Én Panasonicos vagyok, és nem a gödöllői. És tényleg, csak 4 hónapja működik nálam hőszivattyú. Köszönöm a válaszodat. Mint kezdő, tényleg nagyra értékelem a 20626-os hozzászólásodat. Mint kezdő, jó irányba indultam el.
Látom, olvasom az itt kialakult vitákat. Sok esetben jó tanácsként adott információ a hőszivattyúról szerintem nem fedi a gép működését, a gép által közölt adatokat rosszul használják fel. Ezért úgy döntöttem, megtanulom a ház meglévő rendszerének összeillesztését a hőszivattyúval. Én szeretem a gépeket, egy kicsit talán még fizikához is értek. Most jól haladok előre, lassan a végére érek. Remélem, jó irányba haladok.
Hogy miért nem szakember? Két okból. Most tudtam meg, hogy épületgépész szakemberhez kellett volna fordulni, de sajnos még a hőszivattyú bekötése előtt. A másik, hogy egy ismerősömnél ismeretlen végzettségű szakember adott tanácsot, ami végre lett hajtva, Jó sokba került, de nem vált be. (a vicc szerint még lenne pár jó tanácsa).
Szinte lehetetlennek tartom, hogy egy keringető szivattyú 5-6w-ot fogyasszon csak, az semmi, nem tud működni semmilyen szivattyú ilyen kis fogyasztással. 100w-os állítható sziv. le tud menni esetleg 30w-ig, de biztos nem 5w-ig, akármit is ír ki a kijelző.
Lényeg az , hogy esetleg ha betéved ide valaki , akkor legyen elfogadható válasz is a feltett kérdésre . Az , hogy " Gödöllői " milyen új név alatt jelenik meg , engem nem érdekel . :-)
Ha a házad fűtésrendszerét annak idején , amikor gázkazánra terveztetted , jól lett megtervezve és úgy működöt ahogyan Te kérted , akkor csak az a kérdés marad , hogy a fenti radiátoraid milyen előremenőre lettek megválasztva . Amennyiben 40°C felettire , akkor a hőszipka beépítésekor a radiátorokat olyanra kellett volna cserélni méretileg ( teljesítményileg ) , amelyek képesek alacsony hőfokon is leadni a kívánt hőmennyiséget , hogy a hőszipkának ne kelljen " rossz " COP-pal dolgoznia . Valamint ha a hőszipka teljesítménye megfelel a rendszer hőigényének , akkor az kell , hogy jól működjön .
Az én épületem fűtési rendszere a gázkazánhoz lett tervezve, a lenti padlófűtéssel és a tetőtéri radiátorokkal. Ha vendégek jönnek, a fenti fűtésnek is menni kell. Én két hőszivattyú beüzemelő szakembert ismertem meg, mindkettő rendes, jó munkát végzett, tisztelem őket miatta. De valami oknál fogva csak addig tartott a munkájuk, amíg a meleg vizet rákötötték a meglévő, gázkazánra tervezett rendszerre. Ez viszont nem biztos, hogy így jó. Ezért kérdeztem rá itt, hogy a hőszittyú és ház adotságainak összeillesztése kinek a feladata, illetve van-e ilyen szakember
Igen, köszönöm, ez valóban nem jelentős összeg, ahogy erre utaltam is a korábbi posztban. A gép élete alatt sosem hozza vissza az árát az extra panel, ha csak ennyi valóban a fő különbség a pufferes használatnál. (a stabilabb előremenő a pufferből nem annyira számít így, hogy csak felületfűtés van, nem érdekes)
Az épület/igény is CSAK LASSAN változik... valójában. A gyors-kapkodó vezérlés csak lengésekhez vezetne.
Igen, ha valamit állítasz azt sok estben csak órák-napok múlva érdemes megnézni, hogy no akkor mi lett a hatása az ÉPÜLETBEN >> az új beállt állapotban
*********
A gép-épület/rendszer illesztés a gépészet TERVEZÉSKOR feladat!!!
HA a tervezéskorihoz képest változatlan gép-épület/rendszer esetén. Utólag kell átvariálni, akkor >> hibás tervezés történt...
