Hóágyúval csak egy baj van, ami sok: egyrészt hideg nélkül nem ér semmit, ha a levegő és a talaj nem hideg. Másfelől viszont nagyon nagy energia és vízigénye van: pont a síszezont rövidíti a használata, mivel növeli a globális felmelegedést ezzel is. Én nem pazarolnám el az értékeinket ezért. Az ivóvíz szerintem drágább kincs ettől.
A szemét eldobálás és gyűjtés sajnos egy örök téma. Az erdészeti munka nyomai is sok esetben szintén hagynak kívánni valót.
Március végén meghirdetésre került a Tavaszi Nagytakarítás nevű országos akció. Tudtommal erre a BNP és az érintett erdészetek is regisztráltak. Persze e nélkül is kellene egy helyes gyakorlat mindenki részéről. Elsősorban nem a szemétszedéshez, hanem a szemetelés megelőzése érdekében. Például Miskolcon a szövetségi diáktúrák mindegyikénél szerepet kapnak a szemétgyűjtő zsákok is.
A tansípálya létesítése érdekes téma. Hosszú évekkel ezelőtt Miskolcon volt műanyag borítású pálya a Szentpéteri-kapu fölött. Az még a valamikori Miskolci Honvéd SE tulajdonában volt. Sajnos aztán gazda nélkül teljesen lerobbant.
A hóágyúzás jelentős gazdasági kérdés. Még Bánkúton sem tudják megoldani, mert a pályák fenntartására minden pénzük elmegy. Főleg ezekben a korlátozásokkal teli időszakokban.
A felvetések jogosak, az ismert vadmadárvédelmi korlátozások most is érvényesek. De nincs információnk arról, hogy mikor történt a fakitermelés. Most csak a depók maradtak ott, ami a fakitermelésről árulkodik.
Kétséges, hogy egy erdészet megszegné a szigorú szabályt. Már csak azért sem, mert az ÉSZAKERDŐ erdészei is aktívan részt vesznek a Bükk különböző lezárt helyszíneinek személyes őrszolgálatában.
Azt azért tudni kell, hogy a védett, fokozottan védett területeken - kivéve az Őserdőt - is van erdőgazdálkodás. Csak itt a természetvédelmi előírások jóval szigorúbbak, és nem a haszonvétel az elsődleges szempont. Ilyen volt például pár éve a Csondró-völgy és a közeli Tardona-források (Vízfő) területe, ahol szintén sok koros bükk került kitermelésre. Pedig ez a terület is fokozottan védett. Erről tanúskodik a csondrói Kohász út és a Tardona-patak mellől elirányított korábbi P sáv jelzés is
Az erdővágásoknak több oka is lehet, amit a kívülálló legtöbbször nem érzékelhet. Leggyakrabban haszonvételi okból történik a vágás, ami az erdőtervben szerepel. Ezeket előre be kell jelenteni az erdészeti hatóságoknak. Ha védett területről van szó, akkor a bejelentést megküldik a természetvédelmi hatóságnak is, jóváhagyásra. Tehát ezek dokumentált tevékenységek. Nem gondolom, hogy egy fokozottan védett terület erdőgazdálkodója – jelen esetben az EGERERDŐ, - nem rendelkezne hatósági engedélyekkel.
De lehet fakitermelés az erdő egészségi állapotának javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében is, amit esetleg épp az erdőhatóság rendel el. Ilyen lehet például a fenyveseket érintő vágás. Ismeretes, hogy a szélsőséges légköri aszály, és-vagy a betűző szú károsítás miatt egészségügyi kényszer termelésre kerülhet sor, ezeket épp az erdészeti szakhatóságok rendelik el. Ezért az erdőt járva, az első körű benyomásokat érdemes mérlegelni.
Az már más kérdés, hogy az erdőgazdálkodó munkája során milyen környezet és természetvédelmi károkat okozhat. Ezek nem összeegyeztethetők a munkavégzésükkel, ellenük fel lehet és kell is lépni. Erre van lehetőség a gazdálkodó (erdészeti igazgatóságok), vagy a természetvédő szakhatóságok (Nemzeti Parkok) felé. Magam is tettem már ilyen fényképes bejelentést, például pár éve Hollóháza és Répáshuta közötti földkábelezés során a munkavégzők hátrahagyott hulladékai miatt.
Egyébként ez ment a Nagymezőn is, tarolják a fenyőket, (meg mást is) ha kell, ha nem "klímaváltozás" címszóval.
Nem beszélve az eldobált olajosflakonokról, szemétről, feltúrt, szétrombolt utakról. Nemzeti Parkban!
Értem én, meg minden, ideológiát tudok gyártani én is olyat amilyet akarok, ahhoz amihez akarok, ha kell, csak ilyenkor a bagoly mondja verébnek érzésem van.
Turisták által okozott taposáskár, meg a madarak zavarása...
Tegnapelőtt, a Három-kő tövében. Valaki felvázolhatná, kinek voltak, kinek vanak útjában ezek az óriások. Találomra megszámoltam az egyik vastag rönk évgyűrűit, 140 fölött volt. Fokozottan védett természeti terület, belépés csak engedéllyel. Vagy fakitermelő brigáddal.
