Na - fél órás késéssel - megkezdődött a második rész. Már síkideg voltam.
És megvan az 59-es film is:-))) Nem a panasznap helye, de tegnap du-tól 26 kazattát néztem végi aprólékosan, mert kissé elmaradtam a rendszerezésben. (Vagy egy évvel. )És nem tudtam, melyik az. Hát a 26. volt. Külön egy polcon.
Jelentkezem majd, ha a dolgok egyenesbe fordultak.
Alternatív idősík. 1962-ben a Kubai konfliktus során nukleáris rakéták szabadulnak el, amelyet követően az összes szuperhatalom azonnal hasonlóképpen válaszol. A szétbombázott, sugárfertőzött Földön megkezdődik a tiszta vízért és sugármentes övezetekért folytatott harc.
Jelentem, megkezdődött 15 perce a film, a felvétel megy. Stinky légy szíves iud kérdésére válaszolj,(mihelyt tudsz) mert tudni kell, hogyan menjenek a dolgok.
Szóval ez úgy lesz, hogy én felveszem videóra, aztán néhány méter megtétele és egy számítógép elérése után iud megcsinálja. Mondtam, hogy megkérdezem az "észt".:-) Azért ő írt mert én képtelen voltam még a kérdést is feltenni.
Szomorúbb az, hogy nem találom a az 59-es filmet, épp most túrok. De gyanús, hogy melóhelyen maradt. Nem veszhet el. Ha megtalálom, abba a formátumba lesz téve, amiben az esti filmet kérted.
Van reklám a Hallmarkon. Kíváncsiságból meg ellenőrzés végett most azt nézem. És most adják a reklámot. :-(((( De nem baj, a felvétel így is megoldható lesz, csak némi vesződséggel jár.
meg tudom csinálni .mpeg-ben, .aviban, .divxaviban, vagy rendes normális dvd-nek( az lehet, hogy 4 lemezt igényel, mert jó hosszú a film mindkét része). Melyiket szeretnéd ?
Lehet róla szó. De akár DVD-be is át lehet a dolgot formálni. Megkérdeztem az észt, :-)))ugyanis nálunk én nem értek az ilyesmihez. Nem is olyan hülyeség a nősülés.
Más kérdés, hogy valahová elpakoltam a videokazettát, meg kell keresni. De remélem, megtalálom. Visszakaptam már és végig is néztem.
Fel akarom venni a Veszedelmes jövőt is videóra,és aztán akár egyszerre meg lehet csinálni minkettőt.
A veszedelmes jövő c. film I. részét a Hallmark február 26-án szombaton 23.15-kor adja. A II. rész február 27. 23.15. Én már beállítottam a telefonomat, mert nem szeretnék lemaradni.
Ismeri valaki Tom Clancy-Vörös Vihar című könyvét?
Igen, ismerem, olvastam. Meg is van. Atomháború nem tör ki azonban a könyv története szerint, az ezt fontolgató Politbürót katonai puccs dönti meg, és vége a háborúnak. Viszont szemléletes leírása egy elképzelt orosz-NATO háborúnak, persze a szerző egy kicsit belefeledkezik a tengeralattjáró-háborúba.
Nekem igen tetszett egyébként, többször elolvastam. Amúgy a könyvtárban selejtezés volt , a kétkötetes művet 100 forintért vettem meg. Mielőtt bárki irigyelne, a könyvek saláták voltak, újra kellett köttetni őket. Az már húzós volt, bár így is megérte. Olvasni rendelkezésre tudom bocsátani.
Sziasztok!
Ismeri valaki Tom Clancy-Vörös Vihar című könyvét?
Teljesen ez a téma... elfogy az olaj háború... atomvillanás...stb
5-6 éve olvastam, de azóta sem tudom megszerezni sehonnan, a könyvtárból eltűnt...
Esetleg ha tudtok egy rongyos példányt akár.... szóljatok!