A hozzászólásod rendkívül jó annak, aki most ismerkedik a hőszivattyúval, mint én. Ezért még hozzátenném, hogy a moduláció, a gép eszének a működése lassú, valószínűleg az előző fűtési beállítást változtatja az aktuális kéréshez. Így ha elindul fűteni, nem kell azonnal állítgatni, meg kell nézni 10 perc múlva, mit csinál. Írod a végén: Szélsőséges üzemben vagy hibás rendszer esetén vagy nem modulál és maxon megy, vagy ki-be kapcsolgat sűrűn, mert nem tud eléggé lemodulálni. Ez probléma a hőszittyú és ház adotságainak összeillsztésével talán megoldható. Na de ez kinek a feladata, illetve van-e ilyen szakember.
Az előremenő hőmérséklet meg adott az időjáráskövető szabályozási görbe és a külső hőmérő által kiadott szinten.
Aztán meg a gép ellesz itt a pufferrel szimplán a pufferből visszatérő hőmérséklet figyelésével és az erre való belső logikája szeirnti modulálgatással.
Valószínű, hogy mivel nem pufferes üzemre szól hivatalosan a gyári sima alaplap, ezért nem fog sosem leállni a belső keringetője a T-Capnek így, hogyha sima alaplappal és pufferrel használja az ember? No, annyi baj legyen, úgy vélem, hogy egy minimumfordulaton elketyegő BLDC keringető évente plusz 2000 HUF bukót okoz. Ennyi belefér.
Gondolom talán még a beépített keringetőjének leállítása lenne a plusz a puffer hőmérővel talán... de főleg a hazai lehúzós 100 ezres áron adott (Dániában 66kHUF-nak megfelelő :D) kiegészítő panel árát sosem dolgozza le ez a plusz keringető villanyfogyasztás.
Nagyon szépen köszönöm a sok-sok részlet leírását ezen ügyben.
Értem. Végülis lehet cifrázni a puffer hőmérsékletének mérésével a helyzetet, csak nem igazán szükséges, mert elég a pufferből visszatérő hömérséklet figyelése, ami alap funkció.
Az elején leengedem a külön panelt és meg kell nézni, hogy hogy alakul az üzemvitel az alap-alaplappal. Puffer hőmérő nélkül.
Alapvetően ha jól látom a gépkönyvet a puffer hőmérős megoldással persze bonyolódik a szabályzás. Hiszen megjelenik egy deltaT, pufferen való hőmérséklet esés beállítás.
Ámde szerintem ez tök felesleges, úgymond az ember manuálisan feljess állíthatja az idájáráskövető görbéjét úgy, hogy a cél előremenőt ezen dT értékkel feljebb veszi. Persze lehet, hogy stabilabb szekunder előremenő hőmérsékletet tud tartani a rendszer puffer hőmérős plusz okosság bevezetésével. De nincs felülethűtés az épületben, így annyira nem hiszem, hogy probléma lenne egy picit jobban kilengő/kevésbé fix előremenő. (nincs kondenzációveszély hűtési módban)
***** Vezérlési szempontból. 2 KÜLÖN függtelen rendszered van-lesz, ha jól értem.
Amiket CSAK a pufferben lévő víz miatt függnek össze. *****
1. A hőtermelő rendszer >> a hőszipka+keringetés+puffer_meleg_bemenet Ez rendszer rakja bele a puffer vizébe a meleget >> szükség=fogyás szerint pótolva.
Ennek a rendszernek fogalma SINCS arról, hogy hová tűnik el a meleg a pufferből !!! Nem is érdekli ... nem is kell tudnia >> semmi köze hozzá.
Neki annyi csak a dolga, hogy Berakjon a pufferbe annyi meleget, amennyi eltűnt belőle... Akármiért is tűnt el, mindegy.
