Megegyszer: miert lenne kotelezo barmire is reagalni? A VMT egy jo jatek volt, ami veget ert. Azota a topic sokkal kevesbe aktiv es nem hinnem, hogy minden temarol velemenyt kene nekem vagy barkinek is nyilvanitania. Ha neked ez a kuldetesed, akkor hajra, ez egy nyilt forum.
Ok, kérdezem másképpen. Bármilyen jegybank államadósság finanszórozása szerinted összeegyeztethető a jegybanki alapeszmével?
Mi a jegybanki alapeszme? Az eddigi nem konvencionalis lepesek osszeegyeztethetok?
"Ne haragudj, nem tudtam, hogy minden uj hirt kotelezoen kommentalnom kene itt a topicban. Miota van ez a szabaly?"
Ez minden hír kategória? A jegybankok 80 éves történetének valószínűleg legvitatottabb intézkeéséről van szó. Vagyis abban nagyon jók voltatok, hogy 0,25%-os kamatdöntéseket kommentáljatok, de az ilyen horderejű lépések már "érdektelenek".
"Mint mar irtam korabban, szvsz qrvara nem az szamit, minek hivjuk."
Ok, kérdezem másképpen. Bármilyen jegybank államadósság finanszórozása szerinted összeegyeztethető a jegybanki alapeszmével?
Ne haragudj, nem tudtam, hogy minden uj hirt kotelezoen kommentalnom kene itt a topicban. Miota van ez a szabaly?
Szerinted ez nem államadósság finanszírozás?
Mint mar irtam korabban, szvsz qrvara nem az szamit, minek hivjuk. Te nyugodtan hivhatod annak, sot en is, csak idopocsokelosnak tartom a szavakon ragodast.
Az hogy egy ország külső mérlegei elszállnak nyilvánvalóan rontja a pénzügyi stabilitást.
Marcsak annak az empirikus bizonyitasa maradt hatra, hogy ez az IT kovetkezmenye. De a penzugyi stabilitas gyenguleset az IT miatt tovabbra se latom sehol...
Ennek az eléréséhez kellett az aggresszív anti inflációs politika, amire az IT legalábbis elméletben alkalmas.
Senki se irja elo, hogy IT-t alkalmazz, nehany orszag a currency boarddal jol elvan. Az IT meg nemcsak elmeletben alkalmas, hanem az elmult kb 2 evtized alatt a gyakorlatban is bizonyitott jonehany orszagban.
Az előbb még olyan határozottan tagadtad hogy lenne árfolyamcélja, most kiderül két lépcsőben hogy mégis van. Ellentmondást vélek felfedezni.
Azert latsz ellentmondast, mert nem erted az arfolyamrendszer es az arfolyamcel kozti kulonbseget.
Másrészt, azért kell hozzányúlnia, hogy megakadályozza a reálfelértékelődést.
ez most egy másik szál szeretne lenni, külön az árfolyamcsatornáról
az a feltételezésem hogy az árfolyamcsatorna alkalmazása képes a helyi valuta nominális árfolyam emelkedésén keresztül piaci buborékot generálni
ez kb úgy működik, hogy a piaci befektetők látva a magas kamatokat, a trendszerű emelkedést az adott ország eszközeiben, tehát hogy magas hozamot lehet realizálni, ezért elkezdik azokat bevásárolni
a bevásárlás hatására még inkább felmegy a nominális valuta, és csökken a hozama a papíroknak a nemzeti valutában elszámolva, viszont nem csökken a referencia vagy forrás valutában elszámolva
pénzügyi turbulenciák, vagy a helyi hitelpiac telítődése és megfordulása után kiderül, hogy az adott ország pénzügyi teljesítőképessége nem felel meg az elvárt hozamnak, elindul a menekülés a papirokból
ez hazavágja a nemzeti valuta árfolyamát, és emeli a papírok hozamát a nemzeti valutában is
tehát kiinduló állapotban van egy magasabb infláció
az árfolyamcsatorna alkalmazása révén kialakul egy magasabb nominális árfolyam, amivel az ország dezinflációt importál, és csökken a belső inflációja
a buborék kipukkanása után a nemzeti valuta értéke visszaesik a fundamentumok által meghatározotthoz, tehát egy külker egyensúlyt vagy aktívumot lehetővé tevő árfolyamhoz
ekkor viszont az árfolyamcsatornával importált dezinfláció megfordul, és most már inflációt importál az ország, visszatér az infláció a kiinduló magas értékéhez
Az altalad irt ket pont konkretan miben veszelyeztette a penzugyi stabilitast?
Az hogy currency mismatch gondolom mond valamit.
Az hogy egy ország külső mérlegei elszállnak nyilvánvalóan rontja a pénzügyi stabilitást.
