olyan nincs. a fő előnye minden hibridnek, sokkal kisebb robbanómotor van benne, mivel az autó normál használat közben az idő 5%-ban van kihasználva, egyébként meg feleslegesen nagy. az 5% az elindulás meg az előzés padlógázzal. a hibridek tárolják az energiát, és a villanymotor akkor segít rá, amikor nagy teljesítmény kell. amikor meg nyugi van, a robbanómotor tölti az aksit, pl ugyanazt a motort generátornak használva.
létezik olyan motor, amit gondolsz, de nem autókban, hanem hajókon. erről nem tudok részleteket. de ott is van pufferaksi, csak az összteljesítményhez képest sokkal kevesebb.
Köszi, elég tájékozatlan vagyok úgy látszik. De ez nem teljesen az amire gondoltam. A benzinmotornak nem lenne más feladata csak egy nagy teljesítményű generátort hajtani alacsony fordulaton és mindent a villanymotor csinálna, nem lenne akkumulátor se. Túl nagy lenne a generátor...? Bár ez itt off.
Közel nem ugyanaz a vizbefecskendezés, és egy molekuláris diszperzió, főleg dizelmotoroknál.
Kiváncsi lennék milyen személyes tapasztalataid vannak dizelmotorokkal és vizbefecskendezéssel?Hány ilyen rendszert üzemeltettél, készitettél, milyen megoldásokat alkalmaztál, mekkora dózisokkal miket mértél , tapasztaltál.
A GM típusában annyi lesz az újdonság a ma gyártott hibrid modellekhez képest, hogy nagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelik fel, amelyeket közvetlenül az elektromos hálózatról is után lehet tölteni, és tisztán villanyautóként is használható lesz, bár a benzinmotorral az akkumulátorok lemerülése esetén is mozgásképes marad. A GM állítólag a korábban leállított EV1 projekt tapasztalatait használta fel a fejlesztésnél, és az új típust az egykori kétüléses villanykupé szellemi utódjának szánják
Most ismerkedem az EV1 történetével, ez az első komoly tisztán elektromosan hajtott autó. Egész jól számoltál, ez a járgány kb. 520 kg aksival 241 km-t tudott megtenni úgy hogy a sebességét 130 km/h-ra maximalizálta a beépített számítógép. 8 s alatt gyorsult fel 100-ra ami egész tetszetős, igaz sok energiát fordítottak a súlycsökkentésre pl. a váz aluminiumból készült. Igaz ezt '98-as technikai szinttel érték el.
Az USA a General Motors-on keresztül több mint 1 milliárd dollárt fektetett ebbe a projectbe, melynek célja egy zero-emissziós jármű kifejlesztése volt ami '98-ra California autóinak 2%-át váltotta volna le. Ennek keretében alkották meg az EV1-et melyből végülis csak 1100 db-ot gyártottak le. Sajnos az EV1 nem nevezhető olcsó autónak, becslések szerint 40000 $ az előállítási költsége. Nem is kínálta eladásra a GM, csak bérelni lehetett.
2001-ben megváltoztatták a project keretfeltételeit (érdekes hogy ebben az évben választották meg Bush-t elnöknek), hibridhajtás is engedélyezett lett mint lehetséges megoldás, ami persze nem nevezhető null-kibocsátásnak. Ez pereskedéshez vezetett majd a General Motors kiszállt a projectből és jórészt megsemmisítette az autókat.
Ha egy teljes napot nézel, amin otthonról indulsz és ugyanoda érkezel, az elmozdulás 0, tehát a végzet munka is 0 lesz:-)
A benzin energiatartalmán felül az előállításához és szállításához szükséges energiát is figyelembe szokták venni (itt szokott némelyik bioüzemanyagnál negatív hatásfok kijönni).
A felgyorsításnak is van persze energiaigénye, de ha nem padlógáz-satufék váltogatásával vezetsz, hanem hagyod az autót lendületből kigurulni a piros lámpa előtt, akkor nem csak a benzinnel, de a fékbetéttel is spórolsz, ezért nem lehet a felgyorsítást egészében veszteségként leírni. Egyébként a Prius fogyasztásából illetve az újabb rekuperációs (áram-visszatáplálós) villamosok adataiból becsülve kb 30% is elmehet erre a fogyasztásból (ennyivel több az ugyanekkora méretű hagyományos típusok fogyasztása).
