Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2003.08.25 0 0 173
Helló!

Észak-Szabolcsban van egy hasonló szó: csibrálni, azaz csípni, csipegetni.

Talán ezzel rokon a csíbor bogár neve is? Ez gondolom nem tájjellegű név.

Üdv: Onogur

Előzmény: Kis Ádám (172)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.08.24 0 0 172
-:))

Zemplénben, Sárospatak környékén -:))töltöttem a szabadságomat. Egy új szóval is találkoztam egy borgazdaságban:

a nekünk mesélő ifjú hölgy az aszúszemek válogatására azt mondta:
csiborászik.

Kis Ádám

fizimiska Creative Commons License 2003.08.24 0 0 171
A lajbi és a kágyilló süllyedt, pedig az utóbbi megfejtését gondoltam a legnehezebbnek.
A bőrpetyma alatt (mű?)bőrből készített kalapot értettek a nagyszüleim, az anyajegy szellemes.
Nem teljesen OFF:
pár órája jöttem haza Borsodból, ha egyszer alkalmatok nyílik házi készítésű túróval készült sztrapacskát burkolni, ne szalasszátok el.

rumci:
"...valamint a médiák (juszt is!),..." :D

Előzmény: Onogur (146)
rumci Creative Commons License 2003.08.22 0 0 170
„Gondolom, arra fel írtad, hogy a hallottamot nagy betűvel írta kanCa”
Persze.

„Mint nyelvész, egész komolyan el tudsz gondolni egy olyan élő beszédben elhangzott mondatot, ahol a beszélő fogja magát, és mondat közben egyszercsak kiabálva ejti a hallottam szót?”
Igen, szerintem nem is olyan ritka jelenség. Tekintve, hogy ez a közeg közelebb áll a beszélt nyelvhez, mint az írotthoz, hallottam is magamban, amikor olvastam, és tényleg igencsak bántott.

„babona a nagybetűvel szedett szóra azt mondani, hogy kiabálás”
Nem tudok egyetérteni. Ez olyan, mint ha azt mondanád, hogy babona, hogy a :-)) jel azt jelenti, hogy az előtte leírt dolog tréfa volt, vagy hogy az [asztal] hangsor egy többnyire négy lábon álló vízszintes lappal fedett bútor neve. Hiszen az előbbi jelentheti azt, hogy ossz el egy számot valamennyivel, majd vonj ki belőle valamennyit, s utána fejezz be két megkezdett műveletet, az utóbbi pedig nyugodtan jelölhetne egy olyan dobozt, amely antennán vagy kábelen keresztül jutott rádióhullámok alapján kép és hang megjelenítésére képes. Szóval a nyelv semmi más, mint közmegegyezés. Mivel a fórumos, e-mailes kommunikáció alapvetően leírt beszélt nyelv, szüksége van (ha csupán korlátozottan megvalósítható mértékben is) az élőbeszéd nonverbális eszközeinek a kódolására is (egyébként a klasszikus írásjelek is e célból jöttek létre, csak a mai helyesírásban már jórészt grammatikalizálódtak), így a :-)) jelnek, illetve a verzális szedésnek stb. ilyen jelentéseket, funkciókat tulajdonítunk. Erre nem lehet azt mondani, hogy babona, mert akkor a nyelv egésze az, amiben lehet igazság, csak semmi értelme ilyen alapon nekiállni a nyelvről gondolkozni.

„Szerintem nem kisebb babona a nagybetűvel szedett szóra azt mondani, hogy kiabálás, mint a személynevek előtt használt névelőre azt mondani, hogy nem köznyelvi”
Csakhogy az egyiket az adók és vevők jelentős többsége így használja-érti, az utóbbi viszont egy teljesen bevett nyelvi forma indokoltatlan stigmatizálása.

„ekkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem mindenki ismeri a html-t”
Persze. De aminthogy a beszélt nyelv nonverbális jeleinek is kialakult kódolása e felületen, a nyomtatott nonverbális jelzések egy részének is, így a kurziválást _így_, a félkövér szedést *így* lehet visszaadni.

