is akarják tudni"). Ha valaki önmegtartóztatásra hivatkozva másokat kényszerít valamire, akkor nem magát tartóztatja meg valamitől, hanem a másik embert. Az "önmegtartóztatás" szóban benne van, hogy ön-magamtól vonok meg valamit (ennek egyébként többféle oka/célja lehet - pl. másnak segítek vele (kevés az élelem, és inkább másnak adom, mint magamnak), fegyelmezem önmagam (pl. szóböjtöt tartok, vagyis megfogadom, hogy egy adott napon nem beszélek) ). A kereszténység (e szó alatt mindig az eredeti eszmét értem) semmi olyan önmegtartóztatást nem ír elő, ami káros lenne. "Mások megtartóztatására" pedig nem, hogy nem szólít fel, de kifejezetten kerülendőnek tartja (Gondoljunk arra, amikor Jézus ezt mondja: "előbb vedd ki a magad szeméből a gerendát, hogy aztán jól láss ahhoz, hogy kivehesd a másik szeméből a szálkát").
Még annyit így eme hozzászólás végén, hogy a hozzászólásaidból kiderül, hogy nem "puha béléssel" megágyazott életed volt, vagyis sok viszontagságon kellett keresztül menned. Illetve az is kiderült, hogy sok időt kellett egyedül töltened, mert a környezetedben nem találtál megértésre. De ezeknek inkább örülj, semmint szomorkodj felettük, mert a szenvedések lehetőséget adtak neked arra, hogy az élet igazán lényeges kérdéseire rálássál (nem "terelhette el a figyelmedet" mindaz, ami a jólétben élők tekintetét elhomályosítja), a sok egyedül töltött idő pedig lehetőséget adott neked arra, hogy gondolkodjál - ami az egyetlen út ahhoz, hogy az ember megértésre jusson (a világ megértésére).
"Már ott tartok, hogy rendszeresen álmodom azzal, hogy a városunk felett repülve nézek be a házak ablakain és őket keresem, a barátokat, akikre vágyom. Ez azért már mégiscsak sok, mi? :)"
Első kérdéseddel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy valahol el kellett kezdeni. Sehol sincsen kiplakátolva, reklámozva a Church of Satan, ha érted, mire célzok. A sokak által kommersznek tartott médiatermékek (pl. zene és öltözködési stílus) nélkül érdeklődők sem lennének, márpedig az érdeklődőkből lesznek némi szerencsével és angoltudással könyvvásárlók is.
Szégyen vagy nem, én is innen indultam el, csak aztán továbbléptem és rengeteget kutattam, olvastam. Bizonyára nem vagyok egyedül azzal, hogy Crowley -verseket (mert könyvtári könyvekben csak olyanokat találtam a rövidített életrajzán kívül) szótárral olvasok, mert kíváncsi voltam, miben tér el az a pár magyar fordítás, ami a könyvben szerepelt. Elégedett vagyok azzal, hogy a múltbéli szűkös lehetőségeimhez képest mindent megtettem, hogy tudásomat gyarapítsam. Tehát, ami az alapművek elolvasását illeti, ami késik, az nem múlik :). A sátánizmus lényegét pedig már elejétől fogva átéreztem. Az, hogy okosabban, megfontoltabban, nyugodtabban tudok élni általa és az életet sokkal jobban tudom élvezni, mint azelőtt, szerintem elegendő bizonyíték.
Számomra, mivel láttam, hogy körülöttem mindenki az életben vagy hivatalos valláshoz tartozik, vagy csupán nem több egy koncertre járogató rockernél, nem is maradt más, mint az elmélkedés, mert gondolataimat nem oszthattam meg senkivel. (Ennek másik oka, hogy nem ismertem az internetet évekig és nem is tudtam diszkrét módon hozzáférni, anyagilag még az óránkénti százötven forint is akadály volt az iskolai netnél, így maradtam magamnak. Csak viszonyításban: Egy hétre kaptam kétszáz forintot a szüleimtől, míg mindenki más az osztályban többezreket, ételre. Csomagolt szendvics sem jutott mindig, mert nem tellett szalámira, anyuék meg t..ó gazdaságos parizereket nem akartak venni.) Most is csak azért tudok rendszeresen netezni, mert ingyenes itt, ebben az iskolában.