Ismerősöm szerint az ő Pruis-a döntően városi forgalomban 5l körül fogyaszt. Kifejezetten figyel a takarékos vezetésre, ez hobby az ő esetében.
A kocsinak komoly fedélzeti komputere van, talán azt is számon tartja, hány kWh az elektromos fogyasztás ugyanezen forgalomban. Meg fogom kérdezni. Egy ilyen adat nagyon érdekes lenne, sokkal pontosabb, megbízhatóbb, mint a saccolás.
Köszi Józsi, de ez csak egy valamilyen szempontú saccoszkóp.
Azt eddig is tudtuk, hogy van egy tömeg, amit elmozdítunk egy úton. Felgyorsítjuk. Ennek van egy adott energia igénye. Esetleg magasság változást is számíthatunk, meg leküzdött surlódást, meg közegeellenállást....
Ehhez tudunk egy elégetett üzemanyagmennyiséget, aminek viszonylag jól ismerjük a vegyi energiáját. Ezeket összevetve kaphatunk egy hatásfok jellegű számot.
Szerintem ez a szám messze 10% alatti.
Amúgy pedig, egy gyakorlatias tervezéshez megfelelnek az iménti, vagy az általad is felsorolt szempontokkal kapott eredméynek.
Dizel 40%, benzines 25%. Ezek a max nyomatékhoz tartozó fordulatszám környékén mérhetőek padlgógáznál, vagyis csúcsértékek, az átlag ennél kevesebb. Alapjáraton a hatásfok alig több a 0-nál (legfeljebb a klímát hajtja pár száz wattal), tehát az óránként 0,7-1 l benzinből szinte semmi mozgási energia sem hasznosul.
Városban úgy tudod megsaccolni a fogyasztást, hogy figyeled az átlagsebességet, mert abból kiderül mennyi ideig járatod a motort amíg megteszel 100km-t. Ha 20km/h-ra jön ki, akkor 5 óra alapjárati fogyasztását (3,5-5l) kb. hozzáadod az állandó 50km/h tartásához szükséges üzemanyagmennyiséghez (amit nem lehet tudni mennyi). Állandó 90km/h-hoz 5-6l kell, ennek kb. fele a légelennállás (ami exponenciálisan változik), másik fele a gumik, hajtáslánc egyebek által okozott veszteség (ez alig függ a sebességtől). Ezek átlagos benzines autóra és takarékos sofőrre vonatkoznak.
Nem tudom, csak tippeltem. A gépjármű üzemanyagot extra adó terheli, pl. régen kétféle ára volt a gázolajnak, olcsó olajkályhába való meg drága a dízelautókba.
Gondolom, ha a villany is jó lenne (tömegesen) autó hajtására, ugyanez történne vele.
Sajnos konnektorról nem tölthető, ennek pedig valószínűleg jogszabályi oka van. Ha tölthető lenne, egy csomó benzinadóval kevesebbet fizetne a tulaj.
Elnézést, kicsit OFF a kérdésem, de tulajdonképpen milyen jogszabály az, ami megtiltja ezt? Csak azért kérdezem, mert tényleg nem tudom, és kíváncsi lennék, hogy pontosan miről van szó. Például, normális, konnekrorról tölthető akkumulátorról üzemelő elektromos autóval mi a helyzet? Ilyenek tulajdonképpen léteznek, bár csak kiállításokon láttam még ilyet. Van jogyzabályi akadálya, hogy ezek forgalombahelyezhetők legyenek?
Nem a képletet nem tudom, vagy a definíciót, hanem azt, hogy a 45MJ/kg körüli üzemanyag elégetéséből származó hőből éppen, aktuálisan mennyi energia disszipál és mennyi mozdítja meg a tragacsot.
A tökömtuggya mennyi és a fogalmam sincs közt megincsak jelentős a különbség. Éppen Te sem tudod mennyi, csak egy szinte tök exhas számot ideírsz.
Egyik ismerősöm szerint a Prius kb. 32 km-t tud megtenni tisztán akkuról. Átalakítás nélkül, úgy ahogy megveszi az ember. Nem is rossz. Legtöbb ember városban egy nap alatt csak ennél kevesebbet autózik.