Köszi:Zsolti
Az olajkorszak vége Egy bizonytalan világ kezdetén
Ismertető: Figyelemreméltóan éleslátó és kiegyensúlyozott elemzés az olaj mint energiaforrás jelenéről és jövőjéről. Az elvi egyetértés teljes a szakemberek között: égető szükség van új energiaforrásokra. Egyszerű belátni, ám világméretű változást elérni, műszaki, gazdasági, életmódbeli váltást végrehajtani gigantikus feladatot jelent.
Legfőbb ideje, hogy a politikusok és a gazdasági vezetők végre ne csak zöld világvége-próféták sirámainak tekintsék az energiaforrások véges voltára utaló jelzéseket, hanem készüljenek fel az olaj utáni korszakra - figyelmeztetnek a Deutsche Bank kutatói. Elemzésükből kiviláglik: Magyarország az Európai Unió sereghajtója az alternatív energiaforrások alkalmazásában.
"Négy ezredév után a Nap kihűl" - figyelmeztet a falanszterbeli tudós Az ember tragédiájában. Madách tulajdonképpen optimista volt: "E négy ezredév hát a mienk, / Hogy a Napot pótolni megtanuljuk" - szabott viszonylag tág időkeretet a véges energiaforrások kiapadására való felkészülésre. A valóságban ugyanis ennél kevesebb áll rendelkezésre - ha nem is a Napot, de a jelenlegi első számú civilizációs energiahordozókat, nevezetesen a szénhidrogéneket illetően. Kőolajból 43, földgázból pedig 64 év - legalábbis erre a következtetésre jutottak Európa egyik legnagyobb pénzintézete, a Deutsche Bank (DB) kutatási részlegének elemzői.
Perspektívák az olajkorszak után - a közelmúltban Berlinben bemutatott jelentésüknek e címet adták, mivelhogy meggyőződésük szerint belátható időn belül lezárul az emberiség gazdaságtörténetének az a korszaka, ami az olajhoz és a gázhoz kötődik. Hogy ez pontosan a megadott 43, illetve 64 év lesz-e, azon lehet még vitatkozni, már csak a kiszámítási módszer következtében is. Az alig több mint négy, illetve hat évtized meghatározása ugyanis statikus viszonyokat feltételezve történt, vagyis a mai fogyasztás alapján, illetve azokat a mai készleteket figyelembe véve, amelyeket a jelenleg ismert módszerekkel ki lehet termelni. Ha tehát időközben ma még ismeretlen új olaj- vagy gázmezőkre találnak, illetve új kitermelési módot fejlesztenek ki, az időhatár kitolódhat. De nem sokat. Olaj esetében húsz-harminc évvel, a gáznál harminc-negyven évvel. Ennél több haladék nemigen lesz.
Ráadásul az addig eltelő idő sem lesz éppen problémamentes. Egyrészt azért, mert a készletfogyás előrehaladtával jelentős drágulás következhet be. Akár már rövid távon is. Josef Auer, a DB kutatója, a jelentés összeállítója tanulmányának ismertetésekor úgy vélte: tíz év múlva akár a 60 dolláros hordónkénti olajár is elképzelhető. A fejlett ipari országokat tömörítő OECD-ből származó termelés csökken - a kutatók előrejelzése szerint 2030-ig a jelenlegi napi 21,1 millió hordóról 12,7 millióra -, ugyanakkor az OPEC részesedése alapvetően meghatározóvá válik: napi 28,2 millió hordó helyett 64,8 millió hordóval az akkori világtermelés 53 százaléka lesz a kezükben (a jelenlegi 37 százalékkal szemben). Az olaj tehát, legalábbis egy időre, minden eddiginél inkább stratégiai kérdés, s ezzel kapcsolatban Josef Auer külön felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a 2030-ra várható 64,8 millió hordóból 51,8 millió az Öböl menti országokból származik majd, ami a térség politikai instabilitásának ismeretében csak tovább növeli a függőséget.