2. A fűtési rendszer a fűtési zóná(i)val >> radiátor/padló+keringető+termosztát+puffer_meleg_kimenet Ez rendszer szedi ki a puffer vizéből a meleget >> szükség=fogyás szerint pótolva. (nomeg hűl ki lassan a puffer unalmában is)
Ennek a rendszernek fogalma SINCS arról, hogy honnan kerül a meleg a pufferbe. Nem is érdekli ... nem kell tudnia >> semmi köze hozzá.
Neki annyi csak a dolga, hogy Kivegyen a pufferből >> amennyi meleget, amennyi éppen kell a fűtésnek, másnak ... Akármire is veszi ki, mindegy.
************
A vezérlés is 2 részes.
1. A fűtési rendszer oldalon.
Zóna fűtés elindulás. A zóna termosztát elkezdi kérni a fűtést. A zóna szelep nyit és elindul a zónában a fűtővíz keringése. Mert a fűtési keringtető forgatja a vízet... Megj: az, hogy a zóna keringető állandóan keringet vagy a zóna termosztát fűtés kérésekor kezd csak keringetni, mindegy.
Zóna fűtés leállás. A zóna termosztát nem kéri tovább a fűtést. A zóna szelep zár és megáll a zónában a fűtővíz keringése. Megj: az, hogy a zóna keringető is leáll vagy állandóan keringet, mindegy.
2. A fűtési rendszer oldalon.
Az előzőben leírt módon...
VAGY a zónatermosztáz indítja el >> KÉRÉSRE indul >> ON DEMAND Ekkor a szobatermosztát állapota KELL a hőszipkának IS >> párhuzamosan a zónával.
VAGY a puffer visszatérő víz hőmérséklet figyelése a hőszipkában >> készenlétben figyl >> STAND BY Ekkor a zona termosztát állapota NEM KELL a hőszipkának IS >> párhuzamosan a zónával. Mert a lehűlt pufferből visszatérő víz alapján rájön a zóna termosztát nélkül is, hogy "fűtés van".
Bonusz, hogy: a puffer unalmánban/nirmiért kihűlését is észreveszi magától is a gép. Nem kell a pufferbe sem semmilyen hőmérő ehhez.
Persze, lehet rakni hőmérőt és/vagy áthozni a zóna termosztát állapotát és Kikapcsolva a készenléti figyelést >> erővel indítgatni a hőszipkát fűtés kéresre éa/vagy pugger kihülés kérésre.
Illetve: ha a hőszipka nem ismeri a készenléti figyelés módot akkor kell is erővel indítani.
----------
Speciel a PANASONIC-kal még nem volt dolgom, ezért lehet, hogy nála másként van... Amivel már volt dolgom az idők során annál mindkét lehetőség választható volt a setup menüben.
De a gépkönyv úgyis elmeséli a konkrét gép lehetőségeit :-)
1. A szobatermosztátos hőszipka indítású. Amikor a szobatermosztát elindítja/leállítja a hőszipkát szükség szerint. Ezt kb. átbeszéltük már eddig...
--
2. A pufferből visszatérő vízhőmérséklet indítású. Amikor túl hideg a visszatérő víz elindítja/leállítja a hőszipkát szükség szerint. Akkor túl hideg, ha hidegebb a beállított előremenő-hőfokesés értéknél.
pl. ha 35 fokos előremenő és 4 fokos hőfokesés van beállítva.
Akkor, ha 35-4=31 fokosnál hidegebb a visszatérő víz elindul a hőszipka. 35-31 fok közöt viszont nyugton van... nem fűt.
Lehet, hogy ez kell neked...? Mivel a puffert akarod melegen tartani non-stop ? Ha van fogyasztás a pufferből, ha nincs csak kihűlt már.
Ebben a módban a hőszipka állandóan FIGYELI a pufferből VISSZATÉRŐ vizet. Úgy figyeli, hogy időnként keringet rajta egyet vagy lasssssan folyton keringeti.
és
HA a pufferből visszatérő víz hidegebb a beálltottnál. Akkor elindul a hőszipka, hogy felfűtse a puffert. és ADDIG-és ANNYIRA fűti a puffert AMÍG a visszatérő víz ELÉG meleg nem lesz. Amikor elég meleg lett akkor leáll is ismét figyelni kezd.