Amikor azt írtam, hogy közétek tartozónak érzem magam, természetesen nem gondoltam mindenkire, aki ide beír. Szerintem itt messze te vagy a leginkább tájékozott ember, így elsősorban rád gondoltam, bár mások is páran reagáltak rám úgy, hogy az tényleg baráti volt.
Amikor leírtam, hogy mit érzek az engemet bántókkal szemben, teljesen őszinte voltam és azt hiszem, ez így helyes. Maximum letagadni tudnám a haragomat a szemétkedő emberekkel szemben, de ez az önámítás nem is lenne egészséges. Szerencsére már nem bánt senki, de az egész gyerek -és kamaszkorom rettegésben telt el, annyiszor megvertek, kicsúfoltak, fellöktek, megszégyenítettek.
Az oka ennek a szegénységem és a félénkségem mellett az esetlen kinézetem volt, amin szerencsére szorgos munkával már sokat változtattam.
A tanulással és munkával kapcsolatban: több, elsősorban anyagi okokból nem tehetem meg, hogy elköltözzem ebből a munkanélküliséggel és jövőtlenséggel súlytott megyéből. Nincsenek kapcsolataim, megbízható barátaim, egyedül pedig mindenféle veszélynek tenném ki magam és nem tudnám magam megvédeni. Nem akarom itthagyni a házat, magukra hagyni a szüleimet, így minden munkát el fogok vállalni, ami jut, aztán jó magyar kifejezéssel élve majd csak lesz valahogy. Fizessek havi negyvenezer albérletet valahol egyedül egy lakásban a rezsi mellett? A házunkat el fogja venni a bank, ha a törlesztőrészletbe nem szállok be, mihelyt munkát kapok, a diákmunkával keresett pénz így is többször gázszámlára megy el.
Végiggondoltam ezt az egészet, hidd el, egyelőre nincs más választásom, mint így boldogulni, különben elveszítek mindent, amiért a szüleim végiggürcölték az egész életüket, az örökségemet.
Hogy milyen így az életem? Sokat tanulok és dolgozom, sok jó zenét hallgatok és igazán nekem való stílusú lakástextileket varrok, a szobámat díszítem, pihengetek, ábrándozom, meg ide irkálok, olvasok, kutatok. Persze, hogy ez nem állhat ennyiből, de pontosan ezért kérek Tőled segítséget, mert biztosan vannak még rajtam kívül sátánisták környékünkön, akikkel össze lehetne járni, stb, csak a biztonságos utat nem ismerem a megtalálásukhoz. Már ott tartok, hogy rendszeresen álmodom azzal, hogy a városunk felett repülve nézek be a házak ablakain és őket keresem, a barátokat, akikre vágyom. Ez azért már mégiscsak sok, mi? :)
Úgy értem: azt mondtad, hogy nem tudsz angolul. Ebből arra következtettem, hogy a Sátáni Bibliát sem olvastad -- tehát honnan tudod, hogy mi a sátánizmus?
Örülnék, ha ezt elmagyaráznád nekem, mert az alapján, amit eddig megtudtam, itt ellentmondást érzek.
>>> "Sokat voltam szándékosan egyedül, gyakran elmélkedtem, eljártam könyvtárba és amit csak tudtam információt, azt felkutattam a témában."
A magányos elmélkedés jellemzi csak igazán a sátánistát? :)
>>> "Végre nem betegített a bűntudat amiatt, hogy haragot, sőt, állandó gyűlöletet érzek az engem bántó erősebbek ellen"
Ez egy a "hétből".
Mi a helyzet a többivel? ;)
>>> "Azért írok ebbe a topicba, mert közétek tartozónak érzem magam"
Azzal természetesen tisztában vagy, hogy ez itt egy szinte moderálatlan fórumon működő téma, amihez bárki jöttment bármikor hozzászólhat (és hozzá is szól).
Bízom abban, hogy ennél a társaságnál azért többre tartod magad.
