Keresés

Részletes keresés

Creativus Creative Commons License 2014.04.14 0 0 410

Én is osztom a (409)-ben megjelenő nézeteket (eltekintve a gravitontól, és a töltés-energiarészecskétől, illetve a topiktárs időnként feltörő stílusától).

 

Véleményem szerint is mindazokat, amelyekre mi fogalmakat alkottunk, maga az anyag megjelenési formája hozza létre. Emellett én inkább a kavntumhurok gravitáció elmélete közelében tenném le a voksot, ahol is a jelenségek a "Plank-hossz" tartománya közelében zajlanak (a Plank-hossz nagyságrendjében értelmetlenné kezd válni maga a hossz fogalom is!), s ez a "hossz" sok-sok nagyságrendekkel kisebb mint a jelenlegi modellekben megjelenő méretek.

 

Sajnos a húrelmélet alapból (létező háttérként) fogadja el minden bizonyíték nélkül mind a (9 vagy 10, esetleg 11) dimenziók létét, mind az ok-okozat meglétét. Tehát - a húrelmélet baráti társaságában maradva - fel sem merül a tér létének/nemlétének a kérdése. Ám alternatívának kell tudni, hogy nem csak ez a - nagyjából 3 évtizede "Mindjárt meglesz!" - elmélet létezik. Ez legfeljebb csak a zsíros fizikusi állásokban ücsörgők fejében a gyakorlatilag egyetlen lehetséges megközelítés.

 

Előzmény: drill123 (408)
Astrojan Creative Commons License 2014.04.14 0 0 409

Azért gondolom, hogy a fogalmak nem léteznek, mert a fogalmakat mi találtuk ki. A Világegyetemben csak anyag létezik, ami összesen kettő féle elemi részecske, a graviton és az elektromos töltés energiarészecskék. Ez a kettő ami létezik fizikailag, ez épít fel bármilyen más anyagot, részecskét.

 

Amit a gondolatainkban létrehozunk fogalmakat, az nyilván nem létezik a fizikai, szervetlen világban, mondjuk a Jupiteren nem létezik egyenes, hexaéder vagy logaritmusfüggvény. Ezek csak a fejünkben létező gondolatok amivel persze mi nagyon jól elboldogulunk, el tudjuk mondani egymásnak, hogy milyen a szép, a kék vagy a büdös. A tér, az idő, a távolság szintén ilyen megalkotott fogalmak, a tér fogalomból pl alkottunk többfélét is a magunk örömére.

 

Fatális tévedés azt hinni, hogy az anyagi világ csak a térben képes létezni, ez sztereotípia, megszoktuk ezt a buta gondolatot és erre még fizikát is képesek voltak építeni egyesek.

 

Ezzel szemben az anyagi világ létezik és ehhez mi, emberek megalkottunk egy csomó fogalmat (matematikai és más számunkra hasznos fogalmat), pl távolság. De ez matematikai fogalom, mert a távolság csak két matematikai pont között van értelmezve, kiterjedéssel bíró testek között értelmetlen, pontosabban csak közelítéssel alkalmazható.

 

A tér egy fogalom. Ezért nem létezik fizikailag.

Előzmény: drill123 (408)
drill123 Creative Commons License 2014.04.14 0 0 408

Miért gondolod, hogy tér nem létezik?

Előzmény: Astrojan (406)
mmormota Creative Commons License 2014.04.13 0 0 407

Milyen medve?

Előzmény: Astrojan (406)
Astrojan Creative Commons License 2014.04.13 0 0 406

Ha azt számolod ki vallásos fanatizmussal, ezer tizedes pontossággal, hogy a Világegyetem a semmiből keletkezett, vagy a nemlétező tér sokat görbül akkor valamit nagyon elcsesztél..

Előzmény: mmormota (405)
mmormota Creative Commons License 2014.04.12 0 0 405

Hogyne érteném.

 

Vannak akik lemondtak arról hogy valaha is megértsék a modern fizikát. Viszont úgy gondolják hogy ez nem is baj, jobb híján nekiállnak és csinálnak maguknak olyan "fizikát" amit ők is meg tudnak érteni.

Igaz hogy semmit se lehet vele kiszámolni, de ezt nem is tűzik ki célul, hiszen se ezzel se mással se semmivel nem tudnának semmit jól kiszámolni.

