Létezik az! Abban vagy benne te is! A fizikai tér akadályozza meg azt, hogy a dolgok egyhelyen legyenek. Ha nem volna fizikai tér, akkor minden ugyanott volna.
Nem mellesleg a fizikai térnek vannak mérhető saját paraméterei. Nevesül a görbülete. A matematikai térnek bármilyen görbülete lehet, mindegyikre megvan a geometriai leírás. A valóságban azonban egy adott ponton megmérhető a tér görbülete és az egy adott értékű lesz, azaz a lehetséges matematika terek közül mindenhol csak egy és kizárólag egy változat realizálódik, és ezt nevezzük "fizikai térnek".
"137: Nem a Világegyetem (= Univerzum) végtelen, mert az véges. Az Univerzumok végtelen gravitontengerben léteznek amelyet a 100 trillió-kvadrillió newton nyomóerejű gravitonsugárzás működtet."
Ez meg úgy ahogy van egy tőrőlmetszett iszugyi-féle zagyvalék marhaság. Minden tudományos és minden logikai alapot nélkülöző kitaláció. A te személyes alaptalan rögeszméd, tudományosan nem is érdemes vele foglalkozni mert a legalapjaiban is hibás, nem beszélve arról, hogy nem a mi valóságunkat írja le. Kezdve azon, hogy graviton nem létezik. Az egy hipotetikus részecske, és jó esélye van annak, hogy a kvantumgravitáció kidolgozásakor kiderül: nincs is rá szükség a modellben, tehát egy eldobható hibás hipotézis volt.
Hozhattad volna a csapágygolyót is példának, mert az sem gömb. Nem gömb a Föld sem és nem gömb a GP kisérletben használt golyó sem. Bármilyen gömbölyű, kerek vagy gömbölyűnek látszó anyagi test, legyen az kenyérgalacsin vagy pingponglabda, az egyik sem gömb.
Mert a gömb matematikai definíció, jó lenne ha ezt megértenéd miután lefaszságoztad amiről beszélsz.
140: fizikai tér nem létezik, azok anyagi mezők, megint nyelvészkedsz. A tér matematikai konstrukció.
137: Nem a Világegyetem (= Univerzum) végtelen, mert az véges. Az Univerzumok végtelen gravitontengerben léteznek amelyet a 100 trillió-kvadrillió newton nyomóerejű gravitonsugárzás működtet.
Menjen a gömb sugara 0-tól végtelenig és megkapjuk a teret, aminek kiterjedése végtelen, matematikai pontokból álló, a természetben nem létező geometriai fogalom.
Ezért nem lehet hajlítani, behorpasztani, felfújni, hullámoztatni vagy kalapálni vele.
És amikor a gömbhéj vastagsága = r akkor mit mondasz?
Akárhogy nevezed, a gömb (vagy ha gömbhéjnak nevezed akkor is), és ha a belső pontokat (helytelenül) hozzászámítod akkor is geometriai objektum és mindenképpen
matematikai pontokból áll.
A gömb elvont fogalom, nem atomokból épül fel hanem a valóságban nemlétező matematikai pontokból. A geometria nem nyelvészkedés.
the term "sphere" refers to the surface only, so the usual sphere is a two-dimensional surface. The colloquial practice of using the term "sphere" to refer to the interior of a sphere is therefore discouraged, with the interior of the sphere (i.e., the "solid sphere") being more properly termed a "ball."
Tehát a gömb nevezéktan egy kétdimenziós felületre vonatkozik, miszerint a gömb egy kör megforgatásával áll elő, mint említettem. A wikipédia zavaros ebben a tekintetben (na persze sok más tekintetben is)
Nem szerencsés. Ez maga a gömb definíciója. Mint ahogy 2 dimenzióban a kör definíciója sem foglalja magában a körön belüli pontokat. És mivel a gömb a kör 3 dimenziós általánosítása ezért véleményem szerint a gömb egy végtelenül vékony, matematikai pontokból álló "felszín" ami a kör megforgatásával áll elő és semmilyen körülmények között sem egy fizikai test.
A testek lehetnek gömbölyűek, gömbhöz hasonló alakúak, de nem gömbök. Mint ahogy körök sem léteznek csak kör alakú (= körlemezhez hasonló alakú) tárgyak esetleg fények. A testek sohasem lehetnek matematikai pontokból.
" Az Univerzum határain túl másik Univerzumok vannak a végtelen gravitonsugárzás tengerében. Az Univerzumok pulzálnak, felrobbannak (Ősrobbanások), majd hirtelen összerogynak. A Világegyetem ciklusos."
Az Univerzum határain túl másik Univerzumok vannak a végtelen gravitonsugárzás tengerében. Az Univerzumok pulzálnak, felrobbannak (Ősrobbanások), majd hirtelen összerogynak. A Világegyetem ciklusos.
A térfogalom megértéséhez induljunk ki egy geometriai definícióból, legyen ez például a gömb. A gömb egy központi matematikai ponttól azonos távolságban lévő matematikai pontok halmaza, amely távolság a gömb sugara (r). Itt a hangsúly a matematikai pontokon van, következésképpen gömb nem létezik a természetben.
Menjen a gömb sugara 0-tól végtelenig és megkapjuk a teret.
A térnek semmi köze az Univerzumhoz, mert a tér egy matematikai (geometriai) objektum, mint ahogy az egyenes is matematikai objektum ami a végtelenbe tart.
Tehát semmilyen körülmények között nem állítható, hogy a tér az Ősrobbanással keletkezett, felfúvódott, görbült, tágult, tekeredett vagy annak bármilyen hatása lehetne az anyagra és viszont.
Bármely térdefiníció matematikai pontokból épül fel.
De hirtelen az a gyanúm, hogy ennek éppen úgy nincs általában értelme, mint az A és B pont közötti térbeli távolságnak, ugyanis lehet ez is függ az összekötő (út)vonaltól. Sőt, erősen az a gyanúm.
Hát ha pozíció alatt csupán a koordinátáit érted, akkor azzal még nem sokra mész. Pongyolán fogalmazva a gravitációs "erősség"viszony, és a "sebesség"viszony kell a pillanatnyilag A és B pontban elhelyezkedő atomórák pillanatnyi frekvenciaviszonyának megállapításához.