>>> "bebizonyosodott, hogy csak humán jellegű ismereketet vagyok képes felfogni és megtanulni, azt pedig tudjuk, hogy ilyen irányú felsőfokú végzettségű emberrel Dunát lehet rekeszteni"
Akkor? Ennyi volt? Vége a játéknak, irány a hajléktalanszálló, mert erre kényszerít a kasztrendszer és az ősi családi hagyomány?
Meglepődtem azon, hogy keserűen beletörődsz a sorsodba, mert nem gyakran találkozom ilyen pesszimista hozzáállással.
Ebben a részben nyilván nem a kereszténységről beszéltem, de az érzékletesebb példák kedvéért muszáj volt a világ legkirívóbb példáit emlegetnem. Hangsúlyozom, nekem minden esetben azokkal van bajom, akik emberek elnyomására és igazságtalanságokra használnak fel vallási törvényeket. Ezért elméletileg lehet hogy szép vagy értelmes, erkölcsös egy vallási törvény, de a gyakorlatban veszéles alapot szolgáltat az erőszakra. Az pedig a kereszténységben is bevett gyakorlat volt az idők során, hogy a nőket alacsonyabbrendűként kezelték, mint a férfiakat, ezt nevezik az ezzel foglalkozó szociológiai munkákban kettős mércének, mely majd' minden vallás és ideológiai rendszer sajátja.
Azért írok tagolatlanul, mert így kevesebb helyet foglal a mondandóm, de ezentúl bekezdésekre osztom a szöveget, igazad van, valóban nehezen olvasható.
A megjátszásról: Több, mint hét éve vagyok sátánista. Már az elején tisztában voltam a dolog kiderülésének veszélyességével magamra nézve, ezért például a pulóverem alatt hordtam a pentagrammámat, amit magam készítettem, hogy igazán hozzám kapcsolódjon. Sokat voltam szándékosan egyedül, gyakran elmélkedtem, eljártam könyvtárba és amit csak tudtam információt, azt felkutattam a témában.
Arra mindig vigyáztam, hogy ne írjak le semmit, nehogy véletlenül rossz kezekbe kerüljön (mint valami óvatos kém). Egy kis szoba magányában arról ábrándoztam, amiről csak akartam és bizonyosságot éreztem magamban belül, egynek éreztem magam végre lelkileg, amióta felhagytam önmagam becsapásával és a valódi érzéseim semmibe vételével. Azelőtt a magamra kényszerített bűntudat, a félelem a bűnös gondolatok következményeitől keserítette az életem. Kissé furcsának hangzik, de a klinikai pszichológia és egyes alternatív filozófiai irányzatok, írások tanulmányozásával jutottam el a sátánizmushoz. Fiatal voltam és sebezhető, ezért kellett egy erős fal, mellyel védelmezhetem magam a külvilág bántásai ellen és ehhez nekem nem volt elég a tudomány, nekem ehhez egy egész világnézeti rendszerre volt szükségem és rengeteg munkával és elmélkedéssel találtam rá.
Végre nem betegített a bűntudat amiatt, hogy haragot, sőt, állandó gyűlöletet érzek az engem bántó erősebbek ellen, hanem szabadon elengedhettem a fantáziámat velük kapcsolatban és lélekben bevehetetlen várnak éreztem magam és érzem ezt azóta is, bármiben is kelljen nélkülöznöm, ezt az egyet senki nem veheti el tőlem.
Azért írok ebbe a topicba, mert közétek tartozónak érzem magam és tényleg segítetek nekem, jobban, mintha egy kívülálló tenné, ezért pedig nagyon hálás vagyok.
Szakmáról annyit: bebizonyosodott, hogy csak humán jellegű ismereketet vagyok képes felfogni és megtanulni, azt pedig tudjuk, hogy ilyen irányú felsőfokú végzettségű emberrel Dunát lehet rekeszteni. Matematikából, kémiából, fizikából mindig bukásközeli állapotokban voltam, a tanárok a többi jó jegyem és a szorgalmam miatt engedtek át.
Szeretnék megtanulni angolul, de jelenleg nincs energiám az elkezdésére, másik nyelvet kezdtem el kiskoromban, abból előbb le kell vizsgáznom. Utána viszont teljes erőbedobással :).