Az egész ahhoz hasonlatos számomra, hogy ha egy más közösségbe kerülünk, ahol a különféle ember-ember távolságok más szociális viszonyt jelölnek, nem szabad meglepődnünk azon, hogy valaki úgy érzi, hogy a mi havari távolságunk sérti az intim zónáját, vagy fordítva. (A proxemika vizsgálja e jelenségeket.) Ugyanígy van azzal, aki először szembesül vele, hogy ha nagybetűt használ, azt mások kiabálásnak érzékelik. Majd megtanulja, hogy mit is jelent.

„Sorry a kötekedésért. A véremben van.”
Az enyémben is, úgyhogy köszi. Mármint a kötekedést. :-))

Előzmény: phe (169)
phe Creative Commons License 2003.08.22 0 0 169
Amire gondoltam - csak példaként, merthogy szerintem ennek van nyelvi vonatkozása, bár lehet, hogy nem egészen tájnyelvi :-) : "Végezetül megkérnélek, hogy ne kiabálj, mert nem hiszem, hogy okot adtam volna rá." Gondolom, arra fel írtad, hogy a hallottamot nagy betűvel írta kanCa. Szerintem meg egyszerűen ki akarta emelni, hangsúlyozni, ahogy azt tette volna élő beszédben is. Mint nyelvész, egész komolyan el tudsz gondolni egy olyan élő beszédben elhangzott mondatot, ahol a beszélő fogja magát, és mondat közben egyszercsak kiabálva ejti a hallottam szót? Szerintem nem kisebb babona a nagybetűvel szedett szóra azt mondani, hogy kiabálás, mint a személynevek előtt használt névelőre azt mondani, hogy nem köznyelvi (tajtparasztos? :-)) ). És ezzel nem akarom persze mondani, hogy nekem tetszene a csupa nagybetűzés, ha pl egész sorok úgy vannak írva, az már végképp gáz, olvashatatlan is (itt nem erről volt szó), dehát ez főleg ízlés, kisebb mértékben hallgatólagos szabály. Nem pont úgy, mint a névelőhasználat? Tolerancia, tudod.
(És ekkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem mindenki ismeri a html-t, ami szerintem szintén bocsánatos bűn...)

Khmm... Sorry a kötekedésért. A véremben van. :-)

Előzmény: rumci (165)
Törölt nick Creative Commons License 2003.08.21 0 0 168
Köszi.
Előzmény: rumci (167)
rumci Creative Commons License 2003.08.21 0 0 167
„ma már szinte semmire nem mondják, hogy helyes vagy helytelen, mert az diszkrimináció”
És főként értelmetlen. Mert mi indokolna valamit is helytelennek minősíteni. Azzal semmi gond, ha egyes nyelvi formákhoz a nyelvész, amikor leírja a nyelvet, stiláris címkéket is rendel, s azt mondja, hogy a jöttök a semleges-köznyelvi, míg a jösztök népies, esetleg bizalmas. Ha egy szótárban ezt leírjuk, azzal valódi információval szolgáltunk a nyelv jelen állapotáról. Ha viszont bárki azt mondaná a jösztök alakról, hogy helytelen, valójában nem mondana semmit, csak azt, hogy valamiért háklis valamire. Ráadásul a „helytelen” szót nyelvészeti szempontból csak ’agrammatikus’ jelentésben használhatjuk, ami nyilván nem lehet a jösztök alak, hiszen magyar anyanyelvűek jelentős csoportja rendszeresen él vele (amúgy az agrammatikusság mint fogalom olyan nyelvleírási modellben használatos, amely egyszerre egy ember egy nyelvváltozatával foglalkozik, tehát nem igazán szerencsés kiterjeszteni egy nyelv valamennyi beszélőjének valamennyi változatára). Esetleg még lehet a „helytelen” szót kommunikációs megközelítésben ’inadekvát’ jelentésben is használni, akkor viszont nem mondhatjuk, hogy ez vagy az a nyelvi forma helytelen, csak azt, hogy x elem Q környezetben inadekvát, de P környezetben adekvát.
Előzmény: Törölt nick (166)
Törölt nick Creative Commons License 2003.08.21 0 0 166
Nem gondoltam, hogy ilyen higgadtan fogsz válaszolni, le a kalappal. :) Egy kicsit tényleg erős volt amit írtam, sajnos gyakran ebbe a hibába esem...
Amit írsz, az nagyon szép és logikus, ha belegondolok, igazad is van, de a véleményem nem fog megváltozni.