Én kerestem már régebben, de a Sügér-völgy torkolata melletti magaslaton. A gulgis fotón a piros nyíl tövétől kicsit lejjebb. A hétvégén jártam pedig megint arrafelé, de nem álltam meg nézelődni. Kár, mert ha vannak a pihenőnek nyomai rét peremén, most még látszaniuk kell. Na majd legközelebb.
A platót sasoltam én is, először épületalapnak gondoltam, de közelebbről megnézve, törmelék alkotja. Inkább valamiféle depó lehet.
A vasutat viszont jobban megnéztem, a gát felőli oldalon favágás miatt járhatóvá tették a töltést ( korábban el volt torlaszolva gallyakkal és kőrakással ), a Hideg-pataki oldalról pedig járható volt mindig is. A tebei gátnál látszik, ahogy a vasutat átvezették a makadámút felé, a réten kis képzelőerővel a nyomvonal is azonosítható. Kicsivel a 27. km kő után volt a rakodó. Amikor legközelebb ott járok, jobban körbenézem még azt is.
Szerintem kiépített pihenő volt. Két hete mikor errefelé voltam nagyon elnézelődtem itt, mert eléggé mesterségesnek tűnő dolgokat láttam. Az embernek rááll a szeme az ilyesmire egy idő után. :-)
Az út mellett van egy emberi kéz alkotta kis plató, elsőre egy rakodó helyének néztem, a Tebe-réti lóvontatású kisvasút részének, de gyorsan megnéztem a magammal vitt skiccet, és az nem ért el idáig. Szerintem oda állhattak félre kocsikkal, egyebekkel.
Bükk Angyalos-térkép 1930
Maga a pihenő a kis rét szélén, az úttól távolabb lehetett. Bár nem tudtam a létezéséről, mégis percekig nézelődtem hogy vajon mi lehetett itt régebben. Most nem esküdnék meg rá, de mintha lenne pár asztal és pad a régi pihenő helyén.
Fotóztam is egyet itt, de sajnos nem sikerült, kitöröltem, így csak a Googleról tudom szemléltetni miről beszélek. A kék vonal a track vonala (oda-vissza mentem)
a pihenő helyét nyíllal jelöltem, itt valahol lehetett. Jól kivehető az út mellett a mesterséges kis plató.
A Hór-völgyben, az Osterlamm-pihenő, ami az üveghuta temetője, és a tebei őrház közt volt, az valamilyen kiépített pihenőhely volt vajon? És ha igen, van nyoma még, és hol?
A tegnapi időjárási helyzet a tisztító széllel segítve ismét láthatóvá tette a Magas-Tátrát a Bükk több pontjáról is. Érdekesség, hogy Szentlélek webkameráján is a déli óráktól egész délután észlelhető volt a havas Tátra-gerinc.
Igen, azt korábban találtam(fényképeztem és feltöltöttem), amikor az Olvasztó-tető felől próbálkoztam.
Akkor kb. tszf 450m magasságig leereszkedtem, körbenéztem, sűrűbb volt növényzet, majd a Garadna-völgy felé másztam le majdnem a kis őrházig(amit azóta leharcolt egy fa, igaz korábban a hidat is eléggé korrektül).
A forrás csordogál, és egy pillanatra láttam ragadozót is.
Lehet teszek még majd valamikor egy próbát, bár aki járt ott, olyannal kellene.
Ezt a Savósi-hasadékbarlangot én a tuhu térképén lévő POI-k segítségével közelíteném meg.
Adott az országút hídja (48° 6,624' 20° 36,292' 394 m),
mellette egy földtani szelvény infótábla (48° 6,628' 20° 36,287'),
ezektől DDny-ra a Savós-völgy nyugati vízvonalán van egy forrás (48° 6,558' 20° 36,219' a térkép szerint 425 m magasan, ami talán most még szivárog is?)
és van a Savósi-odú a hídtól NyÉNY-ra, a lejtőgerincen (48° 6,673' 20° 36,133'), az adatlap szerint 485m , a térkép szerint 470m tszf. magasságban.
A hasadékbarlang a felmérési adatok szerint 458 m magasan van, a völgytől Ny-ra. (Ez lehet 10-20 méteres eltérés is.) Ezek alapján én egy szintkövető, pásztázó terepbejárást végeznék, a forrás szintjétől az odú szintjéig. A pászta a völgy nyugati-talpi vízfolyása és a lejtőgerinc között, légvonalban mintegy 350 m hosszúságban lehet. Az alulról felfelé haladó pásztázás során a lejtőoldal fölfelé 10-20 méterig biztosan belátható, a mostani lombtalan állapotban akár még nagyobb távon is. A fényképek szerinti mintegy 2 méteres nyílás így – szélső esetben 1-2 órás bejárással - jó eséllyel fellelhető.
"Rókalyukak" igen, de fölötte semmi(pedig már közel 500m-nél jártam tszf)
Az a gyanúm, hogy a '64-es leírás óta változhattak az adatok( a mai GPS-es pontosságra gondolok ), talán több, mint 70 métert kellene menni és lehetséges h nem tszf 458m-nél található.
Nagymező és környéke
Bükk Angyalos-térkép 1930
a pihenő helyét nyíllal jelöltem, itt valahol lehetett. Jól kivehető az út mellett a mesterséges kis plató.
Savósi-odú
Savósi-hasadékbarlang