"Hogy szerintem összesen mi írható az önmegtartóztatáson alapuló vallási törvények számlájára? Például a nők körülmetélése, az értelmetlen alkoholtilalmak, melyeken a maffia hízik, ahol érvényben vannak, a cenzúra, a szólásszabadság hiánya egyes országokban, a nyomor természetes állapotként való kezelése (élvezet=bűn alapon minél kevesebbet eszik a paraszt, annál jobb)."
Véleményed szerint a kereszténység tartalmaz ilyen önmegtartóztatáson alapuló vallási törvényeket? Egyiket sem ezekből. És ha a kereszténységben van önmegtartóztatáson alapuló vallási törvény, akkor csak olyan van, ami elítéli az emberben levő gonoszságot. (gyűlölet, irigység stb.)
Köszönöm, hogy ennyi mindenre kitértél a válaszodban. Azt kell mondjam, igen egészségesen és természetesen fogod fel a dolgokat. Én személy szerint képes vagyok különválasztani egy eredeti eszmét annak elferdítőitől, pontosan ezt próbáltam kifejezni magam is. Az emberek alaptermészete viszont sajnos adott és hiába jönnek létre szép eszmék, ha ezek nem alkalmazkodnak az emberi természethez. Így minden eszme megvalósíthatatlan és elferdítés lesz a vége. Az emberek ugyanis egymástól félnek, gyanakodnak. Félnek az élettől, a haláltól és maximum bebeszélik maguknak, hogy ez nem így van. Nem képesek egymással elfogulatlanul viselkedni. Annyira össze vannak zavarodva, hogy maximum csak ámítani tudják magukat, bebeszélik maguknak, hogy például megbántak egy bűnt, de valójában ez nem így van. Az emberi lélek mélyén keletkezett sebeket fel kell tárni és meg kell gyógyítani ahhoz, hogy egy ember tisztán lássa önmagát. De mindannyian tudjuk, a pszichiáterek és pszichológusok a gyakorlatban csak próbálkoznak, kísérleteznek a betegekkel, mert sötétben tapogatóznak. Sok beteg pedig csak bebeszéli magának, hogy meg akar gyógyulni, pedig valójában nagyon tetszik neki az a langyos posvány, amiben tengeti az életét és sajnálatot válthat ki másokból. Ezt csak azért fűztem hozzá, mert szerintem az emberek adott dolgokat éreznek és gondolnak, ahogy az életük hozza és akarattal nem lehet egy érzést megváltoztatni, hiába is szeretnénk, mert mondjuk meg akarunk felelni egy vallás előírásainak. Saját magam is megtapasztaltam ezt kiskoromban. Bántott rengeteget engem egy csapat fiú az általánosban, mert feltűnően csúnya voltam. Senki sem szolgáltatot igazságot nekem. Amikor a papnak meggyóntam a templomban, hogy haragot érzek e társaim iránt, azt mondta, hogy bocsássak meg nekik. Hiába akartam megtenni, hidd el, kilenc évesen minden erőmmel akartam, mégsem ment, mert egyszerűen az érzés megmaradt belül, csak letagadni lehetett. Értetlenül álltam a dolog előtt. A vallások pedig ugyanezen a tehetetlenségen úgy próbálnak felülkerekedni, hogy merev, beskatulyázó szabályokat alkotnak az élet dolgairól, pedig a papok is tudják, hogy minden ember más és nem lehet egy kitalált rendszerbe beleerőszakolni sok különböző ember életét. Freud óta pedig tudjuk, hogy a szégyen miatt elnyomott érzések és gondolatok betegítik meg a lelket, nem pedig azok saját magunk előtti őszinte felvállalása.
A világ ipara lehet, hogy élvezeteket árul, de itt van például a soványságkultusz, meg az, hogy az embereket állandóan bizonytalanságban tartják és állandó reményt tartanak bennük fent arra, hogy boldogabbak lehetnek, ha ezt és ezt a terméket használják. Ez gyakorlatilag annak felel meg, mint amikor a középkorban az egyház azt hitette el az emberekkel, hogy a boldogság csak a mennyekben lesz az övék és csak akkor, ha ezt és ezt a szabályt tartják be. A boldogság szerintem egyszerűen itt a földön van, az orrunk előtt, csak meg kell tanulnunk észrevenni és ezt sokan nem akarják ma sem, hiszen a boldog ember elégedett és ezért kevesebb, sokkal kevesebb terméket fogyaszt.