Megj: ha nem tudja elég melegre fűteni "soha" >> nem áll le "soha" akkor... - túl kicsi a gép az adott feladatra vagy - elég nagy, de rosszul üzemel >> vagy a gép vagy a fűtésrendszer vagy mindkettő
Az a baj, hogy a kivitele a szobaszenzornak önmagában nem igazán alkalmas a pufferhez kötésre. Be van dobozolva. Lényegi infó lenne, hogy a szoba szenzor, a puffer és a HMV tartály szenzor ugyanolyan karakterisztikájúak-e. Ha igen, akkor részben okés a helyzet.
HMV szenzor: PAW-TS1 -pufferhez is jó, ha az ember nem a gyári puffert vezsi, hanem saját maga egy bámilyen puffert trak és abba merülőhüvelyt... -karakterisztikája egyezik a szobatermosztát PAW-A2W-TSRT-el vajon?
Szoba: PAW-A2W-TSRT -helyette puffermérésre használni a bemenetet PAW-TS1-el?
Puffer gyári ajánlás PAW-A2W-TSBU -PAW-TS1 használata ide is?
Alapvetően persze lehet CZ-NS4P nélkül indítani aztán ha nem pontosak a beállított hőmérsékletek stb, akkor buherálni.
...van azon a gépen alapban hagyományos "kontaktusos" szobatermosztát bemenet is, gondolom.
HA van AKKOR
A pufferbe raksz egy olyan hőmérő cuccot >> ami csak egy kontaktot kapcsol ki/be és ennyi. pl. akár egy bimetallos (bojlerbe való) cuccot is... zéro elektronika/okosság :-)
Vagy az NTC alapján is kapcsolhatja egy relé néml elektronikával.
Végeredményben ami hőmérsékletet a szoba felvehet az fedi a puffer lehetséges hőmérsékleteit. Nem kétlem, hogy a tartomány rendben volna..
Inkább talán az a kérdés, hogy a szobahőmérséklet szenzor összeházasítható-e egy puffertarály merülőszondájával pl.
A kettő nem gondolom, hogy csereszabatos volna, ha már a Pana az össze shőmérséklet szenzort sikeresen nem szabványos karakterisztikájú NTC-el oldotta meg, feltehetően lehúzási céllal. Ilyen esetben gondolom a szobaszenzor helyére nem köthető be a tartályszenzor NTC.
Az extrémebb kérdés inkább az, hogy a pufferes használatnál ha jól gondoom a folyamat úgy megy, hogy X fokig felfűti a puffert, de még minimumra modulálva kicsi túlfűti akár azt a hőszivattyú. Na lehet, hogy ilyen nyalánkságok beálítását elveszti az ember, mert valami fix szobahőmérséklet hiszterézissel üzemelne a felfűtés ilyenkor.
Panasonic T-Cap esetében a CZ-NS4P panel sajnos megkerülhetetlen, ha pufferes a rendszer? Vagy alternatív megoldás, hogy "újrahasznosítsa" az ember mondjuk a szobahőmérséklet bemenetet, ami a sima alaplapon van olyan céllal, hogy az legyen a puffer hőmérsékletmérője? Termosztát meg zónavezérlés úgyis külön lesz a hőszivattyútól...
Amúgy semmi szükség nem volna az CZ-NS4P-re az én esetemben, azt leszámítva, hogyha máshogy nem oldható meg a puffer hőn tartása...
"40 négyzetméteres pir panelből készült műhelyt másfél óra alatt felfűt egy 5kwos klíma 10 fokról 20-ra, kinti 5 foknál."
A mármint leginkább csak a levegőt benne... Az épület tömegét+berendezésekét pedig nem fűti fel. és Így rövid idó alatt ki is hűl újra a levegő bent, ha leáll a fűtés.
1. A hőveszteséget non-stop pótolni kell. Mert a falakon, padlón, födémen, ablakon át KIFELÉ is megy>>szökik a meleg. A benti/kinti hőmérséklettől, a hőszigeteltségtől és a határoló felületek méreteitől függően.