Viszont magasröptűen filozofálgatnak egy jót, és a vallásokhoz hasonlóan választ adnak minden kérdésre. Nekik ez a fizika.

 

Nekem meg nem.

Előzmény: Astrojan (404)
Astrojan Creative Commons License 2014.04.12 0 0 404

Igen, így van, sokkal több ember nem érti a modern fizikát mint aki érti. Ahol a sokkal több tart a populáció létszámához, aki érti az meg tart a nullához.

 

De ne ijedj meg, a szakértők a matematikáját értik jó esetben, de semmi esetre sem a fizikáját. Csak képzelik, hogy értik miként tágul a nemlétező tér, a hurkák hogyan csapkodnak a farkukkal vagy a világegyetem hogyan ugrik ki a semmiből.

 

Szó nincs arról, hogy a matematikai leírás ne lenne nagy dolog, természetesen az. De amire az angol levél is vonatkozik az a fizikája, a realitástól axióma szinten elszakadó képzelődés, amikor a matematikai leírást összezagyválják a valósággal, pl a felfújódó téridő. Ami nincs. Érted ezt?

 

Ja és igen, könyvet is írt róla :))

Előzmény: mmormota (403)
mmormota Creative Commons License 2014.04.12 0 0 403

Természetesen sokkal több ember nem érti a modern fizikát mint aki érti. Ez egyébként Einstein előtt is így volt. Hamilton hogy egy példát mondjak. Csak azt kevesebben szakértették meg, mert lövésük se volt miről beszél... :-)

 

A modern fizika meg úgy járt, hogy a népszerűsítő irodalom próbálja hasonlatokkal valamennyire bemutatni mivel is foglalkoznak a fizikusok. Aztán jön a "szakértő", érteni vél valami hülyeséget és megbírálja. Esetleg könyvet ír róla. :-)))

 

Előzmény: Astrojan (402)
Astrojan Creative Commons License 2014.04.12 0 0 402

Azért van még itt néhány helikopter, csak egy példa levél most kaptam,

 

The stupidities and absurdities by which mathematicians have rather excused than explained their mode of procedure, which remarkably enough always lead to correct results, exceed the worst and real fantasies of the Hegelian philosophy of nature. 

Good physics is the study of three-dimensional matter in motion. Good mathematics involves unlimited dimensions, from utilization of just one dimension, two dimensions, four dimensions or as many dimensions as can be imagined. This is bad physics, however. Matter has only three dimensions: Length, Width & Height. Physics has been in crisis for a century due to the intrusion of the field of mathematics. String Theory is the ultimate result of this nonsensical mathematical intrusion into physics.

Előzmény: mmormota (398)
Hezitáló Creative Commons License 2014.04.11 0 0 401

"Keresni kell egy másik, egyszerűbb és járhatóbb utat."

 

Remek ötlet.

Előzmény: yndex (400)
yndex Creative Commons License 2014.04.11 0 0 400

A húrelmélet annyi féle univerzumot tud modellezni, hogy megcáfolni egyféleképpen lehet csak.

Keresni kell egy másik, egyszerűbb és járhatóbb utat.

Előzmény: Hezitáló (399)
Hezitáló Creative Commons License 2014.04.11 0 0 399

"A húrelmélet magába foglalja a relativitást. A kérdés értelmetlen"

 

Jogos, tényleg hibás kérdést tettem fel.

 

A következőre szeretnék inkább választ kapni: Van-e elvi lehetőség a húrelmélet esetleges téves voltát megfigyelési eredmények alapján megállapítani?

Előzmény: yndex (396)
mmormota Creative Commons License 2014.04.11 0 0 398

Ez nem igaz, nullához tartó tömegű laborban is sebesség függő a relativisztikus Doppler.

Előzmény: yndex (397)
yndex Creative Commons License 2014.04.11 0 0 397

A probléma forrása: nem ugyanazon a pályán halad a fény mint egy tömeggel rendelkező labor.

Ha a labor tömege zéró, akkor a példád igaz.

De általában nem igaz.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (387)
yndex Creative Commons License 2014.04.11 0 0 396

A húrelmélet magába foglalja a relativitást. A kérdés értelmetlen,

Előzmény: Hezitáló (392)
Hezitáló Creative Commons License 2014.04.03 0 0 395

"Mi tudható a húrelmélet tárgyát képező részecskék kiterjedéséréről?"