A kereszténység alapeszméi egy olyan emberképen alapulnak, ami idealizált. Ez akárhogy is, alaphiba. Ha az emberi természetből kiindulva és az egyéni lelki beállítottságokat figyelembe véve hozunk létre vallási vagy ideológiai rendszert és nem kényszerítjük egymásra, azt valóban őszintén lehet követni.
Önmegtartóztatások terén nem mondom, hogy mindegyik káros, de a gyakorlatban okot adnak szörnyű, embertelen igazságtalanságokra. Például a férfiak így tartják a hatalmukban a nőket a világ számos országában ma is (nekik a gyakorlatban szabad megcsalni a feleséget, de fordítva nem lehetséges, mintha a korlátozások egy része csak az asszonyokra vonatkozna. Hogy szerintem összesen mi írható az önmegtartóztatáson alapuló vallási törvények számlájára? Például a nők körülmetélése, az értelmetlen alkoholtilalmak, melyeken a maffia hízik, ahol érvényben vannak, a cenzúra, a szólásszabadság hiánya egyes országokban, a nyomor természetes állapotként való kezelése (élvezet=bűn alapon minél kevesebbet eszik a paraszt, annál jobb).
Felhatalmazott téged a ,,mester" erre?:) Majd meglátjuk, mármint a fonalfelvetést.:) Mindig is érdekeltek a kihívások.;)
,,A hajdanán hatalmasnak tűnő kolosszusok, akik sokáig az elsők és egyetlenek voltak, észreveszik, hogyan inog meg lábuk alatt a szilárdnak tűnt talaj, de nem értik, hogy milyen erő hajlítja meg őket a földig, és kényszeríti majd térdre." Maledictum; Liber primus, II. 3.
>>> "Ha pedig úgy teszem közzé, hogy non profit alapon, megint csak nem lehet belekötni.:)"
Ha erre nem kaptál engedélyt a kiadótól, akkor bele lehet kötni.
>>> "Fizessek pénzt egy Amerikában lévő cégnek, mert monopolizálta ezeket, miközben maga LaVey küzdött egész életében a monopolizmus ellen.:)"
Talán összetéveszted valakivel.
>>> "Vagy azért nem kellene, hogy ne adj isten lerepüljön a miszticizmus palástja a meglehetősen középszerű irodalomról?"
Érdekes. A könyv egyik lényeges mondanivalója épp az effajta palástok lerepítése.
De azt hiszem, mostanra már értjük egymást, így ezt a témát a részemről befejezettnek tekintem. Amennyiben később esetleg mégis meggondolatlanul döntenél, felveszem a fonalat.
Talán mégse kellene. ...................................
Miért? 100 példány alatt, még ha ki is adom, nem minősül kereskedelmi mennyiségnek. Ha pedig úgy teszem közzé, hogy non profit alapon, megint csak nem lehet belekötni.:) Fizessek pénzt egy Amerikában lévő cégnek, mert monopolizálta ezeket, miközben maga LaVey küzdött egész életében a monopolizmus ellen.:) Eléggé vidám ez a hozzáállás.:) Vagy azért nem kellene, hogy ne adj isten lerepüljön a miszticizmus palástja a meglehetősen középszerű irodalomról? Nem értem ezt.
>>> "Ráadásul eléggé furcsa ez a szerzői jog izé, ha fordításokról van szó."
Nincs benne semmi furcsa.
A kiadó, a jogtulajdonos nem publikálta elektronikus formátumban a könyveket, és a fordítások esetében sem adott erre engedélyt -- tehát minden ilyen dokumentum illegális, törvénysértő.