Új téma (ha még nem volt): jöttök/jösztök
Az utóbbi helyes? Bár, ma már szinte semmire nem mondják, hogy helyes vagy helytelen, mert az diszkrimináció.

Előzmény: rumci (164)
rumci Creative Commons License 2003.08.21 0 0 165
„érzésem szerint már Rumci hsz-ában is voltak emocionális elemek”
Sajnálom, hogy így látod, igyekszem ugyanis kerülni. Ami viszont valóban emóciókat vált ki belőlem, az az intolerancia bármely formája. Amúgy az ilyen kérdésfeltevéseimet inkább tanári szándék motiválja, nem más egyéb.
Előzmény: phe (163)
rumci Creative Commons License 2003.08.21 0 0 164
„Ha nem baj, erre én (is) válaszolnék.”
Nem csak hogy nem baj, hanem megtisztelsz vele.

„Téged biztosan nem zaklat fel, mert használod.”
De egy csomó formát nem használok, és az sem zaklat fel. Esetleg azért, mert igyekszem maximálisan tolerálni a másságot. És azt hiszem, a mai magyar társadalom, ha kis lépésekben is, de tanulja a toleranciát, e téren a nyelvi változatok iránti tolerancia tanulása még nagyon gyerekcipőben jár. Ennek valószínű oka, hogy a nyelvművelők jelentős része nagyon korszerűtlen nyelvészeti elméletek alapján áll, s a nyelvi változatosságról alkotott felfogásukkal igen komoly bajok vannak (nemrég hallottam valakitől – hadd ne írjak nevet – a tévében, hogy a nyelvi egységesség mennyire fontos: mintha még nem találták volna fel a szociolingvisztikát), meg hát a nyelvművelők és a nyelvészek társadalma nagyon szétválni látszott. Talán csupán egy olyen ember van, aki korszerű nyelvészeti alapokon folytat aránylag nagyobb hatású nyelvművelő tevékenységet, ő Nádasdy Ádám. Ennek a paradigmának szerintem igencsak van jövője.

„A vérfertőzés is természetes egyes elvetemültek számára”
Miért elvetemültek attól, hogy mások a vonzalmaik, mint neked? Ha mindkét (vagy több) fél jól érzi magát az ilyen együttlétekben, mi a baj vele?

„Számomra a névelőzés egyenlőséget jelent a tajparasztsággal”
Tegyük fel, hogy névelőzésen azt érted, hogy az illető személynevek előtt határozott névelőt használ. Én beszédben rendszerint megteszem ezt, és szomorúan kell, hogy tudósítsalak róla, hogy bár taj számom van, felmenőim között belátható időn belül egyetlen földművelő nem akad; kelet-magyarországi jóval inkább.