 

Tény - vagy csupán elképzelés e részecskék kiterjedése?

Előzmény: Hezitáló (394)
Hezitáló Creative Commons License 2014.04.03 0 0 394

Mi tudható a húrelmélet tárgyát képező részecskék kiterjedéséréről?

Hezitáló Creative Commons License 2014.04.01 0 0 393

Igen, a relativitáselmélet jónak tűnő elképzelésekre épül.

Előzmény: Hezitáló (392)
Hezitáló Creative Commons License 2014.04.01 0 0 392

Jobb-e a húrelméletnél a relativitáselmélet?

mmormota Creative Commons License 2014.04.01 0 0 391

Több ellentétes hatás van egyszerre, szemléletből nem látom, mi lesz összességében a nagyobb. 

Megy lefelé gravitációban, ettől lassul az órája, meg sebességet is nyer, ettől is lassul az órája, ezek kék felé tolnák a fény érzékelését, de fut is egyre növekvő sebességgel a fény elől, az meg vörös felé. Hogy összességében mi az eredmény, nem tudom csak úgy megtippelni.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (390)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2014.04.01 0 0 390

A külső fényforrások is felhasználhatók a belső mérésekhez, persze megnehezíti a felhasználásukat, ha a frekvenciájuk változik.

Ebben nem vagyok biztos, ki kellene rendesen számolni.

Talán mégsem kell számolni. Amikor esik a golyó, akkor az égtől való távolodás miatti doppler dominál.

Amikor leesik a talajra, akkor áll be a nyugvó szinthez tartozó kék eltolódás. Tehát előtte ennél kisebb volt az eltolódás. Amikor a golyó a felső nyugvópontról indul, akkor nincs se doppler, sem az indulás előtt észlelet gravitációs kék eltolódás sem, mivel ekkor a külső fényre is érvényes az ekvivalencia elv szerinti lebegés, hozzáadott sebesség nélkül. Ezt követően a golyó csak tovább gyorsul, tehát az induláskori nulla eltolódás vörös felé kezd menni. Magyarán a szabadon eső testek nem észlelik a gravitációs kék eltolódást, kizárólag a saját sebességükből adódó dopplert.

Előzmény: mmormota (389)
mmormota Creative Commons License 2014.04.01 0 0 389

"De itt jelentős korlátozást vélek felfedezni az ekvivalencia elv alkalmazásában, vagy alkalmazhatóságában."

Az ekvivalencia elv belső mérésekre vonatkozik. A külső forrásból származó fény mérése az nem belső mérés. Az olyan, mint kinézni az ablakon.

De te most az ágyúgolyós példáddal azt mutattad meg, hogy a beeső megfigyelő egyre jobban vörösbe eltolódottan látja a maga mögött hagyott világot.

Ebben nem vagyok biztos, ki kellene rendesen számolni.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (387)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2014.04.01 0 0 388

Talán az a megoldás kulcsa, hogy a végtelen laboratóriumok sorozata példámban a tér görbülete folyamatosan változik. Ezért hallgatólagosan feltettük, hogy a külső fényforrás már olyan messze van, hogy ott a tér már sima, és innen közelítettünk az égitest felé. De ahogy közeledünk az égitest felé egyre nagyobb lett a térgörbület. Így a lebegő laboratóriumok sem egyformán gyorsulnak, az égitestekhez közelebbiek gyorsulása nagyobb, ezért azok eltávolodnak egymástól.

 

Ha a változó térgörbület helyett egy olyan elvi példát veszünk, ahol állandó a gyorsulás, tehát feltételezünk egy adott irányba állandóan gyorsuló univerzumot, akkor a probléma már nem lesz ilyen meghökkentő. Hiszen ekkor a távoli külső fényforrás is együtt gyorsul az univerzummal. Így annak fényében ugyan jelentkezik egy távolság, és gyorsulás függő frekvenciaeltolódás, de ez nem fog változni az idő múlásával.