A csatlakozasnak nem feltetele az IT, a maastrichti kriteriumok kozt se szerepel.
Maastricht miatt a tagállamok legalacsonyabb 3 inflájához kell igazodnia, ami közröhej a csatlakozó országok adottságait figyelembe véve. Ennek az eléréséhez kellett az aggresszív anti inflációs politika, amire az IT legalábbis elméletben alkalmas.
A görög offolást hagyjuk, az egy másik beszélgetés témája.
Amig a forint a savban van, miert nyulna hozza a jegybank?
Az előbb még olyan határozottan tagadtad hogy lenne árfolyamcélja, most kiderül két lépcsőben hogy mégis van. Ellentmondást vélek felfedezni.
Másrészt, azért kell hozzányúlnia, hogy megakadályozza a reálfelértékelődést. Ez persze IT alatt egyáltalán nem szempont. Vagy legfeljebb olyan irányból szempont, hogy mivel azt az infláció is okozhatja állandó nominális árfolyam mellett, az inflációt akarja leszorítani, és nem foglalkozik a nominális árfolyammal. Ezért lenne a legfontosabb egy kiegyenlített célrendszer alkalmazása, ahol nem rendelődik alá a külső mérleg, pénzügyi stabilitás az inflációnak.
Az altalad irt ket pont konkretan miben veszelyeztette a penzugyi stabilitast? likviditasi vagy szolvencia problemak jelentkeztek a penzugyi szektorban? Vmirol lemaradtam?
ott áll az IT bevezetésének az igazi oka,az pedig a kényszer az úniós csatlakozás feltételeinek a megfeleléséhez
A csatlakozasnak nem feltetele az IT, a maastrichti kriteriumok kozt se szerepel.
ha Magyarország a tervek szerint 2006ban csatlakozott volna az eurózónához, azt pont úgy tette volna mint a görögök, és pont olyan lett volna ennek a következménye is
Emlekeim szerint 2006-ban messze voltunk meg a kriteriumok teljesitesetol.
ennek megfelelően a görögöknek ki kéne sürgősen lépni az eurózónából, leértékelni, és elkezdeni exportálni, amíg ezt nem teszik, és marad az euró, a hiány sohasem fog megszűnni, az eredendő forrása az hogy a görög gazdaság számára irreálisan erős euró megfojtja őket
Ez ugyan teljesen indifferens az IT kerdesetol, de nem ertek vele egyet. A gorogoknek a legjobb, ha benn maradnak, es az EU hatarozottan kijelenti (tortent mar ilyen), hogy senki se hagyja el az euro zonat.
ahogy egyébként a miénket is, ha a jegybank nem hagyja a forintot a magasabb infláció függvényében leértékelni
Amig a forint a savban van, miert nyulna hozza a jegybank?
"Tóth Gyula, az Ithuba Capital portfólió menedzsere egy makrogazasági hedge fundnál dolgozik és így testközelbõl rálát a hedge fundok logikájára, stratégiájára. Õ egyértelmûen azon a véleményen van, hogy a magyar piac elmúlt napokban látott szárnyalása, fõként a CDS-felár zuhanása döntõ részben technikai hatásokkal, pánik vásárlásokkal magyarázható. Szerinte tehát nem azt mutatja, hogy javult a befektetõk Magyarországgal kapcsolatos megítélése, illetve nem amiatt van, hogy növekedett volna az EU/IMF-megállapodással kapcsolatos bizakodásuk. Emlékeztetett arra, hogy sok külföldi alap, amely eddig alulsúlyozta Magyarországot, a közelmúltbeli magyar eszközár-szárnyalás miatt alulteljesíti a benckmarkját és ezt korrigálandó most pánikvásárlásokat hajt végre.
Tóth Gyula arra is emlékeztetett: november elsejétõl tilos lesz olyan CDS-t tartani EU-s szabály szerint, ami mögött nincs kötvénypozíció és mivel sokan ragadtak bele magyar (long) CDS-pozícióba, ezt csak úgy tudják megtartani, ha magyar államkötvényt vesznek mögé. Ezt a logikát szerinte az is támogatja, hogy az utóbbi másfél hétben teljesen eltûnt a magyar CDS-piacról a likviditás, azaz a felár likviditás nélkül, pusztán az említett jogszabályi technikai hatás miatt esik. A stratéga szerint éppen emiatt veszélyekkel jár, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa túl nagy figyelmet szentel a kamatdöntései során a CDS-felár süllyedésének."
utólag könnyű, vagy könnyebb okosnak lenni, valószínűleg az lett volna a célszerű politika, hogy alkukat kötni a kormánnyal, a kormánynak alacsony kamat kell, megkapják ha cserébe inflációcsökkentő fiskális lépéseket tesznek (és nem csak igérgetik)
Az MNB mely antiinflacios eszkozei es dontesei veszelyeztetik a penzugyi stabilitast?
