Hogyan alakul a pontszámítás a WTA világranglistán?
Íme egy rövid szabályszemle, melyből kiderül, nem csak pénzben, hanem világranglista-pontokban is nagyszerűen kamatozik a sikeres párizsi szerep-lés…
Míg a férfiaknál kétféle számítás, az ATP Race és hagyományos ponttáblázat határozza meg a játékosok pozícióját, a női teniszezők világranglistája megmaradt a tradícióknál, s a WTA-rangsor mindig a legutób-bi 52 hét eredményeit rögzíti. Az egy évvel ezelőtti pontok kihullanak, a most szerzettek jövő ilyenkorig szerepelnek a nevek mellett.
A pontokat a különböző versenyeken nyújtott produkció alapján lehet szerezni - minél nagyobb a pénzdíj, minél rangosabb a verseny, annál többet. Így fordulhat elő, hogy míg egy 10 000 dollár összdíjazású kis női verseny 32-es főtáblájának nyertese 5 pontot kap, addig a Grand Slam viadalokon már a selejtező második fordulójának vesztese is 10 ponttal gazdagszik. Az egyes versenyekre a WTA-rangsor alapján választják ki a jelentkezők közül a legjobbakat - e rendszer akadályozza meg, hogy a nagy tornákon "kezdők" lepjék el a kvalifikációt Számukra ott vannak a kis versenyek, ahol gyakorta világranglista-helyezés nélkül is be lehet kerülni a selejtező névsorába.
De nézzük a pontszámokat!
A fordulókban elért eredményekért jár a versenypont, a WTA világranglista 1-500. helyezettjének legyőzéséért érkezik a bónuszpont. A kettő együtt adja a játékos összpontszámát.
A tavalyi pesti WTA viadal (110 ezer dollár összdíjazás) 80 versenypontot adott a torna győztes Malevának, 56-ot a második helyen végzett Kremernek, s 36 ponttal gazdagodott az elődöntőig jutott Kapros Anikó.
A legnagyobb pénzdíjakat kínáló Grand Slam versenyek (Melbourne, Roland Garros, Wimbledon, US Open) jóval több pontot hoznak a konyhára.
A selejtező első fordulójának vesztese 2, a második fordulóban búcsúzó 10, a harmadik körben vereséget szenvedő 18 pontot tehet zsebre, míg a kvalifikációból feljutó játékos 22 ponttal kezdi szereplését a 128-as főtáblán.
Ahol fordulónként még tovább gyarapíthatja gyűjteményét. Az első kör veszteseit 2, a második fordulóban kiesőket 26, a harmadik akadálynál távozókat 44 pont, a negyedik forduló távozóit 72 pont illeti. A negyeddöntős 130, az elődöntő vesztese 234, a második helyezett 364, míg a bajnok 520 világranglista-ponttal lesz gazdagabb a párizsi napok után.
Ehhez jönnek a bónuszok (a Grand Slam "duplán fizet", azaz az egyéb versenyeken járó jutalom kétszeresét hozza a GS-tornán szerzett skalp). Párizsban tehát ennyit ér egy esélyes legyőzése:
WTA világranglista-vezető: 200
WTA 2.: 150
WTA 3.: 132
WTA 4.: 110
WTA 5.: 100
WTA 6-10.: 86
WTA 11-16.: 70
WTA 17-25.: 46
WTA 26-35.: 30
WTA 36-50.: 20
WTA 51-75.: 16
WTA 76-120.: 8
WTA 121-250.: 4
WTA 251-500.: 2
Plussz adalék a sorsolás szeszélyeihez!
Az első kiemelt mindig az 1. sorban, a 2. a tábla utolsó sorában kap helyet, Grand Slam versenyen tehát a 128.-on. A 3-4. kiemelt között kisorsolják, hogy melyikük kerül a felső ágra (33. sor) vagy az alsóra (96. sor). Az 5-8. kiemelteket azonosan kezelik, sorsolnak, s kettő jut a felső ágra (a férfi versenyen például most a 7. és 6. került a 32., illetve a 64. sorra), s az 5. és 8. kiemelt ment alulra (65., illetve 92.sor). Ha-sonlóképp négyes csomagban sorsolják ki a 9-12. kiemelteket (a 17., illetve a 49. sor lesz a felülre kerü-lők helye, a 80. és 112. az alsó részre kerülőké), s így megy tovább a 13-16. kiemeltekkel is (16., 48., 81. és 113. sor). Ha létezne papírforma, akkor a kiemeltek így találkoztak volna a legjobb 16 között: 1.-15., 12.-7., 4.-14., 11.-6. a felső ágon, illetve 5.-10., 16.-3., 8.-9., 13.-2. S ha tovább megyünk, a negyeddön-tőben: 1.-7., 4.-6., illetve 5.-3. és 8.-2. Igazságosnak tűnik a kiemelési elv. A gyakorlat azonban felborítja a dolgokat.