Előzmény: mmormota (383)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2014.04.01 0 0 387

Valóban nem lehet állandó a külső sugárzás frekvenciája, és ezt az ágyúgolyós példád kiválóan bizonyítja. A külső sugárzás frekvenciáját nem csak a gravitációs mező görbülete befolyásolja, hanem az ágyúgolyó saját sebessége is, amely kilövéskor, és becsapódáskor éppen ellentétes. De itt jelentős korlátozást vélek felfedezni az ekvivalencia elv alkalmazásában, vagy alkalmazhatóságában. Ugyanis az én gondolatmenetemben sem találok hibát. Hiszen ha a külső fény útját végigrakjuk szabadon lebegő (eső) laboratóriumokkal, akkor egyikben sem észleljük a fény frekvenciájának megváltozását. Akkor tulajdonképpen mikor változik meg a frekvenciája? Mivelhogy az ágyúgolyó állandó változást észlel, és nyilván a lebegő laboratóriumok is.

 

Ezen értelmezési problémán túl ez az ágyúgolyós példa az eredeti problémát is más megvilágításba helyezi. Ugyanis Hezitáló úgy gondolta, hogy a fekete lyukba eső megfigyelő a külső (őt követő) fényeket egyre inkább kékbe eltolódottan látja. Erre találtam ki az ekvivalencia elv kiterjesztéseként, hogy a frekvencia nem változik. De te most az ágyúgolyós példáddal azt mutattad meg, hogy a beeső megfigyelő egyre jobban vörösbe eltolódottan látja a maga mögött hagyott világot.

 

A példád jól mutatja, hogy a sebesség megváltozása sokkal jelentősebben befolyásolja a fények frekvenciáit, mint a tér görbülete, vagy a vele ekvivalens gyorsulás. És ezen a ponton jelentős értelmezési problémák jönnek elő, hiszen az ekvivalencia elv kapcsán a gyorsulás nem a sebesség-változás mértékeként jelenik meg, ahogyan azt Newton kitalálta, hanem attól függetlenül, és ennek okán gyakorlatilag matematikailag értelmezhetetlenül.

Előzmény: mmormota (383)
Hezitáló Creative Commons License 2014.03.31 0 0 386

Nagyon összezavarsz Te is. Már semmit nem értek.

Előzmény: mmormota (385)
mmormota Creative Commons License 2014.03.31 0 0 385

Általában nem szoktak, de erre most frekvenciamérőt tettek a kedvünkért.

Előzmény: Hezitáló (384)
Hezitáló Creative Commons License 2014.03.31 0 0 384

Írtad:

"Amikor kilövöd az ágyúgolyót, akkor észlelhető a golyón egy jelentős frekvenciaváltozás, "

Elnézést, hogy belekotyogok. Miként szoktak frekvenciaváltozást mérni kilőtt ágyúgolyón? Gyakorlati példákat kérek. (Méréstechnikai szabványra hivatkozás is jöhet.)

 

 

 

 

Előzmény: takacs.ferenc.bp (381)
mmormota Creative Commons License 2014.03.31 0 0 383

Amikor kilövöd az ágyúgolyót, akkor észlelhető a golyón egy jelentős frekvenciaváltozás

 

Igaz. Kezdősebességen fellépő relativisztikus doppler.

 

 utána ez a frekvencia a becsapódásig nem fog megváltozni, és ez a frekvencia meg fog egyezni az ágyúgolyó legmagasabb pontján (Földhöz képest) álló helyzetben mért frekvenciával.

 

Ez meg nem igaz. Felfelé adott x magasságban mindig nagyobb frekvenciát mér mint lefelé. 

Azt nézd, mi befolyásolja a külső fény frekvenciájának megmérését:

1. a gravitációs potenciálkülönbségtől függ hogy jár az órája, de ez adott magasságban ugyanannyi akár fel akár lefelé megy

2. relativisztikus doppler, ennek meg nagyon nem mindegy hogy szembe megy a fénnyel vagy fut előle

Előzmény: takacs.ferenc.bp (381)
mmormota Creative Commons License 2014.03.31 0 0 382

Nem arról volt szó, hogy egy távoli forrás fényének frekvenciáját méred meg?

(Nem azt hogy laboron belül mennyit változik, hanem azt hogy mennyi amikor belép.)

 

Előzmény: takacs.ferenc.bp (380)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2014.03.31 0 0 381

Amikor kilövöd az ágyúgolyót, akkor észlelhető a golyón egy jelentős frekvenciaváltozás, utána ez a frekvencia a becsapódásig nem fog megváltozni, és ez a frekvencia meg fog egyezni az ágyúgolyó legmagasabb pontján (Földhöz képest) álló helyzetben mért frekvenciával.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (380)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!