Épület fajlagos fűtési veszteség kb. (szellőzés nélkül). HA >> netto 100 m2 a fűtött alapterület, egy szintes és nem üvegpalota és ~négyzet alakú.
Fiatal/Új/Felújított Nagyon ERŐSEN hőszigetelt ~0,08 kW fokonként ERŐSEN hőszigetelt ~0,12 kW fokonként Átlagosan-tipikusan hőszigetelt ~0,15 kW fokonként
Régebbi, az eredeti hőszigeteltséggel 2006-2018 építés átlagosan-tipikusan hőszigetelt ~0,20 kW fokonként
Régi, az eredeti hőszigeteltséggel. 1990-2005 átlagosan-tipikusan hőszigetelt ~0,25 kW fokonként 1990-2005 nem igazán hőszigetelt ~0,30-0,35 kW fokonként 1990 előtti (energiavámpirok) gyengén/sehogy hőszigetelve 0,40-0,50 kW fokonként
Legyen pl. 120 m2 a fűtött alapterület. és ERŐSEN hőszigetelt ~0,12 kW fokonként 100 m2-re és Van már bent 18 fok miközben kint -2 fok van napi átlagban Azaz -2/+18=20 fok a fútési hőlépcső éppen...
Akkor kell 120/100x0,12x20=~3 kW a hőveszteség pótlására.
DE!!! közben,
2. Át/fel kell melegednie a falnak, padlónak, plafonnak, közfalnak, akárminek is. Nettó 100 m2 alapterületre nézve egy tégla/beton épület ~140 tonna. (a könnyű/könnyebb szerkezetesé nyilván kevesebb ettől ...)
Legyen pl. 120 m2 a fűtött alapterület.
Akkor, 120/100x140=168 tonna a fal, padló, plafon, akármi, aminek fel kell melegednie és átlagosan 0,8 kWh/tonna fokonként a fajhője (beton-tégla és némi víztartalom is van benne) és 12 fokot melegszik fel ~10 fokról >> ~22 fokra
Kell 168x0,8x12= >> ~1600 kWh energia >> amit magába vesz...
A gép 9 kW teljesítményt tud maxon járatva....
Amiból 3 kW elmegy a höveszteség pótlására (1. pont) Marad csak 6 kW az épület tömegének fel/át melegítésére.
Ami a rossz esetben a 6 kW teljesítménnyel lehet. Akár 1600/6=267 óra >> ~11 nap >> ~1,5 hét is !!!!
HA kint melegebb van és/vagy besüt a Nap tartósan akkor kevesebb idő is elég lehet, mondjuk ~1 hét csak. Ha éppen jó melegebb van kint (~15 fok fölött) és besüt a Nap tartósan akkor akár csak 2-3 nap is elég lehet.
Ha kisebb az épület mérete akkor kevesebb idő kell. Ha nagyobb az épület mérete akkor több idő kell.
Ha könnyebb és/vagy kisebb fajhőjű anyagokból van az épület akkor is kevesebb idő kell. Akár SOKKAL kevesebb...
Ha jobban hőszigetelt az lpület akkor kevesebb idő kell. Ha gyengén hőszigetelt akkor több idő kell.
Nos, Üdv az általános iskolás fizika- és logika világában !
***** Némi gondolkodással és átgondolással... A fentiek alapján tudsz magadnak saccolni a saját épület és az időjárás ismeretében. *****
Amint látszik,
Az átlagos nettó 100 m2 körüli erősen hőszigetlet tégla-beton családi ház esetén a mostani hidegebb kinti időben. Egy csak max 9 kW-os géppel (ha a gép le is adja a 9-et) Akár 6-10 nap is lehet a fel+át melegedés...
Akkor HA A teljes téhla-beton háztömeg lehűlt már 10 fokosra, mert régóta ennyi volt bent csak. és Nincs éppen jó langyos-napos idő kint napokon át >> a Nap nem fűti.
--- Sürgős felfűtéshez kell egy combos segédfűtés >> 4 kW mondjuk. pl. 2 darab 2000 Wattos elektromos hősugárzó/radiátor