„Ha a pesti tájszólást tekinted köznyelvnek, akkor igazad van, de hál' istennek az ország keleti felében nem a pesti a köznyelv.”
A köznyelv (bár elég szerencsétlen, és elég maszatatosan definiált fogalomról van szó) nagyjából az a nyelvváltozat, amelynek alapját a budapesti nyelvhasználat határozza meg, valamint a médiák (juszt is!), illetve korlátozott mértékben a színház nyelve – mind grammatikájában, mind szókészletében, mind kiejtésében. Az ország keleti vagy nyugati részében elég korlátozott mértékű a köznyelv használata, inkább a regionális köznyelvek, valamint a valódi nyelvjárások dominálnak. – A „hál’ istennek” kitételt továbbra sem tudom értelmezni. Azt ugyanis elfogadom, hogy a te anyanyelvváltozatodban nem szokás személynevek előtt határozott névelőt használni, de nem tudom, hogy ebből miért következik, hogy ez bármilyen szempontból is előnyösebb. (Félreértés ne essék, nem állítom, hogy a személynevek előtti határozott névelő bármivel is „jobb” az e nélküli szerkezetnél. Csupán azt állítom, hogy a köznyelv [főként annak a beszélt változata] ebben a kérdésben elég egyértelműen döntött.)

Előzmény: Törölt nick (162)
phe Creative Commons License 2003.08.21 0 0 163
Hah, Zsírharang, te aztán jól felkaptad a vizet!!! Szerintem nyugodj le. :-) Persze érzésem szerint már Rumci hsz-ában is voltak emocionális elemek... (Csak nem ezt hívják floodnak?!) Ez a téma újra és újra előkerül, és mindig heves vitákat szül, nagyon érzékeny pontja ez mindkét félnek, úgy látom. Bár egyre kevésbé izgalmas, különösen érzelmi megközelítésből.

Én csak egy (remélhetőleg semleges) kérdést: Tényleg, akkor mi is a köznyelv? Mi a definíciója neki? Ha minimum az összes magyar beszélő 50+X%-a úgy mondja? Vagy ha az összes magyar anyanyelvű egyszerű többsége úgy mondja? Vagy ha Bp-n úgy mondják? Vagy valami teljesen más?

Törölt nick Creative Commons License 2003.08.21 0 0 162
Azt is úgy szeretném egyszer megtudni, hogy miért zaklat fel egyeseket lelkileg a személynév előtti névelő.

Ha nem baj, erre én (is) válaszolnék.

Téged biztosan nem zaklat fel, mert használod. A vérfertőzés is természetes egyes elvetemültek számára, mert így nevelték őket vagy mittudomén.
Számomra a névelőzés egyenlőséget jelent a tajparasztsággal, és ezt nem sznobizmusból mondom, egyszerűen így érzem már gyerekkorom óta. (Persze most majd jön Kis Ádám a szokásos idézeteivel, hogy "lám, Arany János is használt névelőt egyes esetekben.")

és szöges ellentétben áll a mai köznyelvvel

Ha a pesti tájszólást tekinted köznyelvnek, akkor igazad van, de hál' istennek az ország keleti felében nem a pesti a köznyelv.