Sajnos konnektorról nem tölthető, ennek pedig valószínűleg jogszabályi oka van. Ha tölthető lenne, egy csomó benzinadóval kevesebbet fizetne a tulaj.
Nem tudom, mi lenne, ha titokban akkutöltőt fusizna hozzá a tulaj. Sajnos el tudom képzelni, hogy a fedélzeti komputer ellenállna, felfedezné a trükköt és letiltana.
Szerintem egyelőre az elektromos autónak csak úgy van realitása, ha könnyű autóba szerelik. Ez azt jelenti, hogy csak városi közlekedésben van realitása, országútira nincs. Egy 2 személyes (vagy esetleg 3 személyes (1 elől+2 hátul vagy fordítva) autó kihozható 600 kg körül. Aksik nélkül.Ebbe lényegesen kevesebb aksi kellene két ok miatt is. Egyrészt a kisebb súly miatt kevesebb energia kell a gyorsításhoz, másrészt városi használat esetén bőven elég lenne 150 km hatótáv, így az aksik tömege jelentősen csökkenhetne.
Városban az sem okozna gondot, hogy kicsi a tömege és így egy nagyobb sebességű karambolban veszélyt jelentene a benne ülőkre. Városi forgalomban a kisebb sebességű ütközés miatt a biztonság még mindig elfogadható szintű lenne.
Egy ilyen autó persze komoly korlátokkal bír. Viszont ideális lenne 2. autónak. A nagyon könnyű parkolás, az alacsony fogyasztás, a kis zaj megfelelő tenné erre a szerepre. Az anyuka el tudja vinni a gyerkőcöt oviba/iskolába, be tud vásárolni, vidékre meg a nagymamákhoz mehetnének a családfő tekintélyes autójával. :-)
Az aksik kezelése azonban nagyon sok gondot vet fel. Szerintem jelenleg ez a legnagyobb gond az elektromos autókkal: nem tudják hova tenni a kimerült akkumulátorokat. Azok ugyanis nagyon környezetszennyezőek, így egyáltalán nem biztos, hogy nyernénk rajta környezetvédelmi szempontból.
Az a baj, hogy előzetes számolás szerint kb. a használhatóság határán van egy akkus autó. Emiatt jó lenne pontos adatokkal dolgozni. A városi forgalom annyira komplex, hogy lényegében csak gyakorlati adatokból lehet kiindulni, egy m*v^2/ (2*n) jellegű képlet nem sokkal visz közelebb a fogyasztáshoz... :-)
Nagyon nem mindegy, hogy mondjuk 200 vagy 500 kiló akkut kellene berámolni a szerencsétlen kocsiba.
Országótra kicsit jobban tudok saccolni. Ott egyelőre nem igazán vonzó adatokat kaptam. Gondolom, pontosan ezért nincs sok villanyautó az utakon.
Gondolom, egy kisautó kb. Trabant teljesítménnyel 20kW körül elboldogulna. Ezzel szerintem talán elérhetne autópályán 100 km/h sebességet. Minimális elvárásom lenne, hogy 250 km-t meg tudjon tenni. Az 50 kWh. Az 330 kg a legjobb Lipo akkubó, ami baleset esetén úgy égne mint a napalm. Kicsit biztonságosabb akkuból 400 kg. Határeset. Dögnehéz, lassú kiautó.
Ráadásul piszok drága, ennyi akku kb. 8 millió Ft. Tegyük fel, kibír az akku 500 ciklust. Az 150 000 km, ez nem is rossz. Még így is 53 Ft az 1 km-re eső akkuköltség.
A városi autóra talán ebből lehetne visszafelé következtetni. A fogyasztás legyen mondjuk másfélszer akkora mint az országúti az előbbiekben. A hatótávolság elvárás lehetne jóval kisebb, pl. 100 km. Különösen, ha marad a benzinmotor, így nem akkora gáz ha lemerül az akku. Akkor az 200 kg akku 4 millióért. Vagy ha még csökkentem az emvárást, 50 km, 100kg, 2 millió. Ez már nem is rossz.
Végül is, bár egyáltalán nem éri meg tisztán gazdaságosság szempontjából, környezetkímélés meg a dolog érdekessége miatt némi megszállott kísérletező hajlammal meg lehetne csinálni. A kis Toyota azért érdekes, mert szinte minden együtt van, csak akku meg töltő kellene bele.