Ebből a helyzetből kétféle módon lehet szabadulni: új energiaforrások felkutatásával és takarékoskodással. Az olajfüggőséget mérsékelni hivatott "új" források közül kettő már ismert. Az egyik a szén, amelynek reneszánszát várják a kutatók. Már csak azért is, mert annak tartalékai - az olajéhoz hasonló módszerrel történő számítások alapján - kétszáz évre elegendőek. A másik egy sajátos német probléma, az atomerőmű. A jelenleg kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíció a zöldek nyomására keresztülvitte ugyan Németországban az atomenergia visszaszorításának, az erőművek 2020-ig terjedő, fokozatos leállításának a programját, ám - Norbert Walternek, a DB vezető elemzőjének jóslata szerint - "ha 2006-ban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) úgy dönt, hogy megnyeri a választásokat, akkor ezt újra lehet gondolni". Walter ezzel egyrészt arra utalt, hogy szerinte csupán a CDU elszántságán múlik a két év múlva esedékes választások kimenetele, másrészt arra, hogy ebben az esetben Angela Merkel személyében egy eredetileg fizikus végzettségű politikus kerülhet az ország élére, aki talán nem tart annyira a nukleáris energiától, mint a zöldek.
A takarékoskodás sem egyszerű dolog. Walter szerint hiába csinálta meg az Audi az A2-es típust, ami elmegy 100 kilométert akár 3,5 liter dízellel is, ha az emberek nem ezt keresik. Amerikában szemmel láthatóan sem az autóipar, sem az autósok nem veszik komolyan, hogy egyszer kiapadhatnak a benzinkutak. Ráadásul - állítja Walter - Kínában is a nagy fogyasztású nagy kocsi számít igazán autónak, ami azért veszélyes, mert ott éppen most fejlődik robbanásszerűen a motorizáció.
De nem csupán ez, hanem az egész kínai és indiai gazdasági boom is kihívást jelent a világ energiagazdálkodása számára: a gyors gazdasági növekedés által szított étvágy egyrészt az égbe tornázhatja az árakat, másrészt új lehetőséget is teremthet. Ha ugyanis sikerül ott egyből a kedvezőbb hatásfokú erőműveket meghonosítani, az jelentős előrelépés lenne a hatékony energiagazdálkodás felé. E téren a harmadik generációs - a korábbinál kevesebb uránt fölhasználó és jóval biztonságosabb - atomerőművek, illetve az alacsony károsanyag-kibocsátású szénerőművek terén látnak lehetőséget a kutatók.
A megújuló energiaforrások - a víz-, a szél-, valamint a bio- és a napenergia - részarányának a növelését fontosnak tartják a DB elemzői, ám egyáltalán nem optimisták ezzel kapcsolatban. Elsősorban azért nem, mert a megújuló energiafajták jóval drágábbak a ma még rendelkezésre álló olajnál és gáznál. Más lenne a helyzet, ha az energiahordozók árának tükröznie kellene az úgynevezett externáliákat, az általuk okozott társadalmi költségeket is. Még az e tekintetben aránylag jól álló Európai Unió átlagában is maximum 21 százalékra várható a megújuló energiaforrások részaránya az elektromosenergia-termelésben az évtized végére. A DB kutatói szerint Magyarország 3,6 százalékos részarányával abszolút sereghajtó lesz a 25 EU-tagállam között.
A hidrogéncella mint energiahordozó - s napkollektorokkal párosítva mint lehetséges új energiaforrás - egyelőre inkább kuriózum, a szabályozott magfúzió pedig a kutatók következtetése szerint ebben az évszázadban aligha lesz ipari szinten hozzáférhető technológia. Csodákra - így a DB elemzői - nem lehet számítani; legfőbb ideje alaposan fölkészülni az olaj utáni korszakra.