>>> "Ha eljutok Magyarországig - felnyomom az eddig magyarra fordított teljes, fellelhető irodalmat a témában. "
LaVey könyvei nem férhetők hozzá legálisan elektronikus formában, így minden, amit a netről töltenél le, jogsértő. ............................ Na ne mond.:) A francia és orosznyelvű fordítások több, mint egy évtizede letölthetők. Ráadásul eléggé furcsa ez a szerzői jog izé, ha fordításokról van szó. Ha eljutok Magyarországig - felnyomom az eddig magyarra fordított teljes, fellelhető irodalmat a témában. Vajh kinek a jogait sértené a publikálásuk - a szerzőjét, vagy a fordítóét?:9 És főleg úgy, hogy a fordítónak nincs kifogása.:P
Magyar kiadása nincs, de fordításai vannak. A ,,Sátáni Bibliának" is, ,,Az ördög jegyzetfüzetének" is, és a ,,Sátánista rituálénak" is. Nem kell azt hinni, hogy amivel még nem találkoztatok, az nincs. ;)
Hogy néhány szót is ejtsünk a sátánizmusról, a sátánista gondolkodásról, a következő címen olvasható LaVey véleménye az általad említett "érdekes emberekről" és az általuk képviselt "okkultista irányzatokról":
Természetesen a Carroll-féle "káosz-mágiára" is a fenti cikk érvényes.
Előre szólok továbbá, hogy ha bárki, bármilyen nyelvű letölthető könyvet tesz közzé ebben a topikban, kérni fogom a moderátort, hogy távolítsa el azt a hozzászólást. LaVey könyvei nem férhetők hozzá legálisan elektronikus formában, így minden, amit a netről töltenél le, jogsértő.
Az általad megfogalmazott "Aranyszabály"-hoz tennék hozzá pár gondolatot.
Milyen egyszerű is lenne ha az embereket szimplán fel lehetne osztani ártó és nem ártó csoportra! Pedig általában valaki vagy a maga hasznát keresi vagy a másokét. Szerintem aki folyton úgy akar élni hogy másoknak ne ártson, az egyrészt áltatja magát mivel ez így nem valósítható meg, másrészt elfelejt élni, elveszíti önmagát.
Ha a teljes rendszert nézzük, akkor egyetlen olyan egyéni hozzáállást ismerek ami a teljes rendszer számára előnyös: legyen mindenki a maga helyén, és tegye azt amit tennie kell. Ezzel - hogy kapcsolódjak a te gondolataidhoz is - senki nem tör úgymond a más babérjaira, avagy a nem az ő számára fenntartott "áram" használatára.
Ez komoly belső önismeretről szól, arról hogy megismerjük kik is vagyunk valójában. Ahogy valaki találóan megfogalmazta: "Találd meg legbensőbb indíttatásod és kövesd azt!"
Az egymásnak nem ártásról és a másik tiszteletéről a következő vicc jut eszembe: Amikor a misszionárius a távoli szigeten térítő útja során egyszer csak két oroszlánnal találja szembe magát. Hirtelen imádkozni kezd: - Ó Uram add hogy e fenevadak egyszersmind hívőkké változzanak! Ezek után lőn csoda, az oroszlánok fohászba kezdenek: - Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk! Majd jóízüen belakmároztak a misszionáriusból.
Én régen láttam, valamelyik oldalon, de nem tudom fent van-e még. De biztos meg van itt valakinek pdf-be. Amúgy a Death metall zene, hozzám is közel áll (Dimmu Borgir forever !!!), meg persze Manson, Cradle of filth meg hasonlók, csak nem akarom szétoffolni az oldalt. Én valamivel, többet tudhatok nálad a témáról. Azt, hogy mibe vágsz bele, azt mindig jól gondold meg. Kutakodj sokáig és ha tényleg a te utad akkor vágj bele. Én nem szeretném megmondani miben hiszek, aki ért hozzá legyen annyi elég: Peter Caroll. Aki tudja ki ő, az tudja a hitemet is. Számomra ez lényegtelen. Nekem az információk fontosak. De, hogy mit keresek én itt másik hittel, az én hitembe sok minden beletartozik. Imádom a filozófiát és Lavey-t mint nagy filozófust elismerem. Tehát vétek lenne kihagynom. Amúgy én is 20-on felül vagyok már.... Minden jót L.