Előzmény: rumci (161)
rumci Creative Commons License 2003.08.21 0 0 161
Természetesen végigolvastam, de a „választékosan és helyesen” kitételeket kb. ugyanannyira lehet értelmezni, és ugyanannyira gumikategóriák (sőt még ellentmondhatnak egymásnak, hiszen bizonyos szituációkban, mint pl. autós karambolnál egyáltalán nem „helyes”, nem adekvát választékosan megnyilvánulni, azaz a kommunikatív kompetencia erősen korlátozott voltára utal, ha valaki, miután beleszaladtak, a hogy az a zöld zsalugáteres radai rosseb egye meg! felkiáltásban tör ki a kommunikatíve helyes hogy odarohadnál a kurva anyád picsájába vagy valami hasonló trágár szitokáradat helyett, pedig az előbbi sokkal választékosabb).
A választékosság leginkább stiláris kategória, s némiképp fából vaskarika egy dialektust egy stiláris kategóriához kötni, hiszen az adott dialektus normájában szükségszerűen lesznek választékos, bizalmas, durva stb. jegyekkel megjelölt elemek.
A helyességgel (ha nem adekvátságnak, hanem grammatikai helyességnek értelmezzük) is nyilvánvaló bajok vannak. Azt állítani ugyanis, hogy egy magyar anyanyelvű egyén nincs tisztában a magyar nyelv grammatikájával (természetesen nem a nyelvbotlásokra, bakikra gondolok, azok mindenki beszédét és írását [l. az alanti idézetet is] terhelik, és semmi gond velük, sőt Freud még alkalmanként örülhet is nekik), nonszensz – bár már sokan megtették.
„nem használnak névelőt a nevek elé”
Azt is úgy szeretném egyszer megtudni, hogy miért zaklat fel egyeseket lelkileg a személynév előtti névelő. (Egyébként ez is tipikus nyelvművelői babona, és szöges ellentétben áll a mai köznyelvvel, ugyanis abban épp a névelő nélküli személynév tud kissé fura, modoros lenni; nem is beszélve az árnyalatnyi jelentéskülönbségről.)
„De ezt nem én mondtam, hanem HALLOTTAM, és ez is oda van írva.”
Nem kértem én rajtad (senkin se) semmit se számon, csupán együttgondolkodásra próbáltam buzdítani a jelenlevőket. Ebben a tekintetben teljesen érdektelen, hogy kitől származik az állítás. Egyébiránt, ha leírod, hogy X. Y. azt mondta, hogy „sdfl hasdjkfloi hjsdjf”, és erre megkérdezik, hogy mit is jelent az, abban semmi bántó nincs. Végezetül megkérnélek, hogy ne kiabálj, mert nem hiszem, hogy okot adtam volna rá.
Előzmény: kanCa (160)
kanCa Creative Commons License 2003.08.21 0 0 160
Ha tovább olvasod a hozzászólást, akkor ott találod. Rögtön az általad kiemelt mondat után. Gondolom, olyasmit jelenthet, hogy pl. nem használnak névelőt a nevek elé stb. De ezt nem én mondtam, hanem HALLOTTAM, és ez is oda van írva.
Előzmény: rumci (159)
rumci Creative Commons License 2003.08.21 0 0 159
„beszélnek az országban a legszebben”
Ezeken az állításokon mindig olyan jókat szórakozom. És úgy várom, hogy egyszer már valaki magyarázza el, mit is jelent (szerintem semmit).
Előzmény: kanCa (157)
phe Creative Commons License 2003.08.21 0 0 158
Hát asszem lecet. :-) A zsámiskát nem ismerem. Mi az?
Előzmény: E-ditke (156)
kanCa Creative Commons License 2003.08.21 0 0 157
Igen, a lepcsák a tócsni!

A sztrapacskát csak azért írtam, mert a párom - budapesti - egyáltalán nem ismerte!!

Érdekes, hogy mikor kolis voltam és Miskolcon tanultam, állandóan kiröhögtek az osztálytársaim a bugával.. azt hitték lopásról beszélek, mikor ezt a szót emlegettem :)))

Egyébként a beszédtanáromtól azt hallottam, hogy a Borsod megyeiek beszélnek az országban a legszebben. Választékosan és helyesen. (eltekintve a lábom, lécet stb. dolgoktól :)) )

Előzmény: E-ditke (156)
E-ditke Creative Commons License 2003.08.21 0 0 156
OFF
Én meg fene tudja, minek mondhatnám magam... A nagyszüleim a Bódva völgyében éltek, jómagam Barcikán nőttem fel. :-)
ON

És azt hogy mondod: felszögeltem a lecet vagy a lécet? :-) (bár azt hiszem, ez a szóhasználat tényleg egész B.-A.-Z. megyében egységes)

A lapcsánka asszem, tócsni vagy tócsniszerű étel.
Zsámiska - ezt ismered-e?