1) az árfolyamsáv 2008-as eltörlése, elég komolyan hozzájárult, mivel akkor a forint megalapozatlan erősödése kezdődött, amit aztán ugyanazon év őszén hatalmas zuhanás követett
2) az olyan kamatemelés, vagy kamat magasan tartási ciklusok, amelyek a forint reálfelértékelődését okozzák, ráadásul szándékosan, az árfolyamcsatorna használata végett
ez utóbbi a súlyos tényező, mert a külker mérlegek felborításához, és eladósodáshoz vezet
mindezek mögött ott áll az IT, és ott áll az IT bevezetésének az igazi oka,
az pedig a kényszer az úniós csatlakozás feltételeinek a megfeleléséhez, tehát a rosszul megfogalmazott, a periféria országok érdekeit figyelmen kívül hagyó maastrichti kritériumok erőltetése, és az euró csatlakozás
amikor ezt kitalálták, ennek abszolút semmi versenygazdasági háttere, vagy igénye nem volt, ez pusztán a csatlakozás politikai aktusának egy politikai eredetű eleme, gyakorlatilag semmilyen gazdasági szereplő Magyarországon nem kérte, még a bankok sem
azóta ugye mentek tovább az események, ha Magyarország a tervek szerint 2006ban csatlakozott volna az eurózónához, azt pont úgy tette volna mint a görögök, és pont olyan lett volna ennek a következménye is
egyelőre az a realitás, hogy az eu-periféria országok gazdasága nem alkalmas az únió törzsországaival való valutaúnióra, nem zajlott le a csatlakozást valóban megalapozó konvergencia folyamat
ennek megfelelően a görögöknek ki kéne sürgősen lépni az eurózónából, leértékelni, és elkezdeni exportálni, amíg ezt nem teszik, és marad az euró, a hiány sohasem fog megszűnni, az eredendő forrása az hogy a görög gazdaság számára irreálisan erős euró megfojtja őket
ahogy egyébként a miénket is, ha a jegybank nem hagyja a forintot a magasabb infláció függvényében leértékelni
Az arfolyamrendszer =/= arfolyamcel. A rugalmasabb arfolyamrendszer javitja az IT hatekonysagat, de ettol meg a jegybanknak nem kell hogy legyen arfolyamcelja.
A Balassa-Samuelson közrejátszik. Abból az irányból hogy miért magas az infláció, de azt nem magyarázza meg hogy miért nem gyengül a valuta együtt a magasabb inflációval.
Az arfolyamot nemcsak inflacios folyamatok magyarazzak, hanem egyeb faktorok is, pl kockazati preium, stb.
Az nem ellenérv, hogy a piaci stabilitás IS fontos, ha egyszer kevésbbé fontos, és a tettekben látható módon alárendelt az inflációnak. Ennek például fordítva kellene lennie, akkor lehet inflációt csökkenteni, ha az nem veszélyeztetni a pénzügyi stabilitást.
Az MNB mely antiinflacios eszkozei es dontesei veszelyeztetik a penzugyi stabilitast?
Gondoltál már arra,hogy a döntéshozók csak simán buták,nem ismerik a valós gazdasági folyamatokat,vagy egyszerűen csak a rövidtávú banki érdekeket támogatják?
A valós világban ugyanis az elméletek a döntések alátámasztására vannak előrángatva,és nem elméleti alapon hozzák a döntéseket.
SA: ... A kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető rendszert,...
VM: ...Az MNB - a 7,5 százalékos kamat tartásával - ehhez most inkább az árfolyamon keresztül kíván közelebb kerülni...
SG: ... Az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében ...
tehát most ezek után, milyen állítás az hogy nincs árfolyamcélja? persze, lefelé nincs neki, csak felfelé, minnél magasabb, annál nagyobb lesz az importált dezinfláció, tökéletesen érdekeltté teszi a jegybankot abban, hogy az exportszektort megfojtsa - és ezzel párhuzamosan helyzetbe hozza az importszektort
A Balassa-Samuelson közrejátszik. Abból az irányból hogy miért magas az infláció, de azt nem magyarázza meg hogy miért nem gyengül a valuta együtt a magasabb inflációval. Ez nem a reálfelértékelődésről szól, hanem az inflációról.
A fontosságok pont egymással ütköznek. Az nem ellenérv, hogy a piaci stabilitás IS fontos, ha egyszer kevésbbé fontos, és a tettekben látható módon alárendelt az inflációnak. Ennek például fordítva kellene lennie, akkor lehet inflációt csökkenteni, ha az nem veszélyeztetni a pénzügyi stabilitást. Általában a két mutató egyszerre javul, az infláció ront a stabilitáson, de van amikor ez fordítva sül el.