Nekem ez lesz az első hozzászólásom, és azért pont ide, mert emiatt a topic miatt regisztráltam erre a fórumra. Azt meg kell említenem, hogy közelebb vagyok a 30-hoz, mint a 20-hoz.
Nem olyan régen elkezdtem hallgatni néhány nagynevű Black Metál együttest. Amúgy a Death és a Gothic irányzatokat kedvelem igazán. Ezek a zenék adnak nekem egy olyan életérzést, amit más zene közelről sem. A külsőm/öltözködésem alapján már nem lehet megmondani, hogy ilyen zenéket hallgatok.
Azért kezdtem el kutakodni a Sátánizmus után, mert érdekelt a Black Metál háttere. Én komolyan azt gondoltam, hogy a szabályok valami ilyesmivel kezdődnek: "Végy egy kecskét és egy éles kést...". Nem vagyok híve a brutalitásnak és az erőszaknak, főleg ha az öncélú és indokolatlan. Ezért nagyon meglepődtem, mikor olvastam a kilenc sátáni kinyilatkoztatást és a tizenegy törvényt. De nem csak meglepődtem, hanem magamhoz közelállónak is gondolom. A saját gondolataimat és életérzésemet olvastam vissza ezekben a pontokban.
A vallásokat soha nem kedveltem, mert álszentnek és butítónak érzem. Nem is mélyedtem el egyikben sem, mert már az alaptételeikben ellentmondásokat érzek. Persze minden vallásban vannak olyan szabályok, melyeket helyesnek tartok, de ott van a többi dolog, amelyek elfogadhatatlanok számomra. És persze a sok mese, amivel kitöltik a lyukakat.
Ennek ellenére nem ítélek el senkit, aki hite szerint tagja valamelyik egyháznak. Az embereknek szükségük van a közösségekre és olyanokra, akik megmondják, hogyan élj, mit csinálj. Ettől sokaknak könnyebb és boldogabb lesz az életük. Nekem nem.
A Sátánizmusban egy olyan vallást vélek felfedezni, ami talán tényleg nekem való. De még nagyon kevés dolgot sikerült megtudnom a Sátánizmusról. Szeretném jobban megismerni. Ezért is regeltem ebbe a fórumba. Olvasgatom a hozzászólásokat, és tényleg jó látni, hogy vannak hozzám hasonló gondolkodású emberek.
Az lenne a kérdésem, hogy a Sátáni Biblia beszerezhető magyarul, mert sajnos máj inglis iz veri púr.
Szia! Powaqqatsi :) Köszönöm, de én is ismertem ezt a könyvet :). Most nem fogom megrendelni. Amúgy, el fogom olvasni, csak most van egypár könyv amit olvasok éppen. Pl: Lévi, Gardner, Leland meg egyéb érdekes emberek könyveit. Az a baj itt a nyakamon a vizsgaidőszak is. De venni fogom a fáradságot és ha a vizsgákkal végzek elolvasom. Igazából nem a száraz tömör tényekre vagyok kiváncsi, azt elolvashatom, hanem a tapasztalatokra. Nem most kezdtem én sem, csak a sátánizmus nekem kimaradt... Áldás L.
Sziasztok! Új vagyok itt a fórumon. Igazából nem találtam olyat az interneten, aki komolyan el tudta magyarázni ennek az irányzatnak a mélységeit. Több dologra is kíváncsi lennék. Én szívesen beszélgetnék bárkivel. Aki már több éve benne van és jól elsajátította ennek a filozófiának a lényegét. Msn: cradles kukac citromail pont hu
RedSilk: Hát igen, én megértelek. Mivel én okkultista vagyok, én is csak olyan partnert tudok elképzelni magamnak aki szintén okkultista, vagy legalábbis el tud fogadni engem. Azonban ilyenből nem sok van.:( Természetesen egy okkultista tág fogalom. Hát nem tudom, de azért nem kell magunkba zárkoznunk. Az nem jó :(. Sajnos, nincs teljes vallásszabadság, de hogy is várhatnánk el, ha az emberek félre vannak informálva... Minden jót Áldás L.