Előzmény: phe (155)
phe Creative Commons License 2003.08.21 0 0 155
Hát ebben bizony igazad van. Már csak azért is, mert én meg Borsod Borsodból származom (szal az igazi Borsodi részről, Miskolcról), és olyat, hogy púp, buga, meg hogy köszméte, egyáltalán nem is mondtunk (helyette dumó, makuka, büszke), olyat, hogy sztrapacska, olyat igen, az viszont nem tájjellegű szó, a lepcsákot nem tudom mi... (Anyámnak volt olyan szava, hogy "lapcsánka", de nem tudom pontosan, mit jelentett, talán valami süteményt, de ő olyat nem sütött, úgyhogy... :-) )
Előzmény: E-ditke (154)
E-ditke Creative Commons License 2003.08.21 0 0 154
Értem én, és bocs, hogy kijavítottalak, nem bántásból volt. Csak ugye a tájszavak nem a közigazgatási határokat nézik...
Előzmény: kanCa (153)
kanCa Creative Commons License 2003.08.21 0 0 153
Úgy értettem: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, vagyis röviden, Borsodban.
Előzmény: E-ditke (152)
E-ditke Creative Commons License 2003.08.21 0 0 152
Kötekedhetek egy icipicit?
Sárospatak környéke, az bizony nem Borsod, hanem Zemplén.
Előzmény: kanCa (151)
kanCa Creative Commons License 2003.08.21 0 0 151
Sziasztok!

Borsodban, Sárospatak környékén - ahonnan én is származom - a kenyér vége bizony a púp. De lehet, hogy ebben közrejátszik az is, hogy sokan székely gyökerekkel rendelkezünk!

Kevés jellegzetes borsodi szót ismerek, de azt a párat leírom:

- buga = napraforgó mag
- köszméte = egres, pöszméte
- sztrapacska - ezt nem tudom, mennyire tájszó jellegű?
- lepcsák

Ja, és érdekes még, hogy nálunk az "átellenben" szót sréhen-nek mondják, míg Miskolcon slégan. Borsodban a nylon-t nem nejlonnak, hanem nájlonnak ejtik. És nem a lábam fáj, hanem a lábom. De ez már elég ritka.

Az "átmentünk Meliknél" duma viszont rettentően tipikus!!!! És a "jöttök" helyett "jösztök".

Előzmény: Kicsiklári (150)
Kicsiklári Creative Commons License 2003.08.19 0 0 150
Most találtam ide, nagyon érdekes. A kenyérvég nevéhez. A dumó domó alakban is él itt Borsod táján.
Előzmény: vrobee (139)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2003.08.19 0 0 149
A görhöny (görhő, görhe) nem kukoricalepény?
Előzmény: Csiperke Panni (148)
Csiperke Panni Creative Commons License 2003.08.19 0 0 148
Visszaterve picit a tocsnira...en go:rho:nykent ismerem (bocs de nincskenek ekezeteim)
Hatvani Szabolcs Creative Commons License 2003.08.17 0 0 147
A kágyilló még mindig meztelen csiga. A bőrpetyma talán anyajegy?
Előzmény: fizimiska (145)
Onogur Creative Commons License 2003.08.17 0 0 146
Kedves fizimiska!

A lajbi nálam (átmeneti) kabátot jelent, a többit nem ismerem.

Üdv: Onogur

Előzmény: fizimiska (145)
fizimiska Creative Commons License 2003.08.15 0 0 145
Néhány, számomra kedves tájszót leírok, ha van kedvetek találjátok ki a jelentésüket:

-beláng
-kiszli
-lajbi
-bőrpetyma
-kágyilló

Bajó40 Creative Commons License 2003.07.30 0 0 144
Nemcsak a teve kétpupu, hanem a kenyér is. Abszolút autentikus adatközlőm van: echte székely feleségem. Mindig meghagyom neki a kenyér "púpját", mert imádja. Ezer más nyelvjárási szava és kifejezése van, itt csak egyik kedvencemet említem: ő "potyolja" a húst. Mennyivel szebb mint klopfolni! Íme egy link, többszáz székely szóval, szinte mindegyiket ismeri, sokat használ is, és van amit én is átvettem, nem beszélve a gyerekről, aki imádja a paszulylevest és a szalmapityókát.

http://szekelymagyar.transindex.ro/

(Nézzétek meg a "monyók" szót és tévelyegjetek az utalások útvesztőjében!)

Előzmény: rumci (141)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!