Jó.1-es csapó, felvétel indul: Jön a pálcikaember irdatlan súlyzóval, és megáll egy híd közepén.
2-es csapó: A híd már nem remeg, csak rogyadozik - de még tart. A hídra ragasztott nyúlásmérő bélyegekre kapcsolt műszerek pedig mutatják, hogy majdnem kritikus a helyzet.
A jó ég tudja, hogy egy rúdmágnes körül hogyan mennek az erővonalak.
Vegyünk egy pólus-közeli közelítő számítást...
(Persze a rúdmágnes széle nem a z=0 helyen van.)
Legyen a térerősség arányos az egységnyi felületre eső fluxussal.
A felület a távolság négyzetével növekszik: A~z2
Tehát a térerősség (a pólus közelében) a távolság négyzetével csökken.
Az indukált elektromos térerősség a sebességgel arányos: E~Rω
Viszont a feszültség ennek az integrálja: U~ωR2
A másik két ág legyen az erővonalakkal párhuzamos, azokban nem ébred feszültség.
Eredményként azt kapjuk, hogy a felső és az alsó dróton ugyanannyi feszültség ébred.
(Pedig ez nem is lett volna örökmozgó, csak a Föld cirkuláris mozgási energiáját csapolta volna meg.)
Egy kicsit azért örülök ennek. Ugyanis nálunk a mérnök származású főnökök azt mondják, hogy nekik nem kell érteni hozzá, mert én mindent meg tudnék csinálni, csak lusta vagyok. Szerinted számoljam tovább? Hátha pontosabb közelítésekkel már lesz különbség?
Nyugodtan süssétek rám, hogy süsü vagyok, és zöldséget beszélek, amikor azt állítom, hogy a klasszikus fizikát jóval hatékonyabban lehetne oktatni animációs filmekkel, mint szóban, és skiccekkel.
Kérésem is van: ajánljatok animációs tanfolyamot, hogy bizonyíthassam állításom.
Látszik, hogy mi csap be. Azt gondolod, hogy a hurok egy része majd erős mágneses térben forog, ott majd nagy indukált feszültség lesz, a másik felét elviszed messze, abban csak elhanyagolható feszültség indukálódik, szép az élet.
Csakhogy a mágneses tér divergencia mentes. Nem tudsz folyamatosan új erővonalakat beléptetni úgy, hogy egyre több lesz a zárt görbén belül. Pont annyi ki is lép valahol. Ha kisebb térerőnél, akkor hosszabb görbe szakaszon, de pont annyi ki is lép amennyi be. Nincs a körben indukált feszültség.
Ha ezt sikerül belátnod (ha nem sikerül, végezd el egy tényleges konkrét esetre az integrálást, és meglátod), akkor kezdhetsz tűnődni a sokkal ravaszabb eseten. Miért nem igaz ugyanez, ha csúszóérintkezős a konstrukció? :-) Mert első ránézésre azt lehetne hinni, hogy se a fluxus, se az integrál görbéje nem változik, ott sincs feszültség. Pedig van... :-)))
Ha az elvezetést úgy alakítjuk ki, hogy távolabb legyen a rúdmágnestől, akkor azon a szakaszon kisebb feszültség fog ébredni. Tehát nem szükséges csúszóérintkező.
Most komolyan kérdezem: Te láttál már ilyen szerkezetet közelről?
Mágneses mezőben mozgó vezetékben az indukálódott feszültég a sebesség és a térerősség vektoriális szorzatának integrálja a drót mentén. Természetesen szorozni kell az elektromos töltéssel és az elektromos térerősség vektor vetületét kell venni. Az egyik "drót" legyen a forgó korong, a másik pedig az elvezetés a feszültségmérő berendezéshez. Ha az elvezetést úgy alakítjuk ki, hogy távolabb legyen a rúdmágnestől, akkor azon a szakaszon kisebb feszültség fog ébredni. Tehát nem szükséges csúszóérintkező.
Már csak az a probléma, hogy a Föld mágneses mezeje nem csökken olyan gyorsan a távolsággal, mint egy rúdmágnes esetén.
Nos ez is válasz. Megjegyzem azért mert hülye a főnök, méd nem jelenti automatikusan, hogy te meg zseni vagy. (Sőt, ha azt tapasztalod, hogy körülötted mindenki hülye, akkor nem árt elmenned egy kivizsgálásra... Sosem lehet azt tudni.)
Biztosíthatlak róla, hogy mmormota nem ilyen. Kevés olyan ember van itt, akivel értelmesebben lehet vitatkozni, mint vele. Ritkán esik meg, hogy valamiben nincs igaza, de volt már ilyenre is példa, és olyankor nem derogál neki ezt beismerni. Szóval ebben az esetben csak rajtad múlik, hogy mennyire értelmesen tudtok beszélgetni.
(Volt/van nekem néhány értetlen mérnök főnököm, akik a digitális technikát messziről ugatják. Vitázhatok velük naponta. Hiába van nekik papírjuk, működő rendszert megtervezni nem igazán tudnak, csak halandzsáznak a levegőbe. Egyik volt főnökömnek még doktorátusa is van - ritka nagy marhaságokat tudott mondani.)
Ha bővebben szeretnéd megvitatni az egypólusú generátort, új topicot kellene nyitni neki, mert itt eléggé off. Villamosmérnök vagyok, műszaki fizika spec szakon végeztem, és igen, hallottam a földhurokról. :-)
Ha ezt kevered azzal, érdemes lenne megnyitni azt az új topicot.
- egy nagy 1080p képernyő, különösen ha közelről nézed - ahogy egy minitort szokás -eléggé pixeles, persze egy 4k TV már jó
- a monitoroknál törekednek az alacsony késleltetésre, meg is adják a leírásban az értékét, TV esetében ez nem mindig van így, ami játékoknál problémát okozhat (a TV köztes képeket számol, meg egyéb trükköket használ, ami késleltetést okozhat, és nem feltétlenül kikapcsolható)
TV tuneres monitort akartam venni, több helyen is járva. Ma egy eladó közölte, hogy a manapság kapható TV-k mindegyike monitor is, hiszen van HDMI bemenetük.
Ez meglepett, ugyanis máshol mindenütt azonnal átküldtek a computeresekhez a TV-s részlegről.
Jót mondott a futtában elkapott, fokhegyről válaszoló eladó?
" Koaxiális forgástengelyről beszéltem. Te meg arra merőleges tengely mentén való forgatásról."
Megpörgetést írtam. Koaxiális forgástengely esetén a fordulatszám ezalatt változik, és amíg ez tart, addig a rúdmágnes rádióhullámot sugároz - szerintem.
A másik esetben pedig konstans fordulatszám esetén is sugároz.
A vicces az, hogy ha csak a mágnest forgatod, akkor a rézkorongban nem indukálódik feszültség, de ha a csúszó érintkezőt a mágnes palástjához érinted, ott meg keletkezik.
Valójában a mágneses mező a rá merőleges köráramok forgásának következménye. Ezek sebességéhez képest elhanyagolható volt, hogy kézzel lett megforgatva a mágnes, nem érződött a hatása. De lehet, hogy ha egy nagy sebességű motorral forgatnák meg, nem ez lenne a helyzet. Attól függően, hogy a köráramokkal egyező irányban, vagy ellenkező irányban menne a motor, úgy csökkenne, vagy nőne az indukált feszültség.
A mágneses mező nem forog. A korong viszont forog a Föld felszínével együtt.
Persze az is egy lehetséges megoldás, ha az elvezető elektródát forgatjuk a Föld forgása ellenében, és akkor nem egyenlítődik ki a két ágban az indukálódott feszültség - de ez macera.
Viszont ha az elvezetés nem ugyanolyan erősségű mágneses mezőben mozog, akkor már van feszültség különbség.
Például a mágneses erővonalakkal párhuzamos vezetékszakaszokon feszültség nem indukálódik (mármint a vezeték irányában).
